Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)

2009-04-27 / 98. szám

2009. ÁPRILIS 27., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE Magunk teremtjük a jövőt, s találunk vigaszt a bánatra - az író szerint Sokféle jövőnk lehet. Ennek szá­lait éppen most szőjük. S ha va­lóságnak hisszük a boldogtalan­ságunkat és a diszharmónián­kat, ha valóságnak hisszük a szenvedélyünket és a félelmün­ket, akkor azt szőjük bele az idő szövetébe. És akkor azt fogjuk élni majd, mert mi magunk te­remtjük, itt és most. A betegnek látni kell előre a gyógyulását, a haldoklónak a föltámadását, és szomorúnak a megvigasztalást. A fenti gondolatok Müller Pé­ter írótól származnak, aki a ha­zai ezoterikus irodalom kimagas­ló alakja. Egy halálközeli élmé­nye fordította a spirituális tanok felé. írói tehetsége és a tudás át­adásának vágya eredményekép­pen elindította mesterkurzusát, melyen az önmagát kereső em­bernek segít a mindennapi élet­ben magára találnia. Véleménye, hogy a gondolatok és az érzések átadásának leghitelesebb módja nem az írás, hanem a beszéd. Az íróval csütörtökön 18 órá­tól találkozhatnak az érdeklődők Egerben, a Művészetek Házában rendezett Pszichológiai Szabad- egyetemen. ■ Tájjellegű étkekre és ökörsütésre kíváncsi a vendég Nincsenek könnyű helyzetben az egerszalókiak, akik a már hagyo­mányosnak mondható gasztronó­miai rendezvényekkel csalogat­ták magukhoz a turistákat. Közü­lük többen törzsvendégekké vál­tak, s úgy szervezik szabadságu­kat, hogy okvetlenül jelen lehes­senek majd az idei mulatságokon. Csakhogy a szigorú egészség- ügyi rendszabályok mindinkább korlátozzák a közösségi dínom- dánomokat. Ezért az önkormány­zat turisztikai bizottsága ülést tar­tott a napokban. Felkérték a He­ves Megyei Mezőgazdasági Szak- hatósági Hivatal Élelmiszerlánc­biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatóságot: a tanácskozáson vegyen részt a megbízott képvise­lőjük. Hivatalos tájékoztatást kér­tek arra nézvést, mire kell ügyel­niük a sütés-főzéskor, hogy ne vétsenek az előírások ellen, s megtarthassák a falu megélheté­sét segítő programokat. ■ Csodaszerű felgyógyulás remény Hét év telt el a diagnosztizált és megiműtött tüdőrák óta Koncz Ferencet rendszerint kikíséri a felesége, Rózsika a kapuba, amikor hajnalonta elindul kerékpárjával, hogy terjessze az újságot Az idegenek azt gondol­ják, amikor meglátják Egerbaktán a kerékpár­ján: „milyen sportos em­ber”. Nem tudhatják, hogy fél tüdővel ül a nyeregben. Négyessy Zita- A búcsúban ismerkedtünk össze Rózsikával - eleveníti fel kapcsolatuk indulását Koncz Fe­renc. - Én fegyverneki vagyok, de a márványkő-bányában, ahol dolgoztam, egerbaktaiak is voltak a kollégáim között. Ők hívtak meg a falujukba 1969 novemberében, aztán 1970 augusztusában össze­házasodtunk a feleségemmel.- Tizenhat éves voltam akkor- veti közbe az asszony. - Akko­riban nem úgy ment, mint most, hogy a lányok 25-30 évesen is azon gondolkodnak, férjhez menjenek-e. Sátras lagzink volt. Te jó Isten, még annyi népet! Négyszázan is voltak a vendé­gek, és a rezesbanda játszott.- Négy év múlva már megvet­tük ezt a házat - folytatja közös történetüket a férfi. Álmélkodva hallgatjuk, s azt gyanítjuk, bizonyára komoly szü­lői támogatással sikerülhetett. Hatalmas, kétszintes ház, szép kerttel az erdő tövében, a Laskó- patak partján, ahová lejárnak in­ni a hegyről az őzek, szarvasok, vaddisznók csíkos hátú malacká­ikkal. Egy ilyen birtok megvásár­lása nem lehetett két fillér.- A saját munkánknak kö­szönhetjük mindezt - jelenti ki Rózsika. - Nagyon sokat dolgoz­tunk. A szabadságot sosem töltöt­tük pihenéssel. Mentünk az Al­földre summásnak, barackot szedni, ku­koricát címerezni. Látható, csöppnyi asszony vagyok. Képzelhető, mit ug­ráltam, hogy felér­jem a hatalmas kukoricákat.- Negyven mázsa terményt kaptunk ketten - indokolja a férj elképesztő szorgalmukat. - Eb­ből tudtunk hízót nevelni. Soha nem voltak külföldön, de még a Balatonnál sem. Most, az utóbbi években jelentkeztek egy-két, buszos kirándulással egybekötött termékbemutatóra.- De észnél voltunk - mondja huncut mosollyal az asszony -, nem vásároltunk semmit, mert egerbakta viszonylag kis fa­lu, mindenki ismer minden­kit. így az sem maradt sokáig titokban, milyen komoly mű­téten esett át Koncz Feri bá­csi, aki a Heves Megyei Hír­lap lapterjesztője ként a tele­pülés valamennyi utcáján vé­gigbiciklizik nap mint nap. borzasztó drágán kínáltak ha­szontalan holmikat.- Mert az ember bebeszéli az agyának... - kontráz Rózsika. Pedig valami „mágikus” hatást csak érezhetett a férj, ha már ha­tározottan ezt állítja. Ő aztán iga­zán tudja, milyen pompás, amikor az ember rendben van. Megtapasztalta az ellenkezőjét.- Végtelenül há­lás vagyok a házior­vosunknak, hogy hét évvel ez­előtt rám parancsolt, menjek el tüdőszűrésre - idézi fel betegsé­gének kezdetét a férfi.- Csúnyán köhögött, estén­ként belázasodott - vázolja az akkori helyzetet a felesége.- Szót fogadtam a doktornak, bár néhány hónappal előtte vol­tam tüdőszűrésen - folytatja az ember. - Ezt sosem hanyagoltam el. De ha már küldött az orvos, el­mentem megint. Aztán el sem Volt, aki abból próbált erőt meríteni - ugyancsak súlyos betegként -, hogy lám, van, akinek sikerül. Koncz Ferenc senkit nem akar megfosztani a reménytől, de hangsúlyoz­za: ővele azért történhetett meg a csoda, mert időben ész­revették a bajt. akartuk hinni, hogy egy cseresz­nye nagyságú daganatot találtak a tüdőmön. Azonnal beutaltak Mátraházára, onnan tovább Bu­dapestre, a Korányi kórházba műtétre. Azt mondták, ezzel nem szabad húzni az időt.- A tanár úr a Korányiban utóbb azt mondta, hogy csak a felső tüdőlebeny kivételére ké­szült a CT-felvétel alapján - mondja Rózsika. - De amikor fel­nyitotta a férjem mellkasát, ész­lelte, hogy sokkal nagyobb a baj. Már szétterjedt a tumor. Ezért kivette a fél tüdejét, és ezzel mentette meg az életét. Le a ka­lappal előttük!- Tulajdonképpen azóta nincs különösebb panaszom - bizony­gatja Ferenc. - Fulladok, de ez már a korral is jár, 62 éves va­gyok. A műtét óta nem dohány­zóm, pedig előtte szívtam a ciga­rettát rendesen.- Akkor hagytam abba én is - veszi át a szót az asszony. - Ahogy a műtét után kijöttem tő­le a kórházból, s vártam a busz­ra, már vettem is elő a cigarettát, hogy rágyújtok. Gondolható, mi­lyen ideges voltam. Ahogy bele­szippantottam a cigibe, rám ki­áltott egy betegtársa felesége. Azt mondta: „Nem szégyelli ma­gát?! Az ura ott van félholt álla­potban, maga meg dohányzik?” Annyira meglepődtem, hogy el­dobtam a még majdnem teljes szálat. Azzal én is befejeztem. ■ Ő aztán igazán tudja, milyen nagyszerű, ami­kor az ember rendben van. A faluban hamar elterjedt a betegsége híre ■cnxoai Dalcsokrokkal készülnek az idősotthonok lakói Bélapátfalva A városban lévő Heves Megyei Önkor­mányzat Idősek Fogyatékos Otthona és Módszertani Inté­zete immár a 18. alkalommal rendezi meg a hasonló profi­lú intézmények lakóinak népdal-találkozóját. A feszti­válnak szerdán 9.30-tól a Művelődési Ház kínál helyet. Az idősek produkcióit zsűri értékeli és emléktárgyakkal jutalmazzák az énekeseket. Hasznos munkában a program résztvevői bekölce Május 15-én 16 órakor falugyűlést tart az önkormányzat a kultúrház- ban. A polgármester beszá­mol az elmúlt időszakról és a jövendő munkáiról. Szól egyebek között arról is, hogy eddig sikeres az „Út a munkához” program. A dolgozók egy része az ön- kormányzati földterületeket műveli meg: konyhakerti növényeket termesztenek. Tehetséges zenészek a Reményi-vándordíjért verpelét A napokban ren­dezték meg a zeneiskolások megyei versenyét több kate­góriában. A nevezők a Reményi Ede vándordíjért küzdöttek, amit végül az egri Farkas Ferenc Zeneis­kola növendékeiből álló, Király Miklós, Simon Ádám, Terenyei Péter, Palo­tai Sámuel, Király Attila és Pénzes Balázs alkotta nép­zenekar nyert el a klasszi­kus hangszeresek közül. Helyi győzelem is született: az elektroakusztikus kate­góriában Balog Balázs lett az első, aki szintetizáto­ron játszott. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessyf« axelspringer.hu Uj gépekre cserélték a régit kapcsolat Az együttműködéséből profitálnak a gyerekek A számítógép hozzátartozik a gyerekek mindennapjaihoz Ostoroson 16 számítógéphez ju­tott az iskola. Igaz, nem vadonat­újak, viszont az eddig használ­taknál lényegesen moderneb­bek, gyorsabbak. Az egri Andrássy György Köz- gazdasági Szakközépiskola se­lejtezte le az ötéves gépeket, s ezekből vásárolt az önkormány­zat. Összesen 240 ezer forintot költöttek a beruházásra. Az is­kolában tartott átadón Kisari Zoltán polgármester kitért rá, hogy a régi gépeket megkaphat­ták azok a gyerekek, akiknek ed- ! dig nem volt otthon számítás- | technikai eszközük. Meglepő, de mindössze hár- I man jelentkeztek a diákok közül az ajándékért. ■ Kibontakozik a pincehadművelet Az elmúlt évben az Állami Terv­bizottság 82,1 millió forintot adott a pincék megerősítésére, a helyreállítási munkálatokra és a további feltárásra. Az egri váro­si tanács műszaki osztálya kö­rültekintő szakszerűséggel ké­szült fel a „pincehadműveletre”. Többéves kutatással feltérképez­ték a föld alatti labirintust, amelyben közel kétezer pince ta­lálható. A pincerendszer méreté­re jellemző, hogy az üregek tér­fogata mintegy 650 ezer köbmé­ter. Eddig több mint száz épület­ben és 30 közúti szakaszban okozott tetemes kárt a föld alatti labirintus, főleg a benne áramló nagy mennyiségű víz. 1976-ban 12 helyen szakadt be a pince, a legnagyobb riadalmat és kárt jú­lius 28-án az egri vár Dobó-bás­tyájának leomlása okozta. Fekete Mihály, az egri városi tanács csoportvezető mérnöke arról tájékoztatott, hogy tizen­két vállalat félezer dolgozója szorgoskodott a veszély meg­szüntetésén, a helyreállítási munkálatokon. Tíz utcában nyolc kilométer hosszúságú utat és csatornát újítottak fel. A felnémeti barokk templomot, a Felszabadulás teret, a Grónay- tömböt és más épületeket veszé­lyeztető üregeket betömték, de sikerült megállítani a Dobó-bás­tya további omlását is. Közel ötezer méterrel növeke­dett a feltárt pincék hossza. Mint kiderült, a Lenin tér alatt nyolc­ezer köbméternyi üreg jelent ve­szélyt és sürgeti a megerősítést, végső megoldásként a pincék be­tömését. A tömítés módszereit is kutatják Egerben, eddig ötféle el­járással próbálkoztak. Az állami segítség eléri a 130 millió forin­tot. Az Országos Vízügyi Hiva­taltól csatornaépítésre, a ve­szélyt növelő csapadék elvezeté­sére külön 40 millió forintot kap a megyeszékhely. (1977. február 25.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom