Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

2009-12-29 / 303. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. DECEMBER 29., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Dobi István, Tarnazsadány polgármestere azt mutatja, hogy a hirtelen áradás most gyorsan véget ért. Ám tudják, a Majzikkal óvatosnak kell lenni. Pánikot okozott a Majzik áradás Attól féltek, hogy karácsony napján zsákolniuk kell Multi-kulti is épülhet majd, ha nyernek rá pénzt pályázaton Sikerrel szerepelt az első fordu­lóban a tarnamérai önkormány­zat által kidolgozott projekt, amelyben multifunkcionális kul- túrház megépítését tervezik. A helységben, bár az évek óta mikrokörzeti feladatokat is ellát, eddig nem volt ilyen létesítmény, az eseményeket a könyvtárban, az iskolában, s az Almásy-kas- télyban rendezték. ■ Az épületben helyezné­nek el többek között egy mozgószínpadot is. A Pozsonyi úti szolgálati la­kás átalakításával létrejöhet egy többfunkciós épület. Itt kapná­nak helyet olyan intézmények, mint a falugazdász, a családse­gítő és gyermekjóléti szolgálat, s a településen működő civil szervezetek is. Átköltözne a könyvtár, amely­hez csatlakozna egy helyi turisz­tikai és információs szolgáltató bázis is. Az épületben helyezné­nek el egy mozgószínpadot is, ahol a faluszintű rendezvénye­ket bonyolíthatnák le. Az önkormányzat engedélyes tervekkel rendelkezik, az integ­rált szolgáltatóközpont címet el­nyerték és a helyszíni bejárás is megtörtént. Ha a pályázatot ked­vezően bírálják el, akkor már jö­vőre kezdődhet a kivitelezés. ■ Húszéves lett „„ a Szivárvány családsegítője Hatvanban a 20. születésnapját ünnepelte a Szivárvány Szociá­lis, Gyermekjóléti és Egészség- ügyi Intézmény Családi Tanács­adó Szolgálata. Az eseményen részt vettek a családsegítő ko­rábbi és jelenlegi munkatársai, illetve a helyi társintézmények szakemberei. Zsitvay Katalin intézményve­zető köszöntője után Palásthy Pál, a polgármesteri hivatal szer­vezési főosztályának vezetőhe­lyettese mondott beszédet, majd Takács Imre, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Or­szágos Egyesületének az elnöke tartott előadást. Felelevenítették a húsz év történéseit is, s az ese­ményt műsor zárta. ■ A hirtelen jött hóolvadás és a nagy mennyiségű eső karácsony másnapján megemelte a dél-hevesi patakok vízszintjét. A víz amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan le is vonult. Szuromi Rita- Néztük a Majzik szintjét, s ka­rácsony másnapján már attól fél­tünk, hogy kiönt a pafak és zsá­kolni kell - idézte fel a történte­ket Dobi István, Tarnazsadány polgármestere. - A Majzik Zsadány „mumusa”: nyáron szá­raz lábbal át lehet kelni rajta, ám esős időben a fél falut képes víz­zel beborítani. A leghírhedtebb áradása 1974-ben volt, amikor el­mosta a Güdrös nevű részt, több száz roma család maradt fedél nélkül. A kicsike vízér időről idő­re rakoncátlankodik, 1999-ben is árvizet okozott. Most is né­hány centiméter hiányzott ah­hoz, hogy átcsapjon a töltésen. A legkritikusabb pillanat de­cember 26-án délután négy körül volt. A helyiek már arra készül­tek, hogy életbe lép a hármas fo­kozat és védekezni kell az ára­dás ellen. Ám ekkor megállt a vízázint emelkedésé, majd las­san apadni kezdett.- Az 1999-es nagy árvíz után a Majzik rehabilitációjára senki nem tett lépéseket - meséli a pol­gármester -, hiszen arra senki­nek nem volt pénze, hogy egy vi­szonylag jelentéktelen patakon töltéserősítő munkálatokat vé­Készültségi fokok a Tiszán 1. fok: 600 centiméter 2. fok: 700 centiméter 3. fok: 800 centiméter Rekord vízállás: 1030 centiméter FORRÁS: KÖTI-KÖVIZIG gezzenek. A gondot az okozza, hogy helyenként lentebb van a töltéskorona, s e helyeken a víz könnyen átcsap. Itt kell zsákolni, ha vészesen emelkedik a víz­szint, ám erre most nem került sor. Amilyen gyorsan jött az ára­dás,' Ötyárí 'gyorsan el fc'rhé'út. Zelei László, a Hevesi Helyi Védélmi Bizottság vezetője arról számol be, hogy a másodfokot se­hol sem növelték harmadfokra.- A Tárná 336 centinél, a Tarnóca 342 centinél tetőzött, ami messze elmaradt a rekordtól, amit a Tárnán az 1999-es 470 centiméter tart - emlékszik visz- sza Zelei László. - Fokozott fi­gyelmet csak Tarnazsadány és Tarnaörs érdemelt. Utóbbi azért, mert egy zsilipzáró fedelet ellop­tak, s ide két kocsi homokot kel­lett vinni és betölteni a védmű- vet, hogy a biztonság megmarad­jon. Ezt a munkát a gátőrök elvé­gezték, tehát nem kellett mozgó­sítani azokat, akiknek ilyenkor az élet- és vagyonbiztonság vé­delme a feladata. Őket harmad­foknál kell riadóztatni. Másodfok esetén csak a kétóránkénti víz- szintfigyelés a kötelező. Homokzsákok készenlétben a tarnóca, vagy ahogy Tarnazsadányban emlege­tik, a Majzik ismét meleg pillanatokat okozott. Habár december 26-án levonult az ár, másnapra alámosások keletkeztek. Ezért biztonsági okokból homokzsákokat he­lyeznek el a parton, hogy egy újabb ár$z esetén 'hé romoljon tovább a védtfíü ■ állapota. Az eső és a víznyo­más okozta károsodásokat leghamarabb a tavasszal le­het kijavítani. A Tiszán - úgy tűnik - még készültséget sem kell elrendelni, lelenleg az ár Vásárosnamény térségében tetőzik. Most Kiskö­rénél a vízszint 500 centiméter, ez várhatóan még egy méterrel emelkedik. Bi Ön szerint megfelelő-e az árvíz elleni védelem? Szavazzon hírportálunkon ^ / ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Tamamérán a hírekből tudtak a készültségről TARNAMÉRÁN A TÁRNÁN má­sodfokú árvízvédelmi készült­ség lépett életbe az ün nepek alatt, tímár László polgármester (képünkön) többször is tájékozódott, ám a patakmeder an­nak rendje és módja szerint el­vezette a vizet.- Jócskán elma­radt a Tama vízszintje a kriti­kustól - fogalmaz Tímár Lász­ló -, a helyiek is csak a hírek­ből tudták, hogy másodfokot rendeltek el Hirtelen érkezett ugyan a víz, de ugyan­olyan gyorsan apad­ni is kezdett, hétfő­re normál szintre állt vissza a Tárná medrében folyó víz. AdáCS TERVEK Sokéves elmara­dását pótolta a helyi önkormány­zat, amikor az idén kialakította a falu külterületi rendezési tervét. Ennek hiányában ugyanis eddig nem tudtak ipari területeket kije­lölni, így vállalkozások sem tele­pülhettek a községbe. A külterü­leti mellett most elkészül a belte­rületi rendezési terv is. Az elkép­zelések több mint két és fél mil­lió forintba kerülnek. Apc EGYESÍTENÉK A képviselő- testület szerint sokkal gazdasá­gosabban működhetne a helyi általános iskola, ha a jelenleg két épületben zajló tanítás he­lyett egy objektumba költözhet­nének a gyermekek. A hosszú tá­vú tervek között szerepel az egyesítés, ám ezt lépésről lépés­re kívánják megoldani. A folya­mat első állomásaként már meg­történt az új épület tetőcseréje, amelynek nyomán további helyi­ségek kialakítására nyílt lehető­ség. Több tantermet felújítottak, a folyosó átépítésével pedig ru­határat alakítottak ki. Egerszalók nyughelyek a la­kosság kérésére urnafalat épít­tetett az önkormányzat a teme­tőben. A létesítmény 40 cellás. A beruházás a Heves Megyei Közalapítvány támogatásával készülhetett el. A kivitelezés költsége 650 ezer forint volt. Eb-, bői a pénzből nemcsak a nyug­hely megépítésére telt, hanem kültéri padokat is vásároltak a helyszínre. Füzesabony támogatás a kép­viselő-testület döntése alapján tíz, a felsőoktatásban részt vevő diák táfiJtííPt^láfva1iŰíjá",3zf ön- kormányzat. A tehetséggondozó alapból öt hónapig havi tízezer forinttal segítik a hallgatókat. Gyöngyös fotók a szolnoki Jászkun fotóklub tagjai január 4-29. között mutatják be mun­kájuk színe-javát a Mátra Műve­lődési Központ galériájában. Gyöngyös túra Szilveszter nap­ján már ötödször szervez a Ké­kes Turista Egyesület éjszakai tú­rát a Mátrában. Az óévbúcsúzta­tó kirándulás célja, hogy a túrá­zók a Cseplye-tetőről nézhessék végig az év fordulóján a gyöngyö­si tűzijátékot. A 20 kilométeres táv megtételére vállalkozók de­cember 31-én 18 órakor indul­nak az autóbusz-pályaudvarról, és a tervek szerint 2010. január 1-jén hajnali két órakor érkeznek vissza a hegyről a városba. Az elismert romakutatóra emlékeztek Kerecsenden Tizenötmillió forint érték veszett oda káreset Kora hajnaltól egészen reggelig küzdöttek a lángokkal a tűzoltók A Mészáros György-díj átadó ün­nepségét a Kerecsendi Cigány Kisebbségi Önkormányzat (CKÖ) szervezésében a napokban ren­dezték meg a településen. Ez a rendezvény számít a községben élő romák egyik legjelesebb ese­ményének. A kerecsendi szár­mazású író, politikus és cigány­kutató életében rendkívül sokat tett a helybeli cigányság felzárkó­zásáért, létének jobbításáért. Bár túlnyomórészt Egerben élt és al­kotott, soha nem szakadt el szü­lőföldjétől és haláláig dolgozott a kisebbség hagyományainak, kul­túrájának megörökítésén. Az idei ünnepségen Pusoma Jenő, a helyi CKÖ elnöke mon­dott beszédet, s méltatta Mészá­ros György munkásságát. Utalt arra, hogy a megbecsült közéle­ti ember tevékenységének is kö­szönhető, hogy a roma kultúra ma is él és virágzik a faluban. Ő adta át a cigány lakosság szava­zatai alapján odaítélt díjakat is. Idén Gémes László, volt polgár- mester, Békési Gyula, volt ön- kormányzati képviselő, vala­mint Kiss Sándor címzetes fő­jegyző vehette át az elismerést. Egész évi munkájáért ugyan­csak kiérdemelte a kitüntetést Pusoma Jenő. Ezt követően a Kerecsendi Sólymok Tanoda fiatal előadói adtak műsort, majd vacsorával és baráti beszélgetéssel zárult a rendezvény. ■ A 8x25 méteres alapterületű raktárban tomboló lángok meg­fékezéséhez az egri tűzoltók két járművel vonultak ki, majd öt vizsugár bevetésével oltották el a tüzet. Az éjszaka lezajlott esemé­nyek során senki nem sérült meg, a kár viszont tetemes: 15 millió forintra becsülhető. A tü­zet az elsődleges megállapítások szerint valószínűleg elektromos rövidzárlat okozta. A történtekkel kapcsolatban megkerestük Pál Lászlót, Péter- vására polgármesterét is. Ő ér­deklődésünkre annyit tudott el­mondani, hogy a tűz egy hajda­ni szövetkezeti telephelyen tör­tént, ám mivel a terület nem ön- kormányzati tulajdon, bővebb A lánglovagok két egysége teljes sötétben kezdte el az oltást, amelyet reggel tudtak befejezni A képgalériát keresse a HEOLtlU hírportálon információval nem szolgálhatott. Annyit még megtudtunk a város első emberétől, hogy a raktárt működtető cégnél nem dolgoz­tak helyi lakosok. Az év első tizenegy hónapjá­ban 143 alkalommal kellett épí­tett környezetben felcsapó lán­gok megfékezéséhez vonulniuk megyénk tűzoltóinak. Emlékezetes eset volt a füzes­abonyi, ahol egy csarnokban ütött ki tűz még márciusban. A tetőszerkezet gyulladt ki, s több gázpalackot is ki kellett hozni az épületből. A három megyéből ér­kező lánglovagok akkor 100 mil­lió forintnyi értéket mentettek meg, míg a veszteséget 25 milli­óra becsülték. ■ i I l I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom