Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-02 / 153. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 2., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Mélygarázst építenének a Buttler-ház mellett? Mi legyen a selypi horgásztóval? privatizáció Az egyesület nem tulajdonjogot akar, csak horgászni szeretnének Az egri közgyűlés a múlt év vé­gén fogadta el a megyeszékhely Integrált Városfejlesztési Straté­giáját (IVS), amelyben a parkolá­si rendszerről is szó esik. A meg­állapítások között szerepel, hogy a város közlekedésében jelentős a szerepe a személygépkocsi­használatnak: már 2002 végén 16 ezer 616 személygépkocsit tartottak nyilván, és az ezer la­kosra jutó számuk (291) jóval nagyobb volt a megyei átlagnál (236). Viszont Egerben az autó­zást nagyban nehezíti a parkolá­si lehetőségek hiánya, a felszíni parkolószám alapvetően már nem bővíthető. így az IVS alap­ján készülő előzetes akcióterü­leti terv kulcsprojektként hatá­rozza meg a Buttler-ház melletti telken kialakítandó térszint alat­ti parkoló építését. Az elkészült tanulmányterv szerint két ingatlant érint a mélygarázs építése, s itt egy kö­rülbelül 160 személygépkocsi elhelyezésére alkalmas, nem gé­pi üzemeléssel működő gép­kocsitároló építhető lejáratokkal, vizesblokkokkal, gépészeti be­rendezésekkel. Az Észak-magyarországi Regi­onális Operatív Program kereté­ben, magántőke bevonásával, konzorciumi formában vissza nem térítendő támogatásra lehet pályázni, ennek érdekében Eger a legutóbbi közgyűlésén projekt­céget hozott létre. ■ Lencsevégre kapták saját településüket Második alkalommal hirdették meg a Lencsevégen Tárnáméra elnevezésű fotópályázatot, amelyre minden olyan amatőr fotós jelentkezhetett, akik ked­vet éreztek ahhoz, hogy megörö­kítsék településük egy-egy jel­legzetes pillanatát, életképét, vagy épületét. Az érdeklődést jel­zi, hogy összesen 147 képpel pá­lyáztak, az ifjúsági kategóriában 35, a felnőttek versenyében 112 alkotás készült. A szakavatott zsűri Herbst Rudolf, Molnár Ist­ván Géza és Jakab Tibor volt, utóbbi az elnöki teendőket is vál­lalta. Az eredményhirdetésre a falunapon került sor. ■ Az APEH új elektronikus szolgáltatásokat indít Az elmúlt években szemléletmó­dot váltott az APEH, így előtérbe került az ügyfélközpontú szol­gáltatások fejlesztése. Ezekkel az adózók igényeinek próbált megfelelni az adóhatóság. A szervezet középtávú stratégiai céljai között is kiemelt helyet foglal el az adóigazgatási felada­tok elektronikus szolgáltatásai­nak fejlesztése. Fokozottan fi­gyelnek a korszerű ügyintézés lehetőségeinek bővítésére. Az állami adóhatóságnál je­lenleg elektronikus úton intéz­hető az adóbevallások és adat­szolgáltatások benyújtása, beje­lentési kötelezettségek teljesíté­se, folyószámla adatainak lekér­dezése. Szintén az internet se­gítségével lehet rendelkezni az szja 1 + 1 százalékáról, beadha­tók az igazolások iránti kérel­mek, s lehet jelentkezni a köztar­tozásmentes adózói adatbázisba. Lekérdezhetők az adóalany-nyil­vántartási törzsadatok, kérhető a fizetési könnyítés, de bankkár­tyával lehet teljesíteni a kötele­zettségeket is. Az elektronikus árverés eddig sikeres volt, s az lehet a most induló távbeszélős ügyintézés is. Az adóhatóság elektronikus szolgáltatásaihoz szükség van az okmányirodái „ügyfélkapus” regisztrációra, a hozzáféréssel pedig a magánszemélyek, vál­lalkozások interneten intézhe­tik ügyeiket. ■ A horgászok szerint tel­jes a bizonytalanság a selypi tó jövőjét illetően. Csak félinformációkkal rendelkeznek arról: a tu­lajdonos Mátra Cukor Rt. esetleg értékesítette a pihenőhelyet. Tari Ottó Semmelweis Ignác újat és jót akart egészségügy Az anyák megmentője a megelőzésre fordította a hangsúlyt millió forintos nagyságrendű re­kultivációt. Erre a városnak nincs pénze, s félnek, hogy az új tulajdonos sem fog rá költeni. Másfelől az önkormányzat - tel­jesen érthető módon - aligha mond le az ötmilliós telekadóról. Utóbbit egyébként a horgász­egyesület sem tudta volna kifi­zetni, ha mégis ők kapták volna meg a tulajdonjogot. Viszont - mondja Rimár Zol­tán -, a horgászok szeretnék folytatni kedvenc időtöltésüket, s ennek támogatását kérik a tó új gazdájától is. Víg Zoltán polgármester el­mondta: évek óta próbál közvetí­teni az egyesület érdekében, hogy megszerezzék a tavat, de a tulajdonossal nem tudtak meg­egyezni, mert - látva a kiadáso­kat - a horgászoknak csak a víz­felület kellett volna, maga a terü­let viszont nem. Érdeklődésére a Mátra Cukor Rt.-nél azt mond­ták, hogy három érdeklődő je­lentkezett az ingatlan megvásár­lására, s a városvezető tudomása szerint az egyik meg is veszi. A befektető cég illetékesei nemrég fel is keresték őt, s grandiózus Helyi politika a vízparton innen és túl A TÓVAL KAPCSOLATOS vélt vagy valós problémák felkel­tették egyes helyi politikai erők figyelmét is. Lapunk hallott olyan elképzelésekről is, hogy egy párt önkormány­zati képviselője a polgármes­ter és a testület lejáratására próbálná felhasználni ezt az ügyet. Víg Zoltán elmondta: nem feltételez ilyen rosszin­dulatú szándékot senki ré­széről, lévén, hogy az önkor­mányzatnak semmi köze az ingatlanhoz, még az értéke­sítés során sem kérték ki a véleményüket. Azt viszont szeretnék, ha a telekadó to­vábbra is a város büdzséjét gyarapítaná. Az egykori selypi cukorgyár tá­rozó tavai harminchat hektáros területen találhatók. A telek egy- harmada belterületnek minősül, amiért évi ötmilliós adóbevétel illeti az önkormányzatot. Ez - mint alább kiderül - a történet szempontjából egyáltalán nem mellékes körülmény. Az ingatlan (s ezzel együtt a horgászatavak) tulajdonjoga a cukorgyár privatizálását követő­en is a Mátra Cukor Rt.-nél ma­radt, leszámítva két ülepítőt, amelyeknek jelképes összegért az Országos Madártani Intézet lett a gazdája. (Utóbbit csak a hi­telesség kedvéért jegyezzük meg, hiszen a jelenlegi probléma első­sorban a horgásztavakat érinti.) Az ötvenes-hatvanas években élénk szabadidős tevékenység zajlott itt: kabinok, hinták, a ko­rabeli legmagasabb színvonalon felszerelt felnőtt- és gyermekme­dence szolgálták a pihenni vá­gyók komfortját. Az 1970-es évekre mindezek az enyészeté lettek, s csupán a halfogó tevé­kenység jelezte a folytonosságot. A horgászegyesü­let 1952 óta műkö­dik a sportág min­den szépségével és terhével együtt: a jelenleg 110 -ja­varészt hajdani cukorgyári dol­gozó - tag biztosítja a haltelepí­tést, gondozza a környezetet, óv­ja a természeti értékeket. Rimár Zoltán, a horgászegye­sület felügyelő-bizottságának az elnöke az elmúlt hetek hírei hal­latán társaival együtt aggódik a tó jövőjéért. Mint mondja, négy évvel ezelőtt a Mátra Cukor Rt. akkori vezetése kijelentette, hogy a tavakat nem értékesítik a város érdekei ellenére. El is kezdték a tárgyalásokat egy olyan megállapodás előkészíté­sére, amely alapján valamennyi érdekelt jól járt volna. Állítása szerint ígéretet kaptak arra, hogy privatizáció estén az egye­Az egyesület éve­kig várt, hogy vég­re történjen vala­mi, de mindhiába. Csend és nyugalom a selypi tó partján. sülét megveheti a tavat, s erre félre is tettek másfél millió forin­tot. A helyzetet bonyolítja, hogy a visszavonásig érvényes halá­szati jogot a cukorgyáron keresz­tül szerezték be, s a vízjogi engedéllyel is a Mátra Cukor Rt. rendelkezik. Rimár Zoltán szerint a fentieket követően évekig vártak, hogy történjen végre valami - mindhi­ába. Végül két hónappal ezelőtt három helyi civil szervezet - köztük a horgászegyesület - ve­zetése levélben fordult a tulajdo­noshoz, hogy tájékozódjanak a legfrissebb fejleményekről, de nem kaptak választ. Azzal kapcsolatban nincs ki­alakult álláspont, hogy mi lenne a legkedvezőbb megoldás. Rimár szerint a horgászok - és a környék lakosságának - érde­ke az lenne, ha az önkormányzat venné meg a területet, ám ennek több minden ellentmond. Egy­részt az, hogy a cukorgyár mind­máig nem végeztette el a száz­A következő egy évben a horgászok a jelenlegi feltételekkel használhatják a területet. Képünk illusztráció. terveket - egyebek mellett sport- centrum és szálloda megépítésé­nek a lehetőségét - vázolták fel. Lapunk megkereste a befekte­tő Permon Magyarország Kft. ügyvezetőjét, Istenes Sándort is, aki elmondta: számos fórumon vázolta elképzeléseit az érintet­tekkel, ezért nem érti az aggo­dalmakat. Közölte, hogy a tóval a következő egy évben nincs ter­vük, addig a horgászok a jelenle­gi formában használhatják. Azt követően pedig rehabilitálni sze­retnék a területet, s együttműkö­dési megállapodást kötnének az egyesülettel az üzemeltetésre.- Talán még nem késő, hogy garanciát kapjunk az elképzelé­sek megvalósulására - jelenti ki Rimár Zoltán. - Ezért vasárnap délelőtt 9 órára rendkívüli köz­gyűlést hívunk össze a selypi kultúrházba, ahová az önkor­mányzat vezetésén túl meghív­juk az új tulajdonos képviselőjé is. Nem szeretnénk ugyanis, h baleknak néznék a várost, azü rövid idő múltán kivonulnánk, a szemétdomb pedig itt maradó. gén megemlékeztek az 1924-ben fiatalon, egy fertőzés miatt ki­ütéses tífuszos betegségben el­hunyt dr. Hibay Károlyról, aki a hivatását haláláig teljesítő orvos szimbólumává vált. Dr. Horváth Tibor, a sebésze­ti osztály vezetője Semmelweis Ignác munkásságáról beszélt, s megosztotta a hallgatósággal az örökbecsű gondolatot: őrizzük meg hitünket és soha ne helyez­zük érdekeinket a betegek gyógyulása elé. ■ HE0L.hu A kórházi ünnepségről, a kitüntetések­ről, valamint a kinevezésekről a HEOLhu hírportálon olvashatnak. A Semmelweis-nap alkalmából ünnepséget rendezett tegnap Egerben a Markhot Ferenc Kór­ház Tudományos Bizottsága, va­lamint az intézmény vezetése. Az eseményen dr. Tóth János a kórház főigazgatója azt hang­súlyozta, hogy nemcsak az anyák, hanem a ma orvosai is le­kötelezettjei Semmelweis Ignác- nak, aki a megelőzésre fordítot­ta a hangsúlyt. A korában mellőzött, a pro­fesszorok által kinevetett orvos újat és jót akart: kezet mosatni mindenkivel. A főigazgató köszönetét mon­dott az intézmény dolgozóinak, akik november óta is biztosítják a betegek ellátását. Az ünnepsé­Dr. Horváth Tibor (balra): a sebészeti osztály vezetője is dicséretet kapott J 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom