Heves Megyei Hírlap, 2009. július (20. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-24 / 172. szám

Trónörökös látogatott el a hatvani kistérségbe A Tongai Királyságot a Csendes­óceán délnyugati részén, Új-Zé- landtól 200 kilométerre találha­tó szigetcsoport alkotja. A trón­örökös, Curtis Leonard Tü’iha- langingie hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Fogad­ta őt Sólyom László köztársasá­gi elnök és dr. Balázs Péter kül­ügyminiszter is.- Az elmúlt húsz év tongai tör­ténései jelentősebbek voltak, mintsem hogy lezárhatnánk a fo­lyamatot - jelentette ki a herceg. - Minden, amit IV. Tüpou király- lyal kezdtünk, átnyúlik a jövőnk- be is. Talán rajtam is múlott, hogy Őfelsége magyarkedvelővé vált. Érdeklődéssel hallgatta a magyar királyok legendáit - első­sorban az „igazságos Mátyásról” -, megszerette a magyar törté­nelmi filmeket, de magyar műve­ket is olvasott angolul, s ha tehet­te, gulyást ebédelt, pörköltet, Es- terházy-rostélyost fogyasztott. A herceg a Hatvan Körzete Kis­térségi Többcélú Társulás mun­kaszervezetéhez is ellátogatott. Érdeklődve hallgatta a települé­sek pályázatokon elért eredmé­nyeit. Örömét fejezte ki, hogy a kistérségben szoros együttműkö­dés van a társadalom különböző szférái között. Ellátogatott egy példaértékű családi gazdaságba is, amely 1994 óta működik Csányon. Itt megízlelhette a cse­resznye- és szilvatermést is. ■ 2 Bronz kútfejet akartak ellopni Gyöngyösön A minap egy hajnali órán két he­lyi fiatalember akarta levágni Gyöngyösön a Könyves Kálmán tér ivókútjának bronzfejét. Az ál­lampolgári bejelentésre a hely­színre érkező rendőrök tetten ér­ték a tolvajokat. Az intézkedés során lefoglalták a lopáshoz használt harapófogót és kalapá­csot is. A kútfő értéke harminc­ezer forint, az elkövetők - egyi­kük még fiatalkorú - a műalko­tást el akarták adni. A dolog el­leni erőszakkal kisebb értékre elkövetett lopással gyanúsított személyek szabadlábon véde­kezhetnek - tájékoztatott Sol­tész Bálint, a megyei rendőrség sajtóreferense. ■ MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HIRUP - 2009. JÚLIUS 24., PÉNTEK Kiszámítható jövedelmet akarnak agrártámogatás Az SPS hívei szerint a leszakadó ágazatok miatt változtatni kell Ismét föllángoltak a viták az egységes támogatási rendszer (SPS) bevezetésé­ről, több szervezet szorgal­mazza a kezdeményezést, mások viszont ellenzik az új agrártámogatási formát. Tóth Balázs Mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek sürgetik az Alkot­mánybíróságot, hogy minél ha­marabb döntsenek a tavaly elfo­gadott úgynevezett SPS-törvény sorsáról. Mint ismeretes, az Or­szággyűlés tavaly október 20-án fogadta el az egységes mezőgaz­dasági támogatási rendszer (SPS) bevezetéséről és működé­séről szóló törvényt. Ez, vala­mint az azóta megjelent végre­hajtási rendeletek megteremte­nék egy kiszámítható, egyes nö­vény- és állattenyésztési ágaza­tok speciális helyzetét is figye­lembe vevő - fennmaradásukat elősegítő - támogatási rendszer kialakításának a lehetőségét. A jogszabály alkalmat adott volna arra, hogy már ebben az eszten­dőben az új formában jussanak pénzhez az agrártermelők. Sólyom László köztársasági elnök alkotmányossági aggá­lyok miatt az Alkotmánybíróság véleményét kérte ki a törvény­ről, a döntés azonban a mai na­pig nem született meg. Az SPS- re való áttérés szándékát au­gusztus 1-jéig kellene jelezni az Európai Unió felé. A támogatók szerint a 17 tagországban évek óta alkalmazott rendszer beve­zetése stabilitást és kiszámítha­tóságot jelentene, hozzájárul­A szántóföldi növénytermesztők az uniós csatlakozás nyertesei voltak, s az új SPS-rendszerrel sem veszítenének. Képünk illusztráció. hatna a nemzetgazdasági szem­pontból is fontos állattenyészté­si és növénytermesztési ágaza­tok fennmaradásához, leépülé­sének megfékezéséhez. A támo­gatások termeléstől történő le­választása mellett ágazatpoliti­kai szempontok érvényesítésé­re is lehetőség nyílna. A jelenle­gi SAPS-rendszerben a nemzeti forrásból finanszírozott ágazat­specifikus top up-okat (az uniós támogatáshoz rendelt nemzeti hozzájárulás összege) fokozato­san le kell építeni, így leszűkül a differenciálás lehetősége, míg az SPS módot adhat ennek to­vábbvitelére.- A legnagyobb baj a bizony­talanság, 2003-ban már átélt ha­sonlót az agárium, amikor a már mindenhol oktatott top up-os rendszer helyett a SASP-ot ve­zették be. Most is mindenkit már az SPS-re készítettünk föl. Probléma, hogy a gazdálkodók nem tudnak tervezni, előre kel­lene látniuk, hogy 2013-ig mi­lyen pénzforrásokhoz juthatnak - mondja Vágner Ákos, a Heves Megyei Agrárkamara titkára. - Persze az új rendszer nem jelen­tene mindenkinek jót, bár iga­zán csak keveseket hozna hát­rányba. Az eddigi nemzeti borí­tékos ágazatok­nak, például a szarvasmarha­tenyésztőknek, tejtermelőknek, juhtartóknak például stabili­zálná a 2000-os támogatási szintjét. Hiába nő a földterület után járó pénz, ha ők csak bérlik a szántót, legelőt. Emellett mostantól 2013-ig folya­matosan nullára csökkennének ■ Akiknek nem jönne jól az áttérés, azok a folyamatosan fejlő­dő, főként saját terü­leten gazdálkodó ag­rárvállalkozások. A szakemberek szerint akár kormányrendelettel is bevezethető lenne az egységes támogatási rendszer az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS) be­vezetéséről és működéséről szóló törvény alkotmánybíró­sági felülvizsgálata jelenleg is tart. A kilenc hónapja húzódó eljárás ellehetetlenítette az SPS 2009-es bevezetését, és a jövő évi kezdés lehetőségét is veszélyezteti. Az Európai Unió szabályai szerint az SPS rend­szerre történő átállást az átté­rést megelőző év augusztus 1- ig be kell jelenteni a bizottság­nak, így a 2010-es áttérés beje­lentésére két hete maradt a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztériumnak (FVM). Az SPS bevezetését kö­zös nyilatkozatban támogató tizenöt szervezet - köztük a Baromfi Terméktanács, a Ga­bonatermesztők Országos Szö­vetsége, a Magyar Agrárkama­ra, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a MOSZ, a Tej Ter­méktanács - felszólította az FVM-et, hogy alkotmánybírósá­gi döntés hiányában is határ­időre jelentse be az új támoga­tási rendszerre való átállási szándékot. A későbbi alkotmá­nyossági határozat megállapí­tásait is figyelembe véve a mi­niszter járjon el, hogy szükség esetén akár kormányrendelet­tel is bevezessék az SPS-t 2010. január l-jével. a kiegészítő forrásaik, míg az SPS garantálná a jelenlegi szin­tet. Az eddigi top up-os kvóták is támogatási jogo­sultsággá válná­nak, adhatók-ve­hetők lennének, a pénz pedig a földhasználók­nak járna, bár te­rület nélkül ők sem érnek semmit a jogosultság­gal. Akiknek nem jönne jól ez az áttérés, azok a folyamatosan fej­lődő, főként saját területen gaz­dálkodó agrárvállalkozások - tette hozzá a megyei vezető. Az új rendszert ellenzők azzal érvelnek, hogy az SPS hátrányo­san érintené a magyarországi birtokszerkezetet, megkárosíta­ná a földjeiket bérbe adó gazdá­kat, elértéktelenítené a termőföl­dek nagy részét, és a hazánknak szánt EU-s agrártámogatások je­lentős részét külföldiek kezébe játszaná át. A földhasználók kö­zött ugyanis sok, részben vagy egészben külföldi tulajdonban, illetve hazai nagytőkések érde­keltségeiben lévő gazdasági tár­saság is van. Mivel a jogosultság a földhasználót illeti, ezért a bér­beadónak mindenképpen meg kell egyeznie a bérlővel, ha pénzt akar látni a földjéből. Dézsmálják Bekölcén a megtermelt zöldségeket Petíció egy normális menhely érdekében állatvédelem A Vidám Mancsok Egyesület aláírásokat gyűjtött Egerben Bekölcén a huszonöt közhasznú munkás közül hat asszony azt kapta feladatként, hogy ültessék be konyhakerti növényekkel az önkormányzati földek egy ré­szét. A magokat és a földműve­léshez szükséges munkaeszkö­zöket a település költségvetésé­ből vásárolták meg. Az ötletadó polgármester, dr. Horoghné dr. Németh Katalin elmondta, azt tervezték, hogy a megtermelt zöldségféléket a gyermekétkez­tetést és szociális ellátást bizto­sító konyhán használják fel. Az asszonyok komolyan vet­ték a megbízást, tisztességes munkát végeztek. A közeli pa­takból akkor is öntözhettek, ami­kor - tavasszal - egy csepp eső sem hullott. így valóságos éden- né vált a mindaddig parlagon fekvő terület. Csakhogy valakik megkíván­ták a termést. Amint kibújt a zöldhagyma, megritkították a sorokat. A zöldborsót pedig tel­jes egészében elvitték. Becslé­sek szerint csaknem húszkiló- nyi lehetett a termés. A polgármester attól tart, hogy szemérmetlenül megdézsmálják majd a karalábét is, s hasonló sorsra jut a sárgarépa, a zeller és a petrezselyem. Megpróbálták felvenni a ver­senyt a tolvajokkal: teljes gőzzel takarítják be a most érő uborkát, s készítik el a konyhán télire va­ló savanyúságnak. ■ Pontosan 1680 aláírást gyűjtöt­tek össze Egerben a Vidám Man­csok Állatvédő Egyesület aktivis­tái. Azt szeretnék, hogy a város­ban menhely létesüljön a kóbor, beteg, sérült, bántalmazott álla­tok számára. A másik kívánsá­guk, hogy módosítsa az önkor­mányzat az állatvédelmi rendele­tét. Ezért tegnap a városházán petíciót nyújtottak át Vincze Ist­ván aljegyzőnek. Botka Tímea, az egyesület el­nöke elmondta: a jelenlegi rende­let a „rossz szomszédi viszonyra" épül. Ha valakit zavar egy állat, úgy a gazdáját megbünteti a hely­hatóság, ám a helyes állattartást nem szabályozzák. Az egyesület területet szeretne a várostól a Szomorú szemek. Egyre több a kóbor állat. Képünk illusztráció. menhelynek, aminek felépítését, üzemeltetését szponzori támoga­tással maguk vállalnák. A ku­tyáknak és macskáknak is fede­let adnának itt, ha mostoha sors­ra jutnának. Most befogadó csalá­dok segítségével oldhatják meg ezt a problémát, míg nem talál­nak végleges gazdákat Szorgalmazzák továbbá, hogy az önkormányzat támogassa az ivartalanítást, mert emelkedik a kóbor állatok száma. Jelenleg adományokból tart­ják fenn az egyesületet, apró­pénzt gyűjtenek az emblémájuk­kal jelzett üvegdobozokban. Eb­ből rendezik a balesetet szenve­dett vagy betegen talált élőlé­nyek gyógykezelését. ■ N. Z. 4 <

Next

/
Oldalképek
Tartalom