Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)
2009-09-30 / 229. szám
4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 30., SZERDA A gépipar az egyik legnagyobb vesztes vállalkozásokA gazdasági válságban harmadával csökkent a Heves megyei cégek teljesítménye Harmadával esett vissza az első fél évben a megyei ipar teljesítménye tavalyhoz képest, a legnagyobb vesztes a gépipar volt. Tóth Balázs Az idei esztendő első hat hónapjában a négy főnél többet foglalkoztató megyei telephelyű vállalkozások ipari termelése egyharmados visszaesést mutatott. A csökkenés meghaladta mind az Észak-magyarországi Régió, mind az ország átlagát, előbbi 25, utóbbi 22,8 százalékos mérséklődést mutatott. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2009 januárja és júniusa között a hevesi ipar 236,7 milliárd forint értéket teremtett, amellyel tizenharmadik a megyék fővárossal kiegészített listáján. Az egy lakosra jutó termelési érték Heves megyében 752,7 ezer forint volt, amely közel tizenöt százalékkal marad el az országos átlagtól. A Heves megyei székhelyű, legalább 49 főt foglalkoztató ipari vállalkozások a tárgyalt időszakban 206,7 milliárd forintnyi árut állítottak elő, harmincnégy százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az ebbe a körbe tartozó szervezeteknél az adott időszakban 16 ezer 205 fő állt alkalmazásban, így az egy főre jutó termelés 12,8 milliót tett ki. Az első fél évben a KSH szerint a terA külföldi megrendelések csökkenése a gépgyártásban drasztikus volt. Képünk illusztráció. A megyei székhelyű ipar fő mutatói (a 2008.1. félév százalékában) melékenység 25,6 százalékkal Ágazat Termelés Értékesítés romlott, a termelés volumenének Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 65,2 37,9 34, s az alkalmazotti létszám több Textília, ruházat, bőrés bőrtermék gyártása 181,1 183,3 mint tizenegy százalékos csőkkéSzámítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 118,6 120,1 nésének együttes hatására. Gépipar 56,7 58,4 A visszaesés mértékét nagyIpar összesen 66 65,9 ban befolyásolta a feldolgozóipaFORRÁS: KSH ri termékek piacának zsugorodóVisszafogták a beruházásokat A HEVES MEGYEI vállalkozások visszafogták beruházásaikat is, idén az első fél évben összesen 20 milliárd forintot fektettek be, amely 71 százaléka a tavalyi hasonló időszak költésének. A legtöbb pénzt, mintegy 8,2 mil- liárdot külföldről behozott gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították, a többin, körülbelül egyenlő arányban, az építkezés és a belföldi eszközbeszerzés osztozott. A legtöbb forrást raktározási, szállítmányozási célokra használták fel, több mint 1,2 milliárd forintot. Nem sokkal maradtak el ettől az összegtől a kereskedelmi, illetve a közigazgatási fejlesztések, mindkét ágban egy- milliárd fölött volt a beruházások értéke. Jelentős befektető volt az építőipar a maga kilencszázmilliójával. sa, hiszen az ipari érték több mint háromnegyedét adó ágazat teljesítménye mindössze hattizede volt az előző évinek. Döntő volt, hogy leginkább a gépipari eladások csökkentek világszerte, márpedig a megyei ipari produktum hattizedét - 125 milliárd forintot - az itteni gyárak teremtik elő. Minthogy a külföldi megrendelések csökkentek - az itt gyártott termékek közel kilencven százalékát exportálják -, ezért a korábbi teljesítményt 43 százalékkal voltak kénytelenek visszafogni a cégek. A legsúlyosabb termeléscsökkentést - közel 46 százalékost - a közúti gépjármű-alkatrészek gyártóinak kellett elszenvedniük. A fémalapanyag-, fémfeldolgozási termékgyártás az ipari termelés hét százalékát tette ki, az ágazat tavalyhoz képest több mint 36 százalékos visszaesést könyvelhetett el. A külföldi megrendelések mérséklődése nem volt olyan drasztikus mértékű, mint a gépgyártás esetében, „csupán" tízszázalékos. Annál jelentősebb volt a belföldi értékesítés elmaradása, a magyar piacon értékben feleannyi termékre sem volt szükség, mint tavaly. A megyei könnyűipar helyzete javult 2008 első 6 hónapjához képest, hiszen a textília-, ruházat-, bőr és bőrtermék- előállítás termelékenysége 120,6 százalékkal növekedett. Mindehhez a termelés több mint 80 százalékos bővülése és sajnos az alkalmazásban állók számának közel 18 százalékos csökkenése kellett. Az egy dolgozóra jutó termelési érték a járműgyártásban volt a legtöbb, 23,4 millió, míg a textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártásánál mindössze 1,6 millió volt. „Élünk a lehetőségeinkkel!" Beszélgetés Szabó Györggyel, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnökével Az elmúlt egy évben több sikeres projektet indított útjára az Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, melyeknek célja a regio- nalitás, a régió értékeinek bemutatása volt. E kezdeményezésekkel kapcsolatosan, valamint az elmúlt időszak értékelésének ügyében kerestük meg Szabó György régióelnököt.- Több helyen találkozhatunk az „Értékek régiója” megnevezéssel. Melyek ezek az értékek?- Többen e szlogenünk hallatán nem tudnak elrugaszkodni az „anyagias világtól”, csupán pénzben mérhető értékekre gondolnak. Holott Észak-Magyaror- szág több vonatkozásban is gazdag: természeti adottságaink európai és magyarországi tekintetben is egyedülállóak, kulturális értékei kiemelkedőek. Napestig lehetne sorolni e tekintetben vett értékeinket az ipolytarnóci ősélőhelytől kezdve a borvidékeinken át egészen a felsőoktatási intézményekig. Egy biztos, aki kicsit mélyebben meg akarja ismerni, fel szeretné fedezni szűkebb hazánkat, e csodálatos régiót, van bőven lehetősége. Sokszor az az érzésem, hogy e térség nem tud kifogyni az európai vagy éppen világra szóló páratlan különlegességekből.- Ön szerint a lakosság menynyire ismeri ezeket az értékeket? És mennyire van tisztában a regionalitás fogalmával?- Ezeket az értékeket sokan ismerik, körülvesznek minket, nap mint nap találkozunk velük. Mégis úgy gondolom, nem árt ezekre külön is felhívni az emberek figyelmét. Ugyanez a helyzet a regionalitással is. Éppen ezért próbáljuk tudatosítani mindenkiben, hogy az Európai Unió nem megyékben, hanem régiókban gondolkozik. Az EU politikájában nagy hangsúlyt kap a regionalitás, mivel az eltérő fejlettségi szinten lévő területek közötti különbségek megszüntetésére irányuló programok a régiók szintjén a leghatékonyabbak.- Hogy juttatják el ezeket az információkat a lakosságnak?- Más-más csoportokat különböző módszerekkel lehet elérni, emiatt különböző projekteket indítottunk útjára. Például a fiataloknak rajzversenyt és tábort szerveztünk, az idősebbeknek nyitott egyetemi előadásokat, de összeállítottunk egy kimondottan a regionális értékeket bemutató kiadványt is. Valamint új lógónkkal és szlogenünkkel megjelentünk közterületeken is. A visszajelzések alapján megtaláltuk az utat a megcélzott csoportok irányába. Természetesen tudom, tudjuk, ennek a tájékoztatásnak folytatódnia kell a jövőben is, de ebben a lokális médiának is fontos szerepe van. A lehetőségeket, a regionális eredményeket folyamatosan be kell mutatni, ez közös érdekünk!- Mit gondol, hol tart ma Észak-Magyarország?- Az elmúlt időszak eredményeit végignézve bátran kijelenthetem, hogy jó úton járunk, régiónk tudott élni a lehetőségeivel. Számunkra nagy lehetőséget jelent a 2007- 2013 közötti időszak fejlesztési programja. Minden eddiginél többet fordítottunk, többet fordítunk a gazdaság élénkítésére, az életminőség javítására. Az Észak-magyarországi régiónak a 13,5 milliárd forintos útfelújításain és az összesen 43 milliárd forint értékű útépítésein kívül számos más, már jóváhagyott, kiemelt programja van. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, a Tokaji Fesztiválkatlan kialakítása 1,7 milliárd forint, az Szabó György, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke edelényi kastély vonzerejének fejlesztése 2,2 milliárd forint, a Ti- sza-tavi ökocentrum 2 milliárd forint támogatásból valósul meg. 34 milliárd forintot nyert el az úgynevezett miskolci nagy vüla- mos projekt, de tovább folytatódik a megyeszékhelyek és a kisebb városok rehabilitációja is, valamint 13 milliárd forint forrás jut a Miskolci Egyetem, az egri Eszterházy Károly Főiskola és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztéseire. De a fejlesztések jelen vannak régiószerte; folyamatosan azon dolgozunk, hogy a jelenlegi kiemelt projektek közé még több észak-magyarországi helyszín kerüljön. ▲ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ
