Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-01 / 281. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 1, KEDD MEGYEI KORKÉP AZ AIDS veszélyeire hívja fel a figyelmet a mai világnap A biztonság szinte semmibe nem kerül, a nemtörődömség ára viszont az életünk lehet - ez az üzenete az AIDS Világnapnak, amelyet december elsején rendeznek meg. Hazánkban 1985-től 2009 szeptemberének végéig 1773 HIV-fertőzöttet regisztráltak. Régiónkban 52, megyénkben 16 HIV-fertőzöttről tudnak. Az 587 bejelentett AIDS-beteg közül 516 a férfi, 71 a nő. A december elsejei AIDS Világnap célja, hogy ha csak egy nap erejéig is, de felhívja a figyelmet a halálos betegségre, amely nemre és korra való tekintet nélkül szedi áldozatait szerte a világon. m A hazai AIDS-stratégia fontos eleme a szűrések kiterjesztése. Az AIDS elleni hazai küzdelemnek kiemelt részét képezi a HIV-szűrővizsgálatok kiterjesztése, amellyel a rejtett fertőzöttek számát szeretnék csökkenteni. A veszélyeztetettek számára is előnyös, ha egy szűrés alkalmával még idejében kimutatják náluk a vírust, hiszen így azonnal kezelésben részesülhetnek, s rendszeres orvosi felügyelet mellett tehetnek lépéseket a betegség leküzdésére. A kórokozók mennyiségét csökkentő gyógyszeres terápia minél hamarabbi megkezdésével jobb minőségű és hosszabb életre kapnak esélyt. Megtudhatják, melyek azok a magatartásformák, amelyek kockázatot rejtenek számukra, s ezért kerülendők. Azzal, hogy valakinél felfedezik a vírust, további fertőzések is megelőzhetővé válnak. A mai világnapnak a figyelem felhívásán és az áldozatokról való megemlékezésen túl az is a célja, hogy tudatosítsa, milyen sokat számít, hogyan állunk ehhez a problémához. Hiszen a biztonság szinte semmibe nem kerül, de pusztán hanyagságból és nemtörődömségből nagy árat fizethetünk a felelőtlenségért. Heves megyében az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete szolgál AIDS vérvételi helyként, és itt kérhető a HIV- fertőzéssel kapcsolatos tanácsadás is. Elérhetőségek: Eger, Klapka Gy. u. 11. Telefonszám: 36/511-910. Vérvétel keddenként 9-12 és 13-15 óra között. ■ Harmincegyen a mélyben tragédia A lent rekedtek hősies küzdelemben vesztették életüket Majoros Ferenc, az egyik túlélő a temetőben. Néha kisétál egykori kollégái sírjához, s bizony a borzalmas emlékek a mai napig felzaklatják. Ötven éve újkori története legnagyobb tragédiáját élte át Szűcsi. A bányaszerencsétlenség akkor harmincegy ember - köztük tizenhárom helybeli - életét követelte. Tari Ottó A katasztrófára emlékező ösz- szejövetel szomorú, ugyanakkor felemelő volt. A község bebizonyította, hogy fél évszázad múltán sem felejt. A szentmisére a délelőtti időpont ellenére is megtelt a templom, az imahely kertjében felállított kopjafánál pedig a bányászszervezetek képviselői, a helyi vezetők és a szomszédos települések elöljárói, valamint az iskolások is fejet hajtottak. Rajtuk kívül számos hozzátartozó, egykori barát és ismerős jött el, hogy lerója kegyeletét azon szörnyű éjszaka hősi áldozatai előtt. A legmegindítóbb talán az volt, amikor ifjabb Trombitás András, a hősi halált halt főaknász fia verset mondott a holtak tiszteletére. A történteket az idősebbek úgy adják át a fiatalabb generáció képviselőinek, ahogyan az kitörölhetetlenül az emlékeikben él: 1959. november 25-én 175 ember indult az éjszakai műszakba. A 26- ára virradó éjszaka 2 óra tájban szirénaszó és harangzúgás riasztotta a békésen alvókat. A X-es aknájában tűz keletkezett, ami gyorsan terjedt. Az oltást azonnal elkezdték a helyi bányamentők, valamint a segítségükre érkező dorogiak, nógrádiak és tatabányaiak. Erőfeszítéseiknek köszönhetően 144 ember megmenekült, de 31 bányász bent maradt. A lent rekedtek Trombitás András főak■ Akik a tűz közelében voltak, megégtek, akik pedig távolabb, azok megfulladtak. nász vezetésével heroikus küzdelemben harcoltak az életükért, utolsó leheletükig - áll abban a korabeli jelentésben, amit a kormánynak nyújtott át a vizsgálóbizottság. Megállapították azt is, hogy személyi felelőse nem volt a szerencsétlenségnek. A hősi halottaknak kijáró temetésre november 29-én került sor a templom melletti különparcellában. Szűcsiben 13 helybelit búcsúztattak, míg Ecséden négy, Gyöngyöspatán és Rózsaszentmár- tonban három-három bányászt A helyszínen kopjafa őrzi az áldozatok neveit szűcsiben 1938-tól zajlott bányaművelés. Az aknák bezárásáig ez volt az egyetlen ipar rí tevékenység a faluban, sőt a környéken is. A község vezetése 1986-ban az elhunytak tiszteletére a szerencsétlenség helyszínén kopjafát állíttatott fel, amire valamennyi áldozat nevét felvésték. Később az emlékművet a sírkert melletti parkba helyezték. A katasztrófa évfordulóján itt emlékeznek a helybeliek. helyeztek örök nyugalomra. Apcon, Lőrinciben, Ecsegen, Heréden, Horton, Tarnamérán egy-egy halottat gyászoltak, ahogy Hajdú-Bihar és Békés megyében is. A munkálatok a következő év januárjában kezdődtek el ismét a X-es aknában. Szűcsiben még hárman élnek a megmenekültek közül, de már csak Majoros Feri bácsi jött el az idei kegyeleti eseményre. A történtek idején huszonhárom éves volt, ifjú házas ember. Vájárként dolgozott. Nehezen találja a szavakat, talán nem is szívesei) eleveníti fel a borzalom óráit. Azt mondja, akik a tűz közelében voltak, megégtek, akik pedig távolabb, azok megfulladtak. A legfiatalabb áldozat mindössze tizenkilenc esztendős volt, de a legidősebb is csak ötven-egynéhány. Ő maga egy vaslétrán jött fel a harmincméteres mélységből. Felesége is jól emlékszik minden mozzanatra. A faluban pillanatok alatt elterjedt a tragédia híre, s mindenki nekivágott a mezőnek, hogy szeretteiről hírt kapjon. Elevenen él benne az is, amikor a koporsókat egymás mellett felravatalozták, s az egész falu kint volt a szertartáson. Már a buszok elvételétől is tartanak Szilvásváradon Mint megírtuk, immár véglegessé vált, hogy szüneteltetik a vasúti közlekedést a Szilvásvá- rad-Putnok vonalon, ez azonban gyakorlatilag bezárást jelent. Az erősen - főleg a borsodi oldalon - leromlott pályaszakaszon néhol csupán óránkénti tíz- húsz kilométeres sebességgel „roboghattak” a szerelvények. Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere szerint a bezárás már évekkel ezelőtt előre eldöntött tény volt, hiszen nem újították föl a szakaszt. Mint mondta, ez az utasforgalmon is meglátszott, hiszen egy-egy piroskán öten utaztak. Hozzátette: talán érdemes lett volna kipróbálni, hogy egy normálisan működtetett pályán, az utasoknak is kedvező menetrenddel közlekedő szerelvényekkel mennyien választották volna a vasutat.- Bár buszokkal próbálják majd pótolni a vonatot, ez nem fog sikerülni, hiszen itt nem párhuzamos a közút a vasúttal, így az is elképzelhető, hogy az autóbuszokon sem lesz akkora utas- forgalom, amely kifizetődővé tenné azok közlekedtetését - fogalmazott Szaniszló László. A környékbeli települések polgármesterei egyébként éveken keresztül lobbiztak a vonal fönnmaradásáért, mindeddig sikeresen, ám most úgy tűnik, véget ér a százéves vasút története. ■ a mara zsúfolttá vált óvodát Az önkormányzat legutóbbi testületi ülésén módosították a költségvetési rendeletet, s ily módon a bevételi és kiadási főösszeget az eredeti 403 millió forintról 507 millióra emelték meg, tekintettel a közfoglalkoztatási és a szociális támogatások, valamint egyéb központi előirányzatok növekedése, s a befolyó pályázati támogatások növekedése miatt. Ezután a háromnegyed éves költségvetési beszámolót fogadták el, majd a jövő évi tervezet került'napirendre. A következő év feladata lesz az önkormányzati alapfeladatok biztonságos ellátása, a napközi otthonos óvoda bővítése. ■ Új környezetben gyógyulnak Tehetséges kis varázslók átadás Az unió is támogatta a gyöngyösoroszi projektet integráció Zenével tánccal, mesével az előítéletek ellen Tegnap ünnepélyes keretek között avatták fel Gyöngyösoro- sziban a felújított orvosi rendelőt. Az egészségügyi intézmény korszerűsítése csaknem 19 millió forintból valósult meg, melyhez mintegy 17 millió forintot nyert a település az Európai Unió által is támogatott Északmagyarországi Regionális Operatív Program pályázatán. A mintegy negyed évig tartó beruházáshoz szükséges csaknem kétmillió forintot az önkormányzat önrészként biztosította. A megújult háziorvosi rendelő átadásán jelen volt dr. Magda Sándor országgyűlési képviselő, Vernyihel Lívia polgármester, az ÁNTSZ képviselője, a település képviselő-testületenék tagjai, valamint számos helybeli érdeklődő, aki kíváncsi volt a kívül-be- lül korszerűvé vált épületre. A gyöngyösorosziak gyógyulása érdekében az elsődleges szempont a minőségi ellátáshoz szükséges orvosi eszközök beszerzése volt, így a lázmérőktől a fonendoszkópig szinte mindent kicseréltek, még egy új EKG gépet és egy új multimédiás számítógépet is vásároltak. A belső felújítás részeként új bútorokkal rendezték be az orvosi rendelőt és a várótermet. A szakmai színvonal mellett az épület korszerűsítése is nagyon fontos volt. Ennek érdekében hőszigetelték a rendelőt, kicserélték a nyílászárókat, felújították a tetőszerkezetet és a fűtési rendszert. Az infrastrukturális beruházások nagyban támogatják a környezetvédelem céljait is, hiszen az épület energiahatékonyságának javulása az erőforrások jelentős megtakarítását vonja maga után, elsősorban a fűtési rendszer révén. Az Unió által támogatott egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével immár mintegy 1500 gyöngyösoroszi felnőtt lakos korszerűbb, kulturáltabb orvosi ellátásáról tudtak gondoskodni. ▲ A táncosok pillanatok alatt remek hangulatot varázsoltak a siroki művelődési ház nagytermébe. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Sírokban idén márciusban indult a Tárnái Kőlyukak elnevezésű program, melynek célja elősegíteni a halmozottan hátrányos helyzetű családok sorsának javítását. Kiemelt feladat megszüntetni a cigánytelepi putrikat és a barlanglakásokat, s oldani a romákkal szembeni előítéleteket. Ezt szolgálta a napokban a művelődési házban megrendezett rendezvény, amelyen főszerepet kapott az autentikus cigányzene. Az intézmény zsúfolá- ! sig megtelt az Országh Kristóf | Általános Iskola diákjaival, taná- | raival. Korózs Lajos, a szociális £ tárca államtitkára köszöntőjében a tolerancia, az összefogás fontosságát hangsúlyozta. ■ I» r 1 N t