Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-09 / 262. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 9., HÉTFŐ A szén nálunk bizony alulmaradt jó szerencsét? Egyelőre nem nyitják újra a felhagyott Heves megyei bányákat Egercsehi mélyművelésű bányája, ahol kimagasló minőségű feketekőszenet hoztak fel, 1990- ben zárta be a tárna kapuját. A Bükk lábánál fekvő településen ma már leginkább csak a különálló bányatelep emlékeztet a dicső múltra. Fénykorában az egész térségből mintegy 1300 embernek adott munkát és megélhetést a bánya. A bezárása így nagyon nagy érvágást jelentett a környéken, mely - a munkanélküliségi adatokat is tekintve - azóta sem tudta kiheverni ezt a csapást. A község arculatát a XX. század első felétől a szén alakította. Beniczky György földbirtokos nyitotta itt meg Heves megye akkori egyetlen mélyművelésű, s egyben legnagyobb szénbányáját, amely Észak-Magyarország egyik legjobb minőségű, igen keresett 4000-4600 kalória fűtőértékű szenét adta. Az önkormányzat szerint kevés az esélye annak, hogy a föld mélye a közeli jövőben ismét szenet adjon Egercsehiben. Pár éve volt halovány külföldi érdeklődés, de annyiban is maradt az ügy. A bánya újranyitásáhóz egyébként is legalább egy 4-5 éves kutató, előkészítő szakasz kellene. A közelben, Bekölcén egy felszíni szénkibúvás hasznosításával próbálkozott egy cég. Fénykorában az egész térségből mintegy 1300 embernek adott munkát és megélhetést az 1990-ben bezárt csehi bánya. Képünk illusztráció. Rózsaszentmárton hajdan a hazai lignitbányászat bölcsője, s Ecséddel, Szűcsivel, később Petőfibányával az ország egyik legjelentősebb lelőhelyének számító Nógrádi-szénmedence fontos kitermelő bázisa volt. A szénbányászat azonban még a ’60-as évek végén megszűnt a környéken, s egyelőre nincsenek is komoly tervek a közeli újraélesztésre. A falu déli részén 1917-ben kezdte meg működését a Mátra- vidéki Szénbányász Rt. A nagy lignittelepek feltárása megélhetést biztosított több száz család számára. A lakosság életkörülményeinek javulását később villamosított, közművesített lakótelepek jelezték. A bányát 1968-ban zárták be, a helyiek azonban a mai napig megemlékeznek a hajdani tevékenységről, a hősi halottakról, akik a föld alatt végzett emberfeletti munka során vesztették éle■ Rózsaszentmárton hajdan a hazai lignitbányászat bölcsője volt. Hosszabb távon a tiszta szén lesz a megnyugtató megoldás? A SZÉNTERMELÉS növelésének útjában most leginkább a nem megújuló, szén-dio- xidot kibocsátó fosszilis energiahordozók elégetésének csökkentése áll. Az úgynevezett „tiszta szén” technológiák meghonosítása azonban részben mérsékelheti a káros hatásokat. Ennek lényege, hogy a kitermelt szenet speciális eljárással generátorban elgázo- sítják, majd az így kapott - hidrogént, szén-monoxidot tartalmazó - úgynevezett szintézisgázt h& és villamosáramtermelésre használják fel, továbbá szénvegyészeti végtermékeket állítanak elő. Egy tonna szénből így mintegy kétezer köbméter gáz nyerhető, amelynek fűtőértéke ugyan kisebb a ma használt földgáznál, de felhasználása a jövő energetikai árprognózisait figyelve gazdaságos lehet, és kiválthatja a gázimport egy részét. A szénre alapozva így Magyarországon is a fejlett államokban már sikerrel alkalmazott hatékony, környezetbarát és sokoldalú felhasználási lehetőség teremthető meg. tűket. A Lignitbányászati Emlékházat is e célból, az elmúlt években alakították ki a helyi önkormányzattal együttműködve - tudtuk meg Fáczán Józseftől, a Nyugdíjas Bányász Szakszervezet helyi titkárától, aki első és egyetlen munkahelyeként 44 évet töltött a térség bányáiban. Az idős szakember szerint az ország gazdasági körülményeitől, s a világban zajló folyamatoktól függ, hogy mikor lesz szükség ismét a térség hatalmas szénvagyonára. - A településre is bevezették a drága gázt, ám a füst színén látom, hogy nagyon sokan az olcsóbb szénnel fűtenek - fogalmaz kissé reménykedően Fáczán József. X GYORSSZAVAZAS ■ Önt szerint szükség van-e a hazai szénbányászat újraélesztésére? Szavazzon hírportálunkon , / ma 16 óráig: HE0L.hu A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. Dicső bányászmúlt, bizonytalan jövő EGERCSEHIBEN ÍS ápolják a bányászhagyományokat - mondja Tóth Andrásné polgármester. Az egykori dolgozók egy része ma is a faluban, a térségbéh él, mások az ország különböző szegleteibe kerültek. Összetartásukat a rendszeres találkozók is öregbítik. Jönnek többek között Oroszlányból, Budapestről, Miskolcról, Kazincbarcikáról, Egerből és Ózdról, olykor a helybeliekkel együtt csaknem százan is összegyűlnek. Ilyenkor az egykori üzem közelében levő bányászemlékműnél koszorúznak. Korábban arról is határoztak, hogy összegyűjtik a fontosabb ipartörténeti emlékeket és múzeumot nyitnak, s az Egercsehi Bányász Baráti Kör civil egyesületként ápolja majd a hagyományokat, a Heves Megyei Levéltárral együttműködve pedig a közeljövőben megjelentetik az egykori üzem történetét. Sok millió tonnás szénva- gyon szunnyad a mélyben az elmúlt évtizedekben bezárt megyei bányásztérségekben. Miközben újabb gázkrízis a láthatáron, a tárnákon tovább rozsdásodik a lakat. Kovács János • r m.nzm Eget ELŐADÁS Holnap kezdődnek a Forrás Gyermek- és Ifjúsági Házban a Könyvjelző Irodalmi Napok. A Magyar Nyelv Éve alkalmából rendezett eseménysorozat nyitó rendezvényén 17 órakor Balázs Géza, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője tart előadást „Jelentés a magyar nyelvről” címmel. A programsorozat november 28-áig tart. Eger EMLÉKHELY Az egykori egri Első Magyar Lakatos- és Lemez- árugyár helyén létesít emlékhelyet az Egri Városszépítő Egyesület. Az 1891-ben alapított ipari üzem a Szent József Park területén állt, így az ünnepséget is az ott elhelyezett gránit burkolatú oszlopnál tartják szerdán délután három órakor. Az avatás utáni beszédeket a Hotel Flórában tartják, itt fölszólal majd Habis László polgármester, Sós István, az Egri Városszépítő Egyesület elnöke, dr. Csizmadia László, a Schoen+Sandt ügyvezetője, dr. Bánhidy Péter, a megyei iparkamara elnöke, valamint Galambos Tamás Aladár, az egykori gyárigazgató, Kollmann János leszármazottja. Eger KOCSMASZÍNHÁZ Folytatódnak a borbemutatók a Bikavér Borházban. Ma este hét órakor a Kocsmaszínház keretében Mikó István és Suha Kálmán a „Svejk vagyok” című előadása lesz látható, míg csütörtökön - ugyancsak héttől - a Demeter Pincészet borait kóstolhatják meg az érdeklődők. Feldebrő márton-nap a népi hagyományoknak megfelelően megünneplik Szent Márton napját Feldebrőn. Szombaton délután kettőkor kezdődnek a programok a községben az óvodások libás műsorával, amelyet a Dem- jéni Vagányok Férfikórus előadása követ. Délután háromnegyed háromkor nyitják mega legszebb és legnagyobb tökök versenyét, amelyre folyamatosan lehet majd nevezni a könyvtárban. A győztesek Palisca Mária fazekas kerámia töklámpásait kapják majd meg jutalmul. 15 óra 15 perckor a Musica Aulica Régizene Együttes vezeti be a vendégeket a királyi udvarok hangulatába a „Vándorló dallamok" segítségével. Délután öt órakor a Tűzvirág Drámacsoport a „Hair” című musicalből ad elő részleteket. A kulináris élvezeteket a kemencében sült finomságok, illetve a libazsíros kenyér jelentik majd. Újra tüntethetnek majd a Tárná menti falvak Két új taggal bővült a borlovagrend bozsolé Szent Imre ünnepén választották ki a legszebb újbort a nagyrédeiek A Tárná menti Kistérségi Területfejlesztési Társulás kész újra forgalomlassító demonstrációkat szervezni az érintett településeken, ha nem történik kedvező változás a közúti kőszállítás ügyében - egyebek mellett ez hangzott el a társulás minapi, káli ülésén. Ismeretes: a nyár végén kilenc községben, Sirok-Kőkútpusztán, Tarnaszentmárián, Verpeléten, Feldebrőn, Aldebrőn, Tófaluban, Kápolnán, Kompokon és Kálban összehangolt félpályás útlezárásokkal tiltakoztak a közeli, recski, illetve kisnánai bányákból követ szállító hatalmas teherautók ellen, amelyek nagy sebességgel hajtanak végig az említett falvakon, veszélyeztetve az embereket, rongálva az utakat, házakat. Ugyanakkor a közúttal párhuzamosan fut a kihasználatlan vasútvonal Recsk és a kál- kápolnai állomás között. Az ügyben a közlekedési tárcához fordultak, a minisztérium kérése nyomán a verpeléti önkormányzat pedig eldöntötte, hogy a kínált alternatívák közül hol szeretne rakodót létesíteni a községi vasútállomáshoz. Ezen kívül azonban érdemben semmi sem történt. Ráadásul - fogalmazott Farkas Sándor verpeléti polgár- mester - megduplázódhat a forgalom, hiszen a kisnánai kőbánya igen jelentős megrendeléseket kapott. ■ Nagyrédén - a hagyományokhoz híven - a település védőszentje, Szent Imre ünnepén bontják fel először az újborral töltött palackokat. Azt pedig, hogy melyik gazdáé lett a legszebb bor, mindig a falu közössége dönti el. A hét végi jó hangulatú mulatságon mintegy 60 kóstolni érkező döntötte el, hogy a versenyre benevezett tizenhat minta közül ezúttal Lőrincz Imre Blauburgere lett a legszebb újbor. A nyertest kristálykehely- lyel jutalmazták. A nagyrédei bozsolén a Szent Imre Borlovagrend két új borlovagot Is avatott. A helybéli Har- mos Ferenc és Varga Zoltán is elmondta: szeretik és örömmel Harmos Ferencnek jelöltként palackbontásból is vizsgáznia kellett, de sikerrel vette az akadályt A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon fogyasztják a nagyrédei borokat, valamint a gyakorlatban is ismerik a szőlőművelést. A kiválasztottaknak a ceremónián szakmai, helytörténeti és történelmi kérdésekre kellett helyesen válaszolniuk, majd miután a lovagrend tagjai megbizonyosodtak róla, hogy mindketten alkalmasak arra, hogy borlovagok legyenek, lovaggá ütötték őket egy üveglopóval. A két új borlovag palócmintás palástot kapott és esküt tettek arra, hogy a rend céljaival egyetértenek, legjobb tudásukkal tevékenykednek a magyar borokért, népszerűsítik a nagyrédei nedűket, valamint megvetik a borcsalókat és -hamisítókat. ■ 1 K I #r J
