Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-03 / 52. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 3., KEDD INTERJÚ válság Az embereket rá kell nevelni a piacgazdaságra, végre ne higgyék azt, hogy csak valamelyik párt tud rajtuk segíteni. Véget kell vetni a politikai szédelgésnek, ígérgetésnek SAJNOS NEM VÁLTOZTUNK A VILÁGGAL A reform nem lehet nép- szavazási kérdés, mert ha nem lépjük meg a reformokat, nemcsak lemarad, hanem egy idő után ki is ürül majd az ország - mondta Gyöngyösön Demján Sándor, a Reformszövetség alapító tagja, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke. Juhász Marianna- Jelenleg két elképzelés van arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne Magyarországot kivezetni a válságból. Ám az önök, illetve a miniszterelnök által készített csomag több lényeges ponton is eltér egymástól.- A Reformszövetség egy politikasemleges közösség, amelynek célja, hogy szakmai problémára, jelen esetben Magyarország gazdasági válságára adjon egy olyan szakmai választ, amely nem politikai megfontolás alapján született. Fontosnak tartom hangsúlyozni: a Reformszövetség és a kormány reformcsomagja nem ellentétes egymással, csupán más-más ütemben és mértékben képzeljük el a tervek megvalósítását. Tulajdonképpen az a fontos, hogy az elérni kívánt végeredmény legyen ugyanaz, mert ha azt akarja Magyarország, hogy tisztességes bérek, nyugdíjak és családi támogatások legyenek, akkor a reformokat minél előbb meg kell lépni. Jó példa erre Szlovákia, melynek ma már 35-40 százalékkal nagyobb a vásárlóereje, mint Magyarországnak, pedig pár évvel ezelőtt csak 70 százaléka volt a miénknek. Mindez azért van, mert északi szomszédaink csináltak egy reformot, ami igaz, nem találkozott a társadalom tetszésével, sőt bele is bukott az akkori kormány, de a politikai elit és az értelmiség meghozta a fájdalmas döntést. Nekünk is tudomásul kell vennünk, hogy a reform nem lehet népszavazási kérdés. Ha már az egész világ azt üzeni, változz meg Magyarország, és mi ennek ellenére sem teszünk semmit, nem fognak bennünket eltartani, nem fognak bennünket megsegíteni. Ezt kell megérteni. Ön szerint nálunk is lehetnek negatív társadalmi következményei annak, ha a Reformszövetség radikális - elsősorban az állam működését, a nyugdíjat és a szociális rendszert érintő - kiadáscsökkentést szorgalmazó csomagját valósítanák meg?- Már csak azért sem, mert azzal egyet lehet érteni, hogy tényleg az kapjon támogatást, például családi pótlékot, aki ténylegesen rászorul, a jómódú pedig ne. Magyarország kötött egy jó hitel- szerződést az IMF-fel és az unióval, ezzel elkerülte az államcsődöt. Ám ezek a pénzek is akkor jelentenek fedezetet, ha azt jól költjük el. De ha a hiteleket rosszul használjuk fel, például a forint védelmében, akkor a külföldi spekulánsok zsebébe kerül a pénz, vagy elszórjuk támogatásra, akkor ez hosszú időre ellehetetleníti a helyzetünket. Végül lemarad, majd egy idő után kiürül az ország. Most hazánk léte a tét, de véleményem szerint még egy évig semmiképpen nem lesz államcsőd. Mindenkit meg kell nyugtatni, a magánszemélyeket és a külföldöt is. Ha a Reformszövetség gazdaságélénkítő javaslatai valósulnának meg, akkor is legalább 15 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újból stabil és fejlődőképes legyen az ország. Nem lehet azt a társadalmi demagógiát véghezvinni egy eny- nyire eladósodott országban, hogy ha csökken a gazdaság és a teljesítmény, akkor változaüanok maradhatnak a bérek. Persze mindenki úgy gondolja, hogy a másiktól kell elvenni. Az embereket rá kell nevelni a piacgazdaságra: ne higgyék azt, hogy bármelyik párt tud rajtuk segíteni, emellett kell, hogy legyen egy józan megítélésük a politikai szédelgésekkel, ígéretekkel szemben. Ha például Németországban az egyik párt azzal kampányolt volna, hogy ötvenszázalékos béremelést csinál, vagy nem kell adót fizetni a munkavállalók felének, akkor nem került volna be a parlamentbe, mert ezek mind-mind komolytalan kijelentések. Akkor lesz valós a társadalmi igazságosság, ha véget tudunk vetni a szegénység további terjedésének.- Hogyan dönthető el, ki az, aki valóban rászorul a támogatásra? Hogyan szűrhetők ki azok, akik azért kapnak segélyt, mert nem akarnak dolgozni?- Ehhez kell az önkormányzat felelőssége, hiszen ők tudják a legjobban, ki az, aki Mercedesz- szel megy el a segélyt felvenni, és ki az, akinek valóban szüksége van a segítségre. A pénzbeli támogatást pályázattal nyilvánossá kellene tenni, talán így is elérhető, hogy ki lehessen szűrni azokat, akik ki akarják játszani a törvényt Az a legjobb megoldás, ha csak az kap támogatást az államtól, akinek valóban szüksége van rá. Ez kellene ahhoz, hogy most meggyógyuljon az ország. Ha nem, akkor belekerülünk egy olyan kómás állapotba, amitől Magyarország mozgásképtelen lesz. Jó példa erre a hatalmas, nyugdíj-kifizetésekkel kapcsolatos hiány, ami azért duzzadt ekkorára, mert nem nyugdíjalapokba tették a pénzt, hanem ellopták az idősek pénzét. A nyugdíjak és az államadósság az a két teher, amely olyan, mint az ólomcsizma, amivel a világban versenyeznünk kell, és most bizony nagyon rosszul állunk. Az idén 220 ezer ember megy nyugdíjba, és csak 82 ezer aktív új munkavállaló lesz. A számokból már érezhető, hogy baj lesz, ezért kell a reform.- Az állami kiadások csökkentését hogyan képzelik el?- A bürokratikus apparátust mindenképpen csökkentem kell. A kistérség az a gazdasági méret, amely ideális lehet, mert egyenlő esélyeket biztosíthat a kis településen élőknek, főleg a gyere■ .Ahol a tisztesség megszűnik, ott kezdődik a politika.” Demján Sándor: „Most az kell, hogy meggyógyuljon az ország. Ha nem teszünk meg ennek érdekében mindent, akkor belekerülünk egy olyan kómás állapotba, amitől Magyarország hosszú ideig mozgásképtelen lesz.” keknek. A Reformszövetség véleménye éppen ezért az, hogy az iskolákat államosítani kell. Például minden egyetem tudna a tanárának uniós bért fizetni, ha egy oktatóra nem 14, hanem 24 hallgató jutna, mint Európában. Most az önkormányzati rendszer zagyva, hiszen az állam sok költséget áttol a helyhatóságokra, vagy éppen pénzt von el tőlük, de a feladatokat nem csökkenti. A Reformszövetség nem beszél létszámleépítésről. Mi azt mondjuk, hogy van egy bértömeg-gazdálkodás, ami alapján a hivatalok vezetője dönthet, mennyi embert foglalkoztat.- Miért gondolja azt, hogy az elkövetkezendő 15 évben a miénk lesz a legszegényebb ország Európában?- A helyzetünkért és a nehézségeinkért csak saját magunkat okolhatjuk. Azért is tartunk ott, ahol tartunk, mert sokszor önbecsapás, amit állítunk magunkról. Ilyen például, hogy mi sportnemzet vagyunk. Nyolcszázezer rokkantnyugdíjassal? Pedig mindenki tudja, hogy ennek a fele megvette a papírokat, aminek az árát az adófizetők állják. Meg mi vagyunk a legokosabbak... Pedig az összes statisztika már nem ezt mutatja, mert elrontottuk az oktatási rendszerünket. És hogy mi vagyunk a legszorgalmasabbak? Pedig a legkisebb aktivitású munkavállalói réteggel rendelkezünk. Hajlandók vagyunk magunkról olyanokat állítani, ami már rég nem igaz. Megváltozott a világ, de nem változott vele Magyarország szemléletben és morálban. Ez utóbbi most tragikus. Németh László regényében Égető Eszternek van egy mondata a hatalmas csalódása után. Eszerint a társadalmat családi alapokon kell újjáépíteni, s valóban erről van szó. Mert családban mindenki tud gondolkodni, hiszen a társadalom is olyan, mint egy nagy család, aminek főként a erkölcsét kell megélnünk.- Miért van az, hogy ellentétben önnel, aki támogatja a tehetséges és rászoruló embereket, a többi hazai milliárdos közül csak kevesen követik az ön példáját?- Mert az összes volt szocialista országon belül a nemzeti tőke aránya toronymagasan Magyar- országon a legalacsonyabb, hiszen a privatizáció a külföldieknek kedvezett, és a nagyobb beruházásokhoz köthető közbeszerzési eljárásokon is csak kevés esetben nyerhet magyar cég. Én a jövedelmem döntő többségét nem Magyarországon, hanem külföldön szereztem. Tehát ahhoz, hogy a példámat követni lehessen, nemzeti tőkére lenne szükség.- Nem gondolja, hogy a több tízmilliárdos vagyont felhalmozóknak módot kellene találniMilliók a legjobbaknak a magánvagyonból demján Sándor nevéhez fűződik a Príma Prímissima Díj megalapítása. Az üzletember 2003-ban felajánlotta, hogy évente százmillió forinttal támogatja a díj átadását. Az ötvenezer eurós pénzjutalommal járó elismeiésta Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége ítéli oda nyolc kategóriában. Az elismeréssel a magyar irodalom, a színház- és zeneművészet, a képzőművészet, a tudomány, az építészet és építőművészet, a pedagógia és köznevelés, az írott sajtó, valamint az elektronikus sajtó területein kiemelkedő eredményeket elért, példamutató életművel bíró és kimagasló teljesítményt nyújtó embereknek és jogi személyeknek fokozott erkölcsi elismerést biztosítanak. uk arra, hogy nehéz helyzetben vállaljanak áldozatot az ország érdekében?- A tehetősebbek azért küzdenek, hogy a cégeiket fenn tudják tartani. Ezzel teszik a legnagyobb szolgálatot az ország érdekében, hiszen sok embert foglalkoztatnak és sok adót fizetnek. A világon volt jó néhány olyan cég, amely milliárdokat jótékonykodott, majd jött egy gazdasági válság, és összeomlott az egész. Véleményem szerint ha az üzletben marad a pénz, akkor a támogatást szolgáló alapítványoknak is több marad. Én két hátrányos helyzetű kistérségben, Szerencsen és Nyírbátorban 7500 gyereket támogatok az óvodától a középiskoláig. Emellett 2500 egyetemistát is segítek az állami alapösztöndíj kétszeresével. Mindemellett ott van még a Príma Primissima Díj.- Sokan úgy vélik az ön életpályáját ismerve, hogy hasznos lenne tisztséget vállalnia a leendő magyar kormányban. Gondolkodott ezen, netán kapott már felkérést?- Szerintem ahol a tisztesség megszűnik, ott kezdődik a politika. Ezzel nem a politikusokat akarom bántani, hiszen a politika egy szükséges rossz, nélküle nincs fejlett társadalom. Én valószínűleg ocsmány és rossz politikus lennék. Én nem tudnék politikusként érvényesülni, ezért soha nem is leszek az. Egész életem során kapacitáltak rá, de hála istennek, amikor kényszeríteni akartak, akkor is nemet tudtam mondani. Annak idején Kádár akart belőlem belkereskedelmi minisztert csinálni. Akkor azt mondtam neki, hogy elvállalom a feladatot, de csak egy feltétellel, ha két belkereskedelmi miniszter lesz. Nem értette. Aztán mondtam neki: azért, mert szeretném tudni, hogy én vagyok-e a jobbik. f \ K
