Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-03 / 283. szám
5 2009. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Duplájára nőtt a véradók száma Kisnánán a program során A Heves Megyei Vöröskereszt ez év elején hirdette meg az önkormányzatok a véradó mozgalomért elnevezésű programot, amelyhez számos település mellett Tiszanána is csatlakozott. Itt az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága pályázatot hirdetett baráti társaságok, munkahelyek részére azzal a céllal, hogy minél többen csatlakozzanak a véradók táborához. Az értékelésre és eredmény- hirdetésre a napokban került sor. Az első helyezést a tűzoltóság dolgozói érték el. A kezdeményezés rendkívül sikeresnek bizonyult a községben, mivel az előző évhez képest megduplázódott a véradók száma. Míg 2008-ban ötvenhatan adtak vért, idén száztízen tartották karjukat tű alá és tizenhét új véradót is sikerült beszervezni. Az ünnepségen hamincegy olyan személynek adtak át elismeréseket, akikre az elmúlt években rendszeresen lehetett számítani életmentő donorként. Sokan vehettek át tízszeres, harmincszoros, ötvenszeres véradásért járó oklevelet, egy személyt pedig hatvanszoros véradóként jutalmaztak. Gortva József a Heves Megyei Vöröskereszt titkára érdeklődésünkre elmondta, hogy a hevesi kistérségben egyedülálló a nánaiak teljesítménye, ami az önkormányzat hozzáállásának is köszönhető. ■ A rossz út miatt féltik ivóvizüket a kömlői lakosok A kömlőiek féltik az ivóvizüket a közlekedőktől. A település egyetlen víztornya ugyanis a Kömlőt Besenyőtelekkel összekötő, immár kritikus állapotú út mellett áll. A rossz út pedig - mondják - kétszeresen is átok. Részint, mert a faluból Besenyőtelek felé tartva már csak lépésben lehet haladni. Másrészt, ha a téli, síkos út miatt itt „száll el” egy jármű, könnyen megrongálhatja a tornyot, s akkor a falu ivóvíz nélkül marad. ígéret már van az útfelújításra. A helyiek saját erőt is biztosítanának az út felújításához, ha ehhez támogatást kapnának. ■ , i ,C.a Gyakori látvány a 21-es főút megyénkben szakaszán. A sofőrök felelőssége mellett a forgalom mértéke sem hagyható figyelmen kívül. A halálos huszonegyes épülget Hevesben elkezdődött a legveszélyesebb főút szélesítése Megyénkben is elkezdődött az igen veszélyes 21- es főút szélesítése. A munkálatok jelenleg is zajlanak, ám a terveket közben többször módosították. Tari Ottó Az adatok szerint Heves megye legveszélyesebb közútja a 21-es főút Hatvantól Apc határáig tartó, mintegy 15 kilométer hosszúságú szakasza. Ennek oka az aszfaltcsík keskenysége és rossz állaga - utoljára 1981-ben újították fel teljesen, s azóta csak foltozgatják -, valamint a közlekedés szabályainak a be nem tartása. Éppen ezért a főút négysávossá tétele régóta az elképzelések között szerepel, ám ez idáig nem valósult meg. A nógrádi részen csupán gyorsítósávokat létesítettek, amelyek a tervek szerint a későbbiekben az autóút részét képezik majd. A megyénkben szakasz építésének az elkezdése előtt olyan információkat kaptunk, hogy a 2012-ig befejezendő beruházás keretében a megyehatártól egészen Hatvanig négysávos lesz a 21-es, s mellé szervizutat is építenek, hogy a mezőgazdasági gépjárműveknek ne a lakott településeken keresztül kelljen megközelíteniük a földeket. Az érintett önkormányzatok - Lőrinci és Zagyvaszántó - illetékeseivel folyamatosan zajlottak az egyeztetések, ám az eredmény az lett, hogy a beruházó lépésről lépésre megpróbálta lefaragni a költségeket. Elek Lajos, a lőrinci polgár- mesteri hivatal irodavezetője elmondta: az első tervekben a szervizút megépítése mellett több, jelenleg meglévő szintbeli kereszteződés megszüntetése is szerepelt, hogy folyamatosan tartható legyen majd az automaton megengedett sebesség. így nem lett volna lehajtó a nagygombosi gesztenyesornál, a Mátravidéki Erőműnél, a zagyvaszántói fogadónál, illetve a Alig két év alatt többször módosították a terveket. zagyvaszántó-nagykökényesi kereszteződésnél sem. A gépjárművek tehát csak Lőrincinél - ahol felüljáró épül -, a Selypen kialakítandó körforgalomnál, valamint az apci, szintén felüljáróval ellátott csomópontnál keresztezhették volna a főutat. Miután ez ellen az önkormányzatok a mezőgazda- sági munkagépek miatt tiltakoztak, tavaly év végén módosították a terveket oly módon, hogy csak a legszükségesebb helyeken építenek szervizutat, de mégis épül szintbeli kereszteződés a Mátravidéki Erőműnél és Zagyva- szántónál. Idén nyáron megint módosult a koncepció, vagyis toNégy sáv: örülnek, de fenntartásokkal elek lajos (képünkön) szerint gazdasági szempontból is jó lenne, ha a 21-es főút nyugati oldalán végig megépülne a négy sáv, mivel így az M3-as autópályáról könnyebben megközelíthetővé válna az ipari park. Lőrinci lakossága viszont nem örülne, ha az állam a szerviz- utakon spórolna, mert a város közútjai sem a szélességüknél fogva, sem pedig a gyenge útalap miatt nem alkalmasak a mezőgazdasági gépek átengedésére. Arra az irodavezető sem tudott teljes bizonyossággal válaszolni, hogy megyénk teljes szakaszán meg épül-e a négy sáv, vagy egyelőre itt is csak gyorsító szakaszokat létesítenek. Balesetek a 21-es hatvani kapitánysághoz tartozó szakaszán 2007: 4 súlyos és 4 könnyű sérüléssel járó közlekedési baleset történt. 2008: egy halálos kimenetelű, 8 súlyos, és 7 könnyű sérüléssel járó baleset volt. 2009: eddig 1 súlyos és 6 könnyű sérüléssel járó baleset volt. vább csökkent a szervizutak száma. Az önkormányzatok újfent protestáltak, de Elek Lajos szerint egyelőre nem sok eredménnyel. Lapunk szerette volna megtudni a beruházó álláspontját is. A kommunikációért felelős munkatársuk két címet is megadott, hogy juttassuk el kérdéseinket, de az azóta eltelt két hónap során egyik megkeresésünkre sem válaszoltak. Mindenesetre az építkezés Lőrinci és Apc között ezekben a napokban is tart. Az ígéretek szerint itt még az idei évben, decemberben elkészül az útalap, jövőre pedig aszfaltoznak. Selypen jelenleg a telkek megvásárlása, illetve kisajátítása zajlik, 2010-ben pedig Hatvan és Lőrinci között kerül erre sor hasonló jogi megoldásra. EGYPERCES INTERJÚ Chilében is elismerik az egri bort Nyár közepén jelent meg újra Chilében a guatemalai Miguel Angel Asturias és a chilei Pablo Neruda hatvanas évek második felében írt „Megkóstoltuk Magyarországot” című könyve. A napokban hazánkba látogatott Santiago Meza karmester nem mulasztotta el megkóstolni a tokaji és egri nedűket.- Milyen a borkultúra Chilében?- Nagyon hasonló a két kultúra ízlés- és érzésvilága. Mindkét ország bor nagyhatalomnak számít. Alkalmam nyílt megismerkedni az egri borokkal: mások, minta hazaiak, otthon testes, nehéz nedűket fogyasztunk, s szűkebb a fajtaválaszték is. Csodálkoztam azon, hogy Egerben mennyire kötődnek az itt élők a borhoz, szinte mindenkinek van szőlője, irigylem is őket.- Mely borok ízlettek leginkább? ’ - Magyarországon újdonság volt a friss, gyümölcsös, üde íz. Tokajban az aszú, Egerben a Pinot noir tett rám mély benyomást, ám a legérdekesebb a menoir, korábban nem ismert zamatvilágot fedeztem fel.- Neruda verset is írt a Bikavérről...- Igen. A költő hosszú időt töltött itt. Ráérzett a különleges kincsekre. így született meg a könyve is, emléket állítva Magyarország gasztronómiájának, borainak. A két ország hasonló alapanyagokkal dolgozik, ámbár a chüei konyhában nagy szerepet játszik a tenger, s annak gyümölcsei. Minőségi különbséget nem lehet tenni a két gasztrokultúra között. „Egerben szinte mindenkinek van szőlője, irigylem is őket Küldetésnek tekintik, hogy fellépésével segítsen az együttes príma-díj A gyöngyösi Vidróczki közeljövőre szóló tervei között egy új, egész estét betöltő műsor is szerepel A Príma-díjjal elismert gyöngyösi Vidróczki néptáncegyüttes vezetője, Ombódi András úgy véli, nemcsak a kitüntetés, hanem már a jelölés is nagyon megtisztelő.- A díjnak nagyon örülünk, hiszen újabb lendületet ad a további munkához. Ez nagyon fontos, hiszen az elmúlt években igen kevés elismerést kaptunk - mondta Ombódi András az idén 47 éves együttes vezetője. Pedig sok rendezvény szinte elképzelhetetlen a Vidróczki nélkül. A gyöngyösi néptáncosok ugyanis azt vallják: ha már létezik az együttes, akkor ott legyenek, ha hívják őket, a városi programokon és a jótékonysági rendezvényeken. Évek óta jó kapcsolatot ápolnak a gyöngyösi Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonával, s tíz éve segítik az andornaktályai Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézete gondozottjainak művészeti nevelését. Ugyanilyen elhivatottsággal teljesítik művészeti céljukat is, ami nem más, mint a Mátra- vidék hagyományainak összegyűjtése és megőrzése. Büszkék arra, hogy a Vidróczki adta a Gyöngy Nemzetközi Folklórfesztivál szellemi tőkéjét, hozzájárulva ezzel a város kulturális és turisztikai vonzerejének megteremtéséhez. Az együttes megalakulása óta önfenntartó, ezért Névjegy VIDRÓCZKI NÉPTÁNCEGYÜTTES ALAPÍTÁS ÉVE: 1962 alapító: Zeltner Imre, az együttes örökös tiszteletbeli elnöke vezető: Ombódi András MŰVÉSZETI VEZETŐ: Szabó Zoltán NÉHÁNY ELISMERÉS: Heves Megyéért-díj (1992), Pro Civitate-díj (1994), XIX. Országos Néptánc-fesztivál - III. helyezés (1999), Príma-díj (2009) Zeltner Imre: a szakmaszeretet és a közösség tartja együtt a csapatot alapítványként igyekeznek minden pályázati lehetőséget megragadni, amivel támogatást nyerhetnek. A segítségre szükségük is van, hiszen csak a jelmeztár fenntartása évente több millió forintba kerül, és az utazási költségekkel is számolniuk kell, hiszen nemcsak belföldön, hanem külföldön kis kedvelt fellépői a fesztiváloknak. A Vidróczkinak jelenleg 30 aktív tagja van, ám fontos az utánpótlásképzés is. A legfiatalabb táncosokat a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban, az együttes alapítványa által működtett művészeti iskolában nevelik. A felnőtt- és a gyerektáncosokat legközelebb az immár 15 éve hagyománnyá vált karácsonyi műsorban, december 12-én láthatja a közönség. A csoport vezetője a jövőt illetően elmondta: bár repertoárjuk évente egy-két új műsorral mindig bővül, most egy új, egész es- tés produkciót szeretnének megtanulni, aminek megvalósításához támogatásra pályáztak. A hosszú „böjt” után most díjeső zúdult a néptáncegyüttesre: a Príma-díj után néhány nappal a folklórfesztivál elnyerte a szakértők által odaítélt kiváló minősítést, Ombódi András pedig januárban, a Magyar Kultúra Napján, a képviselő-testület döntése alapján városi kitüntetést vehet át. ■ V, t i I I