Heves Megyei Hírlap, 2009. április (20. évfolyam, 77-101. szám)
2009-04-09 / 84. szám
5 2009. ÁPRILIS 9., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP FÜZESABONY ÉS KÖRZETE Alsó tagozatos kis tehetségek versenyeztek matematikából A hagyományos szüreti felvonulás az egyik legnagyobb látványossága a településnek. A dohánytermesztésnél mára sokkal jelentősebbé vált a szőlő. Kötet a falu történetéről aldebrő Anyagi problémák hátráltatják a megjelentetést A Kompolt-Nagyúti Általános Iskola már tizenkettedszer hirdette meg az alsó tagozatos tanulók matematikaversenyét, amelyen az idén tizennyolc általános iskola 135 diákja adott számot tudásáról - tájékoztatta lapunkat Bata Dénes, az oktatási intézmény igazgatója. Az első osztályosok között Szőke Petra adácsi diák jeleskedett (felkészítő tanára Sipos Györgyné), másodikként Krus- per Martin kompolti nebuló végzett (tanára Fehér Mónika). A harmadik is kompolti lett, Marosán Orsolya (neki Tóth Edit segített a felkészülésben). A másodikosok versenyében az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolából Orosz Dávid lett az első (tanára Muskatel Gabriella), a második a káli Lakó Lili (felkészítő tanára Herczegné Dér Éva), a harmadik helyet a domoszlói Balogh Adrián szerezte meg (felkészítője Ferencz Józsefné). ■ A csapatversenyben a házigazdák végeztek az első helyen. A harmadikosok között a dobogó felső fokára Kompoltról Pocsai Csenge állhatott fel (felkészítője Sneiderné Lövei Ildikó), az ezüstérmes Gyenge Tekla az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolából (tanára Lévainé Sandrik Anikó), a bronzérmet a házigazdák képviseletében Boros Dominik kisdiák vihette haza (tanára Nagyné Tompa Éva). A negyedikeseknél Purger Emese Kompoltról az első (felkészítője Kelemen Anikó), Mertus írisz az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskolából a második (tanára Mileiné Emődi Gabriella), Lukács Nóra Gyöngyöspatáról pedig harmadikként végzett (őt Bódi Béláné pedagógus készítette fel). Csapatversenyben a vendéglátók végeztek az élen, a második az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola lett, a harmadik helyet pedig a gyöngyöspatai iskola szerezte meg. Balázs Zoltán, Kompolt polgármestere ötvenezer forintos különdíjat ajánlott fel, ezt szintén a Kompolt-Nagy- úü Általános Iskola csapata nyerte. A verseny után a diákokat kézműves- és sportfoglalkozások, illetve informatikai programok várták. ■ Immár nyomtatható formában van az Aldebrő történetéről szóló könyv felújított változata, ám anyagi okok miatt egyelőre várni kell a kiadásával. Rénes Marcell Egy éve, tavaly ilyenkor ünnepelte alapításának 265. évfordulóját Aldebrő. Az általános iskolásoknak vetélkedőt rendeztek a község történetéről, majd ünnepi képviselő-testületi ülésen mutatta be az Aldebrő története című könyv bővített, felújított változatát dr. Nemes Lajos történész, a Heves Megyei Levéltár igazgatója. A községi önkormányzat, a német nemzetiségi önkormányzat és az Aldebrőért Alapítvány szervezésében megtartott programsorozaton megkoszorúzták a település alapítójának, Grassalkovich Antalnak az emléktábláját is a római katolikus templomnál. A diákok mesejátékot mutattak be, a bál sem maradt el. Az említett könyv „kézzelfogható” példányaira azonban még most is várni kell, a kötet nyomdakész, de megjelentetését ezúttal a gazdasági válság, az anyagiak hiánya nehezíti - tudtuk meg Farkas László Márton polgármestertől. A történelmi adatok szerint mai nevén csak az 1740-es évek elejétől jegyzik a települést, a középkori Csal falu helyén, amely a török kortól kezdődően Debrő községhez tartozott. Aldebrő története - hasonlóan a környékbeli falvakhoz - szervesen kapcsolódik a debrői uradalomhoz. Az Aba nemzetség birtokát képezték a Mátra déli lábánál elterülő falvak. A település valószínűleg már létezett a XI. század első felében. A honfoglalás kori letelepedést igazolja, hogy 1962-ben Bátonyi Mihály iskola- igazgató bejelentése nyomán tárták fel a Mocsáros homokbányában azt a 33 sírból álló - értékes leletekben gazdag - temetőt, amelynek anyaga az egri vármúFARKAS LÁSZLÓ MÁRTON (képünkön) polgármester tájékoztatása szerint a sváb gyökerekre tekintettel német nyelven is meg kívánják jelentetni a kötetet. Aldebrő mellett egyébként a közeli Kompolton is működik öttagú német kisebbségi önkormányzat, próbálják őrizni a hagyományokat. Az Egerrel szomszédos Nagytályán pedig ugyancsak a sváb kötődésre, a zeumban található. A XI. században épült a környék legjelentősebb temploma Aba Sámuel parancsára. Az ezt követő évszázadokban többször is új birtokos kezére került a település, amelyet 1575-ben I. Miksa király az egri főkapitánynak adott zálogba. Ung- nád Kristóf özvegye, Losonczy Anna az uradalmat az elhanyagolt várral együtt második férjének, For- gách Zsigmondnak ajándékozta. 1603-ban a későbbi erdélyi fejedelem, Rákóczi Zsigmond vásárolta meg a romos várat. Több mint száz éven át a Rákóczi-ura- dalmak részét képezte Debrő. Gróf Grassalkovich Antal 1740-ben megvette a már elpusztradicionális étkekre emlékezve immár kétszer rendeztek dere- lyefesztivált. A legutóbbit éppen az aldebrőiek nyerték meg. tűit Debrő várát és a hozzá tartozó debrői uradalmat. Az új birtokos személye alapvetően befolyásolta a település további fejlődését. A kortársai között képzett gazdasági szakembernek tartott Grassalkovich első lépései közé tartozott, hogy betelepítette a kedvező földrajzi adottságú környéket. Ennek eredménye lett Aldebrő kialakulása is. A német birodalom több területéről is érkeztek telepesek, akiknek etnikai összetétele így pontosan nem körülhatárolható. A családnevek vizsgálata alapján feltételezhető, hogy a Rajnai palotagrófság területéről több család is érkezett Aldeb- rőre. A betelepülő családok telket kaptak művelésre, a korban elfogadott földesúri kiváltságokkal együtt, mint a robot alóli mentesség. Bár az ígéretek nagy része nem valósult meg, az ide költözők megmaradtak a faluban. A házas és házatlan zsellérek szántóműveléssel, dohánytermesztéssel foglalkoztak. A XVII. században a Tárná völgyében több településen is meghatározó volt a dohánytermesztés, így Verpeléten, Debrőn, Tófalun. Ennél azonban sokkal jelentősebbé vált a szőlőtermelés, melynek hírét a mai napig megőrizte a falu - elég, ha csak a Debrői Hárslevelűre gondolunk. ■ Feltételezhető, hogy a Rajnai palotagrófság területéről több család is érkezett Aldebrőre. Őrzik nyelvükben a sváb hagyományokat is „Cseppecske”-játék a víz világnapján feldebrő A kecskeméti Katona József Könyvtár a víz világnapja alkalmából „Cseppecske” címmel hirdetett internetes játékot általános iskolás harmadik-negyedik osztályos tanulók részére. A vetélkedőhöz Feldebrőről Kovács Eszme- ralda és Csipkés Bence csatlakozott. A feladatokat a világhálón keresztül kapták, és így is kellett továbbítaniuk a válaszokat. Baba-mama találkozó: szülj szíved szerint FÜZESABONY A Kis Bocs Baba-Mama Egyesület minden hónapban baba-mama találkozót szervez a városban, a Honvéd út 21. szám alatti Hétszínvirág Óvodában. Utoljára a szülői félelmekről beszélt az érdeklődőknek Ohár Andrea pszichiáter, legközelebb pedig április 25-én, szombaton délután négy órától „Szülj szíved szerint” címmel tart majd előadást Szabóné Szabó Rita dúla. A szülők és a tanárok kínálták a finomságokat poroszló Az elmúlt hét végén jótékonysági gálaműsort rendezett a helybeli Vass Lajos Általános Iskola a községi művelődési házban, ahol az oktatási intézmény diákjai kulturális programmal kedveskedtek a közönségnek. A műsor után tombolát húztak, a vendégeket a szülők és a pedagógusok által készített finomságokkal kínálták. A befolyt összeg a „Poroszlói Iskoláért” Alapítvány javát szolgálja. Körzeti oldalaink heti menetrendje ►CSÜTÖRTÖK FÜZESABONY PÉNTEK GYÖNGYÖS Az oldalt írta: Rénes MarceU, Fotó: Gál Gábor Tel.: 36/513-614 e-mail: marcell.renesfo axelsprmger.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Segítik a háztáji gazdaságokat Az andornaktályai Eger-völgye Termelőszövetkezet vezetősége a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése mellett gondot fordít a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatására. Ä vezetőség 1974 áprilisában egy függetlenített agronómus feladatául szabta a termeléssel összefüggő szaktanácsadást, szolgáltatást és felvásárlást. A szövetkezet tagjai és alkalmazottai - összesen 131-en - az elmúlt három esztendőben 32 hektáron telepítettek háztáji szőlőt, amelyhez gazdaságuk biztosította a műtrágyát, a kémiai talajjavítást, a forgatást, a gyökeres oltványt, majd az ültetvényeket rendszeres növényvédelemben és talajmunkákban részesítette. A háztájiból jelenleg 20 hektár a termőszőlő, melyből 1978-ban 31 vagonnal került a termelőszövetkezet irányításával értékesítésre. A jobb húsellátás érdekében tavaly áprilistól a három község - Andornaktálya, Nagytálya és Makiár - lakóinak előnevelt baromfit biztosítottak, s a háztáji gazdaságoknak 1976 elejétől napjainkig 13 vagon abrakot adtak. Szálas takarmányt és alomszalmát a háztáji szarvasmarha-tenyésztőknek szolgáltatnak. Háztáji burgonyaföldet 321 szövetkezeti tagnak biztosítottak, ehhez igény szerint 9 vagon .vetőgumót osztottak ki. A háztáji termények szállítására állandóan rendelkezésre áll egy pár fogat, s szükség szerint tehergépkocsi is. A tagoknak és alkalmazottaknak tavaly és az idén 33 vagon búzát és 20 vagon kukoricát adtak át fuvartérítés nélkül, házhoz szállítva. A három községben eddig 820 kiskertben 115 hektáron végezték el a szántást. A csúcsmunkában, főleg szüret idején a három falu minden lakója besegít, ezért a szövetkezet a szüret résztvevőinek soronkívüliséget biztosít a kiskertek művelésében. (1977. július 8.) A „nyúlanyók” és a gyerekek ünnepvárás Húsvéti játszóházat rendeztek a faluban A mezőszemerei faluházban az elmúlt hét végén „Húsvéti játszóház” keretében kicsik és nagyok együtt készültek a közelgő ünnepekre. A „nyúlanyók” - azaz az óvónők, a pedagógusok, a védőnők és az anyukák - irányításával és segítségével az érdeklődő apróságok kipróbálhatták a hagyományos népi pirostojás-fes- tést, sógyurmából készítheftek húsvéti figurákat és díszeket, vesszőből és más természetes anyagokból ajtódíszeket, papírból húsvéti állatkákat hajtogathattak, színezhettek gipszet. A kellemes délután végén az óvodás és iskolás gyermekek boldogan tértek haza a sok-sok ajándékkal. ■ A hagyományos pirostojás-festéssel és a díszek készítésével ismerkedtek * V # /
