Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-06 / 55. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 6., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Hiesz György kivégzésével viccelődött a képviselő? Folytatás az 1. oldalról Dr. Tatár László szerint aggodal­mas, hogy bár a szocialisták már napok óta tudtak az elhangzot­takról, mégis épp a kommuniz­mus áldozatairól szóló megem­lékezés napjára „időzítették” a bejelentésüket. A frakcióvezető hozzátette: amint elkészülnek sa­ját vizsgálatukkal, azt a sajtó - il­letve a polgármester - elé tárják. ■ A költség-vetés megkap­ta a képviselők többsé­gének támogatását. A botrány után a nap legfonto­sabb eseménye mégiscsak az idei városi költségvetés elfogadása volt. A mintegy kilencmilliárdos mérlegfőösszegre vonatkozó ha­tározat alapján hiteltörlesztésre 1,1 milliárd forintot költenek, s 828 millió forintnyi új hitel vehe­tő fel. A forráshiány közel félmil- liárd forint lesz. Helyi adókból kö­zel kétmilliárd forintot szeretné­nek behajtani. Lakáscélú kiadá­sokra 86 milliót áldoznak, intéz­ményfelújításra és -fejlesztésre 354 milliót. A kommunális kiadá­sok 416 millió forintra rúgnak. Az intézményműködtetés 2,1 milli­árd forintot emészt fel. Kovács Róbert, az önkormány­zat pénzügyi igazgatója szerint csak a felvett hitelek kamatválto­zásai tízmillió forintos pluszter­het rónak az önkormányzatra idén. Fekete Iván könyvvizsgáló úgy vélte: a bevételi oldalon az iparűzési adó mértéke igen bi­zonytalan. Ugyanígy nem szá­mítható ki az ingatlanértékesíté­sekből várható összeg sem. Dr. Tatár László a polgári oldal álláspontját ismertette, mely sze­rint a 2009-es büdzsé tele van bi­zonytalanságokkal. - Frakciónk az első fordulóban számos módo­sító javaslattal élt, melyet a több­ség leszavazott - emlékeztetett - A Sportfolio Kft. eladását, az ipa­ri park támogatásának megszün­tetését és a városi televízió priva­tizálását pedig jó lett volna újra át­gondolnia a testületnek. Hiesz György polgármester szerint „igazán drasztikusan nem nyúltak hozzá” az intézmé­nyek támogatásához, ám ez a legrosszabb esetben nem lesz el­kerülhető. A végszavazásnál a Polgári Frakció tartózkodott, de a költségvetést így is megszavaz­ták a képviselők. ■ Volt kiút a barlanglakásokból Újabb mérföldkövéhez ér­kezett a szomolyai Cse­resznyevirág projekt, melynek célja a barlang- lakások felszámolása, az itt élők közösségbe törté­nő integrációja. Szuromi Rita A megyehatár szomszédságá­ban, ám már a borsodi oldalon fekvő Szomolyán a roma-ma­gyar lélekszámarány „határ­eset": a falu lakóinak húsz szá­zaléka kisebbség, vagyis a gettósodás folyamata az utolsó pillanatban még megállítható. Ebből kiindulva kapott lehető­séget a település 2005-ben arra, hogy egy meghívásos pályázat segítségével - melyre az ország 40 települését választották ki - felszámolják a nyomortelepet, az úgynevezett barlanglakás­rendszert. Ezen felajánlással akkor a te­lepülés nem élt. Mint Guczi Ist­ván polgármester emlékeztetett: egy önmagában is gazdasági ne­hézségekkel küzdő település­nek nem sikerült volna a kínált 150 millió forint áfa-tartalmá­nak előteremtése. A következő esztendőben ismét kísérlet tör­tént a programban való részvé­telre. Hosszabb egyeztetés után ekkor az önkormányzat úgy döntött: vállalja fel a projektet a Szomolyai Romákért Egyesület, így Farkas Zsuzsa szociálpoliti­kus, mentor irányításával meg­kezdődhetett a pincelakásokban élők felmérése, a program rész­leteinek kidolgozása.- Már korábban is a látókö­rünkbe került Szomolya - fogal­mazott Farkas Zsuzsa -, hiszen ismertük a barlanglakásban élők problémáját, ráadásul tud­tuk azt is, hogy több nem roma szülő más település iskoláiba hordja gyermekeit. A helyi roma közösség nem tudta, az önkor­mányzat pedig nem akarta ke­zelni ezt a kérdést. Ezért jött mentőövként a lehetőség, hogy egy program segítségével te­gyünk a szegénység és a tovább mélyülő szegregáció ellen. A 2006-ban induló projektben azonban mindössze a Szociális Minisztérium 48 millió forintja állt rendelkezésre, hiszen az Or­szágos Foglalkoztatási Közalapít­vány elutasította a pályázatukat. Azok a családok, akik nem tudtak önerőhöz jutni, bérleményekbe költözhetnek. A program működik, de még vannak, akik a pincelakásokban élnek- Első lépésben arról kellett gondoskodni - hangoztatta Far­kas Zsuzsa a tegnapi projekt­értékelő konferencián -, hogyan tudjuk csökkentem a szegénysé­get és növelni a közösség autonó­miáját. Ezért megerősítettük az egyesületet, hogy képes legyen végigvinni a programot. Két he­lyi- roma főállásban dolgozott, őket segítette három szakember és -egy könyvelő. Később három önkéntes, négy helybeli és több szociálpedagógia szakos hallga­tó is kapcsolódott a napi munká­hoz. Fontos állomás volt az egye­sületi ház megvásárlása - mely bázisépületként szolgál -, illetve a pincelakások kiváltása immár saját ingatlannal. A szociálpolitikus nem tagadja, az első perctől kezdve több konf­liktushelyzettel is szembe kellett nézni. Tisztázni kellett, kik és ho­gyan juthatnak saját ingatlanhoz. Ráadásul annak a látszatát is el kellett kerülni, hogy a romák „is­mét állami támogatással jutnak lakáshoz”. Jizért döntöttek úgy, hogy minden kiválasztott család­nak saját erővel is támogatnia kell > &': vásárlást. \íalí(; aki a „szocpolját” használta erre a cél­ra, mások-banki kölcsönt-vettek fel. Közben olyan nem várt ne­hézségekkel is meg kellett küzde­ni, mint például hogy sokaknak semmiféle személyi okmá­nyuk, anyakönyvük vagy tb- kártyájuk nem volt. A program fontos része volt a mentális-szociális gondos­kodás. A nyáron napközis tá­bort szerveztek, a csalá­farkas zsuzsa (képünkön) szociálpolitikus szerint a nyá­ri napközis táborban 15-20 gyermekkel foglalkoztak, töb­bek között a pótvizsgára is felkészítették őket. Azokat a szülőket, akik első gyermekü­ket nevelték, tanácsadással segítették, néha na­ponta több órát is ve­lük töltöttek. Ha kel­lett, még a személyi okmányok beszer­zésében is közre­működtek a prog­ramban dolgozók. dókat napi szinten támogatták, a gyermekes anyákhoz segítők jártak tanácsadásra, s közben beindítottak egy OKI-s képzést is, mely kőműves végzettséget adott. Többen befejezték az általános iskolát, egy ember pedig a főiskolára is felvételt nyert. A közösség „mozgolódásának” első jele egy „Ki mit tud?” meg­szervezése volt, de érezhetően nőtt a közéleti aktivitás is. Értékelésében Farkas Zsuzsa nem kerülhette meg: na­pi szinten kellett konflik­tusokat kezelni. Részint az önkormányzat, részint a szomolyaiak álltak el­len, egy utca lakói még aláírásgyűjtés­be is kezdtek. Minderre Gu­czi István úgy re­agált: nem elég a lakhatást biztosí­tani, az utógon­dozásra is szük­ség van. A szomo­lyaiak ellenállása részben abból táp­lálkozott, hogy a Többen befejez­ték az általános iskolát, egy em­ber pedig a. főis­kolára is felvé­telt nyert. programban felhasználható pénzből a falu egyetlen fillért sem kapott, még a „fennálló há­zak” előtti járdákat sem tették rendbe. Ugyanak­kor megjegyezte: a kőműves-átképzés sem hozott sikert, hiszen a válság mi­att épp az építőipar állt le. A faluvezető szerint, eredmé­nyek vannak, ám arról a későb­biekben nem szabad elfeledkez­ni, ha egy közösséget meg akar­nak nyerni egy jó ügynek, ak­kor bizony a többséget nem sza­bad kirekeszteni a pozitív hoza- dékokból. A 2008-ban kezdődött máso­dik programban már 100 millió forint állt rendelkezésre. Ebből folytatták a házak megvásárlá­sát. Azok a családok, akik önerőt már nem tudtak felmutatni, bér­leti szerződéssel költöztek új ott­honaikba. A konferencián megjelent Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ál­lamtitkára, aki kijelentette: ke­vés pénzből bámulatos ered­ményt értek el Szomolyán a program gazdái. Együtt szolgálhatnak a romák és a rendőrök Nem Gyurcsány a válság oka fórum Kiss Péter globális kihívásról beszélt Egerben Karbantartás miatt lehet sötétebb a füst Folytatás az 1. oldalról Dr. Juhász István felajánlotta, hogy a roma kisebbségi képvise­lők részt vehessenek rendőrségi állománygyűléseken is, problé­máik megbeszélése, azok közös megoldása végett. A HCKÖ elnöke, Hódi Sándor kijelentette, hogy alapos előké­szítés után roma referensi háló­zatot kívánnak kiépíteni. Az Or­szágos Cigány Önkormányzat képviseletében Farkas Antal megköszönte, hogy fokozott rendőri jelenlétet tartottak az el­múlt hetekben megyénk romák lakta településrészein. Hangsú­lyozta: a cigányság nagy többsé­ge bízik a rendőrségben, jogkö­vető magatartást kíván folytat­ni. A hatósággal való hosszú tá­vú közös munkájuk szlogenjéül javasolta e gondolatot: bizalom, törvényesség, együttműködés. A Hírlap kérdésére a főkapi­tány közölte, hogy előkészület alatt áll a romákkal közös szolgá­latellátás rendjének kialakítása is. Hódi Sándor hozzátette, hogy Párádon egyeztetés után a romák és rendőrök képviselői együtt járják, figyelik a romatelepeket a biztonságuk érdekében. A hevesi roma-rendőr afférral kapcsolatos kérdésünkre a főkapi­tány közölte: elvégezték a történ­tek elemzését, a következtetések levonására a büntetőeljárások be­fejezése után lesz majd mód. ■ Azok, akik a jelenlegi válságot nem globális kihívásként tünte­tik fel, becsapják Magyarorszá­got, hazugság azt válaszolni a nehézségek okait firtató kérdés­re, hogy Gyurcsány Ferenc és a szocialista párt miatt történt minden - mondta csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztató­ján Kiss Péter, a Miniszterelnö­ki Hivatalt vezető miniszter. Kiss a megyeházán a „Válság- kezelés és növekedés - Stratégia az erős Magyarországért” elne­vezésű fórum előadója volt, elő­zőleg Sós Tamás közgyűlési el­nökkel közösen állt a média ren­delkezésére. Szavai szerint a fó­rum célja, hogy mindenki, így a politikán kívüli civilek számára Kiss Péter: - Egy világjelenségre kell nemzeti és globális feleletet adni is világossá tegye, ami ma zajlik, nem csak velünk történik, egy világjelenségre kell egyszerre nemzeti és globális feleletet ad­ni. Miközben globalizálódott a világ, a változások globális esz­közrendszer híján nem ellen­őrizhetők, még csak nyomon sem követhetők. A kormány az említett stratégiában megfogal­mazott intézkedéseken túl, ha szükséges, további lépéseket is tenni fog - hangsúlyozta a kan­celláriaminiszter. Kiss Péter beszélt arról is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007-től napjainkig 27,4 milliárd forint fejlesztési tá­mogatást nyertek el Heves me­gyei pályázók. Az összegből 25,6 milliárd forint kifizetése már meg is történt. Az összesen 1480 hevesi pályázó közül 682 bizo­nyult sikeresnek. A maguk kü­lön 3,5-4 milliárd forintos össz­értékével kiemelkedőek voltak a szennyvízkezelési és a turiszti­kai projektek, mintegy 2-2 mil- liárddal a felsőoktatási, ületve az óvodai, iskolai beruházások. ■ A Mátrai Erőmű Zrt.-nél meg­kezdődött a kénleválasztó és a IV-es blokk karbantartása, ami miatt az elkövetkezendő napok­ban a megszokottnál sötétebb füst szállhat majd az erőmű ké­ményéből. A cég tájékoztatása szerint Visontán a füstgáz-kéntelenítő berendezések javítása március végéig megtörténik, és legfeljebb tíz napot vesz igénybe. A karban­tartási időszakban számítani kell arra, hogy a Mátrai Erőmű kéményén közvetlenül is távoz­hat majd a sötét színű füstgáz, ami miatt a vállalat vezetése az érintett lakosság, legfőképpen a környező településeken élők megértését és türelmét kéri. ■ ✓ k i í f szegénység A szomolyaiak a gettósodás helyett az integrációt választották Mentálisan is gondozták a családokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom