Heves Megyei Hírlap, 2009. augusztus (20. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-26 / 199. szám
2009. AUGUSZTUS 26., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Több súlyos baleset is történt júliusban Dél-Hevesben A Hevesi Rendőrkapitányság területén júliusban hét közúti baleset is történt - jelezte Suszter Zsolt r. őrnagy, a Hevesi Rendőr- kapitányság vezetője. - Három sérülés nélküli, úgynevezett koccanásos baleset történt Hevesen és Erdőtelken, kettő könnyű sérüléssel végződött Tarnabodon, illetve Tiszanána és Kisköre között, egy pedig súlyos sérüléssel járt ez utóbbi útszakaszon. Ezeken felül egy halálos baleset is volt Erken, ahol egy kislány is súlyosan megsérült, nagymamája pedig életét vesztette. Vagyis az elmúlt hónap balesetei sokak életét megkeserítették. ■ A szülő felelőssége ellenőrizni a gyermekek kerékpárjain a fékeket, világítóeszközöket.- Az okokat vizsgálva egyértelműen megállapítható, hogy a sofőrök helytelenül választják meg a sebességet, illetve a figyelmetlenség az, amely előidézi a baleseteket - mondta az őrnagy. - A térség rossz minőségű útjai egyébként önmagukban is balesetveszélyt jelentenek a járművezetőkre, a kátyúkon, nyomvályúkon helyenként csak 20-30 küométeres sebességgel lehet biztonságosan áthaladni. A kerékpárosok figyelmét pedig arra kell felhívni, hogy a balesetek elkerülése érdekében a legfontosabb a láthatóság, a jelzőlámpák, prizmák megléte, de fontos azt is tudni, hogy lakott területen kívül kötelező a láthatósági mellény, melynek hiányáért napközben is büntetne. Jogszabályi változások kapcsán elhangzott: augusztus 1-től több szabálysértés is közigazgatási elbírálás hatálya alá került, így a rendőrségnek nincs mérlegelési joga, a szabálysértésekért előírásban rögzített büntetéseket kell fizetni. Ide tartozik a vezetés közben kézben tartott mobiltelefon használata, a gyermekülés, a biztonsági öv, valamint a bukósisak használatának elmulasztása. Kevesen veszik komolyan, hogy a gyermekülés 12 éves korig, illetve 150 centiméter magasságig kötelező, az új jogszabály szerint pedig aki elmulasztja a használatát, akár 45 ezer forint pénzbüntetést is kaphat. VégüLnem árt arra is figyelni, hogy az őszi iskolakezdés is újabb veszélyekkel jár. ■ Tábla a múltról a jelennek avatás Pusztafogacs történetét immár a helyszínen is olvashatják Pusztafogacson a közelmúltban felavatták azt a turisztikai-információs táblát, melyen az egykor lakott település múltja olvasható. így aki felkeresi a helyet, azonnal tájékozódhat. Munkatársunktól A dél-hevesi térségben az utóbbi időszakban három egykoron lakott, mára azonban már elpusztult település iránt is megnőtt az érdeklődés: Pusztafogacs, Szárazbő és Akolhát földjét egyre gyakrabban keresik fel természetbarátok, múltbúvárok, a honismeret kedvelői. E három helyen még megtalálható a múlt egy-egy jele: Fogacson a kápolna és a temető, Szárazbőn az ősi fasor, Akolháton a temető és a kereszt. A táblaavatás kezdeménye- = zői éppen annak alapján javasol- s ták az ötletet a Dél-hevesi Kistér- | ség Többcélú Társulásnak, hogy £ azokon a helyeken, ahol még emlékeztet egy-egy jel a múltra, helyezzenek el olyan információs táblát, amely segíti eligazodni a történelemben az arra járókat. A Dél-hevesi Kistérség Többcélú Társulása azonnal a jó ügy mellé állt. Szén József, a társulás elnöke a kezdeményezőket biztosította segítségükről, Vincze Ferenc, a munkaszervezet vezetője pedig a konkrét kivitelezési munkákat koordinálta. így a közelmúltban a kistérség anyagi támogatásával elkészültek a táblák, melyek közül az elsőt Pusztafogacson avatták fel. Szabó Edina, a Pusztafogacsi Kápolnáért Közhasznú Egyesület munkaszervezetének elnöke köszöntötte a közel száz megjelentet, akik közt nem csupán egyesületi tagok voltak, hanem olyanok is, akik az elmúlt egy évben követték nyomon a kápolna sorsának alakulását. A munkaszervezet vezetője kiemelte: egyesületi tagók munkája e tábla, hiszen a történeti összefoglalót Szuromi Rita írta, a kápolna jelzésszerű ábrázolását és a tábla külső megjelenését Balogh Máté tervezte, a kivitelezésről Túri Gyula gondoskodott. Balogh Máté - akinek nagyszülei Pusztafogacson éltek - egyébként nem először mutatja meg kreativitását és ötletgazdagságát: ő volt az, aki kisbolygót neKftrnyóKb«!' Inlvnl A táblát Godó Lajos jelenlétében, Szén József (balra), a kistérség elnöke és Túri Gyula egyesületi elnök leplezték le veztetett el Fogacsról, s aki az egyesület jelképrendszerét, lógóját megteremtette. Godó Lajos országgyűlési képviselő gratulált az elkészült táblához, s egyben jelezte: minden aktívan működő közösség öröm neki és a térségért dolgozók számára is. A honatya kiemelte, hogy a délhevesi térség előtt jelentős idegenforgalmi perspektívák állnak, ám ezek kibontakoztatásához bátor és tenni akaró civilekre, közösségekre van szükség. A térség nem csupán a Tisza-tó, hanem a Tarnaság is. Ez utóbbi egy ke- rékpárúttal összeköthető a Jászsággal, hasznos programokkal pedig működtethető lehet Fogacs. Az országgyűlési képviFogacs és a kápolna múltja olvasható a táblán, selő megemlítette: figyelemmel kíséri az egyesület munkáját, melyet nagyra értékel, így tudja, hogy hosszabb távon egy parasztporta felépítését is tervezik, amely skanzenként mutathatná be a népi élet mára lassan feledésbe merülő értékeit. Dél-Heves kitörési pontja a mezőgazdaság és az idegenforgalom, Fogacs földjén pedig mindkettő otthonra lelt. Szén József Dél-Heves hányatott múltjáról szólt. A XX. század több külterületi lakott pusztát, így Akolhátat és Fogacsot, illetve egy uradalmi birtokot, Szárazbőt is megsemmisülésre ítélte, ám az utókor nem felejt el emléket állítani ezen helyeknek a XXI. Három hely - három különböző múlt pusztafogacs külterületi lakott pusztaként élte hétköznapjait századokon át. Híres búcsújáró hely volt, kápolnáját Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték fel. Szárazbő uradalmi birtokként pusztult el az 1940-es évek végén, a Papp-Szászok, a Pukyak és a Bárczayak rendelkeztek itt birtokkal. Akolhát a tiszai tájgazdálkodás szép példája, temetője ma is mutatja a különböző helyekről érkezett családok gyökereit, melyek a pusztai táj szikén küzdöttek az életért. század elején. E múlt őrzése azért is fontos, mert szerencsére még ma is sokan élnek azok közül, akik valamely helységet szülőföldjükként emlegethetik.- A térség turisztikai látogatottsága, fejlesztése komplexitásában képzelhető el - tette hozzá ezért is öröm, hogy a fogacsi egyesület tagjai nem csupán saját vállalásukra gondolnak, hanem a térség honismeret szempontjából jelentős helyeire is odafigyelnek. A kistérség pedig minden olyan kezdeményezést segít,.mely az egységet, az összefogást, a múlt emlékeinek megőrzését szorgalmazza. Ezt követően Godó Lajos, Szén József és Túri Gyula, a Pusztafogacsi Kápolnáért Egyesület elnöke átvágták a nemzetiszín szalagot, majd elültettek egy ma- gyarkőris-fát, melyet az erdőtelki arborétum ajánlott fel. A közeljövőben Akolháton és Szárazbőn is hasonló tartalmú és egységes megjelenésű táblákat avatnak, s valamennyi helyen magyarkőris- -emlékfaültetéssel üzennek a jövőnek. Újra indul a tanévben a gitároktatás heves A Heves Városi Nevelési-Oktatási Intézet Zeneiskola Tagintézménye a 2009/2010-es tanévben újraindítja a gitártanítást. Az érdeklődők a zeneiskola pótbeiratkozásán jelentkezhetnek szeptember első hetében Havasi Csaba gitártanárnál a részletek megbeszélésére. Művésztáborban gyakoroltak a gyerekek TÁRNÁMÉRA Az aUgUSZtUS ÍS tartogatott kellemes meglepetést a mérai iskolásoknak. A Tarnamérai Általános Iskolában Dobi Ilona festőművész és lelkes szakember csapata a „kis művészeknek” nyári tábort szervezett. Közel húsz gyermek szorgalmas munkája nyomán színvonalas kiállítással zárták a művészhetet. Sokféle technikát vonultattak fel: olajfestés, textilfestés, üvegfestés, agyagozás fogásait is elsajátították a gyermekek. Átadták a Dragbike versenypályát kunmadaras Augusztusban zajlott a Dragbike Európa- bajnokság, amelyet Közép- Kelet-Európában először a Tisza-tavi régióban, Kunmadarason rendeztek meg. Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium sportért és turizmusért felelős államtitkára itt adta át Közép-Kelet-Európa egyetlen ragacsolt gumizott pályáját. Ekkor avatták fel az ezt szegélyező betonkordont is, amely Godó Lajos ország- gyűlési képviselő közbenjárásával valósult meg. Körzeti oldalaink heti menetrendje HÉTFŐ EGER KEDD PÉTERVÁSÁRA ►SZERDA HEVES, KISKÖRE CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Szuromi Rita Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi@axelsprmger.hu Mikroszkópos humor érkezett falunap Nagy sikere volt a pónifogatoltatásnak is Nagy érdeklődés kísérte a közelmúltban megrendezett kömlői falunapot, melyet hagyományosan a búcsú előtti szombaton tartanak a kiserdőben. A délelőtt a fogatok versenyével telt, de nagy sikere volt a pónifogatoltatásnak is. Felléptek a kömlői hagyományőrzők, és sikerrel mutatkozott be egy fiatalokból álló roma hagyományőrző formáció is. A nap meglepetéséről maguk a szervezők sem tudtak: a színpadon egyszer csak megjelent a fővárosi Mikroszkóp Színpad két humoristája, Heller Tamás és Beregi Péter, akik a közönség szórakoztatásáról gondoskodtak. A rendezvényen nyolc- százán érezték jól magukat. ■ Huszonnégy versenyző hajtott ezen a napon Kömlőn Heves a legújabb városok között Tizenkét hónappal ezelőtt tizenkét településünk kapott városi rangot. Az Elnöki Tanács e rendelkezésével 109-re emelkedett a számuk hazánkban, s az ország lakóinak 56 százaléka lett városi. Az adott településeken már kialakultak a feltételei annak, hogy a jobbító szándék által vezetett társadalmi összefogás, a fegyelmezetten végzett munka eredményeként az előbb említett tucatnyi település lakói néhány év múlva minden tekintetben „szép” kulturált, „urbánus” körülmények között éljenek majd. Megyénkben Heves nyerte el a megtisztelő városi rangot. Az ismert gazdasági nehézségek közepette is igyekeztek, hogy a megtiszteltetés minőségi változással is járjon. A jelek szerint egyik fő gond a vízellátás és a csatornázás volt. Az elmúlt évben ugyan sikerült a település egész területére kiterjeszteni a vezetékes vízszolgáltatást, s a modern városközpont kialakítását is folyamatosan végzik. Ám tennivalók természetesen jócskán akadnak nemcsak Hevesen, hanem a többi új városban is. így ezek között közös gondként a különféle szolgáltatások fejlesztése és kiterjesztése szerepel az első helyen. Az Alföld-széli városokban - így Hevesen is - a demográfiai hullám és a lakók igénye alapján új középfokú oktatási központ kialakítását is megkezdik az idén. A készülő hevesi létesítményben gimnázium, szakmunkás- képző és munkástovábbképző egyaránt helyet kap. Kibontakozóban van az új városok kulturális, művészeti élete is. Az eltérések azonban ezen a területen még meglehetősen nagyok. Biztató viszont, hogy egyetlen olyan új város sincs, ahol a lakosság passzív szemlélője, vagy csupán élvezője lenne az erőfeszítéseknek, a jobbító változásoknak. (1985. február 6.)
