Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-24 / 275. szám
6 2009. NOVEMBER 24., KEDD GAZDASAG A BUX index 2009. november 23-án 21300 21200 21100 21000 20900 20 800 20 700 20 600 Nyitóérték: 20 936-j Változás: 2,58% | í í ................. Z áróérték: 21183 Előző heti záróérték: 20650 15.30, ahewYoi*. tőzsde nyitása /| pont 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT Klímaegyezmény csak jövőre Koppenhága C02-kibocsátás - a hőmérséklet növekedése ne haladja meg a 2 °C-ot NYERTESEK Econet Utolsó ár (Rj 130 Változás (%) Millió Ft 12,06 847 OTP Mól 5 675 16 210 4,66 12 278 2,27 1 706 Danubius 3 575 2,14 PannErgy 807 Richter 41560 1,89 43 1,85 938 Rába 690 1,47 FHB 1295 1,25 31 Fotex 404 1,25 19 Émász 21900 145 10 A BUX index az elmúlt napokban 20 587 20400 20 200----------------------------------p onj/ 11.13 11.16 11.17 11.18 11.19 11.20 * FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forini/tonna, 11.23.) EUROBUZA 2009. december 28 500 TAKARMANYBUZA 2009. december 27 100 TAKARMÁNYKUKORICA 2009. december 29 900 TAKARMÁNYÁRPA 2009. december 26 500 OLAJNAPRAFORGÓ 2009. december 60 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2009. november 23-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 268,07 178,98 177,40 • ALAPTERMÉKEK, 1 MILLIÚ FORINTRA. • AKCIÓS. ••* 3 HŐ HELYETT 6 HŐ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.23.)-0,86 FI -1,84 Ft 0,36 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 5,25 6,00 Budapest Bank **6,75 4,75 CIB Bank 4,50 4,50 Erste Bank 5,25 5,50 K&H Bank*** 3,30 5,60 MKB Bank 4,83 4,93 OTP Bank 2,75 2,75 Raiffeisen Bank** 7,50 6,90 UnICredit Bank 5,40 5,40 Hiába nevezte sok zöld- szervezet Koppenhágát a remény városának, két hét múlva nem várható megállapodás a szén-dio- xid-kibocsátást kötelezően korlátozó globális egyezményről. A dán fővárosban az általános vélemények szerint legfeljebb politikai egyezség születhet. Éber Sándor „A jogilag is kötelező érvényű klímaszerződés csak jövő júniusban, Bonnban várható” - hangoztatta Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főtisztviselője. A dán klímaügyi miniszter szerint azonban megállapodás csak a jövő decemberi mexikói összejövetelen lehet. Koppenhágában a kiotói jegyzőkönyvben lévő kibocsátáscsökkentési előírás lejárta után egy új, globális klímavédelmi megállapodást kellett volna lezárniuk a tárgyalásoknak. Olyan szinten stabilizálták volna a légkörben található üvegházhatású gázok koncentrációját, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése - az iparosodás előtti (1750) szinthez képest - ne haladja meg a 2 °C-ot. A fejlett államok 25-40 százalékos csökkentéssel járulnának ehhez hozzá 2020-ig. A fejlődők a gazdasági fejlődésüknél kisebb mértékben növelnék a kibocsátásukat (15-30 százalékkal). Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) napokban tartott csúcs- találkozóján eltávolodtak attól a javaslattól, amely szerint 2050-ig a felére mérsékelnék az emissziót. Csak lényeges csökkentésről tettek ígéretet, és elismerték, a kibocsátás tetőzéséhez szükséges időkeret hosz- szabb lesz a fejlődő országokban. Utóbbi államok a fejletteket tartják felelősnek az eddigi légszennyezésért. Az Európai Tanács két év után most októberben megállapodott abban, hogy Koppenhágában az unió megerősíti a 30 százalékos kibocsátáscsökkentési vállalás szükségességét a fejlettek részéről. Ehhez más fejlett országoktól is jelentős felC02-emíSSZÍÓ (2008, millió tonna) Változás Részesedés Ország C02 2007-hez a világ C0: képest kibocsátásából Kína 6896,5 6,4% 21,8% Egyesült Államok 6371,4-3,3% 20,2% Oroszország 1690,3 1,7% 5,4% India ............. 1 419,4 ...... 7 ,0% ............. 4 ,5% Japán 1390,6-0,5% 4,4% Németország 857,9-0,6% 2,7% r.ií Á'i.x Kanada 656,2 0,9% 2,1% Nagy-Britannia 680,9-1,4% 1,8% Brazília 435,6 6,8% 1,4% Franciaország 424,5 ............... 0 ,9% 1,3% Ausztrália 383,5-4,8% 1,2% Magyarország 60,3-0,8% 0,2% "~T——... ......■> a jánlást várnak, a feltörekvő gazdaságú országoktól pedig megfelelő hozzájárulást a globális emissziómérsékléshez. „Magyarország egyetért a 30 százalékos vállalás szükségességével” - mondta lapunknak a környezetvédelmi szakállamtit- kár. Faragó Tibor emlékeztetett: a klíma- és energiacsomag elfogadásával 2008-ban az unió olyan belső eszközrendszerről döntött, amellyel egyelőre a legalább 20 százalékos közös emissziócsökkentési célt el tudja érni. Hasonlóan több új tagállamhoz, Magyarországnak is elsőrangú kérdés a kvótatöbblet felhasználásának kérdése. E tagországok ugyanis a kiotói tárgyalások során megállapított bázisév és a rendszerváltást követő gazdasági szerkezetátalakulás következtében jelentősen túlteljesítik vállalásaikat. ■ Magyarország támogatja a károsanyag-kibo- csátás harmincszázalékos csökkentését. „Alapvető érdekünk e többlet további felhasználására vonatkozó jog megőrzése” - hangoztatta Faragó Tibor. A szakállamtitkár szerint ugyanakkor a többlet felhasználásának a fenntartható fejlődés céljait kell szolgálni, és figyelembe kell venni a globális karbonpiac hatékony működésének szükségességét. A korábbi kibocsátáscsökkentések törlése azt is jelentené, el kelleni tekinteni attól, hogy több fejlett állam messze elmarad kiotói vállalásának teljesítésétől. Az unió elismeri, a koppenhágai megállapodás egyik kulcskérdése a fejlődő országok anyagi segítése. Ez 2020-ra eléri a 100 milliárd eurót, s ebben az EU kész megfelelő részt vállalni. Arról azonban vita van, hogy a tagállamoknak mekkora anyagi terhet kell vállalniuk ebben. Magyarország támogatja azt, hogy már az új megállapodás előtt is segítsék a fejlődőket, de az unió tagjai e finanszírozásban önkéntes alapon vennének részt. Mibe is kerülne az emissziócsökkentés? „AZ ENERGIASZEKTOR felel a szén-dioxid-kibocsátás 65 százalékáért, azonban várhatóan mégsem erre a szektorra, hanem a kibocsátás 17 százalékáért felelős iparra terhelik majd a költségeket" - hangoztatta Hugyecz Attila a Magyar ENSZ Társaság klímakonferenciáján. A Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa kiemelte: az áramtermelés 41, míg a közlekedés 23 százalékkal részesül a kibocsátásból. hiába állnak jelentős átalakulás előtt az iparágak, az árammal működő autók térnyerése például nem lesz gyors, mivel még legalább 20 évre elegendők az olajkészletek az autóipar szükségleteinek kielégítésére. Hugyecz szerint, ha az erőművekre terhelik az emisz- szió költségét, akkor akár a duplájára is nőhet a szénerőművekben előállított áram ára, de a földgáztüzelésű erőművekben előállított villamos energia is 30-40 százalékkal drágulhat. Forrás: BP 2009 Koppenhága nem az utolsó remény „nincs minden veszve, elsőre nem lehet lefutni egy maratoni” - mondta lapunknak Ürge-Vorsatz Diána. A Középeurópai Egyetem (CEU) professzora szerint nem tragédia, ha nem születik végleges megállapodás Koppenhágában, mivel valamilyen keretegyezség biztosan lesz. Úgy véli, abban állapodnak meg, hogy később miben lehet megegyezni. Például egy globális csökkentési számban vagy a fejlődő országoknak nyújtott támogatás összegében. Az Egyesült Államok addig nem vállalhat komoly szerepet, amíg nem hajtja végre az egészségügyi reformot. A kibocsátáscsökkentésről 2010 tavaszára állapodhatnak meg Washingtonban. „Koppenhága nem az utolsó esély, hiszen a klímacsúcsra készülődve is sok eredmény született” - hangoztatta a szakember, aki 2005-ben tagja volt a No- bel-békedíjat kapó ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének. Végleges formára szabták a jövő évi büdzsét parlament Tízmilliárd forintot csoportosítanak át - Ha elfogadják, több juthat a kistérségeknek Vételi Eladási Allianz Bank 261,36 274,76 Budapest Bank 260,77 276,90 CIB Bank 257,67 279,15 Citibank 257,22 278,66 Erste Bank 261,30 276,36 K&H Bank 260,85 275,87 MKB Bank 262,03 275,47 OTP Bank 261,01 274,39 Raiffeisen Bank 262,46 274,26 Mintegy tízmilliárd forintot csoportosítanak át a minisztériumokon belül azok a kormány és az MSZP által támogatott költségvetési módosító javaslatok, amelyekről lapzártánk után volt szavazás az Országgyűlésben. A 2010-es büdzséről a jövő héten lesz a zárószavazás. A tárcákon belüli átcsoportosítások nyertesei között vannak az önkormányzatokat, az oktatást és a kultúrát, az esélyegyenlőséget, a szociális ellátást, a sportot érintő és egyéb módosítások. A Magyar Televíziótól elvonandó 2,3 milliárd forint a Duna Televízióhoz vándorolna át (hírek szerint a sokakat irritáló prémiumkifizetések miatt „büntetik” a köztévét). Az önkormányzatok témakörében egyebek mellett á többcélú kistérségi társulások kapnak 902 milliót, illetve 600 millió jut az esélyegyenlőséget segítő közoktatásra. Az oktatási és a kulturális támogatások közül a legKóka János: Az SZDSZ- frakcióra számít a mány Kisebb módosítások* Belvízvédelmi feladatok +50 A Duna Művészegyüttes támogatása +50 A Pécs Európa kulturális fővárosa program támogatása __________+50 ^ roma oktatási alap támogatása +85 Fogyatékos szervezetek ______+85 je lentősebb az Útravaló ösztöndíjprogram 600 milliós többlete, a teljesítményösztönző alap 500 milliós támogatása, a közoktatási mérést és értékelést szolgáló 300 millió forintos pluszpénz. Több pénzhez jut a Rádió C, a Rajkó zenekar és a 100 Tagú Cigányzenekar: összesen 135 millió a többlet. A szegények bankja kap 135 millió forintos támoKÓKA JÁNOS SZDSZ-FRAKCIÓVEZETŐ tegnap a kormányfővel egyeztetett a büdzséről. Formálisan még nem döntöttek, de valószínűleg támogatják a 2010-es költségvetést. gatást, de a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások is jobban járnak egy plusz 100 milliós tétellel. 400 millió forinttal bővül az iskolai, a diák- és a versenysport támogatása. A kormány megállapodott a tűzoltósággal, 2010-ben is az ideihez hasonló mértékben finanszírozzák őket, vagyis visszaál- k'tják a jelenlegi normatívát. Erről is a módosító javaslatokról szóló szavazással dönt a T. Ház. Ugyanakkor vannak olyan módosító indítványok is, amelyek nem járnak „pénzmozgással”. Ilyen például a költségvetés belső tételeinek egyenlege és az állami kötelezettségvállalás mértéke. ■ A. V. 4 f 1
