Heves Megyei Hírlap, 2009. május (20. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-27 / 123. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁJUS 27., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP Önkormányzati válságkezelés a „magányos harcosokkal” Konfliktust is kezel a buszvezető fenyegetettség A megyében nem nőtt a sofőröket érő atrocitások száma Folytatás az 1. oldalról Csupán tíz százalék marad az önként vállalt feladatokra, ilyen­formán felmerülhet az önkor­mányzatiság elvének sérülése is- mondta dr. Lóránt Zoltán. Az országos büdzséből 1400 milli­árd forint jut a helyi önkormány­zati alrendszerre. A települések helyi adóbevételei az utóbbi idő­ben folyamatosan nőttek, immár átlagosan elérik az összes bevé­tel negyven százalékát. A válság­ban persze az iparűzési adóbevé­tel tervezhetősége megkérdője­lezhető, és azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy a ma­gyar gazdaság jövőképe nem csak a hazai kormány tevékeny­ségétől, hanem a világtól is függ- tette hozzá a főigazgató. A kétnapos konferencia össze­hívását Eger kezdeményezte - tudtuk meg Habis László polgár- mestertől. Szerinte nem „magá­nyos harcosként” kell küzdeni­ük a gazdasági problémák ellen az egyes településeknek, hanem érdemes olyan megoldásokat ke­resni, amelyek széles körben al­kalmazhatók. A jelenlegi szituá­cióban a megyeszékhelyen a vá­rosi közszolgáltatások színvona­lának megőrzése is óriás nehéz­séget jelent. Lényegesen kisebb bevétel mellett kell megpróbálni megtartani az eddigi nívót. ■ Konferencián készültek fel a védekezésre Polgármestereket, jegyzőket és védelmi igazgatási referenseket vártak kedden felkészítésre Eger­be, a Megyeházára a Heves Me­gyei Védelmi Bizottság (HMVB) szervezésében. Sós Tamás, a HMVB elnöke a megnyitón elmondta: a baj min­dig akkor jön, amikor nem vár­juk, s mindig olyan, amire nem számítunk. A természeti ka­tasztrófákat megelőzni nem le­het, de fontos, hogy az illetéke­sek időben elkezdjék a felkészü­lést. Kiadványokkal, szakmai ta­nulmányokkal, konferenciákkal. Szabó Béla HMVB-titkár sze­rint a válságkezeléstől a vízkárel­hárításig sok hasznos előadást hallhattak a meghívottak. ■ Folytatás az 1. oldalról Az emberi konfliktusokat több­nyire egyszerű eszközökkel meg lehet oldani. Más-más szi­tuációban és résztvevőkkel me­rülhetnek fel persze ezek. Más a helyzet egy délelőtti bejáratott helyközi vonalon, ahol a sofőr szinte névről, de arcról legalább­is biztosan ismeri az utasai többségét, míg egy késő éjszakai városi helyi járat megint más utazóközönséget feltételez. Ismeretes: egy hónapon belül több országos visszhangot kivál­tó hazai eset is történt. Alig több, mint két hete például egy autó­buszsofőrt hétköznap este az eg­ri buszpályaudvaron támadtak meg. A rendőrség ügyeletére ne­gyed kilenc előtt érkezett a beje­lentés, hogy többen ütlegelnek egy járművezetőt, ráadásul a tö­megszállító eszközt is rongálják. A rendőrjárőr megállapította, hogy két fiatal férfi bántalmaz­za a buszával az egyik kocsiál­láson parkoló buszsofőrt. A ve­zető mellett többször megütöt­ték a segítségére siető biztonsá­gi őrt is. A támadók - egy 22 esztendős férfi és egy 16 éves fiú - ellen közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, illetve garázdaság elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitány­ság. A nyomozás eddig rendel­kezésre álló adatai szerint a fia­talok azért estek neki a sofőr­nek, mivel az - ittas állapotuk miatt - nem en­gedte őket felszáll­ni az autóbuszra. Pedig a közfel­adatot ellátó sze­mély elleni erő­szak miatt akár öt év börtönt is kap­hat, aki buszveze­tőt támad meg. Az autóbuszsofő­röknek közfeladatot ellátó sze­mélyként ugyanis fokozott tör­vényi védelem dukál, ha meg­ütik őket, azért gyakorlatilag ugyanolyan büntetés jár, mint­ha hatósági személyre támad­tak volna. Már egy kis ütésnek is letöltendő börtön lehet a „ju­talma”: három év jár érte, ha ko­molyan bántalmazzák, és ha csoportosan vagy felfegyverkez­ve követik el, akkor a büntetés öt év is lehet. Az érintett közle­kedési szakszervezet szerint ugyanakkor a sofőröknek - a ki­Az utasok túlnyomó többségével semmilyen probléma nem merül fel - állítják a volános buszsofőrök a megyében. Képünk illusztráció. A közfeladatot ellátó személy el­leni erőszak mi­att akár öt év börtönt is kap­hat, aki buszveze­tőt támad meg. emelt jogi védelem mellett - ko­molyabb felkészítésre is szük­ségük lenne a rendszeres veze­tési és közlekedés- biztonsági tanfo­lyamokon túl. Úgy vélik, fokozottabb konfliktuskezelési oktatásra is szük­ségük lenne.- A hírek ellené­re nem nőtt a busz­vezetőinket ért atrocitások szá­ma az elmúlt időszakban, leg­alábbis semmivel sem jutott több ilyen a tudomásunkra, mint ezelőtt. Nem érezzük úgy, hogy a korábbinál nagyobb mér­tékben lennének kitéve ennek a veszélynek a munkatársaink - mondta el Völfinger Balázs, az Agria Volán szakembere. Az eg­ri cég forgalmi mérnöke szerint évente alig egy-egy hasonló eset történik. A pilótáknak tanfolya­mon oktatják a konfliktuskeze­lést, ahol megismerkedhetnek a legalapvetőbb technikákkal, vi­selkedési mintákkal is. Másfe­lől Völfinger Balázs utalt arra is, hogy a sofőrök helyzete a jól kö­rülírt, fokozottabb jogszabályi védelem mellett nem választha­tó el a hazai társadalom hangu­latától és a közbiztonsági hely­zettől. Ezért a büntetési tételek fenyegetése mellett a hatóság fo­kozottabb közterületi jelenléte, illetve a társadalmi értékrend megerősítése jelenthetné hosz- szabb távon és tartósan a meg­oldást ezekre a helyzetekre is. Szerencsére egyáltalán nem gyakori a fenti eset, amikor va­lamilyen fizikai vagy lelki inzul­tus érné a buszvezetőinket ­Szigorúan megfigyelt utasok? nyugat-európában már mű­ködnek különféle, többnyire drága műszaki sofőrbiztonsági intézkedések a buszokon: ezek egyike a sofőrök teljes elszepa- rálása a környezettől zárt fül­kében. Alkalmazzák ezzel együtt vagy önállóan is a ka­merás utasmegfigyelést a jár­műveken - diszpécserközpont­ba továbbítható jelekkel. Ennek honi bevezetése előtt nem csak a tetemes költségek tornyosul­nak, hanem a szigorú magyar személyiségi jogi törvény is. A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a rejtett pánikgomb, amit észrevétlenül hozhat mű­ködésbe a buszvezető, egyúttal egy rejtett mikrofont is bekap­csolva, s riadóztatva a segítsé­get. A szakemberek a sofőrök felfegyverzését nem tartják cél­szerű és járható megoldásnak, a riasztó- és éleslőfegyverek, ká­bító és gázspray-k használata zárt térben visszafelé sülhet el, másrészt az esetleges konfliktu­sok eszkalálódásához, súlyos­bodásához vezethetnek. hangsúlyozza Kiss Tibor. A gyöngyösi Mátra Volán közleke­dési vezető menedzsere szerint oktatással is fokozottan igyekez­nek felkészíteni a munkatársa­ikat minden - a közlekedési fel­tételeken túli - váratlan körül­ményre, különös tekintettel az emberi tényezőkre. Az elmúlt esztendőkben a Hatvani Volánnál sem tapasztal­tak komolyabb, a buszvezetőket érintő támadásokat.- Úgy emlékszem, korábban is inkább csak elvétve fordult elő egy-egy kisebb súlyú eset, jelentéktelenebb szóváltás a he­lyi járaton, esetleg a díjfizetés kapcsán. Ám mivel a három me­gyei volános cég közül mi szol­gáltatunk a legkisebb működé­si területen, ráadásul hosszabb vonalakon sem járunk, a sofőr­jeink jóformán szinte minden utasunkat személyesen ismerik - fogalmaz Sándor Tibor, a hat­vani vállalat személyforgalmi igazgatója. Strandoljon a Hírlappal! A Heves Megyei Hírlap játékán 2 db belépőt nyertek a bükkszéki strandra: Nagy Imre Eger, Faiskola u. Sziklai Csaba Füzesabony, Ady u. Fodor Andrásné Szarvaskő, Rózsa u. Kordás Mihályné Eger, Berva Iktp. Ipacs Józsefné Andornaktálya, Rákóczi u. Dócs Martin Eger, Kiskanda u. Szajcz József Egerszalók, Sáfrány u. Kálmán Bertalanná Hevesaranyos, Szabadság u. Magyar János Andornaktálya, Hild József u. Balogh Gábor Egerbocs, Dózsa u. Kovács Károly Tarnalelesz, Szabadság u. Bujáki Győző Szajla, Hajnal u. Zsilinszky Lászlóné Eger, Szüret u. Gratulálunk a nyerteseknek! A belépők a Heves Megyei Hírlap ügyfélszolgálati irodájában (Eger, Trinitárius u. 1.) vehetők át, munkaidőben. Húsz éve, 1989 májusában volt egy zseniális magyar ötlet: egy­oldalúan felmondtuk a bős­nagymarosi vízlépcső-szerző­dést az akkori csehszlovák szomszédokkal. Azóta is isszuk ennek a sokszor megéljenzett, környezetvédelmi mázba bur­kolt döntésnek a következmé­nyeit. Pontosabban nem iszunk mi semmit Csak a keserű poha­rat. De azt aztán fenékig. Alig csordogál víz a régi mederbe a szlovákok által elterelt szakasz­ból. A magyar vízlépcső történe­tének csak a fedősztorija volt a környezetért érzett jogos aggo­dalom - igen, voltak megfonto­landó és áthidalandó környezet- védelmi aggályok. A lényeg: így lehetett látványos és el nem hallgattatható fogást találni a rendszeren az ellenzéknek - vízlépcső-köpönyegben. A Né­Alvízország meth-kormánynak pedig ki­sebb gondja is nagyobb volt en­nél, tett hát egy olcsónak tűnő gesztust a politikai ellenfelé­nek, s szerződést bontott. Azóta is fizetjük (ennek is) az árát. A szlovákok feljogosítva érezték magukat, hogy önkényesen el­tereljék a Dunát, kiszárítva a vé­deni kívánt magyar területeket. Vagyis: megint sikerült egy olyan lépést tennie ennek az or­szágnak, melynek következmé­nyeként az elkerülni vágyott környezeti ártalmak jó része mégis bekövetkezett, anélkül, hogy tenni tudtunk volna el­lene, s anélkül, hogy ennek megoldása a kezünkben lenne. Mert az szlovák kézben van. Ráadásul a károkat elszenved­tük, anélkül, hogy a legkisebb hasznunk (áramtermelés vagy pénz) lett volna belőle. Jött a kö­dösítés, hogy majd a külföld, a hágai törvényszék igazat ad ne­künk, mert ugye nekünk min­dig igazunk van. Hisz magya­rok volnánk. Csakhogy ez oda­át nem érv. Önkényesen felbon­tottunk egy hatályos szerződést, kárt okozva szomszédunknak, aki erre viszontkárokozással élt. Hága erre azt mondta, egyezzünk meg, dehogy ártja ő bele magát két kis kelet-euró­pai országcsonk torzsalkodásá­ba. Azóta csak a Szigetköz pusz­tult tovább. Rosszul döntöttünk, rosszul jártunk, nagyon büszkék va­gyunk rá. Mi folyik itt? ■ Kovács János r i I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom