Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-23 / 274. szám

MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ A vetélkedőn derülhetett ki, hogy milyennek látják Egert Város az aranykor után kritika Munkahelyeket és közösségeket hiányolnak a hevesiek Hatvan után Selypen is lenne cukorgyári emlékkiállítás Tegye emlékezetesebbé legszebb ünnepét! Szerezzen örömet családjának és önmagának! Esküvői, születésnapi, névnapi és házassági évfordulós jókívánságaival örvendeztesse meg szeretteit! Bővebb információért hívja a 36/513-627-es telefonszámot. Népszerű az üdülési csekk a megyében több elfogadóhely A jövőben tovább bővül majd a szolgáltatások köre Az év eddig eltelt időszakának adatai alapján elmondható, hogy megyénkben mind a munkálta­tók, mind a turisztikai szolgálta­tók körében egyre népszerűbb az üdülési csekk. A jelenleg hatályos jogsza­bályok alapján egyébként 2009. december 31-éig még adó- és já­rulékmentesen vásárolhatják meg a munkáltatók dolgozóik és közeli hozzátartozóik részére az üdülési csekket. Az esztendő első tíz hónapjá­ban a megyében 13 ezer sze­mély kapott összesen 569 millió forint értékben csekket. Az el­múlt év azonos időszakához ké­pest 20 százalékkal nőtt a gaz­dálkodók vásárlása. Kétszázzal nőtt a Heves megyei elfogadóhelyek száma. Képünk illusztráció. A turisztikai szolgáltatók üdü­lési csekkből származó bevétele 27 százalékkal nőtt az elmúlt év első tíz hónapjának adatai alap­ján. A turisztikai szolgáltatáso­kat igénybe vevők összesen 2,3 milliárd forint értékű kupont váltottak be a megyében lévő 952 elfogadóhelyen. A támogatási forma népszerű­ségét mutatja az is, hogy egy év alatt kétszázzal nőtt a rendszer­hez csatlakozott megyei turiszti­kai vállalkozások száma. Az üdülési csekkel rendelkezők je­lenleg 35 típusú szolgáltatást ve­hetnek igénybe. A jogszabályvál­tozások 2010. január 1-jétől lehe­tővé teszik a szolgáltatások köré­nek további bővítését is. ■ A hatvani cukorgyár bejáratánál a közelmúltban nyílt emlékkiállí­tás a településen több mint száz éven át meghatározó szerepet ját­szó cukorgyártásnak. Az üzem egykori dolgozóinak közreműkö­désével gyűjtötték össze a tárgyi és írásos emlékeket, fényképeket, ipartörténeti relikviákat. Mindezek apropóján keresték meg az egykori selypi cukorgyár dolgozói Víg Zoltán polgármes­tert azzal, hogy településükön is indokolt lenne hasonló módon emléket állítani a tevékenység­nek. A városban 1999-ben álltak le végleg a gépsorok, a történe­lemre hagyva - a hatvanihoz ha­sonlóan a XIX. század vége óta tartó - édesítőszer-előállítást. ■ A kisvárosban az 1999­es kampány után álltak le végleg; a gépsorok. Ha a képviselő-testület igent mond a kezdeményezésre, a gyár 120 évvel ezelőtti indulásának tiszteletére jövőre emlékszoba nyílhat az egykori cukorgyári kultúrházban. A pénzügyi bizott­ság támogatja az ötletet, így a töb­bi a városvezetésen múlik. Vala­mint az egykori cukorgyáriakon, akik a birtokukban lévő hagya­tékkal remélhetően hozzájárul­nak a kiállítás színvonalának a növeléséhez. ■ Kóbor ebek rémisztgetik a lakosságot Hatvanban egyre több problé­mát okoznak a város területén gazdátlanul kószáló - sokszor falkákba verődött - kutyák. Idén már 76 helybelit kellett figyel­meztetni, mivel négylábúja ve­szélyeztette az embereket, illet­ve szennyezte a környezetét. A városban tilos a kóbor jószágo­kat etetni, parkba vinni, gyer­mekintézmény közelében szaba­don engedni, de a szabályokat többen megszegik. Gondot jelent az is, hogy so­kan a társasházak közös hasz­nálatú helyiségeiben tartják kedvenceiket. Amennyiben be­jelentés érkezik, ilyen esetekben is bírságra számíthatnak a ren­delkezések ellen vétők. ■ Az egri és környékbeli idegen- forgalomról mondhatták el véle­ményüket, javaslataikat a város középiskolásai azon a prezentá­ciós vetélkedőn, amelyet a mi­nap tartottak az egri Andrássy György Közgazdasági Szakkö­zépiskolában. A harminc jelent­kező páros közül tizenkilenc mutathatta be rövid előadását az őszi és téli mulatságokról, az akadálymentesítés helyzetéről, a szálláshelyekről, a Tisza-tóról. Javasolhatott programot többna­pos kirándulásokra Egerben, vagy a Bükk legszebb helyeire. ■ A diákok olyan gondok­ra hívták föl a figyel­met, amit a felnőttek nem láttak. Dr. Demeter András (képün­kön), a szervező Andrássy kö­zépiskola igazgatója kifejtette, tavaly, amikor először hirdették meg a Versenyt, a közlekedés volt a téma, most viszont a szí­vük csücske, az idegenfogalom. Ez a vetélkedő jó alkalom volt arra, hogy a fiatalok megmutas­sák tudásukat.- A diákok olyan problémák­ra hívták föl a figyelmet, ame­lyet mi, felnőttek nem látunk, egészen újszerűek voltak az elő­adások. A Tourinform, a Regioná­lis Marketing Iroda jelenlévő tu­risztikai szakemberei fölajánlot­ták, hogy gyakorlati lehetőséget is biztosítanak a fiataloknak - számolt be a rendezvény-főszer- vezője, dr. Sesztákné Kappa- nószki Ildikó. A győztes páros Pinkóczy Lil­la és Polgár Noémi, az egri Kéri tanulói lettek. ■ Dr. Demeter András: a fiatalok megmutathatták tudásukat Huszonöt éve nyert városi rangot Heves. A helyieket arról kérdeztük, mit je­lentett nekik akkor a cím elnyerése és mit hozott ez a változás. Szuromi Rita Gottschalk Róbert, aki ma a He­vesi Rendőrkapitányság hivatal- vezető őrnagya, akkor a járási út­törőszervezet elnöke volt.- A januári avatási ünnepsége­ken nem vettem részt, mivel ak­kor egy tanfolyamon voltam - emlékezik. - Már elvégeztem a tanárképző főiskolát, s a járási út­törőszervezet elnökeként tovább­képzésre küldtek. Az az év, 1984 nem volt különleges: előtte járá­si székhelyként is fejlődött a vá­ros, akkor épült ki a telefonháló­zat, az úthálózat. Persze büszkék voltunk arra, hogy városi rangot kaptunk. Az 1980-as évek elején pezsgő és színes ifjúsági élet volt Hevesen. Minden iskolában volt KISZ-szervezet, a fiatalok aktívak voltak, léteztek programok. Ezt utóbb elvették az ifjúságtól, s nem adtak helyette nekik sem­mit. Ma már rendőrként látom, mennyi csellengő, elfoglaltság nélküli gyerek van a városban, akik előbb-utóbb kitörési lehető­séget keresnek, s ez bizony sok­szor ütközik a törvénnyel. Min­den elismerésem azon kevés pe­dagógusé, akik ma is próbálják ezt az űrt kitölteni. Budai Sándor ma vállalkozó, akkor a pártapparátusban dol­gozott.- A várossá válás előtti időszak volt Heves életében az aranykor - fogalmaz. - Én nagyon sokat vártam akkor ettől a rangtól, hi­szen benne voltam a közéletben, s láttam, Heves mostohagyerek az Eger-Gyöngyös-Hatvan ten­gelyhez képest Elsősorban a nor­matíva emelkedésére számítot­tam, de arra gondolni sem mer­tem, hogy ez nem következik be, s Heves lesz az egyetlen olyan város, amely az első pillanattól kezdve forráshiányos. Őszintén szólva nekem csalódások soroza­tát hozta a várossá válás. Nem lett több munkahely, nem épül­tek új intézmények és megyei szinten sem jelentette a pozíciók erősödését a várossá válás. Min­den, ami ma Heves, 1984-re le­zajlott: addigra már megvoltak a Fiatalok a régi városháza előtti téren. Ők már a város szülöttei: sokak szerint Heves aranykora már a múlté. A vergődés évtizedei heves nehéz évei nem a gaz­dasági válsággal kezdődtek, hanem a rendszerváltással: megszűntek a nagy foglalkoz­tatók, a Rákóczi termelőszö­vetkezet, a Finomszerelvény- gyár. Az új tulajdonosi szer­kezet csak lassan alakult ki. A város megőrizte hagyomá­nyos mezőgazdasági jellegét, de hiányzik a feldolgozóipar, amely jobb piaci esélyeket te­remthetne a településen élők számára. lakótelepeink, az intézményeink, a közművesítettség. Vagyis a rang semmit nem hozott ennek a közösségnek. Gyimesiné Gömöri Ilona, aki ma főmuzeológus, akkor főisko­lai hallgató volt.- Negyedszázada költöztünk a szüleimmel a városba Jászki- sérről, mert itt több volt a mun­kalehetőség - idézi fel azokat az időket. - Nekem azonnal szem­betűnt ennek a kisvárosnak az építészeti gazdagsága, a nemesi kúriák, a kisvárosi miliő. Hogy mit hozott az elmúlt 25 év? Szak­mai szemmel azt mondhatom, rendeződött a múzeum és a helytörténeti anyag sorsa, hi­szen 2005-ben - húsz év után - végre méltó épületet kaptunk. Az is a városvezetésnek köszön­hető, hogy Heves úgy tudott fej­lődni, hogy ez a jellegzetes kis­városi arculat megmaradt, a köz­épületek egy része helyi véde­lem alá került, a városkép rende­zett. Talán ezt az arculatmegőr­ző munkát is érdemes figyelem­mel kísérni. Szoóné Kovács Márta könyv­táros, aki akkor érettségizett a hevesi középiskolában.- Abban az évben érettségiz­tem, amikor Heves várossá vált, 25 éve van munkaviszonyom és 23 éve vagyok könyvtáros. Én ezt ajándékként élem meg, hi­szen vajon hány fiatal mondhat­ja el majd magáról ennyi idősen, hogy 25 éves munkaviszonya van? Utóbb visszagondolva erre az időre, azt hiszem, lehetett vol­na többet is célként kitűzni. A munkahelyteremtés húsz éve folyamatosan nagy gond, ahogy az ipar fejesztésétől is többet vártunk volna. Születésnapot ültek a dél-hevesi városban negyedszázada kapott Heves városi rangot. (Képünkön az er­re az alkalomra készített ünne­pi torta a címerrel). A járási nagyközség korábban már volt mezőváros is. Virágkorát az Ár­pád-korban élte, amikor a me­gye névadója lett, ám a szerepe fokozatosan csökkent. Újabb vi­rágzás következett be a dualiz­mus korában, amikor a hevesi mezőgazdasági termékek, a dinnye a szőlő országszerte hí­resek voltak. A település leg­utolsó aranykorának az itt élők a várossá válás előtti éveket te­kintik. A legtöbben az igazi aranykort a Berva letelepedésé­hez kötik, amikor ezreknek volt munkahelye és jövője itt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom