Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-28 / 175. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚLIUS 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Megkezdődött a Slow Film Fesztivál az egri Uránia moziban Szabira mennék, drága főnök úr! lazítás Minden munkavállalónak alkotmányban rögzített joga van a pihenésre Folytatás az 1. oldalról A benevezett versenyfilmek közül 47-et vetítenek az Uránia mozi két termében a pénteki zárásig. A legjobb művet ezer, az ezüstérmest nyolcszáz eurós díjjal jutalmazza a zsűri. A bíráló testületet Báron György filmesztéta, film- kritikus, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr-rendező alkotja. A fesztiválon nemcsak a versenyfilmek nézhetők meg, hanem az elmúlt évben készült legsikeresebb magyar filmekből is látható egy csokorra való. A programhoz kapcsolódik az öt országból érkezett 21 fiatal részvételével zajló Nemzetközi Filmkészítő Műhely. Azt az Eszterházy Károly Főiskolán tanító filmrendező, Bollók Csaba irányítja, akinek munkáját a Médiainformatika Intézet mestertanára, Tóth Tibor, illetve M. Tóth Éva Balázs Béla-díjas animációsfilmrendező segíti. Több rövidfilmet is elkészítenek, amelyeket a Slow Film Feszüvál zárónapján közönség előtt is bemutatnak. Kis Lajos, a filmes rendezvény igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a kiadott programhoz képest egyetlen eltérés van: Sopits Árpád hétfőn vetíteni tervezett A hetedik kör című filmje szerdán 15 órától lesz látható. ■ Átütemezik a hármas blokk karbantartását Folytatás az 1. oldalról Mint Valaska József elmondta, a lángok kiterjedése nagy volt, de az ereje gyenge, még a festék is többnyire épen maradt a szalagon. Sajnálatosnak nevezte, hogy idén ez mára második tűzeset volt a cégnél, s korábban is több száz millió forintos kára volt a cégnek. Az erőműben épp a hármas blokk karbantartása következett volna, de a rekonstrukciót egyelőre elhalasztják, a blokk tovább üzemel - így döntött a vezetőség. A következő három hétben négyszáz dolgozó végzi majd el a helyreállítást, így augusztus közepére újraindulhat a két kiesett blokk. ■ Egy friss felmérés szerint hazánkban a munkavállalók közel fele többnyire maga dönti el, mikor megy pihenni, ám 26 százalékuknál a főnök jelöli ki a szabadságos napokat. Barta Katalin M. József már tíz esztendeje egy kis cég alkalmazottja. Az elmúlt három évben mindössze két hetet töltött szabadságon, de ezt a tizennégy napot is több részletben vette ki. A bent maradt napok rendszerint átcsúsznak a következő évre, s végül elvesznek. Kifizetni ugyanis a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések értelmében nem lehet. A munkáltatónak azonban nem igazán tanácsos panaszkodni.- Nézze, ebben a mai megszorítás világban bizony jobb, ha az ember csendben marad. Tavaly például három alkalommal jeleztem, hogy szeretném kivenni a szabadságomat. Már a főnök homlokráncolásából tudtam, hogy jobb lett volna hallgatni. Idén azonban már tavasszal bejelentettem, hogy június második felében egyhetes nyaralást tervezünk családdal. Mivel jó előre szóltam és írásban is kértem az engedélyt, végre sikerült különösebb konfliktus nélkül megoldani a pihenést - meséli a középkorú férfi. A nyár beköszöntével teljesen természetes, hogy mindenki szeretne kikapcsolódni, felfrissülni, de ezt npm mindig egyszerű megoldani. Kevés ugyanis az olyan munkahely, ahol mindenki akkor megy szabira, amikor kitalálja, amikor éppen szeretne. A szabadságolások a munkáltatóknak is elég sok fejtörést okozhatnak. A legtöbb helyen az adja a problémát, hogy a munkatársaknak igazodniuk kell egymáshoz. Csak ekképpen biztosítható ugyanis a cégük folyamatos működése. Néhány vállalkozásnál - főleg a kisebbeknél - gyakori megoldás, hogy egyszerre csak egy alkalmazottjukat engedik el nyaralni. Tudvalévő, hogy pénzben eddig sem lehetett megváltani a dolgozók év végén bent maradt szabadságát, de annak kiadását sokáig halogathatták. Két éve az Alkotmánybíróság (AB) úgy határozott, hogy nem A kisgyerekes szülők vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen nekik többhetes szünetre kell megoldást találniuk nyaranta. Képünk illusztráció. korlátozható a munkavállalók pihenéshez való joga, mint alapvető emberi jog. Alkotmányos jog is egyúttal a pihenés, ennek része a fizetett szabadság, ami minden évben megilleti a munkahelyeken lévőket. Ezt a jogot a továbbiakban - olvasható a legmagasabb szintű bírósági szervezet döntésében - nem korlátozhatja a munkáltató gazdasági érdeke. Az Ajl határozata szerint évente március végéig a munkáltatóknak ki kell adniuk valamennyi, az előző évről megmaradt szabadságot, az arra az esztendőre szólót pedig a legkésőbb jövő januárig. Az Országgyűlés érvényben lévő, ide vonatkozó törvénye ezt megerősítve így szól: „az alap- szabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A dolgozónak az erről megfogalmazott igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb 15 nappal be kell jelentenie”. Nem árt tudni természetesen azt sem, hogy „a munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési kö■ Kevés az olyan munkahely, ahol mindenki akkor megy szabira, amikor kitalálja. >lfiri ti.'T' L .UA Amit tudni érdemes a szabadság szabályairól A szabadság háromnegyedével a munkáltató rendelkezik, a negyedével pedig a munkavállaló - de csak akkor, ha a dolgozó eltöltött már három hónapot az adott cégnél. Alkalmazásának első negyedévében ugyanis a szabadságának egésze a munkáltatója kezében van. A szabadság kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére adható ki. Ha valamelyik dolgozó ragaszkodik a két részlethez, és összesen 20 nap szabadsága van, akkor öttel szabadon rendelkezhet - de a szabadság megkezdése előtt tizenöt nappal írásban kell értesítenie a munkáltatót a távolmaradásról -, a maradék tizenötöt pedig egy részletben is kiveheti. rét közvetlenül és súlyosan érintő ok, vagy kivételesen fontos gazdasági érdek miatt megszakíthatja”. Mindezt részletesen szabályozza a parlament által alkotott legmagasabb rendű jogforrás, a törvény. A Szonda Ipsos legutóbbi telefonos közvélemény-kutatása szerint' Magyarországon a munkavállalók kétségkívül meglehetősen hatékonyan tudják érvényesíteni a szabadsággal kapcsolatos terveiket: ennek értelmében 46 százalékuk maga dönti el, hogy mikor megy kipihenni az egész éves fáradalmakat, míg 28 százaléknyian a munkahelyi főnökükkel együtt határoznak ebben a kérdésben. A felmérés eredménye ugyanakkor az is, hogy a dolgozók 26 százaléka egyáltalán nem válogathat ezen a téren, mivel nekik a munkáltatójuk jelöli ki azokat a napokat, amikor kipihenhetik magukat. Az is kiderült a közvélemény-kutatásból, hogy a munkavállalók több mint fele alkalmanként csak két-három napra, legfeljebb egy hétre tud elmenni a munkahelyéről felfrissíteni magát. A Szonda Ipsos felmérésének a megállapításai közé tartozik továbbá az is, hogy főként a diplomások érzik magukat különösképpen kiszolgáltatva, hiszen a 42 százalékuk azt mondta a kérdezőbiztosnak, náluk bizony az a szokás, hogy a munkahelyi főnökeik mondják meg nekik mindig azt, mikor mehetnek el szabadságra. ,klS Igencsak sajátságos helyzetben vannak a kisgyermekes szülők, akiknek hetekre, sőt hónapos szünetekre kell megoldást találniuk, ha a helyzet történetesen ezt kívánja meg. Velük sokkal inkább hajlandóak a kompromisszumra a cégvezetők is: a gyermekesek 54 százaléka úgy nyilatkozott a felmérést végzőknek, hogy saját maga dönt a szabadságolásról. * GYORSSZAVAZAS ■ ön mennyi időt tölthet a munkahelyéről szabadságon? Szavazzon hírportálunkon / július 29-én, 16 óráig: * HE0L.hu ^ A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Egerben lenghet már a lyukas zászló emlék A melbourne-i olimpia magyar lobogója a sportmúzeumba került Szabadságharc jegyében zárultak a vigasságok Az 1956-os melbourne-i olimpián lobogó magyar zászlót egy éjszaka lehúzták, s talán a kajakosok egyike kivágta belőle a Rá- kosi-címert. A szervezőket zavarba hozta a megcsonkított lobogó, ezért az Ausztráliában élő emigráns magyarok segítségével egy Kossuth-címerrel ékesített zászlót tettek a helyére. Most ez a két relikvia Egerbe került a sportmúzeumba. Az ajándékot tegnap adta át az Ausztráliai Erdélyi Magyar Szövetség megbízásából két fiatal: Bálint Enikő | és Vígh Zsolt. A városháza dísztermében % tartott ünnepségen Habis Lász- s ló polgármester hangsúlyozta: a város életében ez különleges alBálint Enikő és Vígh Zsolt hozta el Ausztráliából az 1956-os magyar zászlót, s adta át Habis Lászlónak A képgalériát keresse a HfOLhu hírportálon kálóm, úgyszólván várostörténeti esemény. A melbourne-i olimpián a magyar csapat összesítettben a 4. helyet érte el, 26 érmet nyertek. A polgármester köszönetét mondott, hogy Egerbe kerültek a lobogók, amiért Ausztráliában egymillió forintnak megfelelő dollárt fizettek az adományozó szövetség tagjai. Dr. Székely Ferenc, a sportmúzeum igazgatója elmondta, hogy az 1993-ban megnyílt, immár világhírű létesítményben 136 éve gyűjtött sporttörténeti relikviákat őriznek, s mutatnak be a nagyközönségnek. Kijelentette mindemellett azt is: a most megkapott ajándék talán a legnagyobb megtiszteltetés. ■ A nyitó hétvégén inkább a régmúltban érezhette magát az egri vár látogatója, hiszen a kora középkori viseletek, fegyverek és kosztümök még a „barbár” világba vezették vissza az időutazót. A legutóbbi - egyben a Végvári Vigasságok záró - hétvégéjén már az újkoré volt a főszerep. Két nagy szabadságharcra, Rákócziéra és az 1848/49-es eseményre emlékeztek. A hazafiasság fontosságának felelevenítése mellett a kor katonai hagyományai is szerephez jutottak: a Szent László Lovagrend és az Egri Vitézlő Oskola bemutatott egy kuruc-labanc ütközetet, ami azért is számított az egri várban kuriózumnak, mivel a hevesi megyeszékhely erődítményét inkább a török idők tették ismertté, jelentősége is akkor teljesedett ki. Rákóczi korát a népszerű hangszerrel, a tárogatóval is megidézték, s a Pavane együttes a kuruc és a reformkor táncaiból is ízelítőt adott az érdeklődőknek. A vasárnap este befejeződött vigasságok idei különlegességei azok a népszerű tudományos előadások voltak, amelyek a történelem jelentős alakjait, korszakait mutatták be: a szórakozás mellett Dobó István, Gárdonyi Géza és Vak Bottyán életét is megismerhették azok, akik nem csak vigasságra, hanem kis ismeretszerzésre is vágytak. ■ I I í \ I I
