Heves Megyei Hírlap, 2009. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-23 / 300. szám
6 2009. DECEMBER 23., SZERDA GAZDASAG A BUX index 2009. december 22-én 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Részvény Danubius Utolsó ár (RO 3610 Változás (%) Millió Ft 4,33 9 Fotex 375 2,73 97 FHB 1265 2,01 14 OTP 5399 1,19 3642 Mól 16400 1,17 1136 Rába 665 1,06 17 MTelekom 722 0,97 542 TVK 3390 0,89 VESZTESEK Részvény KEG Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 591 '-1,50 27 Richter 41600-0,23 694 A BUX index az elmúlt napokban 21400 21200 21054 21000 P 20800 \ 20724 20600 20,T^Sv2020400 20200..................................20 385 20000 ------------------------------------------port/12.14 12.15 12.16 12.1712.18 12.21 FORRÁS: BÉT BET-áruszekció (forinytonna, 12.22.) ÚJ elszámolási ár EUROBÚZA 2010. március___________32 000 T AKARMÁNYBÚZA 2010. március ___28 OOO T AKARMÁNYKUKORICA 2010. március 31300 TAKARMÁNYÁRPA 2010. március___________28000 O LAJNAPRAFORGÓ 2010. március 70 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. december 22-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 273,51 191,04 182,59-2,58 Ft-1,72 Ft-1,94 Ft Forintbetéti* kamatok (%) ■Hi 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank 6,25** 4,25 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,25 2,25 Raiffeisen Bank** 6,30 6,40 UniCredit Bank 5,40 5,40 • ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÓ FORINTRA. ** AKCIÓS. *** 3 HÓ HELYETT 6 HÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.22.) Vételi Eladási Allianz Bank 268,14 281,90 Budapest Bank 266,85 283,36 CIB Bank 264,10 286,10 Citibank 264,18 286,20 Erste Bank 267,50 282,92 K8tH Bank 267,01 282,39 MKB Bank 267,64 281,36 OTP Bank 266,76 280,44 Raiffeisen Bank 268,55 280,63 Áru bőven van a polcokon, de a 3. negyedévben már szembetűnő volt a kereslet esése. A válság mellett ez a reálbér csökkenésének következménye Nem hoz csodát a karácsony kereskedelem Kevesebb élelmiszer fogyott - December élénkebb Az élelmiszerek piacát is utolérte a válság: a legfrissebb, harmadik negyedévi adatok már visszaesést mutatnak a kereskedelemben. A karácsony fellendülést hoz, de a jövő évre sem várható sok jó. Gyükén Mercédesz Az ünnepeknek köszönhetően egy kis lendületet kapott az élelmiszerek kiskereskedelme - mondta el lapunknak az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Az OKSZ becslése szerint a karácsony:szilvesz- teri szezonban élelmiszerekből várhatóan 330-335 milliárd forintnyi fogy majd, szemben a tavaly decemberi 354 milliárddal. Ez az adat az öt évvel ezelőtti szintnek felel meg - mondta Vámos György. (Az iparcikkeknél kedvező esetben 300 milliárdos forgalommal számobiak a tavalyi 335 milliárdhoz képest.) Október-novemberhez viszonyítva a decemberi forgalomban tapasztalható kiugrás az idén is meglesz, ám Vámos György úgy látja, ez kisebb lesz az élelmiszer- és iparcikk-kiskereskedelemben korábban mért 150 milliárdos szintnél. Persze van honnan növekedni, hiszen az elmúlt hónapokban éves szinten 5-6 százalékos visz- szaesés volt tapasztalható. A KSH októberi forgalomról szóló adatai az élelmiszer-kiskereskedelemben 5,5 százalékos csökkenést mutatnak az előző évhez képest. Ez elmarad az egyéb cikkeknél tapasztalt 12,3 százalékos mínusztól, ám azt a főtitkár is kiemeli: a csökkenés már 2006 óta tapasztalható. Vámos Györgyhöz hasonlóan a Nielsen piackutató igazgatója is aggasztónak látja a helyzetet. „Az alapvető élelmiszerek forgalmára kevéssé hatott a válság, ám távolról sem hagyta érintetlenül. Különösen a harmadik negyedévre volt jellemző a kereslet csökkenése” - mondta Szaló- kyné Tóth Judit. A Nielsen adatai szerint az év első három hónapjában még 0,4 százalékos mennyiségi visszaesés október végére már 2,9 százalékos volt. „Ez nem annyira a pénzügyi válság, mint a reálbércsökkenés következménye” - véli az igazgató. A mennyiségi csökkenés - amely értékben 3,1 százalékos forgalomnövekedéssel járt együtt az élelmiszereknél és a háztartási vegyi áruknál - azonban nem egyformán érintette az egyes termékeket: míg például a söröknél, a szénsavas üdítőitaloknál, a cukorkáknál, a csokoládéknál vagy a gyümölcsleveknél átlagosan 3-4 százalékos volt, a gasztronómiai kategóriákban akár 15 százalékot is elért. ■ Karácsony tájékán a virsli és a pezsgő ára is ösztönzi a fogyasztást. Vannak olyan kategóriák, ahol nem volt visszaesés, ám a termékszerkezetben nagyobb hányadot képviselnek a saját márkás áruk. Ilyen az ásványvíz, amely mennyiségben és értékben növekedést tudott produkálni 2008. november-2009. október között. Egyes feldolgozott élelmiszerek- jellemzően tejtermékek és hús- készítmények - esetében stagnáló vagy növekvő árak mellett is meg tudták őrizni a piaci pozíciót. „Sőt, a szénsavas üdítők, a gyümölcslé és a húskészítmények esetében a piacvezető márka növelni is tudta piaci részesedését”- emelte ki Szalókyné Tóth Judit. Egyes termékek - például az ilyenkor kiugró forgalmat produkáló pezsgő vagy virsli - esetében a növekvő szezonábs forgalom az átlagár csökkenésével jár együtt. Ennek az a magyarázata, hogy a márkahu fogyasztók is kivárják az akciókat, vagy nagyobb tételben, esetleg más csatornákon (diszkontüzletben) szerzik be a termékeket. Ám ennél is jellemzőbb a kereskedelmi márkás élelmiszerek térnyerése. Borús hangulatban - Egy év múlva talán jobb lesz A MÁRCIUSI PÁNIKHANGULAT elmúlt ugyan, az év második felére valamelyest nőtt a fogyasztók bizalma, de alacsony szinten stabilizálódott, a márciusi 37 után novemberre is csak 46 pontot ért el a kétszázas skálán - derül ki a Nielsen felméréséből. A kutatást vezető Salát Janka azonban hozzáteszi: a fogyasztói bizalom növekedésére egyelőre nem sok jel utal. „Az index egyik összetevőjét ugyanis - a hazai munkalehetőségek egy éven belüli alakulását - a megkérdezettek 92 százaléka látja rossznak vagy nem túl jónak a legutóbbi, novemberi felmérésünk során. Másik összetevőjét - a személyes anyagi helyzet alakulását - az emberek 85 százaléka ítéli kedvezőtlennek. A harmadikat pedig - a jelenlegi időszak vásárlásra való alkalmasságát - a válaszadók szintén 85 százaléka negatívan ítéli meg. ” vámos györgy szerint a pokolian nehéz első fél év után a második fél évben már lehetnek kedvező gazdasági változások. Függ az EU-tól is: jövőre csak kicsit bővülhet az állások száma Az idei 70 ezres csökkenés után jövőre 12 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma, ez gyakorlatilag stagnálást jelent - hangzott el a munkaügyi minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara keddi tájékoztatóján. Egy közös felmérésükben szereplő 7151 gazdasági szervezet több mint kétharmada jövőre változatlan foglalkoztatotti létszámmal számol - mondta Székely Judit szakállamtitkár. Az üzleti szférában az idei hetvenezres létszámcsökkenés százezerrel nagyobb lett volna az állami munkahelymegőrző programok nélkül. A felmérésből kiderül: az iparban, a kereskedelemben, a vendéglátásban és a gazdasági szolgáltatásoknál már szerény létszámbővülést terveznek, míg az építőiparban és a szállításnál további leépítés várható. ■ Az építőipar és a szállítás még további leépítéseket tervez. Munkahelymegőrző programokra belső forrásból 2009-ben közel 20 milliárd forintot költött a kormányzat. Ehhez járul az Európai Unió 4+1-es munkahelymegőrző akciója, amelyhez 2009-10-ben összesen 32,5 milliárd forintos forrást rendeltek - tette hozzá Simon Gábor. Ebből a 32,5 milliárdból 20 milliárddal részesedik a kkv-szektor. A gazdaságban a kapacitások kihasználtsága az idén 6,5 százalékponttal csökkent - rögzítette Parragh László, a kamara elnöke. Elmondta: á foglalkoztatottsági helyzetet az EU teljesítménye erősen befolyásolja. Márpedig az idén az eurózóna GDP-je 4, ezen belül Németországé 4,7 százalékkal esik vissza, és jövőre sem várható egy százaléknál nagyobb növekedés. 2011-ben az ütem 1,5 százalékra változhat. ■ VG Kilátások 2010-ben az EU négy államában - Magyarországon, Görögországban, Írországban, Spanyolországban -és a felvételre váró Izlandon az OECD felmérése szerint ugyanakkor még jövőre sem lesz gazdasági növekedés, így jelentősen nem változik a foglalkoztatottság. Újabb állomásához érkezett az átállás digitális televíziózás Rohamosan terjed vidéken is - 88 százalékos lefedettség az országban A tervek szerint 2012-ig megszűnik a hagyományos analóg földfelszíni televíziós műsorszórás, és helyébe a lényegesen több csatorna átvitelére alkalmas digitális technológia lép. Magyar- országon a lakossági szolgáltatás lefedettsége december 1-jé- vel elérte a 88 százalékot: így a szomszédainkhoz képest is jól állunk a digitális átállás terén. A legmodernebb technológia már Baranya és Tolna megyében is elérhető, míg a technikai fejlesztésnek köszönhetően Békés, Szolnok vagy éppen Somogy megyében egyértelműen növekedett a lefedettsége. A MinDig TV szolgáltatás segítségével mostantól a fenti megyékben is digitális minőségben érhető el hét népszerű közszolgálati és kereskedelmi csatorna (RTL Klub, TV2, ml HD, m2 HD, Duna TV HD, Duna II Autonómia, Euronews), méghozzá előfizetési díj és hűségidő nélkül. Magyarországon jelenleg közel kétmillió ember nem akar vagy nem tud (a többség nem tud) előfizetni kábeles vagy műholdas televíziós szolgáltatásokra. Ők ma analóg hálózaton keresztül csak három csatornát tudnak fogni. 2012-től már ezt a hármat sem, mert előreláthatólag akkorra megszűnik a hagyományos analóg földfelszíni televíziós műsorszórás. Számukra az előfizetési díj nélküli digitális televíziózás Több csatorna, szuperképminőség biztosíthatja a széles körű információhoz jutás lehetőségét. A szolgáltatás igénybevételéhez csupán egy MinDig TV matricás televíziókészülékre van szükség. A szolgáltatás akkor is elérhető, ha nem akarunk új tévét venni. Ebben az esetben a hagyományos készülékek is alkalmassá tehetők a digitális adások megjelenítésére: csak egy megfelelő állapotú tetőantennára és egy DVB-T MPEG-4 HD tunerrel ellátott dekóderre van szükség, amelyet az antenna és a tévékészülék közé kell csatlakoztatni. A legfrissebb értékesítési adatok alapján a MinDig TV szolgáltatás vételére képes készülékek eladása a szeptemberi 50 százalékos bővülést követően októberben további 63 százalékkal emelkedett. Október végéig már 86 ezer DVB-T-képes eszközt értékesítettek. Ezáltal a magyar háztartások 2,3 százalékában van ilyen eszköz, többségük HD-ready vagy full-HD integrált televíziókészülék. A földfelszíni platformot használó háztartásokkal összehasonlítva a fenti arány még kedvezőbb, 10,2 százalék. A GfK-nak a DVB-T-képes eszközök európai értékesítésével kapcsolatos adatai alapján e készülékek elterjedésének növekedését az összes földfelszíni platformot használó háztartással összevetve hazánk az élbolyban található. ■ J. G. \ 1
