Heves Megyei Hírlap, 2009. március (20. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-02 / 51. szám
2 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Egy éve tart már a mátraaljai kísérleti program a plazmafáklyával A félmilliárd forintos fémgőzívű plazmafáklya-projekt első évét értékelték a minap egy gyöngyösi munkaebéden. A fejlesztést végző konzorciumban egy mátraaljai cég, a Mester Kft. a gesztor. A kutatásban a Károly Róbert Főiskola, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóintézete és a Műszaki Egyetem is szerepet vállalt. A hároméves kísérlet 470 millió forintba kerül, melyhez 350 millió forintnyi állami támogatást nyertek a nevezettek a Jedlik Ányos programban. Az eddig elterjedt plazmafáklyák alkalmazásánál mérgező anyagok keletkeznek. A kutatók szerint a fémgőzívű plazmafáklyánál mindez kiküszöbölhető. Mészáros Péter, a Mester Kft. vezetője elmondta: komoly iparvállalatok is látnak fantáziát az új módszerben, mely három területre alkalmazható. Elsősorban bányarekultivációs munkálatoknál lehet hasznos, ahol a szeny- nyezett ércet megtisztítják a környezetkárosító anyagoktól. A szennyvíziszap „maradékának” hatástalanításánál és használt autók újrafeldolgozásánál is jól jöhet az új technológia. Már megvannak az építési engedélyek, így októberben be is gyújtják a fáklyát, mely az ország első referencia-berendezéséül szolgál majd - közölték a megjelent szakértők. ■ A Fidesz-frakció kivonulással tiltakozott Hatvanban a képviselő-testület Fidesz-frakciójának tagjai a legutóbbi tanácskozás során kivonultak a teremből. Oroján Sándor önkormányzati képviselő elmondta: így tiltakoztak az aznap meghozott döntések, mindenekelőtt a település középiskoláinak összevonása ellen. Mint arról beszámoltunk, a városvezetés úgy határozott, hogy július elsejétől egy intézménnyé alakítják a Bajza József Gimnáziumot, a Széchenyi István Szakközépiskolát és a Damjanich Szakképzési Intézetet. Az elképzelést azóta jóváhagyta a másik fenntartó fél, a Heves Megyei Önkormányzat közgyűlésé is. ■ Rémhírek, bűnök és milliárdok postabank-ügy Nem az egri híresztelés miatti bankpánik vezetett a csődhöz Jogerősen pénzbüntetésre ítélte Princz Gábort, a Postabank egykori elnökvezérigazgatóját és három vádlott-társát hanyag kezelés miatt a Legfelsőbb Bíróság. Korábban a felelősséget a bankpánik kirobbanásáért egy rémhírterjesztéssel vádolt egri tisztviselőnőre igyekeztek hárítani. Kovács János Milliárdonként százezer forint. Első fokon felmentette a 34,ó milliárdos hűtlen kezeléssel vádolt Princz Gábort és vádlott-társait a Postabank-perben a Fővárosi Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság (LB) viszont helybenhagyta a Fővárosi ítélőtábla egy évvel ezelőtti másodfokú döntését, így harmadfokon jogerőre emelkedett Princz Gábor 3,6 millió forintos, három másik egykori bankvezető esetében pedig az 1,5 milliós pénzbüntetés. Az eljárás adatai szerint a Postabanknál az 1995-97 közötti időszakban több tízmilliárdos vagyonvesztés következett be. A Postabank-ügy tárgyalása közel tízéves nyomozást követően 2004-ben indult. Á vádirat szerint a bank vezetői szándékosan megszegték a pénzintézeti tevékenységről, s a hitelintézetekről szóló törvényben foglalt kötelezettségeiket. A Legfőbb Ügyészség képviselője az LB előtt a korábbi tárgyaláson is hűtlen kezelés, azaz szándékos bűncselekmény megállapítását és felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. Az ügyészség szerint a vádlottak tevékenységükkel sorozatosan megtévesztették a tulajdonost és a bankfelügyeletet, nem képeztek céltartalékot, elhibázott üzletpolitikát folytattak és jól működő bank látszatát keltették. A vádlottak és védőik az eljárás során mindvégig ártatlanságukat hangoztatták és felmentést kértek. Mindez már nem éppen friss történet, hiszen a pénzintézet 1995. áprilisi 9,7 milliárd forintos saját tőkéje 1997. december végére csökkent 2,4 milliárd forintra, az időközben végrehajtott 17 milliárd forintos tőkeemelés ellenére. A kormány 12 milliárd forintos kezességválPostabank-botrány. Egerben is hosszú sorok kígyóztak 1997-ben a bankfiók előtt. lalásával, valamint a bankpániknak betudható ötmilliárdos vagyonvesztéssel együtt ezért vádolta összesen 34,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel az ügyészség a Postabank volt vezetőit. Az ügy a ’90-es évek második felének legnagyobb, politikai szálakat sem nélkülöző pénzügyi botránya volt. Kedvezményes elbánást élvező neves személyiségekkel, illeve politikusokat tartalmazó és kiszivárogtatott VIP-listával, a parlamenti Az egri vádlott az eljárás folyamán végig tagadta a bankpánik kirobbanásában való felelősségét. szócsatáktól egészen a pénzükre váró betétesek emlékezetes bank előtt kanyargó soraiig. 2004-ig azonban csupán egyetlen személy ellen indult eljárás: az ügyészség egy egri hölgyet vádolt meg a bankpánikot kirobbantó rémhírterjesztéssel. A botrány '97. február Végi, március eleji kipattanását követő néhány nap alatt ugyanis közel 25 milliárd forintot vontak ki a kis- és nagybetétesek a Postabankból a pénzintézet csődjéről szóló híresztelésre. A bankpánik eredetének kivizsgálására indított adatgyűjtés és nyomozás során - melybe az akkori Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) is bekapcsolódott - jutottak el űz ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. egri regionális központjának pénzügyi osztályvezetőjéig, V. Lajosnéig, akinek személyében az egyik felelőst vélték megtalálni. A vádirat szerint a cég helyi középvezetője 1997. február 28- án a régió kirendeltségeinek kiadott belső számítógépes körlevelében a Postabank csődhelyzetére hivatkozva arra szólította föl munkatársait, hogy mielőbb Bankpánik után végtelen „perkígyó” és vita az üzleti jó hírnévről a princz Gábor és társai elleni eljárásban 2005 tavaszára várták az elsőfokú ítéletet. A szövevényes gazdasági ügyben azonban elhúzódott a bizonyítási eljárás. A büntetés kiszabásakor az LB szerint nyomatékos enyhítő körülmény volt az igen jelentős, a vádlottaknak fel nem róható időmúlás, hiszen a vádbeli cselekmények 12-14 éve történtek, és a vádlottak már egy évtizede büntetőeljárás hatálya alatt állnak, továbbá ennek hatásaként „elvesztették üzleti jó hírüket". Az LB végül a gondatlan bűn- cselekményt megvalósító hanyag kezelés megállapítása és a pénzbüntetés kiszabása mellett döntött, mivel a bank kamatpolitikája nem volt ésszerűtlen, kötelességszegő, és nem okozott vagyoni hátrányt. Ám a kölcsöntőke hitelből történő jegyzése, a rossz követelésállomány felhalmozódása, illetve a kockázatelemzés elmaradása, s az ennek okán bekövetkező vagyonvesztés részben a bankvezetők gondatlan, kötelességsze gő magatartásának tudható be. A vagyonvesztéshez azonban je lentősen hozzájárult az 1997-es bankpánik, amikor a lakosság tömegesen vonta ki betéteit a pénzintézetből A Postabank 1995-ben alultőkésített volt, részben mert kimaradt a bankkonszolidációból, s az egyensúlytalanságot látszatintézkedésekkel igyekeztek orvosolni vegyék fel fizetésüket és elhelyezett pénzüket a Postabankból. Mindez az Egri Városi Ügyészség indítványa szerint alapos indokot szolgáltatott a megvalósult rémhírterjesztés vétsége miatti hatósági eljárásra. Az első fokon eljáró Egri Városi Bíróság másképp gondolta. A testület 1998-ban meghozott felmentő ítéletében bizonyítottnak látta ugyan, hogy a nagy nyilvánosság előtti valótlan, illetve elferdített tények közlése alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, ám a szándékosság nem volt fölfedezhető eleme a cselekménynek. A vádlott tévedett, amikor rosszul mérte fel a kialakult helyzetet. Lépése arra irányult, hogy segítsen a kollégáinak. Eme tevékenysége miatt azonban nem büntethető. Az iratismertetés során egy korábban nem említett körülmény is elhangzott: már a bankpánik kirobbanása előtt, ’97 január-februárjában pesti értelmiségi körökben elterjedt hírek a Postabank vészesen megrendült pénzügyi helyzetéről szóltak. A tanúvallomások során az egri ügy érintettjei nem tulajdonítottak különös jelentőséget a belső üzenetnek. Az ügyész viszont a felmentő ítélet után a fellebbezés indokaként továbbra is bizonyítottnak látta a vádlott felelősségét és a bűnösség megállapítását, valamint pénzbüntetés kiszabását kérte. A Postabank-rémhírterjesztés ügyében lapunknak nyilatkozó védő, az azóta elhunyt dr. Orosz Balázs szerint egyedül a nagy nyilvánosság körülménye valósulhatott meg a vádpontok közül. Az elsőfokú felmentés indoklása ellen azért nem fellebbeztek, mivel az egész szituációt érthetetlennek, a vádat alaptalannak tartották, s nem kívánták tovább terhelni a büntető igazságszolgáltatást. A Heves Megyei Bíróság másodfokon 1999 februárjában helybenhagyta az elsőfokú egri felmentő ítéletét. A némileg megváltoztatott indoklás szerint a rémhírterjesztés ténye teljesült ugyan, ám hiányzott a társadalomra való veszélyesség, s így a bűncselekmény sem valósult meg. Az egri vádlott az eljárás folyamán végig tagadta a bankpánik kirobbanásában, a rémhír- terjesztésben való felelősségét. A Bükkben bizonyítottak az önkéntesek speciális mentők Nagy teljesítményű csörlőt kapott az egri csoport Szombatra virradóra érkeztek meg Debrecenből, ahol egy eltűnt személy keresésében vettek részt, délelőtt viszont már a bükki tamáskúti menedékházhoz vonultak ki az Agria Speciális Mentő-és Tűzoltó Csoport tagjai. A hóborította erdőben elakadt egy terepjáró, aminek a kiszabadításához kérték a segítségüket. Az utóbbi eset szerencsére csak egy bemutató része volt, hivatalosan ekkor adták át ugyanis az egri speciális mentőknek a Round Table Hungary egri 3-as asztala ajándékát, a gépkocsira szerelt nagy teljesítményű csörlőt. Ezzel a berendezéssel - amelyet a 3-as asztal révén a veszprémi Güde Hungary Kft. vezetőKovács József (balra) és a csoport közreműködő tagjai játszi könnyedséggel húzták ki az új csőrlővel a hó fogságából az elakadt terepjárót je, Nemes István ajánlott fel - újabb mentőtevékenységet végezhet majd a csoport. A tizenhárom önkéntes között így ma már alpintechnikában, barlang- és vízi kutatásban jártas fiatalok is vannak.- Megalakulásuk óta figyeljük a munkájukat, amit mindig is nagyra értékeltünk. Korábban éppen ezért ajándékoztuk meg őket azzal a gépjárművel, amelyikre most ez a 180 ezer forint értékű csörlő került - mondta Kun Frigyes, a Round Table Hungary- 3 Eger alelnöke. A sikeres bemutatót követően Kovács József, a mentőcsoport vezetője emléklappal köszönte meg az értékes támogatást. ■ Folyamatos a nemzeti támogatások kifizetése Február utolsó hetében megkezdődött a területalapú támogatás nemzeti kiegészítő részének, az úgynevezett „top-up”- oknak az átutalása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál. Soproni Horváth Lajos sajtófőnök tájékoztatása szerint a rendelkezésre álló 74 milliárd forintból 39 milliárd jut a mintegy 151 ezer gazdálkodót érintő GOFR-növények - gabonafélék, olajmagvak, fehérje- és rostnövények - termesztésének támogatására. Ebből eddig 109 ezer ügyfélnek hozzávetőlegesen 15 milliárd forintot utalt ki a hivatal. Átvehette már a pénzét 218 dohánytermesztő is, akik összesen 582 millió forint nemzeti támogatásban részesültek. Az állattenyésztési ágazatban már az év elején megkezdődtek a kifizetések, s a jogcímek felénél meg is kapták a pénzüket az érintettek. A közel nyolcezer tejtermelő mintegy 15 milliárd forinthoz jutott hozzá. Az 5600 anyajuhtartónak két és fél milliárdot utalt a hivatal, a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók még összesen 350 milliót kaptak. Márciusra ígérik a hízottbika- tartók 4,4 milliárdos, az exten- zifikációs szarvasmarhatartókat megsegítő 1,13 milliárdos, illetve a termeléstől elválasztott anyate- hén-tartók egymilliárdos támogatásának kifizetését. ■ f « f
