Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-17 / 40. szám

4 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 17., KEDD Kerecsenden írásos ígéretet kértek a jobb minőségű vízről Retró emlék a múzeumnak adomány Hőskori rádió- és televíziógyűjtemény érkezett a várba Munkaügy: a legtöbb pénzt bértámogatásra, képzésre szánják Kerecsenden a képviselő-testü­let idei első ülésén fő napirendi pontként a 2009-es költségvetés­ről tárgyaltak. Kiss Sándor kör­jegyző szóbeli előterjesztése után dr. Gál János könyvvizsgá­ló értékelte a rendelettervezetet, majd néhány kérdés és észrevé­tel után a testület egyhangú sza­vazással jóváhagyta a csaknem 402,5 millió forintos büdzsét. Elfogadták az ez évi ülés- és a községi rendezvénytervet is. Ezt követően azonban nagy vita bon­takozott ki az idei vízdíjról. A víz­mű képviselői a testületi tagok nyomatékos kérésére ígéretet tettek arra, hogy az ivóvízhálóza­tot ki fogják tisztítani annak ér­ekében, hogy mérséklődjenek a minőségi panaszok. A faluatyák azonban úgy foglaltak állást, hogy a vízdíj idei emelését csak abban az esetben szavazzák meg, ha a szóban elhangzott ígé­retet a vízmű vezetése írásban is megerősíti. A szemétszállítási díj emelését már nem kísérték viták, azt a grémium tagjai egyhangúan fo­gadták el. A döntés szerint 2009- ben az áfát is magukban foglaló szállítási díjak a következőképp alakulnak: a 110/120 literes ku­kát 12 ezer 360 forintért, a 80 li­teres kukát 9228 forintért, míg az ötvenliteres edényt 8292 fo­rintért szállítják el. ■ Hivatásgondozó zarándoklaton jártak Assisiben A gyöngyösi Alsóvárosi Feren­ces Plébánia máriás fiataljai nemrégiben hivatásgondozó za­rándoklaton jártak az olaszor­szági Assisiben, a Ferences Rend megalakulásának 800. év­fordulója alkalmából. A fiatalok Szent Ferenc életének legfonto­sabb helyszíneit látogatták meg az Itáliában töltött egy hét alatt. Emellett az Assisi szomszéd­ságában álló Angyalos Boldog- asszony bazilikában azt a ki­tüntetést kapták a gyöngyösi máriás fiatalok, hogy a körme­net során ők vihették vállukon a Ferences Rend „bölcsőjének” hordozható Mária-szobrát - tudtuk meg Kis Károly világi elnöktől. ■ Igazi nosztalgia-hangulat­ban adományozta 67 da­rabos televízió- és rádió­gyűjteményét Baranyi László gyöngyösi gyűjtő az egri Dobó István Vár­múzeumnak. Szuromi Rita Volt egykor egy Videoton gyá­runk. Voltak hazai gyártású tele­víziók. Voltak magyar nyelvű, ja­vítást segítő kézikönyvek, s volt Mazsolánk, Manócskánk és Fut­rinka utcánk, melyen gyerme­kek milliói nőttek fel. Mindezt Baranyi László gyöngyösi gyűj­tő idézte fel, aki tévé- és rádiókol­lekcióját az egri Dobó István Vár­múzeumnak adományozta.- Az a cél vezérelt, hogy ez a gyűjtemény egyben maradjon - árulta el az adományozó, aki töb­bek között azért választotta a vármúzemot, mert itt hiánytala­nul megőrzik a kollekciót. Baranyi Lászlóhoz mindig is kö­zel állt a technika: híradástech­nikusként végzett a Kandón, a televíziók javítása azóta érdekel­te, hogy megjelentek az első ké­szülékek.- Eleinte csak az ismerősök­nek javítottam - emlékezett visz- sza aztán annyira megszeret­tem a készülékeket, hogy gyűjtő­vé váltam. A legelső készülékem egy 1956-os gyártmány, amely csak két évvel később került hozzám. Gyűjtöttem szovjetet és magyart, s mindeddig a padlá­son őrizgettem őket. Baranyi László elárulta: vala­hogy úgy érzi, ez a korszak véget ért. No meg a rengeteg televízió egyre több helyet foglalt el a pad­láson, így eljött az a pillanat, amikor a gyűjteménynek új gaz­dát kellett keresni. A retró kor­szakban pillanatok alatt el lehe­tett volna adni a készülékeket, ám akkor a gyűjtemény szétszó­ródott volna. így esett a választás a vármúzeumra, ahol örömmel fogadták a nemes adományt.- A legtöbben úgy gondolják, hogy a vármúzeum csak közép­kori értékeket őriz - mondta dr. Veres Gábor múzeumigazgató -, holott a mi gyűjtőkörünkbe bele­tartoznak az ipartörténeti érde­kességek is. Ezért is örültünk az adománynak. A múzeumigazgató kiemelte: a mecenatúrának mindig is fon­Baranyi László gyűjtő (bal oldalon) 67 régi televíziót és rádiót adományozott KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU tos szerepe volt a hazai múzeu­mok értékeinek gyarapításában. A reformkorban Pyrker érsek adományozott jelentős festmény­gyűjteményt, de a legújabb kor­ra is jellemző a lakossági mece­natúra, elég csak az Ettre-, vagy a Hibay-hagya- tékra gondolni.- Egy hónapon keresztül a vár Do- bó-bástyájában lesz látható a kollekció - jelezte dr. Bujdosné dr. Papp Györgyi muzeológus -, de mivel tudjuk, mekkora az érdeklődés a retró emlékek iránt, ezért tavasztól ezt a gyűjteményt szeretnénk az Agria Park Emléktárában is be­mutatni. A Baranyi-adomány azonban nem csak a technikatörténet mi­Egy hónapig lesz látható a kiállí­tás a várban. att érdekes. Felidézi az ötvenes, hatvanas éveket is, amikor egy fél utca lakói képesek voltak kis- széken vonulni a szomszédhoz, ha az már rendelkezett televízi­óval. Több százezren nézték vé­gig saját székükön, de a szom­széd tévéjén az 1966- os focivébét, s bizony gazdag embernek számított az, aki ren­delkezett „beszélő masinával”. Mindezt a muzeoló­gusok érzékeltették is: a Kékes televízió 1964-ben 5200 forint­ba került, miközben az átlagfi­zetés csak 500 forintot kóstált. A Munkácsy tévék sem voltak sokkal olcsóbbak, azok gyártá­sa 1959-ben kezdődött, s ötezer forintért árulták az üzletek. A Tavasz tévé 1960­Televíziók Mazsola korából A szervezők nem feledkeztek meg a nosztalgiázásról sem. Kiderül például az, hogy csak hazánkban alkalmaztak mo­noszkóp-próbát: ez volt az a jellegzetes állókép, amely Bá­lint Ágnes és Fekete Edit tervei alapján készült, s felvezette a Cicavíziót, amihez a kiállítás rendezői felvonultatták Mazso­lát (képün­kön) és a Fut­rinka utca szereplőit, miközben korabeli reklámokat játszottak be - immár egy plazmatévén. ban jelent meg, s 5450 forintba került, amikor egy mérnök 550 forintot vitt haza havonta.- A televíziózás történetében újabb forradalmat élünk meg - fogalmazott Baranyi László. - A csöves, a félvezetős, az integrált áramkörű készülékek után most itt a nanotechnológia, amely egy újabb ugrás. Többek között ezért is éreztem úgy, ideje ezt a gyűj­teményt múzeumba juttatni. Az adományozónak/kisujjá­ban van a televíziózás története. Pontosan tudja, hogyan tökéle­tesedett a hang, majd a kép, s hogyan fejlődött a készülékek gyártása. A legtöbb múzeumnak adományozott darab ugyanis működőképes, csupán egy ki­sebb külső restaurálást kellett elvégezni rajtuk, mielőtt kiállí­tásképesek lettek. A most bemutatott televí­zióknak és rádióknak pia­ci értékük is van. Hogy mennyi? Ezt konkrétan senki sem tudja megválaszolni. Le­het adni-venni interneten, kere­settek mint retró cikkek, ám ez esetben maga a gyűjtemény nagysága jelenti az igazi kurió­zumot. S e nagyság a hőskori ké­szülékek esetében még szó sze­rint is értendő: némelyik súlya egy mázsa körül mozog... Az Észak-magyarországi Regio­nális Munkaügyi Központ a de­centralizált foglalkoztatási alap­rész tavalyi 8,2 milliárd forintjá­nak csaknem teljes egészét föl­használta - hangzott el az Észak-magyarországi Regioná­lis Munkaügyi Tanács ülésén. Idén támogatott képzésekre, munkahelyek megőrzésére, munkanélküliek álláshoz jutta­tására összesen 4,36 milliárd fo­rint jut, ebből tizenkilencezer ember életét könnyíthetik meg. A munkaügyi szervezet saját hatáskörben mintegy 4,4 milli­árd forint további, főként uniós forrás fölött rendelkezhet. ■ A munkaügyi szervezet további 4,4 milliárd fo­rint fölött rendelkezhet. A foglalkoztatásbővítési bértá­mogatásért tényleges létszámnö­velést kell végrehajtani, s mérté­ke továbbra is a munkabér és já­rulékainak legfeljebb fele, meg­változott munkaképességű sze­mély esetében hattizede. A tá­mogatás legfeljebb egy évig jár, de legalább két esztendeje állás­keresőként nyilvántartott sze­mély alkalmazása esetén akár 24 hónapig is megkapható. A képzések esetében a rendel­kezésre álló erőforrások és a munkaerő-piaci igény alapján határozzák meg a támogatott hi­ányszakmái kört. Az iskolapadba ülőknek keresetpótló juttatást biztosítanak, amely a megállapí­táskor hatályos legkisebb mun­kabér hatvan százaléka. Teljes egészében megkapja a legkisebb munkabért az, aki nyolc hónapot elérő időtartamú, s a munkaügyi központ által kiemelten preferált szakirányú képzéseken vesz részt, s a megelőző három évben nem részesült hasonló ellátás­ban. A közhasznú foglalkoztatás megmarad, ennek keretében a munkabér és járulékainak leg­feljebb hetven százalékát állja a központ, maximum fél évig. Ön- kormányzatok, illetve szerveze­teik is kérhetnek támogatást, esetükben a támogatás mértéke legfeljebb kilencvenszázalékos. A megváltozott munkaképes­ségű személyek foglalkoztatását segítő beruházások esetében munkahelyenként legfeljebb 2,5 millió, munkahelyek megtartá­sára maximum 1,5 millió forint nyerhető el. ■ Százéves a boldogi tűzoltó-egyesület. Boldogon 1909-ben alakult meg a helyi önkéntes tűzoltó-egyesület, amely azóta is folyamatosan végzi te­vékenységét, s ily módon megyénk egyik legpatinásabb civil szerveződé­se. Az évfordulót nagyszabású bállal tették emlékezetessé a művelődési házban. Elöl Tábori László egyesületi elnök, Püspökiné Nagy Erzsébet pol­gármester és Kompolti István parancsnok a születésnapi tortával. Együttműködéssel a válságkezelésért északi régió Tanácsadó munkacsoport alakult a gazdaság erősítésére Az Észak-magyarországi Regioná­lis Fejlesztési Tanács (ÉMRFT) fel­adatainak fontos része válság- helyzetek esetén a válság okainak feltárása, a régiót ért hatások eny­hítése. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium télkérte valamennyi regionális fejlesztési tanácsot egy - régióspecifikumo­kat is figyelembe vevő - válságke­zelési terv összeállítására. A testü­let megbízásából az Észak-ma­gyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség a terv elkészítése vé­gett munkacsoportot alakított, amelyben többirányú szakmai megközelítést biztosító, tapasztalt szakemberek vettek részt.- A válságkezelési tanácsadó munkacsoport Miskolcon tartot­ta alakuló ülését - tájékoztatta a Hírlapot dr. Bakos István, az ügy­nökség általános igazgatója, a munkacsoport vezetője. Elmond­ta: az északi régióban működő gazdasági szereplőknek - intéz­kedési választéklista alapján - nyújt tanácsadói segítséget. Tevé­kenységéről az ÉMRFT-t és a nyil­vánosságot folya­matosan tájékoz­tatja. A fórumon a szakemberek - a válságkezelési tervvel összhangban - egyetér­tettek abban, hogy Magyaror­szág túl van a pénzügyi válság el­ső fázisán, fel kell készülni vi­szont egy sokkal szélesebb körű gazdasági válságra, amely egy­másfél évig tarthat. Minden szin­ten válságkezelési programot kell készíteni a gondok elhárítá­sára, kezelésére. Közös nevezőre jutottak abban is a résztvevők, hogy a fejleszté­sek nem állhat­nak meg, ugyanis munkát adnak az embereknek és a vállalkozásoknak. A2009-10-es idő­szakban az Észak­magyarországi Operatív Prog­ramban (ÉMOP) a 130 milliárd forintos regionális keretből több mint 50 milliárd forint jut a gaz­daságélénkítő beruházások meg­valósulására. Kialakítanak olyan információs rendszert, amelyből a régió gazdasági szereplői tájé­kozódhatnak a különböző gaz­daságfejlesztési forrásokról. Az ügynökség vállalta e munka ko­ordinálását. A segítségnyújtás egyik eleme egy válságinformá­ciós csatorna, a valsaginfo@nor- da.hu , amely címre várják a ré­gió gazdasági élete azon szerep­lőinek jelentkezését, akiket a válság közvetve vagy közvetle­nül is érint.- A legsikeresebben úgy ke­zelhető a válság, ha annak so­rán párbeszéd folyik a munka­adók, a munkavállalók képvise­lőivel, a szociális partnerekkel - hangsúlyozta az ülésen dr. Ba­kos István. ■ ■ A segítségnyújtás egyik eleme egy válságinformációs csatorna, a valsag- info@norda.hu . I I *»

Next

/
Oldalképek
Tartalom