Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-16 / 268. szám

2009. NOVEMBER 16., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Befagyott a recski bányaüzlet jegelt eladás A környezetvédelemmel kapcsolatos hivatkozás csak ürügy, kifogás Hivatalosan még lehet re­ménykedni, ám a tavaszi választásokig aligha tör­ténik már bármi érdemle­ges a recski bányával. Kovács János Recsken nincs folyó vagy tenger, csak patak és tó, ám a rézércbá­nya egykori csillogó hajója most ismét távolodni látszik. Pedig már úgy tűnt: közeli remény lehet a biztos rév, az újrainduló haszno­sítás. A bánya nélküli hagyomá­nyos bányásztelepülésen sokan már a jó szerencsét is kevésnek tartják ahhoz, hogy ismét elindul­jon az érckitermelés. A csodában is mind kevesebben bíznak. Lehet, tényleg csoda kellene ahhoz, hogy sok kudarc után végre elkeljen a 2000-ben lezárt recski ércbánya. Sokan a réz ki­ugróan magas világpiaci árában, az iránta való fokozott kereslet­ben látják a varázsszert, ami megmozgathatja a befektetők fantáziáját és bankszámláját. Az eredményes vállalkozáshoz ugyanis több tízmilliárd forint befektetés szükséges. A tavaly januárban meghirde­tett ércbánya-értékesítési pályá­zattal az állam ismét túl akar ad­ni az értékes holt tőkén, mivel csak az állagmegóvás évi mint­egy 30 millió forintjába kerül. Nyílt eljárásban kínálta eladásra Közép-Európa legnagyobb szí­A recski ércbánya hőskorában, az 1970-es években legalább 1300 embernek adtak itt munkát. Ma már szakembert se nagyon találni. nesérc-lelőhelyét az állami tulaj­donú Mecsek-Öko Környezetvé­delmi Zrt. Az aranyról, de főként gazdag réztartalmú ércéről híres, megkutatott és részben feltárt recski bányatelekért legalább 4,6 milliárd forintot várnak. Ám az eredményhirdetésre máig nem került sor. Úgy tudjuk, az egyez­tetések az öt pályázó közül kivá­lasztott kínai befektetőkkel foly­tak - s folyhatnak is tovább. A Magyar Nemzeti Vagyonke­zelő Zrt. hivatalosan úgy tájékoz­tatott, hogy a Recsk II. bányatelek hasznosítási pályázata ered­ménytelenül zárult 2009 áprili­sában. Az ezután indított, még fo­lyamatban lévő újabb értékesíté­si eljárásról annak lezárásáig részletes információkat nem ad­hatnak ki. A Hírlap nem hivata­los forrásból úgy értesült, hogy a privatizációs eljárások „befagy­tak”, mindenki kivár, a jövő tava­szi választásokig érdemi haladás ez ügyben aligha várható. A bá­nyanyitás akadályaként említett környezetvédelmi szempont, a tájrehabilitáció és rekultiváció a hozzáértő szakemberek szerint inkább csak kifog' hiszen ezek a bá- nyaberuházás- sal együtt elvé- f gezhetők. :fí Osztja ezt a nézetet Holló Im­re recski polgármester is, aki úgy véli, most megint belátha­tatlan távlatba került a bánya megnyitása. A hátrányos helyze­tű térségben pedig égető szük­ség lenne megélhetést adó új munkahelyekre, hiszen a kör­nyékbeli nagyfoglalkoztatók zö­me bezárt, megszűnt. Erre a sorsra jutott a parádi üveggyár, a bánya, Liszkó, az erdészeti üzem és a téeszek zöme. Holló Imre nem tartja kizártnak, hogy újra visszatérnek Recskre a kí­naiak. Nekik pénzük is van rá, s a gyors gazdasági fejlődés miatt mindennél nagyobb az igényük a nyersanyagra. Az újranyitás- hoz meg lehetne nyerni a zagy­tározó vagy az ércelőkészítő el­helyezkedése miatt a környék­beli Mátraderecskét, Bodonyt vagy Parádot is. Többmilliárdos állami rekultivációs költség AZ ELADÁST SÜRGETI, hogy ÓZ ideiglenes lezárás, elárasztás után most már végleg be kel­lene zárni a lelőhelyet. Ennek többmilliárdos rekultivációs, környezetvédelmi költségei a magyar költségvetést terhel­nék. A leendő vevőnek nem­csak a 4,6 milliárdos, vétel­árat, de a bérleti díj százmilli­óit is le kellene rónia. Az új­raindításhoz és feljuttatáshoz öt évre és további tízmilliár­dos befektetésre van szükség. De a tét sem kicsi: Recsken tízmil­lió tonnát meghala­dó, kétszázalékos réztartalom fölötti ércvagyon van. Továbbra sincs nyoma az eltűnt asszonynak Bányanyitás bányászok nélkül A KILENCVENES ÉVEKBEN Úgy számoltak, hogy 160 millió dollárra, 30 milliárd forintra lenne szükség a recski bánya újraindításához. Ez ma a 40 milliárdhoz lenne közelebb. A '70-e.s években 1300 ember kapott itt munkát. Kérdéses, hogy egy újrainduló bá­nyához honnan vennék a szakembereket. Most jó­szerivel egy vájárbrigádot se lehetne hadra fogni. A hajdani bányászok már rég kényszer-, rokkantsági vagy öregségi nyugdíjban vannak. Bányászati szakképzés híján fiatal utódok sincsenek. X GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint eladják-e valaha a recski rézérc kitermelési jogát? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HEOLhu W A szavazás eredményét a keddi számunkban közöljük. A speciális mentők csónakon a Sajó egy szakaszát is átfésülték, de nyo­mot nem találtak. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Két napon át kutattak a hét vé­gén az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport tagjai egy kö­zépkorú hölgy után, akinek a Borsod megyei Bánrévéről ve­szett nyoma még szerdán.- Eltűnése óta a családtagok és ismerősök keresték a hölgyet, a rendőrség körözést adott ki el­lene. Az asszonnyal együtt a ku­tyájának is nyoma veszett, ám a jószág időközben előkerült. A kutatáshoz tőlünk is segítséget kértek, a hét végén mi is a hely­színen dolgoztunk - tudatta Ko­vács József, az egri speciális mentők vezetője. A szlovák határhoz közeli Bán­réve a Sajó völgyében található. A speciális mentők szombaton a fo­lyón való kereséssel kezdtek, majd a nő háza melletti több tíz hektár vizes, náddal borított terü­letet fésülték át. Vasárnap a Sajó árterében, a Szefó nevű németju­hászkutya bevonásával folytatták az akciót, ám az eltűntnek tovább­ra sem bukkantak a nyomára. ■ benevezett csapatok A Heves Megyei Hírlap a Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézményének együttműködésével 2009 októberében immár hatodik alkalommal hirdette meg többfordulós elméleti és gyakorlati feladatokkal tűzdelt vetélkedő­sorozatát, amelynek témája a Hírlap, és a megye múltja, jelene. A programra Heves megye általános iskoláinak 7-8. évfolyamos osztályai egy-egy 5 fős csapatot nevez­hettek. A LADIK az ország valamennyi megyéjében elindul, sőt, a programhoz csatlakoznak határon túli csapatok is. A megyei győztes csapatok részvételével 2010 májusában egy országos döntőre kerül sor. Csapat neve Település Iskola Osztály Felkészítő tanár Duracellek Atkár Petőfi Sándor Általános Iskola 8. Hegedűs Krisztina School 5 Atkár Petőfi Sándor Általános Iskola 7. Kovács Judit Író-Deákok ■ Besenyőtelek Dr. Berze Nagy János Általános Iskola 8.a UrinéSzászi Ilona Besenyei Toliforgatók Besenyőtelek Dr. Berze Nagy János Általános Iskola 7.a Uriné Szászl Ilona DZSORDZSI Eger EKF Gyakorló Általános Iskola 8.e. Kalóné Gyenes Réka Hírfalók Eger EKF Gyakorló Általános Iskola 8.d. Dr. Gyenes Béláné Médiamogulok Eger Dobó István Gimnázium 7.a. Batári Antal BÖNGÉSZŐK Eger Pásztorvölgyi Általános Iskola 7. Réti Györgyné Heves újságolvasók Hatvan Újhatvani Óvoda és Általános Iskola 7.b. Máté Györgyné Tisza-tavi szerkesztők Kisköre Vásárhelyi Pál Általános Iskola 7. Bodorné Nagy Erzsébet NÁNAI FIRKÁSZOK Kisnána Kisnánai Általános Iskola 7. Szlama Tiborné Kompolti hírharsona Kompolt Kompolt-Nagyút Általános Iskola 7,b. Kerezsiné Bódi Zsuzsanna VADMACSKÁK M.tárkány-E.farmos-Sarud ÁMK-M.tárkány-E.farmos-Sarud Ált. Isk. 7. Vass Zoltánná SAJTÓSOKfK) Sírok Országh Kristóf Általános Iskola 8. Rajnavöl^i Vilmos VAKEGEREK Sírok Országh Kristóf Általános Iskola 7. Rajnavöl^i Vilmos HEVES HÍRLAP Helyből a legjobb EGYPERCES INTERJÚ Az időben való felismerés a legfontosabb November 14-én 130 ország­ban tartották meg a Nemzet­közi Diabetes Társaság tag- szervezetei a világnapjukat. Az egri rendezvény előadóját, dr. Domboróczki Zsolt diabe- tológust ez alkalomból kér­deztük.- Mekkora lehet azon bete­gek aránya, akik nem is tud­ják, hogy cukorbetegségben szenvednek?- Amikor még a felvilágosí­tás, a tájékoztatás gyermekci­pőben járt, ötven-ötven száza­lék lehetett a felismert és a lappangó betegség aránya. Mára ez változott. Magyaror­szágon jelenleg 770 ezer a fel­ismert, s az egymilliót megha­ladó az összes cukorbeteg, vagy egyéb szénhidrátcsere- zavarban szenvedők száma.- Korábban tehát nem vet­tünk tudomást róla?- Amellett, hogy ténylege­sen növekszik, mégpedig erő­teljesen a betegek száma, a fenti arányok alapján erről is szó van. Szűk egy évtizede azonban egyre nagyobb figye­lem irányul erre az alapvető­en civilizációs betegségre. A média is segít, hogy mind töb­ben időben felismerjék a bajt. Legfőbb szerepet azonban a háziorvosok játszhatnak a szűrésben.- Mennyire pénzkérdés a megelőzés?- Van költségvonzata, de nem annyira a pénzen, mint inkább a szemléleten és az életmódon múlik, hogy vala­kinél kialakul, vagy sem a cu­korbetegség. Az étrendünkre, a rendszeres mozgásra odafi­gyelve jó eséllyel előzhetjük meg a kialakulá­sát, vagy csök­kenthetjük an­nak kockázatát. Dr. Dom- boróczkl Zsolt: A szű­résben a házi­orvosoké a legfőbb szerep Bányanyitást sürgetnek Bélapátfalván Fontos lenne a bányászat folyta­tása Bélapátfalva és kistérsége több mint 17 ezer lakója számá­ra. Ez jelentős iparűzési, és bá- nyajáradék-bevételt, s munkale­hetőséget teremtene. Erről is szó volt azon a megbe­szélésen, amelyre Sós Tamás or­szággyűlési képviselő hívta meg a kistérség polgárait. Az önkor­mányzat már kezdeményezett tárgyalásokat arról, miként le­hetne újraindítani a bányásza­tot. A honatya jelezte: az elmúlt három évben közel kétmilliárd forint fejlesztési és támogatási összeg érkezett a kistérségbe. A bányanyitás kapcsán egyeztet az illetékes tárca vezetőjével. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom