Heves Megyei Hírlap, 2009. október (20. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-16 / 243. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. OKTÓBER 16., PÉNTEK vincze-ügy Simon József: Immár becsületünkre, tisztességünkre vetül árnyék - Bizottság is védi az egri borok hírét - Egy szubjektív műfaj objektív elemei - Mi az a trianguláris teszt? GLICERINES A POKOLBA VEZETŐ ÚT ___\ A NAP TEMAJA A hírek szerint újabb Vincze-féle bormintákban találtak a megengedettnél több glicerint az ismert egri borász pincészetében, de néhány, már boltokba került palackkal is gond volt. Kühne Gábor A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) Központ, Borminősítő Igazgatóság (BI) - közkeletű nevén az OBI - vizsgálatára hivatkozva arról számolt be a Népszabadság, hogy Vincze Béla 2005-ös Egri Bikavérében és Cabernet franc-jában mutattak ki 14,8, illetve 14 gramm glicerint, de egy Blauburger-tétel is megbukott a maga 17,8 grammjával. A már kereskedelmi forgalomban lévő borok között két palack 2005-ös Cabernet franc akadt fenn a szűrőn 23, illetve 13 grammos glicerintartalommal, s 15-ös értékkel egy 2005-ös Kékfrankos is. (A glicerint azért keverik egyesek a borba, hogy az testesebbnek tűnjön, nagyobb mennyiségben ugyanakkor fejfájást, hasmenést is okozhat - a szerk.) A BI szerint emellett a pince forgalmát rögzítő pincekönywel sem volt minden rendben, s továbbra sem találják az október elején kirobbant botrányban eredetileg inkriminált 250 hektoliternyi 2007-es Egri Bikavért. Az ügyben lapunk is megkereste az MGSZH-t, ám ott közölték: mindenféle nyilatkozattól elzárkóznak, az újabb esetekre vonatkozó híreket sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánták. Az egész Egri Borvidék érdeke, hogy minél hamarabb megnyugtató módon lezárják ezt az ügyet, hiszen az amúgy is rendkívül nehéz helyzetben lévő ágazatot még mélyebb válságba sodorhatják a történtek - vélik számosán. - Egyelőre azonban még nincs jogerős határozat, ami alapján a hegyközség is meghozhatná a szankcióit - tájékoztatott Simon József, az egri hegyközség elnöke. Mint hozzátette, addig elejét kell venni a fölösleges találgatásoknak is, viszont lényeges, hogy megőrizzék az egri, kiváltképp a védett eredetű borok nehéz munkával kivívott presztízsét. - Az október 1-jén tartott sajtótájékoztatómon elmondottakat nyomatékosan meg szeretném ismételni: Vincze Béla eredetileg két borászatról tett említést, mint ahonnan származnak az általa vizsgálatra küldött borok. Mivel nem nevesítette a két Megbukott, majd átment TERMÉSZETESEN Vincze Béla hamisnak mondott 2007-es Egri Bikavére is megjárta az EBBB-t. Először júliusban, akkor azonban hibás illata és vékony íze miatt megbukott, ám az augusztusi minősítésen már átment - jelentette ki Pelle Béla. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: minden bornak két lehetősége van az EBBB előtt, ugyanis előfordulhat, hogy csak olyan hibája van, amit egy egyszerű beavatkozással ki lehet javítani. Ezért is írják le a minősítők, mi miatt buktatták meg az adott tételt. céget, minden egri pincészetre árnyékot vetett, ezért a hegyközség választmányának határozata alapján megneveztük az Egri Szőlőtermelő Csoport Kft.-t és az Integrált Borgazdaság Zrt. „Fa”-t, hozzátéve: a Központi Borminősítő Igazgatóság nem tapasztalt náluk törvénybe ütköző cselekedetet, és hamisított bort sem talált ott. Magam nem is állítottam, hogy e két cégtől származnak a hamisított tételek. Ami pedig az ügy legújabb fejleményeit illeti, Simon József kijelentette: a hír lesújtotta. - Vincze Béla borászata is része a borvidéknek, s most hihetetlen terhet rótt mindannyiunkra. Nem elég napról napra bizonyítanunk, hogy kiválóak a boraink, immár becsületességünkre, tisztességünkre vetül árnyék. Simon szerint a magyar fogyasztó a mediterrán típusú vörösborokon nevelődött, így ha egy könnyedebbnek tűnő, mégis fajsúlyos egri bort kap, csalódottnak érezheti magát. Úgy véli, Vincze az egri boroknak szerette volna megnyerni ezeket az embereket, ám ezt a célt meg nem engedett eszközökkel próbálta elérni. Hozzátette: mindez csak a hírekből alkotott magánvélemény, de az is tény, hogy a sajtó egy része nagyobb tájékozottsággal bír az ügyben, mint amit a bortörvény a «ara AV alkalomra öt állandó tag mellé még legalább öt, lehetőség szerint az aznapra beküldött boroknál nem érintett szakember kap behívót a fentebb említett bő negyvenes körből, továbbá 2-3 „külsős" személy. A bírálók kiléte előttem is titok a bírálat napjáig, csak az EBHT titkára tudhatja, kit hív be nyolc nappal az esemény előtt - vázolta a rendkívül szigorú körül- méhegy- község számára biztosít. Azaz valaki nem tartotta be a jogszabály előírásait. Miután hivatalos értesítést ez idáig nem kaptak, a szankciókról sem dönthetnek, ám ha bebizonyosodik a glicerin használata, úgy akár három évre is eltilthatják Vincze Bélát az „egri” név használatától, amivel más társaságokban tevékenykedve sem élhet. Simon József az eleddig példa nélküli eset kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy nem lenne szabad egy napon említeni a szőlőt nem is látott hamisítványokat az egyébként kiváló termőhelyről származó, első osztályú alapanyagból készült remek borokkal, amelyeket a borász - a megfelelési kényszer alatt - meg nem engedett eszközökkel akart még jobbá tenni. ri Bikavérként kerül a boltokba. A különbség ugyanis gyakran súlyos ezresekben mérhető palackonként. (A kör egyébként várhatóan jövő augusztusban tovább bővül: az új előírások értelmében ugyanis bele fognak tartozni az oltalom alatt álló, földrajzi névvel megjelölt borok is, azaz minden „egri” megnevezéssel forgalomba hozandó bor, de például az Egerszóláti Olaszrizling is.) Ha megfelelt, úgy a minta mehet Budapestre, a Bl-be analitikai vizsgálatra. Ha ott is rendben találta- tik, akkor kaphatja meg a forgalomba-hozatali engedélyt. A testület eleinte három-, az utóbA kilences sorozatokban is van egy kis „csavar”: az elsőbe bekerül egy ellenőrző minta is, amely a másodikban visszaköszön. A védett eredetű borok minőségét vigyázza az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa (EBHT) által 1998-ban életre hívott Egri Borvidék Borminősítő Bizottság (EBBB). A védett eredetű borok érzékszervi vizsgálatára hivatott testületet az országban először itt állították fel. Az EBBB feladata igen komoly: e testületnek kell kóstolás révén eldöntenie, a beadott Egri Bikavér-, Egri Bikavér Superior-, vagy Öebrői Hárslevelű-minták megfelelnek-e a védett eredetű borokra megszabott érzékszervi feltételeknek. Ez pedig roppant felelősségteljes munka, hiszen korántsem mindegy, hogy az adott bor például egyszerű vörös házasításként vagy Egbi időszakban évente választja meg vezetőjét, illetve állandó tagjait. Elnöke a kezdetek óta Pelle Béla, az egykori Egervin nyugalmazott borásza.- Az EBBB munkájában több mint negyven önként jelentkező, vizsgázott borász vesz részt, közülük választják ki minden évben a tíz állandó tagot. Minden egyes minősítésre öt állandó tag kap meghívást, a többieket az EBHT titkára jelöli ki. Egy miniszteri rendelet ugyanakkor előírja azt is, hogy a bizottságban a „másik oldalnak” is helyet kell adni, azaz vendéglátóknak, kereskedőknek is ott kell lenniük, sőt, más borvidékek is delegálhatnak bírálót. így tehát egy-egy nyék mellett működő EBBB felállásának körülményeit Pelle Béla. Elmondása szerint arról is a titkárnak kell meggyőződnie, hogy a beküldött borok rendelkeznek származási bizonyítvánnyal, s hogy a hegybíró valóban az adott bortételből vette a mintát. Az EBBB minden hónap második szerdáján reggel 9-kor ül össze „semleges” helyszínen, a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetben, de rendkívüli ülések összehívására, is lehetőségük van. A bírálat napján a tagok egymástól paravánnal elválasztva foglalnak helyet, s beszélgetniük is tilos. És akkor jön a triangu- láris vizsga.- Ennek során háromszor három pohár Bort töltenek ki, a vizsgázónak pedig ki kell választania, hogy ezek közül melyik nem azonos a másik kettővel - vázolta a vizsga lényegét Pelle Béla. - De itt nem holmi egyszerű tesztre kell ám gondolni, egészen minimális különbségeket kell észrevenni. A szabvány pontosan meghatározza egy gyakorlott borbíráló érzékszervi küszöbértékeit. Például két pohárban 5,5 ezrelékes savtartalmú bor van, a harmadikban pedig egy ettől 0,1 ezrelékkel eltérő, s ezt kell kiemelnie. De ugyanígy az édesség- vagy keserűségbeli eltéréseket is észre kell venni, esetleg hogy nem azonos borokról van szó; mondjuk két egyforma Thummerer Kékfrankos mellett ott egy egervines Kékfrankos, azaz: meg kell tudni különböztetni a kézműves borászatot a nagyüzemitől. Szó lehet olyanról is, hogy két jó mellé egy apró borhibás mintát tesznek. Magyarán sokféle módon próbára lehet tenni, hogy mennyire „üzemkészek” a bírálók ízlelőbimbói. A lényeg: a három sorozatból legfeljebb egyet lehet tévedni, ennél többnél már nem veszik figyelembe a bíráló minősítését. Csakhogy az ott nem derül ki, hogy kiesett valaki a szűrőn. Ő ugyanúgy minősít, csak épp az eredményeit nem veszik figyelembe az összesítésnél. Akivel ez három alkalommal is megesik, azzal el szoktam beszélgetni négy- szemközt. Azt is el kell mondanom, hogy bár rengeteg kiváló szakember dolgozik a borvidékünkön, ilyen típusú borbírálatra csak kevesen alkalmasak. A trianguláris „beugróvizsga” után egy kis szünet következik, majd jön a minősítés. Behozzák az első bort, amiről mindenki eldönti, megfelel-e a védett eredetű borokra vonatkozó előírásoknak. Ha nem, azt írásban kell indokolni. Az első sorozatban így összesen kilenc tételt vizsgál meg az EBBB, majd egy rövid szünet után jön az újabb kilences sorozat. Egy nap maximum 25 bort minősítenek. Tudni kell: a kilences sorozatokban is van egy kis „csavar”: az elsőbe bekerül egy ellenőrző minta is, amely a másodikban visszaköszön, így le tudják mérni, hogy ugyanaz a bor ugyanazt az értékelést,kapta- e. Az eredményeket a.végén ösz- szegzik, többségi szavazat dönti el, az adott bor megfelel-e a követelményeknek. A beküldött mintákról - ha megfelelt, ha nem - írásos határozatot kap a borász. Előbbi esetben pedig mehet a Borminősítő Igazgatóságba a minta analitikai vizsgálatra. Itt derülhet ki, ha valaki olyan nem megengedett anyagokat használ, ami az érzékszervi bírálaton nem bukik ki. Ilyen lehet például az idegen színanyag, az aroma, az édesítőszer, és ilyen a glicerin is.- A cél az, hogy a borvidékről származó védett eredetű borok lehetőleg mindig közel azonosan magas minőségi kategóriában kerülhessenek forgalomba. Egy meglehetősen szubjektív kérdésre a lehető legobjektívebb választ szeretnénk adni - húzta alá a szakember. V GYORSSZAVAHS ■ Ön szerint visszanyerheti-e Vincze Béla a fogyasztók bizalmát? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HT0L.hu A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. A must erjedésekor keletkezik a glicerin; lágyságot, bársonyosságot és testességet ad a bornak Peile Béla és a „nem talált” 250 hektoliter felét rejtő „Cement 55-ös” tartály az Integrált Borgazdaság Zrt. „Fa.” árnyékszalai pincészetében OKKAL VETŐDHET FEL MOST a kérdés: mi is az a glicerin? - A must borrá való erjedése során nem csak etilalkohol keletkezik, hanem glicerin is, jelenlétét már Pasteur is kimutatta. Egyes esetekben a szőlőben is keletkezhet a Botrytis cinerea penészgomba működésének eredményeképpen - világította meg dr. Rácz László, az egri Eszterházy Károly Főskola Kémia Tanszékének tanára, a bortechnológus-képzés vezetője. - Mennyisége az egyszerűbb borokban 6-10 gramm literenként, de a Tokaji Szamorodniban 10-14, az Aszúkban 7-20 gramm is lehet, valójában azonban nincs határértéke. Dr. Rácz László szerint édes ízű, színtelen, szagtalan szirupszerű folyadékról van szó, amely vízzel és alkohollal korlátlanul elegyedik. Felhasználják az élelmiszeriparban, de a kozmetikai és a gyógyszeriparban is. - A borban képződött glicerinmennyiség függ a must kezdeti cukor- tartalmától, az élesztő fajtájától és az erjedés körülményeitől is. Édes ízénél, nagy viszkozitásánál fogva bizonyos mértékű lágyságot, simaságot, bársonyosságot, testességet kölcsönöz a bornak. A tárolás folyamán folyamatosan csökkenhet a mennyisége, mert a baktériumok lebont(hat)ják - tette hozzá a kémia tanszék tanára.- A tájékozatlanabbak összekeverik a glicerint a glikollal. Lényeges azonban, hogy ez utóbbi nem keletkezik a must erjedésekor; viszkózis, édes ízű mérgező folyadék. Nemcsak az élelmiszeriparban, de még a kozmetikában is tiltott anyag. A VO-es évek közepén kirobbant osztrák borhamisítási botrányban glikollal éltek vissza. A történet kapcsán az is elhangzott, hogy a must és bor alkohol- komponenseinek erjedés során való átalakulásairól, biokémiai keletkezésükről, a folyamatok technológiai kontrolijáról nem állnak rendelkezésre átfogó tudományos eredmények. A főiskolán éppen ezért ilyen irányú kutatásokat is kezdeményeznek. 1 í * l «
