Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-06 / 234. szám
A NAP TEMAJA HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 6., KEDD évforduló Százhatvan éve végezték ki a honvéd tábornokokat. Haynaunak megkötötték a kezét, nem írhatott alá halálos ítéletet, mégis parancsba adta a végrehajtást. I. Miklós cár a fiát küldte Ferenc Józsefhez, hogy mellőzzék a vérengzést. TIZENHÁROM TÖRVÉNYTELEN FEIVESZTÉS Megannyi szenvedés és halál jelképes végpontja az aradi vár melletti obeliszk. Tizenhárom honvéd tábornok emlékét őrzi, ám a csupasz kő mit sem érne, ha százak, ezrek nem zarándokolnának a tövébe 160 esztendeje minden október 6- án, a nemzeti gyász napján. László Erzsébet A szabadságharc bukása után nem 13 halálos ítélet született, hanem 712 (ám ennél lényegesen nagyobb volt az ítélet nélkül felkoncoltak száma), közülük 111-et végrehajtottak, 601-nek kegyelmet adott Haynau, a bécsi kormány teljhatalmú megbízottja. Haynau mellett a másik ke- gyetlenkedő, Felix Schwarzenberg kormányfő - szabad idejében, kedvtelésből kórházakban hullákat boncolt — így szólt, amikor a kegyelmi kérvények az osztrák kormányhoz érkeztek: „Jó, jó, csak előbb egy kicsit akasztunk”. Haynau sem mutatkozott kíméletesebbnek: „A gazt gyökerestül kell kiirtani.” Radetzky lovassági tábornok osztotta e véleményeket: „A főkolomposoknak lógni kell.” Bécsben tervet készítettek a megtorlásra. Nagyjából 700 embert akartak a halálba küldeni. Létrehoztak 18 rendkívüli katonai hadbíróságot 90 osztrák bíróval. A bíróságok összeállítása az osztrák törvények szerint is ellentmondásos volt. Hiányzott az ügyész, a védő, a bíró emelt vádat, ő látta el a képviseletet is. A bíróságok sorozatszerűen gyártották a leszámolás dokumentumait az 1849. augusztus 13-ai világosi fegyverletételtől kezdve. A vérengzés alapja az volt, hogy 1848. október 3-án feloszlatták a magyar parlamentet, és az ezt követő cselekményeket lázadásnak tekintették az osztrák kormány ellen. Október ó-át nem véletlenül jelölték meg a tizenhárom tábornok kivégzésének napjául. A bécsi felkelők egy évvel korábban akasztották fel Theodor Baillet de Latour osztrák hadügyminisztert, így esett a viszontválasz napja 1849. október 6-ára. Az augusztus 22-ei gyulai le- fegyverezés után a honvéd tábornokokat külön szekereken, sietve Aradra vitték. Először Haynau lakására érkeztek, ahol egy hadbíró feljegyezte a tizenhármak adatait. A tisztek megegyeztek, a bíróság előtt azt vallják, hogy kötelezték őket felesküdni az új magyar alkotmányra. A védeke- . zést nem fogadták el. j Hóhért sem volt [ könnyű találni. Végül Aradra rendelték Boti Ferenc brünni származású ítélet-végrehajtót. Haynau augusztus 25-én utasí- f tást kapott a minisztertanácstól, hogy csínján bánjon a halálos ítéletekkel. A főbűnösök halálos ítéletét terjessze fel a hadügyminisztériumhoz, onnan a császárhoz. Ehelyett a táborszernagy azonnal utasította Ernst hadbírót, hogy kezdje meg a kihallgatásokat, s gyorsan hozza meg az ítéleteket. A törvénytelen ítéleteket. Még ezen a napon kihallgatták Kiss Ernőt. Másnap Aulichot, Damja- nichot, Dessewffyt, Gáspár András ezredest, a császár fiatalkori lovaglótanárát, Knézichet, Latinért, Lázárt, Leiningent, Lenkeyt, Nagysándor Józsefet, Poelten- berget, Schweidelt es Törököt. A vád ellenük katonai lázadás és felségsértés volt. A peres iratokat a kivégzési javaslatokkal felterjesztették Haynaunak. A halálos ítéleteket október 2-án írta alá Haynau, akkor, amikor ehhez már nem volt joga. Másnap I a hadbíróság közölte, hogy a halálos ítéleteket ó-án pedig végrehajtják. Ez időre pedig már leállították a kivégzéseket. I. Miklós orosz cár a fiát küldte Ferenc Józsefhez, hogy a mellőzzék a halálos ítéo leteket, és tárgyaljanak, hiszen már kivívták Európa felháborodását. Ám ez sem segített. Október 6-ára felállították az akasztófákat (egy építkezésről kértek köl- l csőn egyszerű ; épületfákat, horogfákat). Előbb négy tábornokot lőfegyverrel végeztek ki, a többieket pedig felakasztották. Százhatvan éve mély gyászba borult a szabadságharcát vesztett Magyarország. Határtalan vérengzés A határtalan vérengzés áldozata lett báró Perényi Zsig- moncL, a felsőház elnöke, ebbéli tisztsége miatt Megölték Szacsvay Imrét, a képviselőhöz jegyzőjét, mert 1849. április 14- én Debrecenben ő vezette és írta alá a trónfosztást kimondó jegyzőkönyvet Mint a vadállatot, úgy üldözték és fogták el Csemyus Manó pénzügyminiszteri tanácsos, mert ő is aláírta a jegyzőkönyvet, majd rákenték, hogy a magyar hadsereg hírszerzője volt. Haynau 38 honvédtisztet végeztetett ki bírósági ítélet nélkül A történészek ma sem tudják pontosan, hány kivégzésnél maradt el az ítélet, és hány embert öltek meg „csak úgy”. Augusztus 28-án agyonlőtték Kazimierz Rulikowskit, aki Gyulán raboskodott. Orosz tisztként 15 legényével átállt a magyar oldalra, ezért büntetésül Nagyváradra vitték, a cári hadbíróság halálra ítélte és valamennyiüket kivégezte. Október 8-án Budapesten megölték Gonzeczky Jánost, a mezőhegyesi Ménesbirtok tábori lelkészét. Az osztrák méneskari tisztek tettek ellene terhelő vallomást, mert kihirdette az április 14ei trónfosztást. Ugyanekkor, ugyanezért végeztek Mansbarth Antal, Mészáros Dávid, Streit Miklós plébánossal és Rázga Pál evangélikus lelkésszel Három evangélikus püspököt, Hauber Mátét, Páth Mihályt és a békéscsabai Szeberényi Jánost bebörtönözték, mert világi dolgokat csináltak. Összeállításunk elkészítéséhez a szabadkígyósi Hankó József amatőr helytörténész nyújtott segítséget. Egy kalácsba rejtett tőrrel akart végezni magával „Meg lesz velem elégedve, kegyelmes úr" - nyugtatta a hóhér Damjanich Jánost az aradi börtönben gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt is halálra ítélték, bár hiányzott az ok, ő ugyanis október 3-a után már nem volt kormányfő. Azzal a váddal börtönözték be, hogy ő okozta a forradalmi cselekményeket. Batthyányval kötéllel akartak végezni, ám a kivégzés előtt a felesége egy kalácsba rejtett tőrt csempészett be hozzá a cellájába. Nem akart bitang ként lógni, ezért elhatározta, •i - * hogy felvágja az erét. Nyakon szúrta magát, rengeteg vért vesztett, de nem halt meg. Október 6-án kora reggel kivezették a vár elé (ahol ma az örökmécses áll). A volt kormányfő térdre rogyott a gyengeségtől, ám annyi ereje még volt, hogy ő maga vezényelte a fegyveres kivégzőket. Haynau később a kivégző parancsnok szemére vetette, hogy miért nem kötélen lógatták fel Batthyányi. A nagy vérveszteségtől térdre rogyott kivégzői előtt Batthyány Lajos. LICHTENSTEIN HERCEGE jó barátja volt Dessewffy Arisztidnek. Megígérte, kegyelmet kér a tábornok számára. Dessewffy Lázár Vilmossal jelent meg a hadbíróság előtt. Kiderült, Haynauhoz eljutott a kérés, de ő csak annyit válaszolt: Mi úgy kegyelmezünk, hogy golyó által haljon! Kiss Ernőt és Schweidelt is így végezték ki. Először a golyó általi halálra ítélteket vitték ki a börtönből. A vársánc tövébe állították, bekötötték a szemüket, majd letérdepeltették őket. A kivégzést irányító Josef Tichy őrnagy kardsuhintására eldördültek a fegyverek. A 29 éves Leiningen búcsúlevelet írt börtöncellájában. Éppen ezt vetette papírra: „Most hallottam, hogy négy társunk golyó által kimúlt”. Tovább nem jutott, mert utolsó útjára szólították. Amikor Bott hóhérhez odalépett a súlyos beteg, 150 kilós Damjanich, megszólította: „Aztán ügyesen járjon el velünk szemben!” Bott emígy válaszolt: „Meg lesz velem elégedve, kegyelmes úr. ” (Csausz Lajos, Békés vármegye tisztiorvosa még Gyulán, augusztus 23-án bizonyítványt írt Damjanich betegségéről. A tábornok törött lábáról úgy vélekedett, hogy „fokozott gyulladás és a bőséges gennykiválasztás miatt a testi nyugalomra mindennél inkább szüksége van...”Ezután ültették Damjanichot szekérre, s vitték Aradra.) Cseh katonákból állítottak négyszöget a vesztőhelyen. Az egyik hadbíró felolvasta az ítéletet, mire a börtönfőnök háromszor kiáltotta: „Kegyelem, kegyelem, kegyelem!” Tichy rendíthetetlen volt: „Istennél a kegyelem!”, majd parancsot adott Botinak a kivégzésre. A birkózó nyakú Poeltenbergnek kétszer ragadta meg a fejét a hóhér, mert el& szőr nem tudta eltörni a nyakTávolabbról sokan végignézték, miként kínozták halálra a tábornokokat. csigolyáját. Az idős Török Ignác sírógörcsöt kapott. A bitóhoz állították, ám abban a pillanatban infarktust kapott és meghalt. Holtában is felakasztották. Leiningen a cseh katonákhoz szólt, hogy nem igaz a vád ellene a hadifoglyok kivégzéséről. Damjanich rákiáltott: „Hagyd, Károly, ezek úgysem értik!” Damjanich lesújtó szavakat intézett Tichyhez, akivel korábban egy ezredben szolgáltak: „Mit értél el? A nemzet hóhérja lettél!” Tichy azonnal elrendelte Damjanich akasztását, aki Bottot is megfegyelmezte: „Ne bántsd a szakállam, arra kényes vagyok!” Utolsó szavai pedig így hangzottak: „Éljen a haza és drága Emíliám!” Bott szabályosan megfojtotta a tábornokot, mert nem bírta eltörni a nyakát. Az utolsóként bitó alá induló Vécsey már senkitől nem tudott elbúcsúzni. Odalépett Damjanich-hoz, akivel még Szolnoknál összeveszett, mindkét kezét megcsókolta, és bocsánatot kért tőle.
