Heves Megyei Hírlap, 2009. szeptember (20. évfolyam, 204-228. szám)

2009-09-14 / 215. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ EGER, BELAPATFALVA ES KÖRZETE Vizesblokk és lift is lesz az iskolában egercsehi Zajosnak ígérke­zik a tanév a mikrotérségi általános iskolában, de meg­éri. Az önkormányzat sike­res pályázatával támogatást nyert az épület felújításához és teljes körű akadálymente­sítéséhez. Mivel kétemeletes az iskola, ezért az uniós elő­írások szerint liftnek is kell készülnie. A beruházás so­rán a vizesblokkot is korsze­rűsítik. Tekintve, hogy a ki­vitelezés csak a közbeszerzé­si eljárást követően kezdőd­het meg, a munkákat tanítá­si időben végzik, s nyárig kell befejezni. Már nem ázhat be az óvoda épülete szúcs Új tetőszerkezetet ka­pott a nyáron az óvoda. Az önkormányzat pályázati tá­mogatás nélkül, a település költségvetése terhére készít­tette el a munkát. Annyi kedvezményük volt csupán, hogy a gyermekintézmények féláron vásárolhatták meg egy cégtől a cserepet. A kivi­telezés költsége elérte az egymillió forintot. Sikeresen szerepeltek a főzőversenyen TARNASZENTMÁRIA A telepü­lés önkormányzata is bene­vezett a Verpeléten megren­dezett, a „Bor és nóta faluja” szüreti fesztiválhoz kapcsoló­dó nagyszabású főzőverseny­re. Csaknem harminc csapat mérte össze szakácstudomá­nyát, így jelentős sikerként értékelhető a dobogós, har­madik helyezés. A „főzőbri­gád” Farkas Róbert alpolgár­mester vezényletével finom babgulyást készített. Mellé jófajta helyi bort kínáltak. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER GYO VOS INCI Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy/« axelspringer.hu Erős hit hoz gyógyulást utazás Amerikába készül az izomdisztrófiával küszködő férfi Most, amikor a gazdasági válság hatására az átla­gosnál is többen szoron­ganak, üdítő élmény ta­lálkozni egy bizakodó, csupa derű emberrel. Négyessy Zita- Sajnos Amerikába kell utaz­nom - mondja mosolyogva az Egerben élő Janyik János. - Tu­dom, sokan örülnének, ha eljut­nának a tengeren túlra, de én ezt nem terveztem. Most azonban mégis utaznom kell, ha azt sze­retném, hogy az életem gyökere­sen megváltozzon. Az előzményekről azt kell tud­nunk, hogy a 35 éves férfi közép- iskolás koráig kosárlabdázott, fu­tott, kerékpározott, aztán 18 éves korára már az is nehézkessé vált számára, hogy felszálljon az autó­buszra. Az orvosok egy alattomos betegséget, izomdisztrófiát diag­nosztizáltak nála, ami egyre emészti szervezetét, életenergiá­ját. A folyamat megállítására, po­zitív irányba terelésére sajnos ed­dig még nem volt képes senki. Magyarországon öt kórházban járt, külföldön is próbálkozott a gyógyulással, de csak tanácstala­nul, széttárt karokkal fogadták. Természetgyógyászokhoz járt, al­ternatív gyógymódokat próbált ki, de egyik sem hozott átütő si­kert. Az eltelt csaknem két évti­zedben számos könyvet elolva­sott, ami ezzel a betegséggel fog­lalkozik, és mindent megtett azért, hogy javuljon az állapota. Az Egri Közgazdasági Szakkö­zépiskolában érettségizett, és többféle munkakörben dolgozott. Volt autóhűtő-javító, taxi-diszpé­cser, biztosítási ügynök, gitárok­tató, s eladó egy ABC-ben. Aztán 1995-ben leszázalékolták. Gon­dolható, mit jelentett ez egy fiatal srácnak, aki egy beatzenekar osz­lopos tagjaként is ténykedett.- Két év kesergés után sikerült kijutnom a mélypontról - folytat­ja a történetét János. - Szeretek dolgozni, így könnyen találtam munkát. Eleinte betanított mun­kásként, aztán minőségellenőr­ként tevékenykedtem, majd meg­változott munkaképességű embe­rek munkahelyi elhelyezését és ügyeit intéztem. A noszvaji Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó Alapítvánnyal 2007­János biztos lehet benne, hogy Krisztina mindig mellette áll, s ez erőt ad neki ahhoz, hogy ne csüggedjen. ben kerültem kapcsolatba, jelen­leg náluk dolgozom, ez az egyik munkahelyem, a másik egy sző­nyeggyártással foglalkozó kft. Nyilvánvalóan az alapbetegsége is közrejátszott abban, hogy a fi­atalember súlyos lábtörést szenvedett, ami négy hónapra ágyhoz kötötte. Alig épült fel, s kezdett ismét járni, amikor „sikerült" a másik lábát is eltörnie. Most már a felesége, Krisztina segítségével újra képes közlekedni. Öt kórházban járt, külföldön is próbál­kozott, de csak ta­nácstalanul, széttárt karokkal fogadták.- A feleségem hallássérült, jel­beszéddel, szájról olvasással kommunikálunk - mondjajános.- Akkor ismer­kedtünk meg, amikor már beteg voltam. Tudato­san kerestem olyan embert, akivel kölcsönö­sen segíthetjük egymást. De nem­csak ebben rejlik a szövetségünk ereje. Szerelmesek lettünk és va­gyunk egymásba. A fiatalembert mindig vonzot­ta a számítástechnika, s egy pat­ronáló cég által, amellyel azóta is Nem marad egyedül a nagy bajban a fiatalember munkaadója, Hevér János, a Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó Alapítvány kuratóriumának elnöke azért tartja fontosnak támogatni a kollégájukat, mert kiváló ötletei vannak, re­mek szervező, végtelenül krea­tív. Nem kér és vár alamizs­nát, hanem önmaga cselek­szik azért, hogy változzon a sorsa. Az alapítvány mégis se­gíteni akar rajta, ezért a hét­végén egy patrónus partit tar­tottak a noszvaji Kincses Szi­get Szépkorúak Otthonában. megmaradt a kapcsolatuk, hoz­zájutott egy számítógéphez.- JJihetetlen, hogy az internet mennyire kinyitotta előttem a vi­lágot - említi boldogan. - Tarthat­tam a kapcsolatot az ismerősök­kel, információkat, ismereteket szerezhettem. így találtam rá a San Franciscó-i gyógyító központ­ra, ahol segíthetnek rajtam. A te­rapeuta csoport olyan betegségek gyógyítására specializálódott, melyeket a hagyományos, klasz- szikus értelemben vett orvostu­domány gyógyíthatatlannak, ke- zelhetetlennek titulált. Náluk sze­retnék legalább két hónapot el­tölteni, kezeléseken részt venni, tanulni, tapasztalatokra szert ten­ni, és lehetőséget kapni arra, hogy életem második 35 évét már teljesebben, egészségesebben él­hessem. A tapasztalatomat itthon továbbadnám, hogy sok-sok em­ber megszabaduljon az életét megkeserítő fizikai és lelki prob­lémáktól. Sokan nem is gondol­ják, milyen közel vannak a gyógyuláshoz. Én tudom! Idegenvezetéssel ingyen látható örökségünk két szép temploma „Jiozzáférhetővé, ingyenesen megtekinthetővé kell tenni a mű­emlékeket a nyilvánosság számá­ra!” A gondolat negyed évszázada fogalmazódott meg az Európa Ta­nács által indított Európai Örök­ség Napok rendezvénysorozat al­kalmával. A szándék azóta sem változott. Továbbra is fontos, hogy a települések lakóiban erősödjön a kulturális örökség megóvásá­nak igénye. Ehhez az is kell, hogy megismerjék a helyi értékeket. Az Egri Kulturális és Művészeti Központ is csatlakozott a kezde­ményezéshez, s a hét végén, szombaton és vasárnap 10 és 12 óra között ingyenes idegenveze­tést biztosítanak magyar, angol, orosz és francia nyelven a Rác­templomban. Ugyanitt vasárnap 15 órától pravoszláv egyházi kon­cert is hallható, amelyhez előadás kapcsolódik az ortodox templo­mokról. A program társrendező­je az Egri Orosz Nyelvi Klub. A szakrális tereket bemutató másik helyszín az egriek által Rossztemplom néven számon tartott Templom Galéria. Ebben az épületben szombaton 14 és 19 óra között biztosítanak magya­rul és angolul ingyenes idegen- vezetést. ■ Ezrével fogyott a szilvás gombóc és a derelye Nyolcadik alkalommal rendez­ték meg a közelmúltban Szilvás­váradon a Szilva-napot. A regge­li órákban csepergő eső nem sok jót ígért a szervezőknek, de a ki­sütő nap kicsalta az érdeklődő­ket a Lovas Stadionba. A vendégek elfogyasztottak kétezer szilvás gombócot és leg­alább ennyi szilvás derelyét, hat­van kilogramm krumplilángost, továbbá ötven liter szilvalevest. Megkóstolhatták a szilvából ké­szült nemes italokat, a helyben főzött lekvárt, s a magánszemé­lyek és éttermek által készített süteményeket, ételeket. Termé­szetesen nem maradt el a szil­vásgombóc- és szilvalekvároske- nyér-evő verseny sem. A jó han­gulatról a helyi és a bélapátfalvai énekkar mellett Ihos József, Szandi és a Sirrah hastánccso- port gondoskodott. ■ Az óvodában mindig süt a nap beruházás Új csoportszoba és tornaterem Nagyvisnyón- Nagyon szépen megcsináltá­tok az óvodánkat, Bálint bácsi - kapaszkodott a polgármester nadrágszárába a szőnyegen ját­szó kisfiú, amikor meglátogat­tuk Nagyvisnyón az intézményt. A dicséret mesterkéltség nélkül, őszintén fakadt ki a kisgyerek­ből. És ez érthető, mert valóban gyönyörű lett az immár akadály­mentesített óvoda, a körben ab­lakos új teremmel, a foglalkozta­tó és a tornaszobával. A faluban mindössze húsz kis­gyerek óvodás. Számukra ké­szült el a beruházás, aminek költségeihez tíz százalékot biz­tosított az önkormányzat, a töb­bit pályázati támogatásból fedez­ték a helyiek. ■ A vegyes csoportban együtt nevelkednek a nagyobbak és az apróságok EZT IRTA EGYKOR A Ilii Hogyan élt az őrgróf erdőmestere? Király Lajosnak, a néhai őrgróf Pallavicini Alfonz Károly ura­dalmi erdőmesterének a házá­ban megtudhatjuk július 1-től, hogy miként élt és dolgozott a század elején a szakma hősko­rában egy bükki erdész. A zöld „országúton” haladók a kies szilvásváradi lakba betérve rá­csodálkozhatnak a sajátos szer­számokra, műszerekre, és a dol­gozószobában kialakított könyv­tárban megtudhatják azt is, ho­gyan készült akkoriban a fásí­tás, fakivágás, ültetés tervezete. Találkozhatnak a rönk- és tuskó- szállítást végző erdei kisvas­utak, gőzösök makettjeivel, ké­peivel. A beszédes tárgyak, no és persze az elmaradhatatlan fegyverek elárulják: hogyan zaj­lott akkoriban egy hajtás, befo­gás és vadászat, hisz a tisztség- viselő nemcsak erdő-, hanem vadászmester is volt. A múze­ummá átalakított erdészlakban a látogatónak diafilmeken mu­tatják be a Bükki Nemzeti Park védett állatait és növényeit is. Amint a lelkes szervezőtől és dokumentumgyűjtőtől - Zilahy Aladár nyugalmazott erdőmér­nöktől - megtudtuk, a 320 négyzetméteres alapterületű er­dészmúzeum, amelyik a maga nemében egyedülálló az ország­ban, előreláthatóan júliustól várja a szakma és a természet­tudományok iránt érdeklődő tu­ristákat. A hátralevő idő a csino­sítással és a működéshez elen­gedhetetlenül szükséges eszkö­zök munkába állításával telik. A nem mindennapi berendezés összegyűjtése együttműködés eredménye. Nagyon sok aján­dék- és kölcsöntárgy érkezett a Magyar Mezőgazdasági és Köz­lekedési Múzeumból, a század­végi tereptan és erdőművelés műszerei a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemtől és több kül­földi társgazdaságtól származ­nak. Anyagi fedezetet mindeh­hez a MEFAG és a Mátra-bükki Intéző Bizottság nyújtott. (1986. július 5.) 4 fi I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom