Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-31 / 76. szám

2009. MÁRCIUS 31, KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE Megújul, korszerűbb lesz a recskiek könyvtára Javában folynak a recski könyv­tár felújítási munkálatai. Az ön- kormányzat az Oktatási és Kul­turális Minisztérium tavaly ki­írt pályázatán nyert négymillió forintot, hatszázezer forint ön­részt pedig elkülönített erre a célra. A Recsk Kulturális Életé­ért Közalapítvány további fél millióval támogatta a terv meg­valósítását. A pályázat célja egyébként a 3000-5000 lakos közötti települések nyilvános könyvtárainak infrastrukturális fejlesztése, az épület felújítása, illetve a könyvtári szolgáltatások végzésére alkalmas terek kiala­kítása és berendezése volt. Az intézményben ezúttal ki­cserélik a nyílászárókat, lefestik a falakat, a pvc-padlót laminált parketta váltja fel. Ezzel párhu­zamosan korszerűsítik a világí­tást, a könyvtári terekben a régi bútorokat, polcokat újakra cse­rélik. Az olvasók nagy örömére a könyv- és a folyóirat-állomány teljes cseréjére is sor kerül, s megújulnak majd a tárgyi, tech­nikai eszközök is. A felújítási munkák ideje alatt a kölcsönzés szünetel, csak a könyvtárközi kölcsönzést lehet igénybe venni. A könyvtáros az Idegenforgalmi és Vállalkozói Központban érhető el. ■ Kevés a munka, sok a feladatra kötelezett ember Szentdomonkoson a napokban kezdődött meg az „Út a munká­hoz” program keretében a segé­lyezett munkanélküliek orvosi alkalmassági vizsgálata. Erre azért van szükség, hogy megál­lapítsák, kik azok a személyek, akik fizikailag, illetve egészség- ügyi szempontból alkalmasak a munkavégzésre. Sike Barnabás polgármester tájékoztatása szerint az alig öt­száz lelket számláló településen jelenleg ötven olyan embert tar­tanak nyilván, aki az elmúlt években tartósan kiesett a mun­ka világából. Közülük körülbe­lül 30-35 személy vonható be április 1-jétől a közmunkába. Az egyetlen gond, hogy ennyi ember számára alig lehet értel­mes feladatot találni. ■ Önellátás a Banya-tanyán kezdeményezés Bátorban kalákában segítik egymást az emberek Máté Orsolya, a Banya-tanya Alapítvány létrehozója maga is évek óta gazdálkodik, állatokat tart, biokertet művel, vegyszermentesen Jelenlegi életünk biztosan nem tartható fenn hosszú távon. Az egész emberi­ségnek jóval szerényebb, takarékosabb életmóddal kell(ene) beérnie. Barta Katalin Nemzetközi és hazai szakembe­rek évek óta kongatják a vészha­rangot. Mondják, ha az emberi társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tarta­lékainak a felélését, akkor előbb- utóbb elpusztítja az élővilágot és önmagát is. A jelenlegi helyzet kiváltó oka a gazdaság túlzott felpörgetése, és annak csúcsje­lensége, a globalizáció, ezért a gondok megszüntetéséhez ezt kell lényegesen átalakítani. A vázolt kilátások esetén min­denesetre csakis a globalizá­cióval szemben haladó lokalizá­ciós folyamat segíthet. Vagyis az önellátás növelése családi, kis­közösségi, kistérségi szinten - ezt vallja Máté Orsolya is, aki né­hány évvel ezelőtt költözött Bá­torba. A zöld mozgalom korábbi trénereként bízott abban, hogy vidéken igazi közösségre buk­kan, s hogy sikerül teljes értékű életet élnie. A kezdeti bizakodást némi csalódás váltotta fel, ami­kor azzal szembesült, hogy a fa­lu sem a régi már. Megszűntek a valaha remekül működő kis­közösségek, az egymás céljait se­gítő társaságok. Minderről így vélekedik:- Az elődöktől örökölt kertek, földek ugyan megvannak, ám azokat egyre kevesebben műve­lik, egyszerűbb a zenélő hűtőko­csiról leemelni a fagyasztott zöldséget. 2005-ben gondoltunk egyet, és néhány ismerőssel megalapítottuk a Banya-tanya Alapítványt. Kezdetben kevés programunk volt, ám tavaly új lendületet kapott a szervezet egy Norvég Alapból nyert pályázati támogatással. Kidolgoztunk egy komplex programot a fenntart­ható fejlődés jegyében. Ennek keretében elindítot­tunk Bátorban egy kaláka-kört kísérletképpen, igyekszünk új­A PERMAKULTÚRA alapgondo­latát az ausztrál Bili Mollison és David Holmgren publikál­ta az 1970-es években. Az á meggyőződés sarkallta őket, hogy ha az emberi tár­sadalom to­vábbra is ilyen mérték­ben folytatja a Föld tartalékainak a felélé­sét, előbb-utóbb tönkreteszi környezetét és önmagát is. A permakultúra megoldásként ratanulni a falvakban régen élő, kölcsönös közösségi segítő folya­matokat. Kézműves műhelyeket szervezünk az ünnepkörökhöz kötődő témákban, kirándulások­ra hívjuk az érdeklődőket a falu környékére, melynek során gyógynövényeket, gombát gyűj­tünk. Tagjainkkal és a szomszé­dos településeken velünk szim­patizálókkal biokertet művelünk vegyszermentes módszerekkel, háziállatokat tartunk, gyűjtjük a környék tájfajtáit, ezekből magbörzéket, cseréket szerve­zünk - sorolja az eddig elért eredményeket. - Tanuljuk és ta­nítjuk a tiszta gazdálkodás mód­szereit, trükkjeit, a hozzánk for­dulóknak igyekszünk tanácso­a természetben zajló ökológi­ai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhe­lyén és szük­ségletei meg­termelése so­rán. Hangsú­lyozza a fo­gyasztás drasztikus csökkentésé­nek, az energiamegtakarításnak és a természetből való „házi” ener­gianyerés különféle módoza­tainak a fontosságát. kát adni. Előadásokat, tanfolya­mokat szervezünk közösségépí­tés és biokert témakörökben, s alkalmanként részt veszünk szakmai képzéseken, konferen­ciákon, a gyűjtött ismereteket, információkat helyben terjeszt­jük és hasznosítjuk - folytatja. Céljuk, hogy kialakítsanak egy olyan helyi kisközösségi mo­dellt, amelyben az emberek tes­ti-lelki egészségben tudnak élni, dolgozni, egymást segíteni, foko­zatosan függetlenedve a nagy el­látórendszerektől. Nemrégiben egész napos előadáson ismer­kedtek a permakultúra fogalmá­val. Ennek lényege a természet folyamatainak a megfigyelése és felhasználása az emberi élet minden területén (gazdálkodás, otthon, energia stb). Úgy gondol­ják, hogy mivel a gazdaság által vezérelt társadalom elve a jelek szerint válságba jutott, olyan kis­közösségi együttélési és mun- kálkodási módszereket kell ki­fejleszteni, amelyek legalább az alapvető szükségleteket tekint­ve a társadalom fennmaradását lehetővé teszik. A Banya-tanyá­hoz tartozó tagok bíznak abban, hogy Bátorban pezsgőbbé válik a közösségi élet. A kaláka-körön belül tovább folyik az egészsé­ges önellátó gazdálkodás nép­szerűsítése, oktatása. Bemutató­kért, közösségi tér, kiskönyvtár létrehozását tervezik. Ha siker­rel járnak, igyekeznek másokat is biztatni, segíteni ezen az úton. A cél takarékosabban, okosabban élni Nyolcvan ember juthat áprilistól munkához istenmezeje A településen is elkészült a közfoglalkoz­tatási terv, amelynek alap­ján áprilistól mintegy nyolc­van személyt foglalkoztat­nak majd. Kotroczó István polgármester tájékoztatása szerint az érintettek felada­ta többek között ároktisztí­tás, padkarendezés, kátyú­zás, belvízelvezetés, parlagfűirtás, patakmeder­tisztítás lesz. Ok kapnak megbízást a temetők rend­betételére is. A program várhatóan április 20-ától in­dul a településen. Közmeghallgatáson tájékozódtak a tervekről sírok A község vezetői a na­pokban a polgármesteri hi­vatalban tartottak közmeg­hallgatást, amelyen az el­múlt év gazdálkodásáról és az idei tervekről tájékozód­hattak az érdeklődő lako­sok. Március 24-én a kőkúti településrészen is hasonló fórumra került sor. Egyebek között szó esett arról, hogy az idén is több belterületi útszakaszt szeretnének fel­újítani, de a nagyszabású várrekonstrukció részletei­vel is megismerkedhettek az érdeklődők. Mindenkinek tudnak munkát biztosítani fedémes Az aprócska észak­hevesi településen áprilistól nyolc személynek tud mun­kát biztosítani az önkor­mányzat. A hölgyek a kör­jegyzőségen, az iskolai ét­kezdében és házi szociális gondozóként, míg a férfiak a község takarításában, fenntartásában segítenek. E héten állnak munkába. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► KEDD PÉTERVÁSÁRA SZERDA HEVES, KISKÖRE Az oldalt írta: Barta Katalin Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: katalin.bartaí" axelsprmger.hu A jobb látási viszonyokért sarabolás Bátor és Egerbocs között dolgoztak a gépek Bátor és Egerbocs között a munkálatoknak köszönhetően már jók a látá­si viszonyok, az utak állapota azonban kevésbé. A tavasz közeledtével számos megyénkben útszakaszon gon­dot jelent, hogy az út melletti víz­elvezető árkok megteltek a ta­valy ősszel lehullott avarral, ese­tenként szeméttel. Probléma az is, hogy a padka mellett lévő, burjánzó növényzet zavarja a közlekedést, akadályozza a látá­si viszonyokat. A Közútkezelő Kht. emberei egy előre kidolgozott ütemterv szerint haladnak, és a legkriti­kusabb részeken elvégzik a munkát. A napokban Bátor és Egerbocs között tűntek fel a munkagépek, amelyek egy kilo­méternyi szakaszon kitakarítot­ták az árkot, s elvégezték a nö­vényzet sarabolását is. ■ Könyv a régi bolt kirakatában A csempék fölött még ott árulko­dik egy-két kampó, jelezve, hogy itt valamikor hentesüzlet volt.- Volt itt már sok minden - mondja Szakács Bálintné, az új recski könyvesbolt eladója, ve­zetője, kiszolgálója egy személy­ben. - Ez az üzlet a mienk volt, az uram mészáros volt, itt árul­tuk a húst. Utána ideköltözött az OTP, majd én újra megnyitottam mint zöldségesboltot. Tavaly nyugdíjba mentem, itt állt az üz­let üresen. Akkoriban sok szó esett arról, hogy jó lenne itt egy könyvesbolt. A tanácson el­mondtam, hogy elvállalom. Az ügyben dicsérni kell a recski ta­nácsot és a tanácselnököt, Ma- ruzs Jánost is. Még akkor is, ha egy parányi szabálytalanságot elkövetett. A könyvesboltot ugyanis úgy nyitották meg, hogy még működési engedélye sincs. A tanácselnök azt mond­ta, hallgatólagosan hozzájárul az üzlethez, csak csinálják.- A községben pártoktatás fo­lyik, van dolgozók gimnáziuma és szakközépiskolája, marxista esti egyetem, illetve középisko­la, na és sok iskolás és gimna­zista is. Emellett itt az ércbánya, az aknamélyitő. Nem maradha­tott tovább könyvesüzlet nélkül a falu - mondja Maruzs János.- Úgy tudjuk, egyike volt azoknak, akik még a tavalyi fa­lugyűlésen felvetették a köny­vesbolt ügyét.- Sokat beszéltünk róla egy­más között a rézércmű KISZ- alapszervezetében. Az ugye mégiscsak furcsa dolog, hogy tartós fogyasztási cikket lehet kapni, de könyvért be kellett menni vagy Gyöngyösre, vagy Egerbe. Azért az sem mindegy, hogy a gyerekek az iskolából ha­zafelé kocsma előtt mennek-e el, vagy megállnak könyvet néze­getni a kirakat előtt - mondja Klamarik Zsuzsa. (1978. április 12.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom