Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-23 / 274. szám
MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. NOVEMBER 23., HÉTFŐ A vetélkedőn derülhetett ki, hogy milyennek látják Egert Város az aranykor után kritika Munkahelyeket és közösségeket hiányolnak a hevesiek Hatvan után Selypen is lenne cukorgyári emlékkiállítás Tegye emlékezetesebbé legszebb ünnepét! Szerezzen örömet családjának és önmagának! Esküvői, születésnapi, névnapi és házassági évfordulós jókívánságaival örvendeztesse meg szeretteit! Bővebb információért hívja a 36/513-627-es telefonszámot. Népszerű az üdülési csekk a megyében több elfogadóhely A jövőben tovább bővül majd a szolgáltatások köre Az év eddig eltelt időszakának adatai alapján elmondható, hogy megyénkben mind a munkáltatók, mind a turisztikai szolgáltatók körében egyre népszerűbb az üdülési csekk. A jelenleg hatályos jogszabályok alapján egyébként 2009. december 31-éig még adó- és járulékmentesen vásárolhatják meg a munkáltatók dolgozóik és közeli hozzátartozóik részére az üdülési csekket. Az esztendő első tíz hónapjában a megyében 13 ezer személy kapott összesen 569 millió forint értékben csekket. Az elmúlt év azonos időszakához képest 20 százalékkal nőtt a gazdálkodók vásárlása. Kétszázzal nőtt a Heves megyei elfogadóhelyek száma. Képünk illusztráció. A turisztikai szolgáltatók üdülési csekkből származó bevétele 27 százalékkal nőtt az elmúlt év első tíz hónapjának adatai alapján. A turisztikai szolgáltatásokat igénybe vevők összesen 2,3 milliárd forint értékű kupont váltottak be a megyében lévő 952 elfogadóhelyen. A támogatási forma népszerűségét mutatja az is, hogy egy év alatt kétszázzal nőtt a rendszerhez csatlakozott megyei turisztikai vállalkozások száma. Az üdülési csekkel rendelkezők jelenleg 35 típusú szolgáltatást vehetnek igénybe. A jogszabályváltozások 2010. január 1-jétől lehetővé teszik a szolgáltatások körének további bővítését is. ■ A hatvani cukorgyár bejáratánál a közelmúltban nyílt emlékkiállítás a településen több mint száz éven át meghatározó szerepet játszó cukorgyártásnak. Az üzem egykori dolgozóinak közreműködésével gyűjtötték össze a tárgyi és írásos emlékeket, fényképeket, ipartörténeti relikviákat. Mindezek apropóján keresték meg az egykori selypi cukorgyár dolgozói Víg Zoltán polgármestert azzal, hogy településükön is indokolt lenne hasonló módon emléket állítani a tevékenységnek. A városban 1999-ben álltak le végleg a gépsorok, a történelemre hagyva - a hatvanihoz hasonlóan a XIX. század vége óta tartó - édesítőszer-előállítást. ■ A kisvárosban az 1999es kampány után álltak le végleg; a gépsorok. Ha a képviselő-testület igent mond a kezdeményezésre, a gyár 120 évvel ezelőtti indulásának tiszteletére jövőre emlékszoba nyílhat az egykori cukorgyári kultúrházban. A pénzügyi bizottság támogatja az ötletet, így a többi a városvezetésen múlik. Valamint az egykori cukorgyáriakon, akik a birtokukban lévő hagyatékkal remélhetően hozzájárulnak a kiállítás színvonalának a növeléséhez. ■ Kóbor ebek rémisztgetik a lakosságot Hatvanban egyre több problémát okoznak a város területén gazdátlanul kószáló - sokszor falkákba verődött - kutyák. Idén már 76 helybelit kellett figyelmeztetni, mivel négylábúja veszélyeztette az embereket, illetve szennyezte a környezetét. A városban tilos a kóbor jószágokat etetni, parkba vinni, gyermekintézmény közelében szabadon engedni, de a szabályokat többen megszegik. Gondot jelent az is, hogy sokan a társasházak közös használatú helyiségeiben tartják kedvenceiket. Amennyiben bejelentés érkezik, ilyen esetekben is bírságra számíthatnak a rendelkezések ellen vétők. ■ Az egri és környékbeli idegen- forgalomról mondhatták el véleményüket, javaslataikat a város középiskolásai azon a prezentációs vetélkedőn, amelyet a minap tartottak az egri Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskolában. A harminc jelentkező páros közül tizenkilenc mutathatta be rövid előadását az őszi és téli mulatságokról, az akadálymentesítés helyzetéről, a szálláshelyekről, a Tisza-tóról. Javasolhatott programot többnapos kirándulásokra Egerben, vagy a Bükk legszebb helyeire. ■ A diákok olyan gondokra hívták föl a figyelmet, amit a felnőttek nem láttak. Dr. Demeter András (képünkön), a szervező Andrássy középiskola igazgatója kifejtette, tavaly, amikor először hirdették meg a Versenyt, a közlekedés volt a téma, most viszont a szívük csücske, az idegenfogalom. Ez a vetélkedő jó alkalom volt arra, hogy a fiatalok megmutassák tudásukat.- A diákok olyan problémákra hívták föl a figyelmet, amelyet mi, felnőttek nem látunk, egészen újszerűek voltak az előadások. A Tourinform, a Regionális Marketing Iroda jelenlévő turisztikai szakemberei fölajánlották, hogy gyakorlati lehetőséget is biztosítanak a fiataloknak - számolt be a rendezvény-főszer- vezője, dr. Sesztákné Kappa- nószki Ildikó. A győztes páros Pinkóczy Lilla és Polgár Noémi, az egri Kéri tanulói lettek. ■ Dr. Demeter András: a fiatalok megmutathatták tudásukat Huszonöt éve nyert városi rangot Heves. A helyieket arról kérdeztük, mit jelentett nekik akkor a cím elnyerése és mit hozott ez a változás. Szuromi Rita Gottschalk Róbert, aki ma a Hevesi Rendőrkapitányság hivatal- vezető őrnagya, akkor a járási úttörőszervezet elnöke volt.- A januári avatási ünnepségeken nem vettem részt, mivel akkor egy tanfolyamon voltam - emlékezik. - Már elvégeztem a tanárképző főiskolát, s a járási úttörőszervezet elnökeként továbbképzésre küldtek. Az az év, 1984 nem volt különleges: előtte járási székhelyként is fejlődött a város, akkor épült ki a telefonhálózat, az úthálózat. Persze büszkék voltunk arra, hogy városi rangot kaptunk. Az 1980-as évek elején pezsgő és színes ifjúsági élet volt Hevesen. Minden iskolában volt KISZ-szervezet, a fiatalok aktívak voltak, léteztek programok. Ezt utóbb elvették az ifjúságtól, s nem adtak helyette nekik semmit. Ma már rendőrként látom, mennyi csellengő, elfoglaltság nélküli gyerek van a városban, akik előbb-utóbb kitörési lehetőséget keresnek, s ez bizony sokszor ütközik a törvénnyel. Minden elismerésem azon kevés pedagógusé, akik ma is próbálják ezt az űrt kitölteni. Budai Sándor ma vállalkozó, akkor a pártapparátusban dolgozott.- A várossá válás előtti időszak volt Heves életében az aranykor - fogalmaz. - Én nagyon sokat vártam akkor ettől a rangtól, hiszen benne voltam a közéletben, s láttam, Heves mostohagyerek az Eger-Gyöngyös-Hatvan tengelyhez képest Elsősorban a normatíva emelkedésére számítottam, de arra gondolni sem mertem, hogy ez nem következik be, s Heves lesz az egyetlen olyan város, amely az első pillanattól kezdve forráshiányos. Őszintén szólva nekem csalódások sorozatát hozta a várossá válás. Nem lett több munkahely, nem épültek új intézmények és megyei szinten sem jelentette a pozíciók erősödését a várossá válás. Minden, ami ma Heves, 1984-re lezajlott: addigra már megvoltak a Fiatalok a régi városháza előtti téren. Ők már a város szülöttei: sokak szerint Heves aranykora már a múlté. A vergődés évtizedei heves nehéz évei nem a gazdasági válsággal kezdődtek, hanem a rendszerváltással: megszűntek a nagy foglalkoztatók, a Rákóczi termelőszövetkezet, a Finomszerelvény- gyár. Az új tulajdonosi szerkezet csak lassan alakult ki. A város megőrizte hagyományos mezőgazdasági jellegét, de hiányzik a feldolgozóipar, amely jobb piaci esélyeket teremthetne a településen élők számára. lakótelepeink, az intézményeink, a közművesítettség. Vagyis a rang semmit nem hozott ennek a közösségnek. Gyimesiné Gömöri Ilona, aki ma főmuzeológus, akkor főiskolai hallgató volt.- Negyedszázada költöztünk a szüleimmel a városba Jászki- sérről, mert itt több volt a munkalehetőség - idézi fel azokat az időket. - Nekem azonnal szembetűnt ennek a kisvárosnak az építészeti gazdagsága, a nemesi kúriák, a kisvárosi miliő. Hogy mit hozott az elmúlt 25 év? Szakmai szemmel azt mondhatom, rendeződött a múzeum és a helytörténeti anyag sorsa, hiszen 2005-ben - húsz év után - végre méltó épületet kaptunk. Az is a városvezetésnek köszönhető, hogy Heves úgy tudott fejlődni, hogy ez a jellegzetes kisvárosi arculat megmaradt, a középületek egy része helyi védelem alá került, a városkép rendezett. Talán ezt az arculatmegőrző munkát is érdemes figyelemmel kísérni. Szoóné Kovács Márta könyvtáros, aki akkor érettségizett a hevesi középiskolában.- Abban az évben érettségiztem, amikor Heves várossá vált, 25 éve van munkaviszonyom és 23 éve vagyok könyvtáros. Én ezt ajándékként élem meg, hiszen vajon hány fiatal mondhatja el majd magáról ennyi idősen, hogy 25 éves munkaviszonya van? Utóbb visszagondolva erre az időre, azt hiszem, lehetett volna többet is célként kitűzni. A munkahelyteremtés húsz éve folyamatosan nagy gond, ahogy az ipar fejesztésétől is többet vártunk volna. Születésnapot ültek a dél-hevesi városban negyedszázada kapott Heves városi rangot. (Képünkön az erre az alkalomra készített ünnepi torta a címerrel). A járási nagyközség korábban már volt mezőváros is. Virágkorát az Árpád-korban élte, amikor a megye névadója lett, ám a szerepe fokozatosan csökkent. Újabb virágzás következett be a dualizmus korában, amikor a hevesi mezőgazdasági termékek, a dinnye a szőlő országszerte híresek voltak. A település legutolsó aranykorának az itt élők a várossá válás előtti éveket tekintik. A legtöbben az igazi aranykort a Berva letelepedéséhez kötik, amikor ezreknek volt munkahelye és jövője itt.
