Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-03 / 128. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 3., SZERDA Nem kell túlmisztifikálni a bort válság A fizetőképes középosztály mostanra egyszerűen eltűnt a hazai borpiacról MEGYEI KORKÉP Figyelni kell a fogyasztói igényekre, vissza kell venni az árakból, mert a több ezer forintos borokat már nem veszik meg. Képünk illusztráció. Eörsi: kárt okoz a magyar-szlovák nacionalista vitatkozás Ha a kereszténydemokrata-nacionalista magyar populizmus és a szocialista-nacionalista szlovák populizmus találkozik, annak az igazi vesztese a felvidéki magyarság lesz - mondta kedden Egerben Eörsi Mátyás, az SZDSZ országos ügyvivője. Szerinte „ízelítő a jövő Kárpát-medencéjéből”, „a magyar politika Guinness-rekordja”, hogy Orbán Viktor Fidesz-elnök még hatalomra sem jutva rontja a viszonyt Szlovákiával, még akkor is, ha a szlovák politika egyértelműen túlreagálta Orbán szavait. Emlékezetes: a Fidesz elnöke egy esztergomi kampányrendezvényen arról beszélt, hogy az európai parlamenti választásokon eldől, hány magyar nemzetiségű politikus képviselheti a Kárpát-medencét az EP-ben - ez „csapta ki a biztosítékot” a szlovákoknál. Eörsi hangsúlyozta: az EU az egymás mellett élésről szól, a liberálisok pedig továbbra is a gyűlölködés, a kirekesztés ellen kampányolnak. A politikus azzal már elégedett lenne, ha legalább egy jelöltjük bejutna az EP-be. Ide tartozik, hogy az Open Europe független brit kutatóintézet rangsora szerint az SZDSZ EP-listavezetője, Szent-Iványi István az összesen 785 EP- képviselő közül a 94., ezzel messze a legeredményesebb a magyarok között. ■ Cél a belterületi utak, s a rendelő felújítása Bükkszenterzsébeten a legutóbbi képviselő-testületi ülésen egyetértettek a grémium tagjai abban, hogy - a közeljövőben megnyíló pályázati lehetőségeket számba véve - elsősorban a belterületi utak felújítására, valamint az orvosi rendelő korszerűsítésére próbálnak meg forrásokat szerezni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a napközi otthonos óvoda bővítése, felújítása is hamarosan megkezdődhet. Az önkormányzat vezetése, illetve a közbeszerzési eljáráson nyert kivitelező ugyanis már csak a szerződés aláírására vár, s máris hozzáláthatnak a munkálatokhoz. ■ A gazdasági válság nem kíméli a szőlő-bor ágazatot sem. A kereslet radikális visszaesése miatt a pincékben maradt készletekre és elhanyagolt ültetvényekre panaszkodnak Egerben. Kühne Gábor- A tavalyi hasonló időszakhoz képest 35 százalékos visszaesést tapasztalunk, és attól tartunk, ezzel még nincs vége. Gyakorlatilag csak az alsó-közép kategóriás borok fogynak, az e fölöttieket csupán nézegetik a betérők - vázolta a viszonyokat Kenyeres Zoltán, az Egri Bikavér Borház tulajdonosa. - Hiába a sok díjnyertes egri bor, sokallják az árakat, így a 10-20 százalékos engedmény már a múlté, 50 százalékos akciókra és egyéb vendégcsalogató „húzásokra” van szükség. Az egri borkereskedő szerint a mostani helyzet előzménye az is, hogy sok esetben eleve felülára- zottak voltak a borok, pedig a fogyasztók egyre tudatosabban figyelnek a megfelelő ár-érték arányra. - Most ütköznek ki igazán az elmúlt évek hibás szakmapolitikai döntései is, így például a túlzott mértékű, rossz fajtaszerkezetű szőlőtelepítések. Itt elsősorban arra gondolok, hogy túl nagy hangsúlyt kaptak a világfajták. Az sem volt szerencsés, hogy nem engedték be Egerbe a nagy külföldi befektetőket, akik pedig - például Tokaj vagy Villány esetében - segítettek átvészelni a nehezebb időszakokat - mutatott rá. Szerinte öt éven belül az egri szőlőültetvények negyede műveletlen marad, hiszen már most is tele vannak a pincék, miközben a kereslet radikálisan vissza- sokan 30 százalékos visszaesésről beszélnek, én viszont úgy látom: inkább 30 százalékra való visszaesésről van szó. Nagy valószínűséggel ez az év sok borászat számára vízválasztó lesz - jelentette ki Tarsoly József egri hegybíró. Az Egri Borvidék tizenegy hegyközsé ge összesen mintegy 5800 tagot számlál, ám a szől&bor ágazat állapota jóval több, mintegy 20esett. - A szőlőnek nem mondhatjuk, hogy idén ne teremj, mert recesszió van... A kiutat talán az jelenthetné, ha nem akarjuk túlmisztifikálni a bort, ha elfogadtatjuk a fogyasztókkal, ez lehet a hétköznapok itala is. Figyelni kell a fogyasztói igényekre, vissza kell venni az árakból, mert a két-, három-, négy- meg ötezer forintos borokat nem veszik meg. A megfelelő ár-érték arány megtalálásához szükség van a terméskorlátozásra. Szerencsére ez utóbbi terén már tett lépéseket Eger, de ez még kevés: alázat is kell, és az, hogy büszkék legyünk az egri borokra.- Ha az elmúlt öt évre tekintünk vissza, jól látható módon 30 ezer ember sorsára van kihatással - érzékeltette a válság okozta helyzet súlyosságát. Ezt fokozza, hogy az elmúlt két évben átlag feletti termésmennyiséget szüretelhettek a gazdák, csakhogy ennek nagy része még mindig a pincékben van. Nem is véletlen - mutatott rá -, hogy a 6000 hektáros borvidék 15-20 százalékát már nem is művelik meg, vagy csak minikibővült az exportpiac: sokkal többen készítenek sokkal jobb borokat, és egyre többen kacsintgatnak a külföldi piacok irányába. Ez egyfelől mindenképpen üdvözlendő, másfelől viszont ezek a borászok így egymásnak is a konkurenciái lettek, ugyanis az export esetében nem a borvidékek versenyeznek elsősorban egymással, hanem az azokon belüli pincészetek. Minderről már Barta Éva, az Evino 2000 Kft. ügyvezető-borexport szaktanácsadója beszélt lapunknak. Szerinte noha az újvilági borok már mindenütt teret hódítottak, a kellően karakteres magyar termékek is eséllyel kapaszkodhatnak meg a nemzetmálisan foglalkoznak vele. Rengeteg elkeseredett gazdával beszéltem, sokan pedig már csak megszokásból foglalkoznak a szőlővel Az elmúlt három évben uniós támogatással 12 ezer 100 hektárnyi szőlőt vágtunk ki országszerte. Még három ilyen év, s annyi szőlőnk marad, mint amennyi Csehországban található, kevesebb, mint 50 ezer hektár - tette hozzá. közi piacon. Ez pedig azért is lényeges - vélekedett -, mert a belföldi piac telített, ráadásul a fizetőképes kereslet is radikálisan visszaesett. Igaz, a legmagasabb, prémium kategóriában ők nem látják a válság jeleit, ám ez csak egy nagyon szűk szegmenst jelent. A legnagyobb probléma valóban a 2000-4000 forint között borok esetében jelentkezik, hiszen az ezeket kereső középosztály gyakorlatilag eltűnt a piacról. Ezzel is magyarázható a hazai pincészetek fokozottabb külföldi aktivitása. Jól bizonyítja ezt például, hogy míg a tavalyi londoni Magyar napon húszon egykét borászat vett részt, az idén már negyvennégy.- Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár összességében nőtt a borexport, az egy borászatra eső kivitel - épp a már említett bővülés miatt - csökkent. A válság másik kísérőjelensége, hogy míg korábban az adott országba irányuló export esetén jellemzően kizárólagos szerződések köttettek a kinti importőrökkel, ma már mindenki igyekszik minél több importőrrel dolgozni. Egyre nagyobb nehézséget okoz viszont, hogy a marketingre alig-alig jut forrás, sőt az ilyen jellegű kiadásokat manapEgyre keresettebbek a magyar fajták A '90-ES évek nagy telepítési hullámai elsősorban a világfajtákról szóltak, ma viszont a külföld is egyre inkább a hagyományos magyar fajtákat keresi, emellett a fajtaborok is teret nyernek a cuvée-k- kel szemben - állítja Barta Éva. Szerencsére - tette hozzá - a kiváló minőségű Egri Bikavérek is mind népszerűbbek, köszönhetően az elmúlt években végbement látványos javulásnak. Szerinte a marketing miatt fontos az is, hogy a borvidék zászlósbora Egri Bikavér néven szerepeljen külföldön is, azaz a nevet nem szabad lefordítani. Ami pedig a magyar borok kinti árait illett■ e tekintetben jellemzően a középmezőnyben foglalnak helyet a honi termékek ság már az importőrök is igyekeznek „áttolni” az exportáló pincészetekre. E téren az igazi megoldás a közösségi marketing lenne, ám ennek kultúrája még nem igazán terjedt el Magyarországon - szögezte le Barta Éva. Még három ilyen év, és utolérjük a cseheket - állítja az egri hegybíró A minőséget népszerűsítik gasztronómia Iskolát is szeretnének a sajtkészítők Felsőtárkányba látogat a Szent István Rádió Általános tapasztalat sajnos, hogy keveset foglalkozunk a minőségi élelmiszerekkel, a minőségi gasztronómiával, illetve a házi élelmiszer-készítési eljárásokkal. A nagy többség ugyanis továbbra is a tömegtermékeket részesíti előnyben. Minderről az egri Sándor Tamás, a Körösla- dányban alig egy éve alakult Magyar Sajtmíves Céh tagja beszélt a Hírlapnak.- Míg például Nyugaton a sajtfogyasztásnak nagy kultúrája van úgy az otthoni étkezésben, mint a gasztronómiában, addig ez itthon ma még sajnos nem mondható el. Tény: a hazai tradicionális sajtok egyelőre nem vehetik fel a versenyt a kintiekkel, ám egyre szebb tételekkel találkozhatunk már az előbbiek között is - jelentette ki a szakember. - Éppen ezért célunk, hogy előtérbe kerüljenek a hazai minőségi termékek, hiszen ezekhez a sajtokhoz egyelőre jobbára csak a termelőknél, illetve egy-két speciális üzletben juthatnak hozzá a vásárlók. Emellett tervünk egy OKJ-s képzési formában működő „sajtiskola” létrehozása is. Ez utóbbi azért lenne fontos, mert ma mindenki a saját kárán tanul, s tradicionális sajtkészítéssel csak néhányan foglalkoznak az országban. Pedig itthon is több évszázados hagyománya volt a sajtkészítésnek. Sándor Tamás szerint ez azonban az I. világháborút követően megszakadt, akkor svájci és holland mesterek „vették át” az itteni piacot, ám a II. világháborút követően ők is kivonultak, így csak a tömegtermékek maradtak. Ez - tette hozzá - azért is szomorú, mert az adottságaink kiválóak: olyan karakteres a klíma Magyarországon, hogy a megfelelő technológiával és tudással készülő termékek felvehetnék a versenyt a neves sajtokkal is. ■ „Mi legyek?”: szakmák művészei mutatkoztak be A megyei iparkamara és az Egri Kulturális és Művészeti Központ „Sikeres életpályák, sikeres emberek tanácsai fiataloknak” címmel tartott fórumot a minap az egri Ifjúsági Házban. A meghívott vendégek ezúttal szakmájuk művészei voltak: Kopcsik Lajos Oscar-díjas mestercukrász, Koczka Sándor szobafestő vállalkozó, Reviczki Imre díszítőfestő-aranyozó, tanár, Szabó Roland kőintarzia-művész. Beszámolt sikeréről Kiss Dániel frissen végzett szobafestő-tanuló, a 2009-es SZKTVII. helyezettje, valamint tanárai, Beke Csongor és Bódi István. A „Mi legyek, ha nagy leszek?” várhatóan ősszel folytatódik. ■ Az észak-magyarországi régiót besugárzó Szent István Rádió június 6-án, szombaton Felsőtárkányba látogat. Szeretnék ugyanis a térség számára bemutatni a község mai arculatát és értékeit riportok, portrék, hangfelvételek segítségével. A színes magazin- műsorban reggel 8 órától a település lakói kapnak szót. Dr. Juhász Attila Simon polgármester köszöntője után szerepelnek az óvodások, az általános és zeneiskolások, illetve a Felsőtárkányi Fúvószenekar. Szót kap Simon Ágnes sítájfutó, Kupihár János fazekasmester, Wächter Gábor, az Europrint Eger Kft. ügyvezető igazgatója, Nagy Lajos, az OMYA Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Karap Péter, a lovasiskola vezetője, Szegedi Barnabás, a Hutaker Kft. vezetője. Tóth Sándor Felsőtárkány történetét mutatja be, Verhóczky Győzőné cégvezető a KerCoop Zrt. elképzeléseit vázolja, dr. Pusztai-Csató Adrien jegyző pedig a közigazgatás továbbfejlődésének lehetőségeiről beszél. Vasárnap 11 órától a rádió közvetíti a Szabó József plébános által bemutatott szentmisét a helyi katolikus templomból. □ ■ Kiválóak az adottságaink, kellően karakteres a klíma. ■ A magazinműsorban a település lakói kapnak szót. t I I P r
