Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-22 / 144. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HlRLAP - 2009. JÚNIUS 22., HÉTFŐ Lesz-e végre vezetőjük a honi bíráknak? elnökválasztás Méltatlan, szakmailag káros, tekintélyromboló gyakorlat alakult ki a Parlamentben Több mint egy éve nincs elnöke a Legfelsőbb Bíróságnak. Vajon meddig maradhat a honi igazságszolgáltatás e fontos egysége vezető nélkül? Jogállamokban alig van példa erre. Eredmény a táblán: szavazott a parlament. Az lenne a jó, ha a főbíró kérdésében is a helyes gombot nyomnák meg a honatyák. Képünk illusztráció. Szalay Zoltán Méltatlan helyzetbe kerültek az elmúlt egy évben a magyar igazságszolgáltatás legfontosabb szervezetei, a Legfelsőbb Bíróság (LFB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT). Nincs irányítójuk, miután a köz- társasági elnök jelöltjeit, dr. Baka Andrást és dr. Havasiné dr. Orbán Máriát nem szavazta meg az Országgyűlés. Igazuk van azoknak, akik azt állítják e kudarc kapcsán, hogy a politikai elit e téren is hozza a szokott (mélységesen rossz) for- § máját. Sajátos magyaros játék ta- 5 núi lehetünk. Annak, hogy ki az r erősebb kakas a baromfiudvar- ü ban (szemétdombon)?! Kétségkívül nagy szerepet játszott a sikertelen főbíró-választásoknál a kormánypárt olykor érthetetlen makacssággal ismételgetett ellenérve: Sólyom László saját környezetéből kiválasztott jelöltjei inkább köthetők a jobboldalhoz. Emiatt sok képviselőjük a nem gombot nyomta meg önérzetből, vagy pusztán párthűségénél fogva. Baka esetében azt hozták fel, hogy sokáig a strasbourgi bíróságon dolgozott, s nem ismeri a hazai viszonyokat. (Igaz, kül- kapcsolatai kitűnőek, tudása, tájékozottsága uniós szintű...) Havasinénál leginkább a nyelvtudás hiányát emlegették a szerintük jól körvonalazható jobboldali nézetei mellett. Szakmai kifogás nem igazán merülhetett fel, főképp azután, hogy az ÓIT végül jóváhagyta Havasiné jelölését. Az az államfői gyakorlat sem tűnik szerencsésnek, hogy a parlamenti pártokkal történő egyeztetések nélkül nevezi meg jelöltjeit. Elődjei e tisztségben rendre informálódtak előbb, így tájékozódhattak a honatyák álláspontjáról a demokratikus jogállam e rendkívül lényeges kérdésében. S ha kellett, tudtak korrigálni is. Mindenesetre hasonló szembenállással jelölés után nem találkoztak. Nehéz is hasznosnak nevezni azt a megoldást, amely- lyel a legfőbb közjogi méltóság éppen azokat hagyja ki egy döntés előkészítéséből, akik pont ezt a döntést hivatottak meghozni, alkotmányos kötelességüknek eleget téve... Persze, az sem helyénvaló, amikor a döntéshozók saját érdekei felülkerekednek az országén. Vagy azért, mert - mint fentebb írtuk - nem tetszik a javasolt személy politikai gondolkodása, vagy esetleg egészen más okból. Akárcsak az elmúlt hét hétfőjén lezajlottak miatt. A két nagy parlamenti erő egymást vádolja hazugsággal, hiszen - állítólag - mindketten megígérték a köztársasági elnöknek Baka doktor támogatását, mégsem gyűlt össze az elegendő számú, 257 szavazat. A legnagyobb ellenzéki tömörülés szószólói szerint vetélytársaik ismét hazudtak, s átverték az államfőt. A másik oldal viszont azzal vádolja az előző frakció tagjait, hogy ők csapták be Sólyom Lászlót. A kormánypártiak szerint ellenfeleik hatalomra jutásuk utáni számonkérő terveihez „már nem elég jó” az uniós bíróságot is megjárt Baka András, s kellő többség megszerzésében bízva, a nekik megfelelő személyt akarják majd megválasztani e tisztségre. Szerintük további bizonyíték, hogy egy hete az 54 érvénytelen szavazatot csak ők adhatták le, mivel a főbíróval együtt a szavazólapon szerepelt az általuk jelölt országgyűlési jegyző is. Márpedig a kormányzó erőhöz tartozók a sajátjukra nyilván nem dobtak az urnába érvénytelen voksokat. Ráadásul ők nyílt voksolást akartak, de ezt az ellenzék elutasította. Elterjedt olyan verzió is a sikertelen választás nyomán - miután a fideszesek bejelentették, hogy ezentúl nem vesznek részt semmilyen szavazáson -, hogy a legnagyobb ellenzéki párt csak ürügyet keresett (és önmaga által kreálva talált is) az adótörvényekről való voksolás alóli kibúvásra. Mert az is baj lenne nekik, ha nem szavazzák meg az adócsökkentő törvényjavaslatokat, de a híveik szemében az is, ha igen. Éppen azzal gyarapítják ugyanis a maguk oldalán a szavazókat, hogy semmilyen javaslatot sem fogadnak el a ma kormányzóktól. A valódi ok valószínűleg sosem derül ki. Azért felsejlik az emlékezetben a legutóbbi államfőválasztás, amikor az első fordulóban, kísérletképpen, pont azok nem szavaztak Sólyomra, akik a jelölésénél mellette álltak ki. A harmadik megméretésnél árgus szemekkel figyelték, lesz- e honatya az ellenzéki fronton, Az ÓIT elnökének jogszabályi feladatai AZ ÓIT IRÁNYÍTÓJA (1 bírósági szervezeti és igazgatási törvény előírása alapján maga hívja össze és vezeti a tizenöt tagú testület üléseit. Minden tekintetben ő az ÓIT képviselője. A tanács határozatait és az azok alapján kiadott okiratokat az elnök írja alá, aki a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. 0 egyébként ebben a minőségében is évente köteles tájékoztatni az Országgyűlést a bírák általános helyzetéről, s az ÓIT munkájáról. aki megszegi közös akaratukat. Volt, aki a homlokára ragasztott szavazólapja mutogatásával igazolta hűségét... Szóval, vérbeli magyaros politikai show ez az Országházban. S hogy a mostani játszma miért borzaszthatja el a hitetlenkedő állampolgárt? A válaszért érdemes bepillantani az LFB-elnökkel kapcsolatos jogszabályokba. Ezekből látható, egyáltalán nem mellékes, hogy egy demokratikus jogállamban van-e vezetője a bírói hatalmi ág csúcsszervének! Már az Alkotmány is arra hívja fel a figyelmünket, hogy az LFB a legfőbb bírósági szervünk, hiszen ez biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. Nem véletlen, hogy elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, amihez a voksok kétharmada szükséges. Az LFB-elnök a bíróságok igazgatását végző ÓIT munkáját is irányítja. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 1997-ben alkotott törvény tovább részletezi, mi mindent kell ellátnia az LFB- nek - elnöke irányításával. Jogorvoslati szerepet tölt be a megyei bíróságok vagy az ítélőtáblák döntései kapcsán, ha ezt ké■ bírák Magyarországon függetlenek, csak a törvényeknek vannak alárendelve. Nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.” (ALKOTMÁNYI rik az ügyfelek. Felülvizsgálati kérelmeket bírál el. Jogegységi határozatokat hoz, amelyek kötelezőek a honi bírákra. Kiemelkedően fontos teendője tehát az ítélkezés egységének megteremtése, fenntartása. S mindez közvetve mindannyiunk életére, sorsára hatással lehet! Mármost az igazságszolgáltatás legmagasabb szintű szervének értelemszerűen kiváló tudású, nagy tapasztalad!, kitűnő vezetői tulajdonságokkal, s tekintélyes szakembernek kell lennie. Olyannak, aki iránymutatást tud főleg a jogalkalmazásban adni a honi bíráknak. Ám ha nincs ilyen személy, az bizony hosz- szabb távon a mégoly fegyelmezett, jogszabályokhoz ragaszkodó, felkészült bírák esetében is bizonytalanságot okozhat. Az ÓIT - ennek is elnöke az LFB vezetője - a bíróságok központi igazgatását teljesíti, s felügyeli az ítélőtáblák és a megyei bíróságok első embereinek a tevékenységét. E testület irányítja és ellenőrzi a kinevezési hatáskörébe sorolt bírósági elnökök igazgatási munkáját. Az ÓIT állítja össze a központi költségvetés bírósági fejezetében szereplő költségtényezőket, a kapott állami pénzzel gazdálkodik. Munkáltatói és személyügyi jogkört is gyakorol. Kezdeményezi, véleményezi a bírákat érintő jogszabályok tervezetét. Előkészíti az ülnökök választását. Ellátja a központi oktatási-képzési teendőket, s szervezi, elvégzi a bírósági statisztikai adatok gyűjtésével, feldolgozásával összefüggő központi feladatokat. Az elsőszámú vezető hiánya e törvényi akaratsor érvényesülésének is gátja. S ami még nagy baj: csorba esik a bíróságok tekintélyén. Nos, mindezt kockáztatják országgyűlési képviselőink, amikor képtelenek ebben a konszenzusra. Ezzel legalább akkora kárt okoznak hazánknak, mint azzal, hogy a legalapvetőbb gazdasági, társadalmi kérdésekben sem tudnak dűlőre jutni. Acsar- kodással, egymás gyalázásával még egyetlen állam sem volt képes az előrehaladásra. Az eddig történtek után - érthetően - csak halvány remény él bennünk, hogy honatyáink ma végre megválasztják az LFB elnökét. Az ellenkezője egyszerre lenne röhejes és könnyfakasztó. Díjazott donorszervezők az egri papnövendékek is Az idei tanévzárás, valamint a donorok világnapja alkalmával került sor Nyíregyházán az országos felsőoktatási véradásszervezési verseny értékelésére. Mint Gortva József, a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének igazgatója elmondta, a karitatív szervezet által a 2008/2009-es tanévre meghirdetett akcióban részt vevő fiatalok három kategóriában is sikert arattak. Az ezernél kevesebb hallgatói létszámmal működő intézmények között a második helyen végeztek, s elismerő oklevelet érdemeltek ki az Egri Hittudományi Főiskola véradói, illetve donorszervezői. Az 1000 és 10 ezer fő közötti kategóriába tartozó felsőoktatási intézmények versenyében a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola ifjú vöröskeresztesei szerezték meg az első helyet. Az ezzel járó díj 500 ezer forint volt. A világnap kapcsán értékelték a vöröskeresztes bázisiskolák diákjainak a tevékenységét is. Ebben a kategóriában is az volt a tét, hogy ki tudott több véradót szervezni az elmúlt tanév során. Az indulók közül a hevesi Hevesi József Általános Iskola közössége volt a legeredményesebb, s ezt azzal érték el az oklevéllel jutalmazott kisdiákok, hogy három alkalommal mintegy 750-800 véradó mozgósításában vettek részt. ■ rt P f I t l
