Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-12 / 136. szám
4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JÚNIUS 12., PÉNTEK másodfokú ítélet Eszerint nem történt bűntény, a polgári jogi szerződések teljesültek részben A termelők által Hatvanba elszállított paradicsom egy jó része végül a feldolgozás helyett a raktárakban megromlott. Képünk Illusztráció. Jogerős felmentő ítélet született egy paradicsomfeldolgozással ösz- szefüggő bűnügyben. A Fővárosi ítélőtábla helybenhagyta a Heves Megyei Bíróság elsőfokú döntését. Szalay Zoltán A bűnper kiindulópontjául szolgált történetről a Hírlap 2005. február 15-ei számában írtunk „Kényszerhelyzetbe szorított paradicsomtermelők” címmel. A riportban beszámoltunk az Agrár-Flóra 2004 Termelő és Értékesítő Szövetkezet vitájáról a hatvani konzervgyár vezetésével. Az Agrár-Flóra 2003 áprili- | sában kötött szerződést a hatva- % ni Aranyfácán 1934 Konzerv- J gyár Kft.-vel mintegy 32 ezer 1 tonna nyers paradicsom átvételére és feldolgozására, bruttó 542 millió forintért. A baj azután következett, hogy még egykori cikkünk megjelenésének idején sem juthattak a megállapodásbeli teljes pénzükhöz a gazdák, mert a kft. nem teljesítette a kötelezettségét. A 2003. december 18-i egyeztetésen ígértek, s az időközben Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kereskedőház Rt.- vé átalakult gyár 2004 áprilisi készfizetőkezesség-vállalása ellenére sem. Az Agrár-Flóra vezetése szerint 2005 februárjában még legalább 230 millió forint volt a feldolgozó cég hátraléka. A szövetkezet képviselői - mivel a háttérben gyanús cégmozgásokról is tudomást szereztek - végül feljelentést tettek különösen nagy kárt okozó csalás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt ismeretlen elkövető ellen. Négy éve írásunkban megszólalt az Aranyfácán igazgatója is, aki részben árfolyamgondokból fakadó, számukra kedvezőtlen banki magatartással, részben a szövetkezet képviselőinek agresszív türelmetlenségével magyarázta a helyzetet. Az Agrár-Flóra feljelentését a Legfőbb Ügyészség Felügyeleti és Vád-előkészítési Főosztálya megküldte a Heves Megyei Főügyészségnek, amelynek elrendelésére a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság folytatta le a nyomozást. A közvélemény az eljárásról sokáig csupán annyit tudhatott, hogy az Aranyfácán irányítóját, Szabó Zsoltot vádolták meg két rendbeli különösen nagy kárt és két rendbeli jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével. A bírósági procedúrákról a vádlott védője, dr. Lantos Bálint egri ügyvéd idén tájékoztatta lapunkat.- Az első- és másodfokú ítéletek ismeretében elmondható, hogy ügyfelem végleg tisztázta magát a vádak alól - jelentette ki a vádlott védője. Még 2006 őszén és telén, hat tárgyalás után hozta meg elsőfokú határozatát a Heves Megyei Bíróság büntetőtanácsa, amely felmentette Szabó Zsoltot az ellene felhozott vádak alól. Két évvel később hirdette ki a Fővárosi ítélőtábla (FÍ) a jogerős döntést, miszerint a megyei bíróság ítéletét A vádlott védőjének érvelése szerint az Aranyfácán speciális működésű cég volt. A mezőgazdasági feldolgozóipar folyamatosan külső hitelforrásokból gazdálkodik, ahol a szezonban fokozott a forgóeszközigény. A beszállítások után kezdődik el a félkész, illetve késztermékek gyártása, majd a folyamatos, a helybenhagyja. Kimondta azt is: a másodfokú eljárásban felmerült több mint 650 ezer forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az elsőfokú határozattal szemben a vádhatóság képviselője nyújtott be fellebbezést a tényállás megalapozatlansága, nem kellő felderítése, iratellenes megállapításai, helytelen következtetései miatt. A döntés hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatásának elrendelését kérte. Álláspontja arra is kitért, hogy a vád szerinti elkövetési magatartás valójában nem a szerződéskori tévedésbe ejtés, hanem a sértettek tévedésben tartása a teljesítés időszakában. Cége csődjéről a vádlott kötelezettsége ellenére sem szólt, hogy szolgáltatásukat teljes egészében megkapja. így az agrárkövetkező évre is áthúzódó értékesítés. Az ezekből befolyt jövedelmekből fizethetők ki a beérkező számlák és a hitelek. Amikor a bank a korábbi szóbeli ígérvény ellenére nem vállalta a refinanszírozási keret 300 millió forinttal való megemelését, s nem tudta nyújtani az ígért ugyanilyen összegű faktorflórásoknak eshetőleges szándékkal kárt okozott. A jogorvoslat igényét a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség fenntartotta. A vádlott védője beadványában az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta, mert nézete szerint a terhelt nem törekedett jogtalan haszonszerzésre, a szerződő partnereit nem ejtette tévedésbe, és nem is tartotta őket abban. Úgy vélte, feltételezés az az ügyészi álláspont is, miszerint a vádlott az ügyvezető-váltással kívánta elkerülni, hogy a felszámolás alá eső társaság irányítójának későbbi feladatvállalására ne őt alkalmazzák. Sokkal inkább a kft. gazdasági problémáinak megakadályozása miatt vált szükségessé a kereskedőház rt. vezetésének elvállalása. keretet sem, ez válságos helyzetbe sodorta a kft.-t. Ekkor a megtermelt paradicsom átvételének megtagadása mindenkinek a legrosszabb döntés lett volna, hiszen máshová a leszedett növénymennyiséget eladni az akkori szabályok szerint nem lehetett. Az FÍ ezt az álláspontot elfogadhatónak tartotta.- A védelem a szakvélemények és a tanúvallomások alapján jutott arra a következtetésre - ismertette dr. Lantos Bálint -, hogy Szabó Zsolt a szerződések megkötésekor nem törekedett jogtalan haszonszerzésre, nem ejtette tévedésbe a termelőket. Az FÍ 2007 szeptemberében tartott nyilvános ülésén kiegészítő igazságügyi könyvszakértői vélemény beszerzését rendelte el. Mivel a két addigi szakvélemény lényeges szakkérdésekben eltért egymástól, ezért az FÍ a tárgyalásán meghallgatta a szakértőket. Az ellentétek továbbra is fennmaradtak, ezért volt szükség kiegészítő szakvéleményre. A másodfokú, jogerős ítélet indokolása leszögezi: az ügyészi fellebbezés nem bizonyult alaposnak! Az FÍ a Heves Megyei Bíróság által megállapított tényállást döntő részében megalapozottnak, iratszerűnek találta. Az első fok okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségének a hiányára is, legfeljebb az ezzel ösz- szefüggő jogi indoklása nem mindenben helytálló. Az FÍ határozata értelmében - egyezően az elsőfokú döntéssel - a vádlott a szerződések megkötésekor, s a megállapodások teljesítésének elfogadásakor (a paradicsom Hatvanba szállításakor) nem ejtette tévedésbe és nem is tartotta abban partnereit, márpedig csalásról csak akkor lehet beszélni, ha A vádlott álláspontja az utolsó szó jogán szabó zsolt az FÍ bírói tanácsa által tartott tárgyaláson az utolsó szó jogán tett felszólalásában kijelentette: az akkori gazdasági döntéseit jóknak és helyeseknek tekintette, s most is ugyanúgy cselekedne. Ő mindig amellett volt, hogy a terméket fel kell dolgozni, s értékesíteni kell. A félkész portéka azonban vagy megromlott, vagy túl olcsón, 250 helyett csupán 40 forintért lehetett eladni kilóját. A termelőknek ingatlant, követelést, pénzügyi garanciát ajánlott. Több mint százmillió forintot fizetett ki a cége 2004-ben csak az Agrár-Flórának. Megjegyezte még, hogy veszteség más konzervgyáraknál - például a Glóbusnál - is bekövetkezett abban az időszakban. a jogtalan haszonszerzést célzó szándék a megállapodáskor kimutatható. Mindehhez a Büntető Törvénykönyv megfelelő szakasza kizárólag egyenes szándékot kíván meg. Ilyen pedig jelen esetben nem állt fenn. A másodfok álláspontja szerint a vádbeli cselekmények nem bűncselekmények, hanem gazdasági társaságok között kötött, részben teljesült polgári jogi szerződések. Az iméntieket támasztja alá, hogy a szakértők sem szakvéleményeikben, sem a tárgyalásokon nem tudták egyértelművé tenni, hogy mikor keletkezett az Aranyfácán 1934 Konzervgyár Kft.-nél a fizetésképtelenség. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy a szerződések megkötése idején még nem állt fenn. Ráadásul 2003 nyarát követően a vádlott igyekezett lehetőséget teremteni a vele szerződők igényeinek kielégítésére, ezt szolgálta az Aranyfácán 1934 Kereskedőház Rt. létrehozása is. A terhelt tehát éppen a kár elkerülésére törekedett.- Az FÍ mindezek után döntött úgy, hogy Szabó Zsolt nem valósított meg bűntényt, magatartása nem volt tévedésbe ejtő vagy abban tartó, s nem volt jogtalan haszonszerzés a célja - zárta a történtek ismertetését a vádlott védője. A mezőgazdasági feldolgozás sajátosságai is szerepet játszottak az ügyben ■ Az FÍ a Heves Megyei Bíróság által megállapított tényállást döntő részében megalapozottnak találta. Megszüntette az ügyészség a nyomozást eljárás Nem állnak fenn a hűtlen kezelés miatti vádemelés feltételei Megszüntette a Dietiker Ag.-nek a B. Pál ellen tett feljelentése tárgyában elrendelt nyomozást az Egri Városi Ügyészség (EVÜ). Amint arról 2007. december 4-i számunkban a megyei főügyészség tájékoztatása alapján beszámoltunk, B. Pállal szemben a cég egri bútorgyárának tulajdonosai kezdeményeztek büntetőeljárást, hűtlen kezelés bűntett elkövetésével gyanúsítva őt. Jelzésük szerint a gyár vagyonából az akkor ügyvezető igazgató B. Pál 2005-ben 20 millió forintot adott kölcsön, ám - a svájciak szerint - nem volt garancia az összeg visszafizetésére. A rendőrségi vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a húszmillió más cégekhez került, olyanokhoz is, amelyekben az ügyvezető igazgatónak érdekeltsége volt. A gyanúsítottat az Egri Rendőrkapitányságon 2007 nyarán hallgatták ki először, ahol ő nem tett vallomást. A rendőrség őszszel az ügy aktáit vádemelési javaslattal megküldte a városi ügyészségnek. Ezután B. Pál, ügyvédjével, 21 oldalas beadványt továbbított a vádhatóságnak, kifejtve benne a gyanúsítással összefüggő álláspontjukat. Az ügyészség az ügyet visz- szaküldte a kapitányságnak, azt további nyomozati cselekmények elvégzésére utasította. A Heves Megyei Főügyészségen idén júniusban kaptunk új információt. Eszerint az EVÜ 2008. december 10-én megszüntette a nyomozást B. Pál ellen, mivel „a teljes körű és tisztességes - a fegyverek egyenlőségén alapuló - eljárás, nyomozás során beszerzett bizonyítékok nem elégségesek az ártatlanság vélelmének a bíróság előtti megdöntéséhez, vagyis a vádemeléshez a bizonyítás anyaga erre egyáltalán nem ad esélyt”. A főügyészség közölte: a megszüntető határozat ellen a feljelentő jogi képviselője útján panaszt nyújtott be. Arra az általános vélekedésre hagyatkozva, hogy „a bizonyítékok kellő értékelése önmagában megalapozta volna a vádemelést”. A főügyészség felülvizsgálta a megszüntető EVÜ- határozatot, amelyet megalapozottnak és törvényesnek talált, tehát nem forognak fenn a vádemelés feltételei. A panaszt így elutasította. Ám felhívta, a jogi előírásokhoz híven, a sértett jogi képviselőjének a figyelmét, hogy módja van a törvényi határidők betartása mellett pótmagánvád benyújtására. Erre azonban nem került sor. ■ ■ A bizonyítékok nem elégségesek az ártatlanság vélelmének a bíróság előtti megdöntéséhez. HEVESf-HÍRIAP Helyből a legjobb Most kedvezménnyel rendelheti meg PR hirdetését a Heves Megyei Hírlapban. Újságírónk megírja vállalkozásának bemutatását, ami 1/8,1/4,1/2 vagy akár egész oldalon jelenhet meg lapunkban. Mindez az Ön által választott időpontban, hihetetlenül alacsony áron. További részletekről érdeklődjön a A I I i Paradicsom a büntetőjog labirintusában
