Heves Megyei Hírlap, 2009. június (20. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-10 / 134. szám

2009. JÚNIUS 10., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Koncertezett a Cairo, stand up-ban nyomták a showdert Kilencedik alkalommal rendez­ték meg idén Pélyen a falunapot. A sportpályán - pályázati támo­gatásnak is köszönhetően - egész nap tartalmas programok várták az érdeklődőket. A gyermeknappal összekap­csolt rendezvényen ugrálóvár, körhinta, arcfestés, bohócműsor és sportprogramok jelentettek felhőtlen szórakozást a kicsik­nek. A fiatalabbak a Ki mit tud?- on, a felnőttek pedig főzőverse­nyen és labdarúgásban mérhet­ték össze tudásukat. A délutáni színpadi műsor fellépői a helyi óvodások, iskolások, rézfúvós ze­nekar, mazsorettcsoport mellett a jászkiséri és tarnaszentmik- lósi néptánccsoport voltak. A kellemes hangulatot a Cairo együttes koncertje, valamint a győri színház művészeiből álló Maya Trió operett- és nosztalgia­műsora biztosította. A humor kedvelőit Bereznay Endre „stand up” előadása szórakoztatta. Az egész napos kedvezőtlen hideg és csapadékos időjárás ellenére sokan kilátogattak a rendez­vényre, az esti szabadtéri bál­nak még a szakadó eső sem tu­dott véget vetni. ■ Az erdélyi Mérán járt Tamaméra baráti társasága Hosszabb ideje ápol partneri kapcsolatot a Heves megyei Tamaméra az erdélyi Méra tele­püléssel. A két ország mérai la­kosai minden évben rendszere­sen találkoznak külhonban és idehaza is. A közelmúltban Tarnaméráról utazott el egy 26 tagú küldött­ség Erdélybe. Mivel a két hely­ség lakói jól ismerik egymást, sőt baráti kapcsolatban is vannak, ezért a Heves megyeieket csalá­doknál szállásolták el. Részt vet­tek a dél-hevesiek a Mérai napo­kon is, ahol kellemes órákat töl­töttek a hagyományőrző csopor­tok forgatagában. Az erdélyiek június 27-én érkeznek ide, s a falunapokon kalotaszegi tánco­kat adnak elő. ■ Keresik a jövő rockzenész generációját Negyedszer rendezi meg a Hanyi-parti Egyesület a dél-he­vesi térség legnagyobb rockze­nei fesztiválját július 3-4-én. A hevesvezekényi kezdeményezés az idén tehetségkutatás is lesz. A Magyar Rockzenészekért Alapítvány utazó rockzenei tehet­ségkutató versenyt indított, amelynek elődöntőit a IV. Hanyi- parti Fesztiválon tartják. Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun- Szolnok megye ifjai a nagy öre­gek előtt itt mutatkozhatnak be. Vendég lesz a rendezvényen a Kiss Forever Band, a Dust’N Bones, a Kalapács, az AB-CD és a Deák Bill Band. Az első három helyezettre már az elődöntők helyszínén is érté­kes díjak várnak, s a négy me­gyéből négy zenekar továbbjut a budapesti döntőbe. ■ Négy évtized a vízügynél életút Varga László szerint nyugalmat hoz a Vásárhelyi-terv A Vásárhelyi-terv további beruházásai befejeződhet­nek 2013-ra - véli Varga László, a Közép-Tisza Vi­déki Vízügyi Igazgatóság (Kötikövízig) június 2-án nyugdíjba vonult vezetője. Munkatársunktól- Hány évet töltött a Kötivízig- nél? - kérdeztük Varga Lászlót.- Egy év híján negyvenet. Azt mondják, aki elkötelezi magát vízügyesnek, az akként is fejezi be a pályafutását. Nekem is ez az egyetlen munkahelyem.- Hogyan lett vízügyes?- Debrecenben az építőipari technikumban voltam végzős, amikor meghirdettek egy külföl­di ösztöndíjat a moszkvai építő- mérnöki egyetemre vízerőmű­vek, nagy műtárgyak szakon. Szívemhez közel állt ez a terület, így megpályáztam. Fel is vettek, s az országból egyedül voltam kint ezen a szakon. 1970-ben vé­geztem, majd Kiskörére, az erő­mű-építkezéshez kerültem. Ott kezdtem mérnökgyakornok­ként. A ranglétrán gyorsan ha­ladtam. Termelési csoportveze­tő lettem 1973-ban, két év múl­va osztályvezető. Hegedűs Lajos volt az igazgató, az ő szárnyai alatt kiváló szakemberek nevel­kedtek. Abból a csapatból én va­gyok az egyik utolsó mohikán.- Melyek voltak a legnagyobb kihívások pályája során?- Az egyik Kisköréhez kapcso­lódott. Többmilliárdos beruhá­zás folyt az Alfóldön, csatornák, öntözőtelepek épültek. A mun­kák megszervezése a mi dol­gunk volt. Az 1980-as évek dere­kától a bős-nagymarosi erőmű alvízi csatornájának köves mun­káit szerveztük. A technológia kialakítása az én feladatom volt. Aztán jöttek a nagy árvizek: 1999-ben és 2000-ben is véde­lemvezető-helyettesként szer­veztem a munkákat, s 2006-ban már igazgatóként a magam bő­rét vittem vására.- Mennyire mosta alá a vízügy társadalmi megítélését Bős- Nagymaros? S milyen ma a szakma presztízse?- A rendszerváltozás egyik jel­képe a bős-nagymarosi beruhá­A térképnél Varga László nyugdíjba vonult vízügyi igazgató, mellette pedig az utódja, Lovas Attila zás leállítása. A mérnök azt csi­nálja, amit megrendelnek tőle. A vízlépcsőt a politika rendelte meg, azt mégis azonosították a vízüggyel, ami emiatt tartósan le­értékelődött. Az 1999 és 2000-es árvizek jelezték: jól felkészült szakemberekből álló csapat a víz­ügy. A politika is ráébredt, hogy elengedhetetlen egy hatékony, jól felkészült szervezet A sikeres vé­dekezésekkel a társadalom ítéle­te is megváltozott.- Mi kellett ahhoz, hogy na­gyobb baj nélkül megússzuk a rekord árvizeket?- Előrelátás. Tudtuk, hogy a 650 kilométeres töltésszaka­szunknak melyek a leggyengébb pontjai, hol kell nagyobb figye­lem. így 2006-ban, amikor kide­rült, mekkora lesz az árhullám, helikopterbázisokat alakítottunk ki, mert számítottunk rá, hogy nehezen lehet majd közlekedni. A szakmai tudás mellett szeren­cse is kellett ahhoz, hogy meg- úsztuk gátszakadás nélkül.- A gátszakadást sikerült elke­rülni, ám voltak meleg helyze­tek. Amikor például 2000 tava­szán megcsúszott a töltés Akol- hátnál, több dél-hevesi telepü­lés is közvetlen veszélybe ke­rült. Akkor a helyszínen Ön irányította a munkát. Hogyan emlékszik e napokra?- Kisköre, Pély és a többi mé­lyebben fekvő település tényleg veszélyben volt. Itt alkalmaztuk először a helikoptert, amely egy köbméteres konténerekkel ter­helte le a megcsúszott töltés lábát. Ez a helyszín főpróba volt olyan értelemben is, hogy ezután sor­ban jöttek a suvadások.- Szintén sokan emlékeznek 1999-re, amikor hatalmas bel­víz fenyegette a térséget.- Történelmi belvízi elöntés volt abban az évben. Főként Hevesvezekény és Átány került veszélybe, sőt, e települések egy Névjegy Varga László SZÜLETETT: Nagykálló, 1945. család: nős, két gyermeke és két unokája van. iskola: a debreceni építőipa­ri technikumban végzett, majd ösztöndíjjal a moszk­vai építőmérnöki egyete­men szerzett diplomát. Munkahely: a Közép-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatósá­gon dolgozik 1970-től. A ranglétrát végigjárva volt csoportvezető, osztály- vezető. 1988-tól főmérnök, 2004-től igazgató. hobbi: főzés, vadászat, hor­gászat. része víz alá is került. Sikerült azonban Pélyt és Tarnaszent- miklóst érintve 1-2 nap alatt olyan lokalizációs védvonalat ki­építenünk, amelynek révén meg­menekültek az ott élők értékei. Ez a belvíz és a 2000 tavaszi tiszai árvíz úgy összehozott a Heves Megyei Védelmi Bizottsággal, olyan kölcsönös bizalom alakult ki, hogy mindmáig nagyon jó az együttműködésünk.- Mennyire kell ma tartani a nagy árvizektől?- Az elmúlt években több kilo­méteren megerősítették a töltése­ket, ám megnyugtató megoldást a Vásárhelyi-terv jelent. Idén meg­kezdődik a hanyi-tiszasülyi- pélyi és a nagykunsági árapasz­tó építése. A tiszaroffi tározó munkái befejeződnek. A Kiskö- re-Szolnok közti hullámtér ren­dezésének tervei most kerülnek ki Brüsszelbe, ahol döntenek a támogatásáról. Mindezek 2013-ig elkészülnek, s akkor nyugodtabb körülmények között lehet irányí­tani egy esetleges védekezést.- Amikor nem volt sem ár-, sem belvíz, mi adta a legtöbb feladatot?- A Tisza-tó. Az árvízbiztonsá­gi, vízhasznosítási szempontok felismertetése és a különböző ér­dekek összehangolása a tó jövője, fejlődése érdekében. Országos kilencedik lett az iskola csapata visznek Száznegyven induló közül az országos döntőn az előkelő 9. helyet szerezték meg a Kárpát-medence komplex természettudomá­nyi csapatversenyen a visz- neki általános iskola diákjai. Fodor Luca, Gedei Mihály, Kaszab Gyula és Pohl Alex négy internetes fordulón ju­tott sikerrel túl, majd meghí­vást kaptak az Országos Földtani Intézetbe a 20 csa­patnak megrendezett döntő­re. A viszneki fiatalok a He­ves megyei indulók közül a legjobb helyen végeztek. Nógrád megyébe kiránduló tanárok kisköre A tanév fáradalmai­nak kipihenésére Nógrád megyébe kirándultak a Vá­sárhelyi Pál Általános Iskola pedagógusai. A programot úgy állították össze, hogy a látottak később a tanítás so­rán is hasznosíthatóak le­gyenek. Megtekintették a Pásztói Múzeumot, ellátogat­tak Bér-Virágospusztára a Magyarok Házába, a Szabad Európa Rádió Múzeumba, majd a vanyarci szlovák táj­ház és babamúzeum után a sziráki kastély következett. A tartalmas nap élményeit a tanárok a következő tanév óráin is hasznosítani tudják. Bach Szilvia humorista lett a mentoruk tárnáméra Mentort válasz­tott a tárnái település is; Magyarország egyetlen női humoristája, Bach Szilvia vállalta, hogy népszerűsíti a helység értékeit, és ismert­ségével segíti Tarnamérát. A parodista fellép a faluna­pokon a Migrén együttessel. Körzeti oldalaink heti menetrendje KEDD _________P ÉTERVÁSÁRA ► SZERDA HEVES. KISKÖRE GYÖS Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromifo axelspringer.hu Díszpolgárt is avattak a községben a Hősök napján ünnepség A világháborúk kétszázötven helybeli katonai és polgári áldozatáról emlékeztek meg Kömlőn tizenkilencedszer emlé­keztek meg a két világháborúban elesett katonákról és polgári áldo­zatokról a Hősök napján. Az esemény ünnepi szentmisé­vel kezdődött, ame­lyet Gordos Miklós címzetes kanonok celebrált. A megjelenteket Német István polgármester köszöntötte. Godó Lajos, a térség országgyűlé­si képviselője beszédében meg­emlékezett a közel 250 katonai és polgári áldozatról. Az ünnep­ség a Hősök emlékműve előtt ko­szorúzással ért véget. Délután a művelődési házban - nagyszámú érdeklődő előtt - a kömlői fiatalok és felnőttek elű­■ A helység ötö­dik díszpolgára 1943-ban szüle­tett a faluban. adásában a „Szent István, az országépítő” című árnyjátékot jelenítették meg. Ezután a köz­ségháza tanácskozó- termében díszpolgár­avatásra került sor. A község polgármes­tere a Kömlőről el­származott Tóth Ist­ván lánosnak adományozott díszpolgári oklevelet. A helység ötödik díszpolgára 1943-ban született a faluban. Az általános iskola után Egerben és Gyöngyösön tanult, mezőgazda- sági technikumban érettségizett, g A Debreceni Akadémián szer- g zett agrármérnöki diplomát. El- 1 ső munkahelye Kömlő volt, ahol i agronómusként kezdte pályáját A Hősök emlékművének megkoszorúzása mindig jeles alkalom 1965-ben a Május 1. Szövetke­zetben. Ezt követően Tarnaörsön főagronómus, majd szövetkezeti elnök lett. Az Egri Csillagok Tsz-t 1977-től vezette. Munkáját az emberek szere- tete, tisztelete, szakmaiság, lelki­ismeretesség jellemezte és jel­lemzi ma is - hangzott el a kitün­tetés-átadón. Vezetése alatt a két gazdaság többszörös Kiváló Szö­vetkezet címet nyert el, ugyan­akkor ő maga a Kiváló Dolgozó és a Munka Érdemrend bronz fo­kozatának a tulajdonosa. Ember­ként tette a dolgát, őszinteségé­vel, nyíltságával, határozottságá­val, rendíthetetlen elveivel kiér­demelte környezete tiszteletét és elismerését. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom