Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-02 / 102. szám

5 2009. MÁJUS 2., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HlRLAP HATVAN, LŐRINCI ÉS KÖRZETE Gyárbontások egykoron és ma iparhalál A világháborúkat és a diktatúrákat túlélték, a rendszerváltozást nem Sorra bontják el a hatva­ni üzemeket. A több mint százéves helyek közül a selypi cukor- és cement­gyár épületei szinte a földdel egyenlők, s a hat­vani „Zuckerfabrik” is er­re a sorsra jutott. Tari Ottó A rendszerváltozást kísérő priva­tizációt követően a tulajdonosok - főleg gazdasági megfontolások­ból - beszüntették a termelést az imént említett üzemekben. A cu­korgyárak sorsa ismert: a nyuga­ti befektetők a korábbi tizenkettő­ből tizenegyet bezártak, az or­szágban ma már csak Kaposvá­ron állítanak elő édesítőszert. A selypi cementgyár helyzetét (amely az utóbbi évtizedekben eternitcsöveket állított elő) pedig ellehetetlenítette, hogy az Euró­pai Unióban tiltott anyagnak szá­mít az azbeszt, amely a technoló­gia részét képezte. Az említett egységek az 1800- as évek végén épültek, s megha­tározónak számítottak nemcsak az adott település, hanem a kör­nyék lakóinak az életében is. A cukorgyárakban a feldolgozási kampány során akár 50-60 kilo­méterről is érkeztek vendégmun­kások. A gyárak túléltek két vi­lágháborút, átvészeltek forradal­Az elmúlás jelképes pillanata: 2005 őszén felrobbantották a selypi cukorgyár kéményeit makat és diktatúrákat, a legne­hezebb időkben is ellátták felada­tukat, de az új idők változásainak nem voltak képesek ellenállni. Manapság szomorú látványt nyújtanak azok a torzók, amelyek a patinás épületekből maradtak. A javakat kiárusítanák, a beépí­tett fémet értékesítik, s egyelőre nem lehet tudni, néhány év múl­tán mi emlékeztet a dicső múltra. (Nem tartozik szorosan ide, de a hatvani konzervgyárban is bontá­si munkák tanúi lehetnek az ott dolgozók. Ám ez nincs összefüg­gésben az előbbiekkel, hiszen itt csak a jóval később - nagyrészt az 1970-es években - épült ob­jektumok egy részét takarítják el. Ezek mára megsüllyedtek a mo­csaras talajban, balesetveszélyes­sé váltak; némelyikükben már tíz-tizenkét éve nem termeltek.) A közelmúltban érdekes kordo­kumentum került szerkesztősé­günk birtokába. A hatvani cukor­gyár hajdani műszakvezetője, Pintér István naplót vezetett, amelyben lejegyezte az 1944-es év eseményeit is. Alábbiakban a Földi Ferenc gyűjteményéből származó írásból szemezgetünk (megtartva a korabeli helyesírási és stilisztikai elemeket). Itt je­gyezzük meg, értesüléseink sze­rint a cukorgyár volt bejárata előtt emlékház megnyitását tervezik, amelyben Pintér István munkás­sága is méltó helyet kapna. Pintér István műszakvezető korabeli naplójából: amikor a német katonák mészárszéket állítottak fel a czukorraktárban... 1944. november 4.: Elesett Szol­nok, a gyárudvart német kato­nai vonatok lepték el. 1944. november 5.: A németek az új czukorraktárban mészár­széket állítottak fel, az ott lévő gyári anyagokat a kőraktárba hurcoltuk. Motorokat a gyárban (17 drb.) a diffúzió csatornába dugtuk el. 1944. november 6,:A németek 110 drb tehenet és ökröt hajtot­tak be az alsó, a tónál lévő fa­raktárok közé. 1944. november 8.: Német kato­nai vöröskeresztes vonatok áll­nak a gyári vasúti vágányokon, a kocsikba fát, szenet és minden megtalált dolgot hordanak be. 1944. november ii.: A németek Hatvan körül felvették a harcot az oroszokkal, mindig több lövés került be a gyártelepre. 1944. NOVEMBER 12.: E napon már annyira sűrűn jöttek a lövé­sek, hogy bujkáltunk a gyártele­pen. Megindult a légitámadás, felettünk recsegett-ropogott min­den. A menekülőkkel e napon indult el a vonat. Istenem, ma­gamra maradtam, mindenki menhelyröl gondoskodott, csak én szaladoztam a telepen. 1944. november 13.: A nagy lö­völdözés és légi harcok elől az igazgatói ház pincéjébe mene­kültünk le. Én és feleségem utol­sónak. Istenem, az udvaron menve feleségem szinte őrjöngött az izgalomtól. Mindenünk oda­haza maradt prédául, mértén magam nem érkeztem vele fog lalkozni. 1944. NOVEMBER 16.: A lopások első jelei mutatkoztak a vasuta­sok részéről. 1944. NOVEMBER 24.: Hajnal 4 óra, a németek felrobbantották a Zagyva-hidat. 1944. NOVEMBER 28.: Az oroszok elvitték a másik motorfécsken- dőt, és a 28. raktárról szedik le az oldalfaldeszkát. 1944. NOVEMBER 29.: Az igazga­tói lakásban rögtönzött kórházat létesítettek, és a tiszti lakásokat kezdték a személyzet részére le­foglalni. 1944. DECEMBER 1.: Az oroszok feltörték a zsákraktárt, és min­den, még benne talált fehér és jutazsákot a kórház szükségleté­re foglaltak le. Ezzel egyidejűleg megkezdték az új czukorraktár kórházzá való átalakítását. Min­den, a gyárban talált munkást odaparancsoltak, és meghal­ták, hogy a benne lévő répama­got 12 óra alatt szállítsuk el, be­parancsoltak embereket, pus­kák között dolgoztunk. 1944. DECEMBER 3.: Az oroszok megkezdték a 27. raktár oldal­deszkáit leroncsolni és a kórhá­zakhoz szállítani. Robotosuk sok volt, de soha nem volt elég. A gyári embereket is elfogták és az alsó raktárakban megindult muníciószállításhoz hajtották; hogy meg ne szökjenek; este va­gonokba zárták őket. Es más­nap kértek 50 embert, nem tud­tam adni, lelövéssel, bebörtön­zéssel fenyegettek. 1944. DECEMBER 5.:A Villamos üzem 3 kazántüzeléssel megin­dult, de éjjelre sem munkára, sem őrségre nem maradt, nem jött ember. A munkások azt mondták, nem dolgoznak éjjel, mert a családjuknál odahaza az oroszok rabolnak, és ott, ahol nőszemélyt találnak, minden másra is képesek. Megszületett a robot-igazolvány, nem sokat segített, az éjjeli munkára jövő munkást is elfogták, a másikra este rátörtek, nem mertek mun­kába kijönni, és este a munkán 10 helyett 4-5-en jelentek meg. E napon a zsákraktár tartalmát vették az oroszok figyelembe, az utolsó darabig elvittek mindent. Megjelentek a vasutasok, az oro­szok után vagy velük loptak. 1944. DECEMBER 6.: Az oroszok rávetették magukat az alsó fa­raktárok kiürítésére. Ami nekik rögtön nem kellett, kidobták az udvarra. Ez időben az udvaron félméteres sártenger tátongott, száz és száz autó, lovas kocsi, szénás-szalmás szekér, ökrös szekerek, lovas oroszok vágták a sártengert. E napon kötötték be a vasutat a gyárba, erre mint­ha megmozdult volna a föld, száz és száz robotos munkást hajtottak be. Minden kérés és minden utánjárásom azért, hogy a tartalék géprészeket hagyják meg, kárba veszett. Te­héncsorda, emberek százai tén- feregtek a telepen fegyveres oro­szok kíséretében. Ballagás négy középiskolában HATVAN, LŐRINCI A selypi Már­cius 15. Gimnázium és Szak­képző Iskolában ma délelőtt 9 órakor kezdődik a ballagá­si ünnepség. A hatvani Dam- janich-ban fél 10-kor, a Szé­chenyiben 10-kor, a Bajzá­ban fél 11-kor mondanak is- tenhozzádot az alma mater­nek a végzősök. Az utóbbi intézmény tanulói ezután a Városháza elé vonulnak, ahol az önkormányzat veze­tői is elbúcsúznak tőlük. közmeghallgatás Ujhatvanban hatvan Május 7-én, csütörtö­kön közmeghallgatást tart a város képviselő-testülete a Liszt Ferenc Művelődési Házban, azaz a Daliban. A 17 órakor kezdődő esemé­nyen a lakosság kérdéseket tehet fel a város vezetőinek. Szép fotográfiák a Hatvany-teremben hatvan A Grassalkovich-kas- tély Hatvány Ferenc-termé- ben Álomhatár címmel Tóth Zsuzsanna és Sándor Imre fotográfusok munkáiból nyílt kiállítás. Az alkotásokat má­jus 15-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Csodajárgányok találkozója hatvan Május 9-én, a jövő hét szombaton rendezik meg a Népkertben az idei autótu- ning-találkozót. Az egész na­pos program során sztárven­dégek sora - Dopeman, Trabarna, az Unique, a Children of Distance, Ganxsta Zollee - szórakoz­tatja a nagyérdeműt. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► SZOMBAT HATVAN, LŐRINCI Az oldalt írta: Tari Ottó Fotó: Tari Ottó Cím: 3000 Hatvan, Pf. 48 Tel.: 37/540-051 e-mail: otto.tari@axelsprmger.hu Bővülő kapcsolatok Vásárhellyel Hasznos tapasztalatot, segítő­készséget itthon is talál az em­ber! Ezzel a jelszóval ápolják Hódmezővásárhelyhez fűződő kapcsolatukat a hatvaniak, akik az alföldi város képzőművészeit már megismerték különböző ki­állítások, személyes barátkozá- sok során. Hatvanból - Patkó Imre ta­nácselnök vezetésével - kül­döttség járt Hódmezővásárhe­lyen, ahol megismerkedtek az Alföldi Porcelángyárral, az eu­rópai hírű virágkertészettel, s ellátogattak képtárakba, faze­kasműhelyekbe, képzőművé­szek műtermeibe is. Rózsa Mátyás, a Kertészeti Vállalat igazgatója megállapo­dott a hatvani vezetőkkel abban, hogy segítséget nyújtanak a hat­vani költségvetési üzem kerté­szetének rekonstrukciójához, továbbá az idei „hatvani napok” alkalmával kétnapos kiállítást rendeznek a brüsszeli, hanno­veri virágkiállításon aranyér­met szerzett szegfűikből, rózsá­ikból. Az Alföldi Porcelángyár gazdasági igazgatója, Gulyás Ferenc arról tájékoztatta a kül­döttséget, hogy legszebb étkező­edényeikből szintén kiállítást rendeznek Hatvanban, s azt két­hetes vásárral kötik össze. A Farkas Imre utcai általános is­kola igazgatója, valamint úttö­rőcsapat-vezetője olyan egyez­séget kötött Hódmezővásárhe­lyen, amelynek értelmében nya­ranta visszatérően hatvani kis­diákok üdülhetnek a festői szép­ségű mártélyi Tisza-parton. Ez alkalommal rögzítették to­vábbá azt is, hogy a „hatvani na­pok” keretében Németh lózsef háromszoros Munkácsy-díjas festő alkotásaiból nyit kiállítást a Hatvani Galéria, s a vásárhelyi művésztelep valamennyi festője, grafikusa szerepel műveivel a harmadik „Magyar tájak” bien- nálén. (1978. március 10.) Válságkezelés a kistérségben konferencia Szakemberek tanácsai szakembereknek Horton rendezett konferenciát a minap a kistérségi válságkeze­lésről a Zagyvaság Vidékfejlesz­tési Közhasznú Egyesület. Az esemény résztvevői hasznos in­formációkat tudhattak meg a munkaügyi központ, a megyei Leader Egyesület, a nemzeti Vi­déki Hálózat, valamint a pénz­intézetek munkatársaitól. Kiemelt szerepet kaptak a munkahelyek megőrzésének le­hetőségeivel, a természeti erő­források alkalmazásának a mó­dozataival és a pénzügyi támo­gatásokkal kapcsolatos kérdé­sek. Ezek mellett szó esett a vál­lalkozások segítéséről és ösztön­zéséről, továbbá a megújuló energiák hasznosításáról is. ■ A tanácskozáson helyi és gyöngyösi szakemberek is jelen voltak ( 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom