Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-22 / 248. szám
14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK l & 4 SA7TÓ tí TANOtÁi 2 Jaj, Olaszország... Itáááálien élmények Verona, Velence, Burano és Murano - az olasz csodák Az egri gyakorló gimi- ben már hagyomány, hogy a végzős diákok a tanév elején elutaznak Olaszországba, hogy energiát gyűjtsenek az érettségihez. Már kilencedikes korunk óta vártuk, hogy eljuthassunk a festői szépségű Olaszországba. Nagy készülődés előzte meg az indulást, szülők, diákok és tanáraink körében egyaránt. Röpke 14 órás út után - ami nem telt teljesen eseménytelenül - végre megérkeztünk Ca’Savioba. Nagy izgalommal lerohantunk a partra, hogy megnézzük a tomboló tengert, és, hogy elfoglaljuk a játszóteret. Azonban lelke-1 sedésünket hamar elmosta az í eső, pláne mikor megláttuk el-1 ázott csomagjainkat a busz mellett pihenni. Miután elfoglaltuk a lakókocsikat, pár bátor vállalkozó szellemű diák félelmet nem ismerve küzdött meg a hideggel és a nagy hullámokkal, míg a többiek dokumentálták az eseményeket. Mindenesetre a jókedv még éjszaka is tartott. Másnap folytatódott a „jó idő”. Cavallinoban megismerhettük, hogyan zajlik az élet egy igazi olasz városban, ahonnan ajándékokkal felpakolva tértünk vissza a kempingbe. Sajnos harmadnap sem mutatott változást az időjárás, de mi mégis elindultunk Velencébe. Bár bokáig érő vízben jártunk, az biztos, hogy életre szóló élményeket szereztünk, hiszen még a dühöngő időben sem vesztette el teljesen varázsát a város. Másnap reggel nagy meglepetés várt minket: hétágra sütött a nap. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mivel a tengerpartról nézhettük végig a napfelkeltét kagylógyűjtés közben. Gyönyörű időnk volt. És a hét többi napján így is maradt. Az egész napot a tengerparton vagy a vízben töltöttük az óriási hullámok közt Réka néni válogatott, váratlan támadásaitól félve. A gyakorló gimnázium végzős diákjai amikor tehették tengeren, vagy a tengerben töltötték a legtöbb időt az olaszországi kiránduláson Az Olaszországban eltöltött néhány nap alatt eljutottunk Sirmionéba is a Garda-tóhoz. Voltak közöttünk olyanok, akik a várból a gyönyörű kilátást vizsgálgatták, mások pedig a város utcáit rótták fagyira vagy épp más nyalánkságokra, különlegességekre vadászva. Következő állomásunk Verona volt, ahol megcsodáltuk Júlia erkélyét és még a mellével is szorosabb kapcsolatba kerültünk: Természetesen azért, a „szerelmesek falára” is felkerült pár magyar sor. Padovában pedig bekukkanthattunk a Szent Antal-székesegyházba. Már; akit beengedtek... Ki gondolta volna, hogy csupasz vállal és térddel nem enged be a templomba a marcona afroamerikai szekuritis bácsi... Na, jó azért csak megoldottuk valahogy! A fárasztó nap után jó volt épségben visszatérni a szállásra, már csak azért is, mert az olasz közlekedés kicsit durva. Másnap a csoport kétfelé szakadt. Míg sokan ott maradtak a kempingben, hogy kiélvezhessék a jó időt a parton, addig mi egy újabb felfedező útra indultunk. Első állomásunk a csipkegyártásról híres Burano volt. A város az emberben azt a benyomást keltette, mintha egy mesebeli helyen, vagy inkább egy babaházban bandukolna. Minden ház más és más színekben játszott. A babarózsaszíntől a napsárgán át, egészen a legsötétebb zöldig, mindenfélét láthattunk. Itt hajóra szálltunk, és Murano szigete felé vettük az irányt. Egyébként a muránói üveg világhírű, és sajnos ezt az árak is mutatták. Ezek után - már csak azért is, hogy ne az a kép maradjon meg bennünk mennyire megáztunk - áthajóztunk Velencébe. Hát igen! Azért nem mindegy! így már igazán élvezhető volt a város minden mozzanata, minden kis apró részlet. Persze a turisták viselkedése, modora csöppet sem változott - ugyanúgy nekünk jöttek, fellöktek bocsánatkérés nélkül. Azonban, ez sem tántorított el attól, hogy annyi helyet nézzünk meg, amennyit csak tudunk. A szűk utcák, az eldugott kis sikátorok, az egész várost behálózó csatornarendszer a gondolákkal egyszerűen leírhatatlan hangulatot kölcsönzött a A homokból készült Ferrari nagy sikert aratott a tengerparton napozók körében ZENE & SZÖVEG Pink már gyermekkorában elkezdte képezni a hangiát, mivel születésekor asztmát diagnosztizáltak nála, amitől évekig szenvedett. Tizenéves korában kezdett el fellépni és dalszövegeket írni, melyekkel ki akarta fejezni az érzéseit. '30 Néha jó, ha tudunk szlengül értsük meg egymást! Vajon kié lesz az utolsó SZÓ? % w t iái*’ I I városnak. Bánhatják azok, akik nem jöttek, mert kimaradtak az olasz macsók má- morító varázsából. A szállásunkra csak délután tértünk vissza, de még úgy, hogy maradjon időnk elbúcsúzni a tengertől. A maga módján mindenki bulizással töltötte az utolsó estét. A nap nagyon korán kezdődött. Nemcsak nekünk, akik aludtunk azért pár órát, hanem főleg azoknak, ajúk ébren voltak reggelig. A lakókocsik átadása után újból megszenvedtünk a csomagok kicipelé- sével. A hazafelé út nagyon hosszúnak tűnt, és az is volt. A szörnyen lassan eltelt idő alatt már csak egy dolog lebegett a szemünk előtt: „érjünk már haza!” A suli udvarára érve aggódó szülők hada rohanta meg buszainkat. Összeszedtük a csomagjainkat és a megannyi szép emlékkel, a sok mesélni- valóval felpakolva elindultunk a megszokott mindennapok felé. ■ Nagy Alexandra, Lőrincz Vivien, Ördög Csilla EKF Gyakorló Gimnázium MM _1 plnl< ___________{ I I / / Funhouse FO RRÁS: HÍRIAP-GYŰJTÉS „A szleng olyan jelenség, melyet mindenki felismer, de senki nem tud meghatározni” - szól egy szlengkutató megállapítása. Manapság, ha kimondjuk a „szleng” szót, az embereknek a fiatalok által használt kifejezések jutnak eszükbe, amelyeket többek között az interneten használnak, használok én is. A szleng mindig is létezett, hiszen minden társadalmi csoportnak van egy sajátos nyelvezete. Én nem látok ebben akkora problémát, ám nemrég több negatív kritikát is olvastam a tinédzser zsargonról. Ezeken elcsodálkoztam, hiszen annak, hogy rövidítéseket, esetleg más kifejezéseket használunk például az MSN beszélgetéseinkben, fórumokon, szókincsünk nem látja kárát. Beszédünk minősége nem romlik azáltal, hogy nem írunk teljes, a helyesírás szabályainak megfelelő mondatokat, amikor az interneten keresztül társalgunk. Ilyen alkalmakkor a mondanivalónk gyors közlése a cél, a folyamatos, megszakítás nélküli beszélgetésen van a hangsúly. Talán ebben a helyzetben elnézhető, ha nem kifogástalan a helyesírás, illetve ha „szlengül” beszélünk. Ezeket összevetve nem igazán értem, miért zavarja az emberek egy részét, hiszen sem nekik, sem pedig nekünk .Hihetetlenül ntedvesazegri IBMnem származik ebből hátrányunk. Azzal viszont én is egyetértek, hogy a túlzásba vitt szleng fülsértő, sőt idegesítő is lehet. Aki mindenféle, oda nem illő kifejezést használ vagánykodás céljából, nem örvend nagyobb népszerűségnek, sőt nevetségessé válhat. Végezetül, bízom benne, hogy az emberek többsége jobb véleménnyel van a diákszlengről, mint a fentebb említett cikkek írói. Véleményemmel persze nem kötelező egyetérteni, azt javaslom, vitatkozzunk a témáról! ■ Turn Dorottya Szilágyi Erzsébet Gimnázium Az István, a király turné végre Egerbe is ellátogatott. A Társulat fergeteges produkciójára már az első napokban rohamosan fogytak a jegyek. Nem is csoda, hisz olyan nagyszerű színészeket láthattunk, mint Feke Pál, az egri Herczeg Flóra vagy épp Tóth Attila, aki interjút adott nekem. ^- Minek vagy kinek a hatására jelentkeztél A Társulat válogató* sára?- Tulajdonképpen évek óta jártam válogatásokra, hol sikeresen, hol nem. Ez a válogatás, hála istennek, sikerült! Aki erre a pályáradH* ja a fejét, annak minden lehetőséget meg kell ragadnia. Mindenütt jjtt\ kelt lennie, nekem ez a véleményem. A lehetőségek elé kell menni. Senki nem fog megkeresni, hogy* „Gyere, dolgozz velem, mert hallottam, hogy jó énekes vagy!” Nagyim nagy a szakma, rengetegen várnaT a'TehetőSágekre.- Miben változott meg az életed A Társulat után? - Magyarországon az emberek leginkább arról tudnak,, amit a tévében látnak, vagy az újságban ol-** vasnak. , Terrrfév ^•szete- sen, {ük óta ismert Mettem, sokkal több helyre hívnak, több barátig. tettem szert. Felbukkantak a rég eltűnt barátok is persze, akik a rrfft- sor előtt tudomást sem vettek rólam, és addig nem is hittek abbaq^ amit csinálok.- Hogy érzed magad a turné alatt?- Nagyon jól éreztem magam.Jó, hogy a társaimmal megismerhettük* egymást közelebbről is. Egy remek csapat jött össze,’ szinte tesívérékkö váltunk.- Láttam áz egri előadást. Szeríív' tem nagyon jól sikerült. Neked mi a véleményed? ■‘•v* * ~ Az egri bemutató az' elmúlt másfél év egyik legjobb előadja volt. Hihetetlenül kedves az itteni közönség. Jó volt érezni a szerete- tüket. A —Nagyon közvetlen embernek mertelek meg. Milyen a kapcso- * latod a rajongókkal?-— Amennyire-az időmből füffä, próbálom minden rajongómmal tartani a kapcsolatot. Vannak, akikjtgl néha még a hétköznapokon is találkozom. Minderre azért van szükség, mert a sikerem nagyban nekik. is köszönhető. Azt vallom, hogy a közönség mindennél fontosabb.. ..- Mit üzensz a fiataloknak? Jelentkezzenek hasonló versenyéRV* re, mint A Társulat kiválasztása volt? - JP- Aki a színművészi pályán el: akar indulni, annak kötelessége mindenhol megmutatnia a tudóáSfc- A siker nem jön magától, tenni kell * érte. Az elvégzett munkának elíjk^ vagy utóbb meg lesz az eredménye, csak ki Feli var n i. Étiben a szakmában nem elég a tehetség, a szólalom, hiszen nagyon sok szerencsé- ' reis szükség van. i ■ Kolman Réka EKF Gyakorló Gimnázium * i
