Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-25 / 173. szám

2009. JÚLIUS 25., SZOMBAT 7 GAZDASÁG Műhibák a válság miatt egészségügy Emelkednek a kártérítések, nem biztos, hogy tudják állni A legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészetek működnek a kórházakban JÓ TANÁCS Tönkrement az új ablak, a mester felszívódott TEHETETLENÜL Olvasónk a lakásában új ablakokat csináltatott, amelynek a párkánya hamar tönkre­ment. Amikor kereste a mestert, kiderült, hogy a vállalkozás megszűnt. Mit tegyen? HA A SZOLGÁLTATÓ által adott számlán cégnév (bt. vagy kft.) szerepel, akkor a pórul járt ügyfél a Cégbíró­ság nyilvántartásában néz­het utána a vállalkozásnak. A Céginfót az Interneten is el lehet érni. Itt a vállalko­zás neve alatt be van jegyez­ve az adatok mellett az is, ha a cég megszűnt. Abban az esetben, ha felszámolás, csődeljárás vagy végelszá­molás alatt áll, a felszámoló­biztost el lehet érni. Nála be lehet nyújtani a kárpóüási igényt. Ezt a céget megszün­tető eljárásban figyelembe veszik, és a költséget ráter­helik a vállalkozásra. Ha vi­szont a cég elleni eljárás le­zárult, nincs mit tenni. amennyiben a mester egyé­ni vállakozó volt, az önkor­mányzatnál lehet utána ér­deklődni. A vállalkozói iga­zolványt ugyanis az adja ki, illetve oda is kell visszaszol­gáltatni, ha valaki felhagy a tevékenységével. Az ön- kormányzattól lehet meg­kérdezni azt is, mi ilyenkor a teendő. OLVASÓNK LEVELÉBEN említi, hogy a mester az anyagot va­lahonnan megrendelte. Ám a munkáért teljes egészében a vállalkozó felelős. Persze elképzelhető, hogy a gyártó üzletpolitikai okokból haj­landó megegyezni. De erre nem köteles. a tanulság: mielőtt valaki vállalkozót hív egy munká­ra, alaposan nézzen körül. Próbáljon az ismeretségi kö­rétől ajánlást kérni. Olya­noktól, akiknél a mester már dolgozott, és tudható róla, hogy a vállalkozása stabil vagy megbízható. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Egyre több a műhibaper, ami a kórházak fenntar­tóinak is komoly gondot okoz. Fokozódó terheik mellett ugyanis kérdés, miből gazdálkodjék ki a kártérítéseket. Nógrádi Tóth Erzsébet Emelkednek a műhibák miatt megítélt kártérítési összegek: néhány éve még ritkaságszámba ment a többmilliós kompenzá­ció, ma már ötvenmillió forint fe­letti ítélet is előfordul - tudtuk meg Kovácsy Zsombortól, az Egészségbiztosítási Felügyelet nemrég lemondott főigazgatójá­tól, aki az egészségügy aktuális kérdéseiről új internetes portált indított. Elismeri a kórházak nehéz helyzetét, hiszen a nem várt sok tízmilliós kártérítési kiadás megroppanthatja egy kisebb in­tézmény költségvetését. Tetézi a gondjaikat, hogy kevés az orvos, a nővér, így egyre több a hibale­hetőség. Az éves biztosítási díjak ugyan nem publikusak, de megtudtuk, hogy az egyik kö­zepes nagyságú kórház 50 mil­liós díjat fizet a tb-től a gyógyí­tásra kapott összegből. Ennek fejében a biztosító védelme alatt áll az ingatlan, és évente maxi­mum öt alkalommal, peres ese­tenként legfeljebb ötmilliót fi­zet, a többit a kórháznak kell állni. Ezért aztán sok intéz­mény inkább kockáztat, nem köt biztosítást, vagy csak a leg­olcsóbbat igényli. Ezt is csak azért, mert érvényes biztosítás nélkül nem kap működési enge­délyt az ÁNTSZ-től - vázolta a Milliárdok kártérítésre évente hozzávetőleg 300 kár­térítési per indul az egészségügy­ben Magyarországon. Az elvesz­tett perek finanszírozását a biz­tosítók általában mind eset­számban, mind az egyes esetek­re jutó összeget tekintve maxi­malizálják EGY 2005-ÖS FELMÉRÉS Szerint mintegy 3,2 milliárd forint volt a vizsgálatban részt vevő 75 kórház ellen a biztosítási kárigény, a helyzet azóta rosz- szabb lett helyzetet lapunknak korábban Erős András, az Magyar Kór­házszövetség vezetőségi tagja. (Bár arra nem tudtunk választ kapni, hogy mikor ellenőrizték a biztosítási szerződések meg­létét.) Megoldás lehetne, ha a kórházak önszerveződő csapata saját orvos szakértői és ügyvé­di gárdát toborozhatna, velük AZ IDÉN 68 MILLIÁRD forinttal kevesebb jut a gyógyító-meg­előző ellátások tb-finan- szírozására a tavalyinál - mondta lapunknak Sinkó Esz­ter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Egész­ségügyi Menedzserképző Inté­zetének tanára. Ezért az Egészségügyi Minisztérium­nak sürgősen és tudatosan be kell avatkoznia a rendszerbe. E nélkül kórházak dőlhetnek megfelelő alkupozícióba kerül­hetnének a biztosítókkal. Ezt erősítette meg Polecsák Mária igazságügyi orvos, ügy­véd és biztosítási szakjogász is, akinek a praxisában a betegek mellett kórházak és biztosítók is vannak. A tendencia a műhibák és a kártérítési perek számának növekedését jelzi. Egyik perében be, a megmaradók pedig igye­keznek tovább küldözgetni a betegeket, hihetetlenül romla­ni fog az ellátás minősége - jelentette ki. közvetlenül kevésbé látvá­nyos, ám embertelen és hosz- szabb távon többletkiadást okoz majd a szolgáltatások fólhígulása. Hiszen a talpon maradni akaró intézmények az igen szélés spektrumú gyó­gyítási protokollokból a legol­például egy Down-kórral szüle­tett gyermek miatt marasztalta el a szülészt a bíróság, mivel a terhes anya ultrahangos vizsgá­latánál nem észlelték a bajt. így elmaradtak a speciális vizsgála­tok. Az 50 milliós kár mellett a beteg gyermek élete végéig havi 200 ezer forint járadékot is kell fizetnie a kórháznak. esőbb, ám kevésbé hatásos és hatékony terápiákat választ­ják majd. Ezektől a beteg nem fog meggyógyulni, vagy nagyon elhúzódik a gyógyulá­sa. Számolni kell a dolgozók elbocsátásával, pedig már ma is nagy a szakember- hiány, előfordul, hogy nincs megfelelő éjszakai ügyelet, ami tragikus következmé­nyekkel járhat - állítja a köz­gazdász. Nagyon nagy a kórházak baja Félszáz év után új helyre költözött a köztévé szabadság tér Közel kétezerszer fordultak a teherautók tavaly december óta A Magyar Televízió utolsó szer­vezeti egysége is elköltözött az új óbudai gyártóbázisra, maga mö­gött hagyva több mint fél évszá­zados otthonát, a Szabadság tér 17-et. A költözés ideje alatt a Sza­badság téren és Óbudán egy­aránt gyártotta műsorait az MTV. „Napra, órára lebontott ütemterv alapján hagytuk el régi székhe­lyünket” - hangsúlyozta Adamik Ágnes projektvezető. Az utolsó szervezeti egység, a Program-le­bonyolítás július 21-én települt át az új bázisra. Ezután már csak az épület kiürítésén dolgozók tartóz­kodtak ott. A Filmarchívum 140 ezer te­kercsét már tavaly decemberben bedobozolták és Óbudára szállít­tatták. 120 ezer jelmez és 60 ezer kellék, 1500 köbméternyi dísz­let, hatezer darab bútor is új otthonra talált. Az Archívum köl­töztetése során 3500 többféle méretű dobozt, 351700 adathor­dozót és 77 speciális bútort, az irattárnál 3700 egységdobozt mozgattak meg. Az intézmény könyvtárából több mint 1000 doboz könyvet, az óbudai irattárból 5 ezer doboz­nyi anyagot helyeztek el a komp­lexumban. A tehergépkocsik kö­zel kétezer fordulóval szállították ki a tárgyakat, a műszaki eszkö­zöket, illetve a műsorkészítéshez E szükséges eszközöket, valamint 2 a mintegy 12 ezer különféle mé- S retű dobozt Óbudára. ■ A köztévé régi és mai munkatársai csütörtök este búcsúztak a székháztól Ez a jövő az új komplexum bérleti díj havi egymillió euró (267 millió forint). A léte­sítmény 73 ezer négyzetmé­ter, ami 13,7 eurós (3673 forintos) négyzetméterdíjat jelent. a magyar televízió egy hé­ten belül, július végéig üríti ki a mintegy 25 ezer négy­zetméternyi Szabadság téri épületet és átadja a bérbe­adónak, a Tippin Corpo- rationnek, amely korhűen felújítja és korszerűsíti az egykori Tőzsdepalotát. Önkormányzati lakások önerő nélkül saját erő nélkül vásárol­hatják meg az önkormány­zatok a hiteltörlesztést fi­zetni nem tudó tulajdono­sok lakásait - az erről szóló kormányhatározat a Ma­gyar Közlönyben jelent meg. Az önkormányzat vagy az elővásárlási joga alapján - az árverés végén - veszi meg a lakást, vagy maga alkuszik meg az el­adóval. Mindkét esetben feltétel, hogy a korábbi tu­lajdonosnak adja bérbe a lakást az önkormányzat. Oszkó nemsokára dönt az IMF-könnyítésről a pénzügyminiszter a na­pokban dönt arról, hogy Ma­gyarország él-e a Nemzetkö­zi Valutaalap (IMF) által biz­tosított új kamatfelárrend­szer lehetőségével a koráb­ban felvett hitelekre vonat­kozóan. A Magyar Nemzet tegnapi számában számolt be arról, hogy az IMF enyhí­tett a Magyarországnak nyújtott hitel visszafizetési feltételein. A PM közlemé­nyében kifejti, hogy az IMF igazgatósága a pénzügyi vál­ság miatt még márciusban döntött a kondíciók rugal­masabbá tételéről, nem csak Magyarországnak, de vala­mennyi hitelt igénylő or­szágnak. Kedvezőbb feltételekről dönthet AVDSZSZ nem támogatja a létszámleépítést A vasúti dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) továbbra sem támogat cso­portos létszámleépítést a MÁV-nál és az érdekeltségi körébe tartozó vállalkozá­soknál - mondta Bárány Ba­lázs, a VDSZSZ alelnöke an­nak kapcsán, hogy tegnap a Vasúti Érdekegyeztető Ta­nács rendkívüli ülést tartott. Bárány elmondta, az ülést azért kezdeményezték, mert úgy becsülik, az idén 1000 főre kiterjedő létszámleépí­tés várható a MÁV-nál. Soha nem lesz már gyors növekedés? A FELZÁRKÓZÓ EURÓPAI tér­ség államai valószínűleg nem térnek vissza a magas növekedési ütemekhez és a rekordméretű külföldi be­ruházásokhoz, amelyekben a válság előtt részük volt, erre figyelmeztetett pénte­ken az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke. Thomas Mirow sze­rint Lettország helyzete ag­godalomra ad okot. Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom