Heves Megyei Hírlap, 2009. november (20. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-16 / 268. szám

2009. NOVEMBER 16., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Ad is és el is vesz a Hanyi felújítás Tízéves terv a mederkotrás, 21 ezer embert óvnak meg Száraz nyarakon szinte teljesen kiszárad a Hanyi medre. Ám esős, csapadé­kos időben a kicsi ér fal­vakat képes elpusztítani, ahogyan tette ezt 1999- ben, éppen tíz esztendeje. Szuromi Rita A XX. század egyik legnagyobb természeti katasztrófáját élték át 1999 nyarán a dél-hevesi térség­ben élők. A hatalmas esőzések következtében megduzzadtak a patakok, a Mátrából a Tiszába ömlő vizet nem bírták el az ak­korra többnyire már eltömődött árkok, átereszek. Ráadásul a Ti­sza visszaduzzasztó hatása mi­att a mélyebben fekvő területe­ken megállt a víz. A Hanyi is szinte pillanatok alatt elöntötte Átányt és Hevesvezekényt. Közel félszáz ház semmisült meg e vidéken. A természeti ka­tasztrófa után határozták el: szükségessé vált a Hanyi-ér tel­jes mederrekonstrukciója. A ter­vek elkészültek, a kivitelezésre tíz évet kellett várni.- A Hanyi-ér völgyében tíz éve levonult árhullám után született ez a döntés - fogalmazott Lovas Attila, a Köti-kövizig igazgatója. - Most 300 ezer forintos uniós támogatással nyílt lehetőség a rehabilitációra, a környezetkí­mélő mederhasználatra és a költségtakarékos üzem megte­remtésére a külterületeken. A mederfejlesztéssel érintett csa­torna mentén mederszelvény bővítése történik, s a természetharmonikus vízrende­zés elvárásait kielégítő meder­forma alakul ki. A fejlesztés kö­vetkeztében növekszik a belte­rületi kapacitás. A kivitelezés so­rán természetbarát mederfor­mát alakítanak ki. A projekt nyo­mán létrejövő természetközeli vízgazdálkodással a Hanyi-ér térségében meglévő természeti értékek, vizes élőhelyek, ősho­nos növény- és állatvilág fenn­tartása is elősegíthető. Tíz éve az akkori államfő, Göncz Árpád is személyesen győződött meg az ár- és belvíz pusztításáról A mederszelvény kiépítésének eredményeként nő a mederben .tározható belvíz mennyisége, ami esősebb idő­szakban nagyobb belvízhozamot ké­pes elvezetni.- A beruházás megvalósítása so­rán az ökológiai és belvízvédelmi szempontok együttesen érvénye­sülnek majd - említette meg Lo­vas Attila. - Összesen 21 ezer la­kos biztonsága függ attól, hogy a Hanyi-ér milyen állapotban van. A kivitelezés befe­jezésének terve­zett időpontja jövő év november 30. A térség egyik jelképének számít a Hanyi-ér A DÉL-HEVESI TÉRSÉG egyik fő vízfolyása, az emlegetett, s tíz éve sok gondot okozó Hanyi-ér szerepel például Hevesvezekény címerében is. Átányban egy monda őrzi jelentőségét. Ennek lényege szerint éppen a Hanyi mocsaras területein vészelte át a falu lakossága a meglehető­sen vészes török időket. A munkálatok érintik a hul­lámteret, ahol a cél a lefolyás gyorsítása, tehát a meder érdes­ségének a csök­kentése. Ez az itte­ni növényállo­mány ritkításával valósítható meg. A földmunkák jelen­tős része a mederkotrás, ami mintegy kilenc kilométer hosz- szan készül. A kikerülő föld­anyagot részben a hullámtéren terítik szét, részben depóniákba építik be, részben azok megeme­lését, megerősítését szolgálja. Mindez a gépi karbantartható­ság szempontjából is fontos. A mederrendezést természetközeli megoldásokkal végzik. A kotrás során például a meder egyik ol­dalát érintetlenül hagyják, ka­nyargóssá teszik a csatorna nyomvonalát, így áramlási holt­A folyás által érintett helységek Település Lakosok száma (kerekítve) Pély_____________________1800 Tamaszentmlklós ___________1200 H evesvezekény_____________1000 Á tány____________________1400 Erdőtelek __________3600 H eves 12000 terek alakulnak ki, amelyek öko­lógiai szempontból is kedvező­ek. A műtárgymunkák célja, hogy növeljék a vízszállító ké­pességet. Ez egy új műtárgy épí­tését, két esetben a műtárgyak átépítését jelenti, egy helyen pe­dig a meglévő műtárgy elbontá­sával oldható. Hevesvezekény belterületén is munkák kezdődnek. A gyalog­híd szűk keresztmetszetű, en­nek bővítése is szükséges. Az Er­dőtelek határában lévő két szűk átereszből az egyiket átépítik, a másikat elbontják. ZARÁNKIG Kisköre előadás A Vásárhelyi Kör meghívására Szántó Miklós okleveles vízépítő mérnök, szak­értő, az OVIBER nyugalmazott igazgatója tartott előadást a diá­koknak a kiskörei szakaszmér­nökség épületében. A kiskörei vízlépcső beruházásának volt igazgatója beszélt a Tisza-völgy vízgazdálkodásáról, a folyó sza­bályozásáról,’felelevenítette em­lékeit a vízlépcső építéséről. Lőrinci VÁROSKÖZPONT A vá­rosban ismét napirenden van a Szabadság tér átalakításának terve. A mintegy 300 millió forin­tos elképzelésben helyet kapott három gyalogátkelőhely, sétány, új kerékpárút, játszótér megépí­tése, s a közvilágítás korszerűsí­tése is. A buszmegállókat odébb helyeznék az Árpád úti első vi­lágháborús emlékműhöz. Üzlet­sor is épülhetne a Közösségi Háznál. A városrehabilitációs pá­lyázat első fordulójára november 16-áig kell benyújtani a szüksé­ges dokumentumokat. Nagytálya KÖNYVTÁR Pénteken átadták a teljesen felújított nagytályai könyvtárat, amely a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár mozgókönyvtáraként működik. A felújított létesítményt Lovasi Ferenc, a falu polgármes­tere avatta fel, műsort adtak az óvodások, az iskolások, vala­mint Varró Emese és Kelemen Csaba színművészek. Szűcsi EMLÉKEZNEK Ötven esz­tendővel ezelőtt, 1959. novem­ber 26-án harmincegy ember életét követelte a helyi bányában bekövetkezett baleset. A tragédia évfordulójának alkalmából meg­emlékező gyászmisét és koszorú­zást tartanak a településen. Igye­keztek az összes, még élő hozzá­tartozót felkutatni, hogy őket is meghívják az eseményre. A meg­emlékezésen részt vesznek még a Bánya- és Energiaipari Dolgo­zók Szakszervezete, a Mátrai Erőmű Zrt. és a Bányász Nyugdí­jas Alapszervezetek képviselői is. Tiszanána TUDOMÁNYOK No­vember 21-én, szombaton a he­lyi könyvtárban tartják a Tudo­mány Napja rendezvényét. Dél­után egy órakor dr. Tóth József polgármester beszél a húszéves önkormányzati munkáról, fél 3- kor dr. Tóth Gabriella Európa-jo- gi szakjogász szól az igazság­szolgáltatás tévedéseiről, majd 4 órakor dr. Lisztóczki László irodalomtörténész emlékezik Benedek Elekre. A feledés országa ahogy nem vagyunk képe­sek elfelejteni történelmi veszteségeinket, évszázados sérelmeinket, úgy vagyunk hajlamosak a múlt homályá­ban veszni hagyni jó szoká­sainkat. Elfelejtettük például ml magyarok, hogy mi a sza­badidő, hogyan lehet kikap­csolódni, elszakadni a mun­kától egy hétvégére, akár csak egyetlen vasárnapra. elfeledtük megadni ünne­peinknek az igazi tiszteletet is. Egyre kevesebben tudják már, miért tartották nagy­anyáink olyan fontosnak, hogy vasárnap ünneplőru­hát öltsenek, s komótosan a templomba sétáljanak. Las­san nem tudunk már a be­szélgetés kedvéért társalog­ni, rendre célt, okot, megvi­tatni valót keresünk min­den mögött. Zavarba jö­vünk, ha netalán megkérde­zik tőlünk, hogy vagyunk, mert sehogy sem jön a szánkra, hogy: kösz, jól. rohanunk , mert nem tudjuk már, hogy mi a séta, milyen kellemes pillanatokat okoz­hat az önfeledt bandukolás. Az időjárást is általában szidnunk illik, ha valaki esetleg elégedett az esővel, vagy a borúval, az már gya­nús. A hírek akkor jók ne­künk, ha sokkolók. A kará­csony közeledtéről sem a szeretet, az odafigyelés jut először eszünkbe, hanem az, hogy megint üres a pénztár­cánk, nem tudunk sokat vá­sárolni. A télről nem a hó­esés, vagy az év végi pár na­pos pihenés, hanem a gázóra ketyegése jut eszünkbe. stresszelünk, zaklatottak vagyunk, korán halunk. El­futunk az élet szép pillanatai elől, képtelenek vagyunk megállni, lazítani. Pedig semmi, de semmi sem tör­ténne, ha lazítanánk a tem­pón. Legfeljebb már csak ne­künk lenne idegen - az élet. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Őszi tüzes éjszaka a vármúzeumban r múzeumok Éjfélkor távozott a bemutatókról a legutolsó vendég Egerben Értékes díjakat nyertek a tarnamérai iskolások Nem panaszkodhattak azok, akiknek hétköznap nincs ide­jük, kedvük vagy energiájuk múzeumba járni. Szombaton bőven pótolhatták a művészeti és történelmi élményeket, hi­szen a Múzeumok Őszi Éjszaká­ján éjfélig várta programokkal és persze nyitott kapukkal az Egri Vár a látogatókat. Az események hagyományo­san a végvári formációk fáklyás felvonulásával kezdődtek, majd Papírhölgyek címmel nyílt kiállí­tás az Egri Képtárban. Varga Anikó textil iparművész arra hív- f ta fel a figyelmet, hogy bizony a f ruházkodás és a papírhasználat f nem is esik egymástól annyira I távol. Ugyancsak sokan voltak Középkori vitézek vezették fel szombat este az érdeklődőket az Egri Várba kíváncsiak a Hahota Gyermek­színház és a Tűzvirág Drámacso­port bemutatójára. Izgalmas pil­lanatokat kínált a libakeresés is: a Képtárban és a Vártörténeti ki­állításon egy-egy libával megje­lölt pontnál kérdésekre kellett válaszolni. Azok, akik valameny- nyi helyszínt megtalálták és he­lyesen válaszoltak, plusz ajándé­kokat kaptak. A kicsik a Márton- naphoz kötődően készíthettek já­téklibát, s bepillanthattak Selma Lagerlöf világába is, aki megál­modója volt Nils Holgersonnak, a ludak nagy barátjának. A vár különleges programjai­nak látogatottsága átlagon felüli volt, így remény van a jövő évi folytatásra is. ■ Első helyezést ért el a Magyar Posta Zrt. országos levélíró pá­lyázatán Pári Balázs Béla, a tarnamérai általános iskola 4. osztályos tanulója. A vetélkedők­nek azt kellett megfogalmazni­uk, hogyan képzelik el felnőtt­ként a munkahelyüket, a mun­kájukat. A tarnamérai alsófokú oktatási intézményének diákjai - a hagyományokhoz híven - szívesen vesznek részt a szá­mukra meghirdetett versenye­ken, pályázatokon. Az Elek apó meséi elnevezésű országos meseíró-pályázaton Vencel Bernadett, szintén 4. osz­tályba járó diák érdemelte ki a képzeletbeli dobogó legfelső fo­kát. Egy korábbi megmérettetés során, neki, az ugyancsak negye­dikes Antal Somával, már meg­jelent szép története egy mese­könyvben. A gyerekek a képal­kotásban és -ábrázolásban is na­gyon ügyesek. Velkei Brigitta is első lett az „Erdei kisvasutak" cí­mű országos rajzpályázaton, amelynek jutalmát a Börzsöny­ben, Királyréten vehette át. A felső tagozatosok is szíve­sen versenyeznek. A nemrég rendezett Bolyai Matematika Csapatverseny Heves/Nógrád megyei fordulóján a 6. osztályo­sak versenyében szerezte meg a harmadik helyet a tarnamérai oktatási intézmény négy tanuló­ja: juhász Kata, Major Petra, Nagy Péter és Varga Márton. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom