Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)

2009-03-14 / 62. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Egységes lesz a szabályozás a Tisza-tó körüli gáton Követelések az egri népgyűlésen 1848 márciusa Háromtagú küldöttséget választottak a gyakorlati lépésekhez A Nemzeti Fejlesztési Ügynök­séggel és a Nemzeti Közlekedé­si Hatósággal folytatott egyezte­tések alapján a Köti-kövízig saját hatáskörben szabályozza a Ti­sza-tó jobb parti árvízvédelmi töltésen, a Kisköre-Sarud közöt­ti szakaszon a tartózkodás rend­jét - közölte Fejes Lőrinc sza­kaszmérnök. - A szabályozás hasonlít a Tisza-tó bal parti védtöltésen kialakítotthoz. Április 1-jétől a kikötők, a sza­bad vízi strandok, a horgászhe­lyek - az érintett települések közigazgatási határain elhelye­zett sorompók között - a Köti- kövízig engedélyével megköze­líthetők, de a kerékpáros forga­lom elsőbbséget élvez. A helysé­gek közötti átmenő forgalom to­vábbra sem megengedett. A védtöltésen történő tartózko­dásra jogosító engedélyek kiadá­sát a Köti-kövízig végzi. Az idén megvásárolt engedélyek értelem­szerűen április 1-jétől az érintett szakaszra is érvényesek. ■ Díszünnepségek, megemlékezesek megyénkben Folytatás az 1. oldalról Ezt a fél tizenegykor kezdődő ün­nepi műsor követi a forradalom emlékművénél. A Könyves Kál­mán téren dr. Fűköh Levente, a Mátra Múzeum igazgatója az ün­nepség szónoka, majd a II. Rákó­czi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Intézmény tanulói mutatják be „Zúg márci­us...” című műsorukat. Hatvanban 9 órakor a Kos­suth téren lovas huszárok vonul­nak fel. Ezután a Mártírok terén felvonják a városzászlót, majd hagyományos váltófutás lesz a 3-as főúton. Tizenegy órakor az óhatvani óvodások és általános iskolások közreműködésével ün­nepséget tartanak a városháza előtt. Beszédet mond Érsek Zsolt polgármester. Füzesabonyban a Teleki Blan­ka Általános Iskola melletti '48- as emlékműnél tízkor Demeter Ervin országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet, majd az oktatási intézmény diákjai iro­dalmi montázst adnak elő. ■ „Népek tavasza” - e kife­jezéssel illette az utókor 1848 európai forradalma­inak csodálatos esemé­nyeit, amelyek sorába szervesen beilleszkedtek az egri események. Dr. Sebestény Sándor Hám János szatmári püspök la- ,tin nyelvű kéziratos memoárjá­ban írja, hogy az 1848. március 17- ről 18-ra forduló nap éjszaká­ján a Bécsben ülésező Államkon­ferencia tagjainak döntéseit je­lentősen befolyásolták a márci­us 15-i pesti események. Köztük az Egerből felröppent radikális készülődésről szóló hír. A törté­neti hűség kedvéért pontosítani kell az állítást, Bécsben valóban ezen az éjszakán született elvi döntés a felelős magyar kor­mány létrehozásáról, de Egerből legfeljebb az előkészület híre jut­hatott el Bécsbe, a tényleges for­radalmi eseményekre március 18- 19-én került sor. Egerben Gáhy József főbíró a városi képviselő-testület rendes ülését 1848. március 18-ára tűz­te ki, amely rendben megkezdő­dött. Az egykorú feljegyzés sze­rint ezalatt a „több ezrekre me­nő városi nép sokasága...” a vá­rosháza előtti téren népgyűlést tartott. A mintegy kétezer egri polgár, „a lakosságnak mível- tebb, vagyonosabb része, vegyül­ve tudatlanokkal és szegényebb sorsúakkal, sőt számosabb hősi­es gondolkozásé nőkkel” - jelen­tette Blaskovits Gyula hevesi al­ispán 1848. március 20-án Pest- Budára István nádornak - köve­telte a városi tanácstól, hogy a fő­bíró olvassa fel a Pest-Budáról érkezett Mit kíván a Magyar Nemzet? című kiáltványt. A népgyűlésen öt pontba fog­lalták a követeléseket. Elsőként a 12 pont vita nélküli elfogadását javasolták. A másodikban - az or­szágban egyedülálló módon - újabb követeléssel toldották meg. Az Alexy Mihály főjegyző által később hitelesített jegyzőkönyv szerint „...a népnevelés ügye egé­szen a nemzet kezébe adassék, minden idegen befolyás kizárásé- u val!” A harmadikban ennek elő- § terjesztését javasolták petíció for- g májában a Pozsonyban ülésező di- J étának. A negyedik pont egy nem- 1 zeti őrsereg felállítását kérte el­WtA MAGYAR MY.Zn rrtCGETlEísteMs* :g, rFRBíÁR25É^-Sv:v; kápolna: csatabj yKÚZDRE.V. k; ígp ( ««aatiuEvr Y ŰZ HONy^m _ EKUr.ÉFE K2aChc7í< - . Az 1848-as honvédek síremléke Egerben, a Hatvani temetőben Törvénycikk a nemzeti színről, a czimerrol A NEMZETI SZÍNRŐL ÓS OZ Or­szág czímeréről alkotott 1848. XXI. törvénycikk előír­ta: „1. §. A nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállíttatik. 2. §. Ennél­fogva a háromszínű rózsa (kokárda) polgári jelképen újra felvétetvén, egyszer­smind megállapíttatik, hogy minden középületnél, s köz­intézeteknél minden nyilvá­nos ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon a nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. ” rendelni, míg az ötödik arról ren­delkezett, hogy a határozatot a köztereken ki kell függeszteni. A népgyűlés arról is döntött, hogy a Mit kíván a Magyar Nem­zet? című kiáltványt azonnal ki kellett nyomtatni az Érseki Líceu­mi Könyvnyomdában négyezer példányban. A kiáltvány első pontja szellemében, amely a szabad sajtó követelését tartal­mazta, a gyakorlati lépések foganatosí­tására háromtagú küldöttséget válasz­tottak, amelynek Blaskovits Gyula másodalispán, Csiky Sándor ügyvéd és Záb- ráczky István tanácsnok lett tag­ja. Ők nyomban felkeresték Bez- zegh András kanonokot, a hely­beli „könyvvizsgálót”, s az előze­tes cenzúra beszüntetésére szólí­tották fel. Hivatkoztak a Helytar­tótanács 1848. március ló-án ki­bocsátott ideiglenes szabályzatá­ra is, amely kimondta: „A sajtó, minden megelőző cenzúra nél­kül, szabadon működik”. A Csiky Sándor vezette küldöttség tagjai, megbízatásukat sikerrel teljesít­ve, visszatértek a népgyűlésre, az érseki líceumi nyomda munkásai pedig serényen hozzáláttak a 12 pont kinyomtatásához. Ezután a népgyűlésen újabb határozatok születtek: a „nemze­ti őrsereg” megszervezésére bi­zottságot választottak, ennek tag­ja lett Gáhy József főbíró, Csiky Sándor ügyvéd, Alexy Mihály fő­jegyző, Schaffner János és Kapi­tány Mihály. Elrendelték március 25-ére a város díszkivilágítását, és aznap 9 órára a főszékesegy­házban ünnepélyes Te Deum megtartását. Közölték a városka minden polgárával, elvárják, hogy „a nemzeti szabadság jelké­peként nemzeti színű jegyet tűz­ni és viselni nem mulasztaná”. Végül a népgyűlés kimondta: március 19-én 10 órától folytatják munkájukat. A népgyűlés március 19-én folytatódott. A vita középpontjá­ban az úrbéri viszonyok meg­szüntetésének értelmezése, a köz­terhek arányos viselése állt. E nap nevezetes eseménye volt, amikor a pesti márciusi fiatalok példájá­ra, Táncsics Mihály kiszabadítá­sára emlékeztetőén, mintegy két- háromszáz fiatal ak­cióba lépett. Blasko­vits Gyula másodal­ispán pontosan be­számolt utólag erről gr. Batthyány Lajos­nak március 24-i je­lentésében: „A nem­zeti öröm mámorában a nem so­kat fontolgató fiatalság egy Mahovszky József nevű papot a minorita szerzet zárdájából - hol állítólag szabadabb elvű írásai, egyházi beszédei és egyéb bűnei­ért, ítélet mellett évek óta fogva tartatott - martius 19-én kiszaba­dított, a város némely utcáin uj­jongva hozzám vezetett”. A fiata­lok hangadóit a tekintélynek ör­vendő másodalispán meghallgat­ta, majd intézkedett. Megbeszélé­sük után a szerzetes is úgy dön­tött, önként visszatér a zárdába”. A törvényalkotó munka e na­pokban Pozsonyban felgyorsult. Március 18-án került sor az alsó­táblán az úrbéri viszonyok rende­zéséről szóló törvényjavaslat be­terjesztésére. Este küenc óra körül járt az idő, amikor bejelentették a főrendek hozzájárulását, és már­cius 19-én reggel nyolc órakor, a két ház közös akaratának megfe­lelő hitelesítés után a határozatot felterjesztették a királyhoz. Több­szöri egyeztetések után 1848. áp­rilis 10-én került sor gr. Batthyá­ny Lajos kormánylistájának is­mertetésére az országgyűlésen. V. Ferdinánd király elutazott Po­zsonyba, és 1848. április 11-én át­adta István nádornak a forradalmi követeléseket tartalmazó 31 tör­vénycikk szentesített példányait, majdberekesztettnek nyilvánítot­ta az utolsó rendi országgyűlést. ■ , ,A nemzeti sza­badság jelképe­ként nemzeti színű jegyet tűz­ni és viselni nem mulasztaná”. Kollégáink munkáját díjakkal, tárgyjutalmakkal ismerték el sajtónapi ünnepségek Az idei Gyurkó Géza-díjat Juhász Marianna kapta, az Év tervező-szerkesztője Ebner Béla lett Folytatás az 1. oldalról Laczi Zoltán bejelentette, hogy a belső szavazás eredményeként a Gyurkó Géza-díjat ezúttal Juhász Marianna, a Heves Megyei Hír­lap gyöngyösi fiókszerkesztősé­gének munkatársa kapta, akinek Gyurkó Gézáné nyújtotta át a ki­tüntetést tanúsító díszes okleve­let és plakettet. A voksolás során az Év tervező-szerkesztője címet Ebner Béla érdemelte ki, ő a lap főszerkesztőjétől vehette át elis­merése dokumentumát.- A médiában dolgozók mun­kája nélkül a közszereplők és a város lakossága között nem lehet­ne élő, pulzáló kapcsolat - egye­bek mellett erről beszélt csütörtö­Baráti beszélgetés a megyeszékhely sajtónapi ünnepségén kön este a megyeszékhelyen, a Zsinagóga Galériában megrende­zett sajtónapi fogadáson Habis László, Eger polgármestere. Egy orwelli gondolatot felidézve a vá­ros vezetője azt mondta: közös ér­dekünk, hogy a hazugsággal ne lehessen az igazság elé kerülni. Az ünnepségen a tévések, rádi­ósok, újságírók, „médiamunká­sok” előtt rövid műsort adtak a ■ Farkas Ferenc Zeneiskola növen­dékei és tanárai, s a Kossuth Zsu­zsanna középiskola drámacso­portjának tanulói. Pénteken a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon sajtó­reggeli keretében kívánt további jó munkát a megyei médiumok képviselőinek dr. Juhász István r. dandártábornok, rendőrfőkapi­tány. Egyúttal köszönetét mon­dott a korrekt, té­nyékhez hű tájékoz­tatásért. Elismerése kifejezéseként em­léklapokat adott át az újságíróknak, a leg-, szorgosabban tudósí­tóknak - köztük a heol.hu mun­katársának, Lovász Anikónak - emléktárgyat adományozott. Sajtónapi ünnepséget tartottak tegnap a megyeházán is. Az ese­ményen Sós Tamás, a Heves Me­gyei Közgyűlés elnöke köszönte meg az elektronikus és írott saj­tó valamennyi megyei munkatár­sának a korrekt partneri együtt­működést, s fejezte ki nagyrabe­csülését tevékenységükért, a me­gyei önkormányzat munkájának tárgyilagos, objek­tív bemutatásáért. Ezt követően em­léklapot és tárgyju­talmat nyújtott át Turay Zoltánnak, az Eger TV szer­kesztőjének, elsősorban a Kap­csolatok című műsoráért. A He­ves Megyei Önkormányzat meg­bízásából lapunk közreműködé­sével fél évtizeden át évente meg­jelent Turisztikai Magazin szín­vonalas elkészítéséért ugyan­ilyen elismerésben részesült a Hírlaptól dr. Szalay Zoltán veze­tő szerkesztő és Kármán Zoltán tervező-szerkesztő. ■ ■ „Közös érdek, hogy a hazug­sággal ne lehes­sen az igazság elé kerülni.” * i I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom