Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-16 / 39. szám
t 4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRUP - 2009. FEBRUÁR 16., HÉTFŐ A tamai térség közösségi háza lehet a Népház 249 millióért Az állások megőrzése a fontos válság Különböző jogcímeken kérhető pénz a leépítések elkerüléséhez Legalább 249 millió forint értékű beruházással alakulhat át a jelenleg igencsak lepusztult állapotban lévő tarnabodi Népház Közösségi Szolgáltató Épületté. Amennyiben az együttes terv kivitelezése és a hozzá kapcsolódó program megvalósul, úgy a tárnái térségben egy speciális ellátó centrum jön majd létre.- A Népház teljes külső és belső megújulása szükséges ahhoz, hogy ez a fejlesztés megvalósuljon - fogalmaz Pető Zoltán bodi polgármester. - A felújított épületben kap majd helyet a Biztos kezdet és a Gyermekszegénység elleni program. Ugyancsak itt alakítanánk ki egy Ifjúsági Információs Pontot, amely számítógép-használatot biztosít a fiataloknak. A hét tárnái település lakosainak pedig egy munkaközvetítő iroda is nyílik itt. Utóbbi azért jelentős, mert az itt élőknek olyan speciális munkalehetőségeket kell találni, amelyekre a munkaügyi kirendeltségek nincsenek minden esetben felkészülve. A mikrotérségi szolgáltatóháznak is nevezett munkaközvetítő iroda és esélyegyenlőséget szolgáló centrum hét éven keresztül öt embernek ad folyamatos munkát. A szakmai program megvalósulását a Máltai Szeretetszolgálat is segíti. ■ Ki mit tud?, avagy ismerősök más szerepben Az Ezüstidő Szabadidős Egyesület és az Egri Kulturális és Művészeti Központ azoknak a jelentkezését várja, akik munkájuk mellett, hobbi szinten zenével és képzőművészettel foglalkoznak. Az „Ismert személyiségek más szerepben” című rendezvényüket március 14-én tartják, s arra felkészülve örömmel fogadják mindazokat, akik bemutatnák festményeiket, faragásaikat, zománcképeiket, rajzaikat. Ugyancsak számítanak azokra, akik különböző hangszereken köny- nyed melódiákat játszanak. Az érdeklődők csütörtökönként 13 és 17.30 között a Barta- kovics Béla Közösségi Házban találkozhatnak a szervezőkkel. ■ A munkaügyi központok azt is támogatják, ha a munkáltató csökkentett munkaidőben foglalkoztatja tovább alkalmazottját. Képünk illusztráció. Több munkaügyi szervezet, s a Szociális és Mun kaügyi Minisztérium is pályázatokat írt ki több tízmilliárd forintnyi támogatás szétosztására. Tóth Balázs A gazdasági válság jól láthatóan nem kíméli sem a kis-, sem pedig a nagyüzemeket. Az észak-magyarországi régió egyik legnagyobb problémája éppen az országos átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi ráta, s az, hogy az állástalanok száma a krízis erősödésével csak nőni fog. Ebben a meglehetősen nehéz helyzetben a legfontosabb feladat a munkahelyek megőrzése, azaz a foglalkoztatás szinten tartása - határoztak a regionális fejlesztési testület döntéshozói, szakmai szervezetek és szakemberek véleményének kikérése után. Mindemellett több szervezet is pályázatokat hirdetett annak érdekében, hogy segítse a fentebb említett célok elérését. Az egymásra épülő első munkahelymegőrző és -teremtő programokat úgy készítették elő, hogy figyelembe vették a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket. Elsősorban az elbocsátások megelőzése a fontos, azonban, ha az elkerülhetetlenné válik, akkor az állástalanná lett dolgozók újbóli munkába állásához biztosítanak pénzügyi eszközöket A regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, „A munkahelyek megőrzéséért” elnevezésű program válságkezelő forrását a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete adja. A kasz- száhan ez év végéig tízmilliárd forintot különítettek el erre. A munkaügyi szervezet ajánlja föl a munkahelymegőrző támogatás lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az átmeneti gazdasági visszaesés miatt létszám-leépítésre készülnek, esetleg az abbéli szándékukat már be is jelentették. A szervezet és a munkaadó együttműködése esetén közösen dolgoznak ki munkaerőpiaci programot. A cégek kaphatnak munkahelymegőrző bértámogatást, amely ötven személy alatti vállalkozások esetén a bér plusz a járulék hetvenöt százaléka, 21-250 dolgozó között a bér és járulék fele, afölött a negyede lehet. Az említett kondíciókkal segítheti az állam a már leépített munkavállalók újbóli elhe- lyezkedését, szintén bértámogatással. Akik nem bocsátanak el embert, hanem a dolgozókat részmunkaidőben foglalkoztatják tovább, s esetleg képzésre is küldik őket, azok is kérhetnek pénzt. Az állásuk elvesztésével fenyegetett alkalmazottak újbóli álláshoz jutását különböző szolgáltatásokkal támogatják. A forrásokra a munkaügyi központokon keresztül kell benyújtani a pályázatokat, a hónap ötödik napjáig beérkezett igényléseket a következő hónap tizedikéig bírálják el. Elindultak az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) munkahelymegőrző támogatási programjai is. Három jogcímen lehet forrást szerezni az alkalmazottak megtartásához. A válság miatt átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatók a Megőrzés 9122 kódú pályázaton hasonló feltételekkel igényelhetnek támogatást, mint a munkaügyi központoktól. Az OFA Új kilátások 9111 című projektje finanszírozza azokat a szolgáltatásokat, amelyek a gazdasági recesszió miatt elbocsátással fenyegetett dolgozók munkához jutását segítik. Az 5,95 milliárdos keretű OFA-program harmadik eleme (Munkába 9124) a krízis miatt leépítendő emberek munkahelyváltását, s új állás elnyerését segíti elő. Az ötezer forintos díjért beadható támogatási kérelmeket 30 napon belül bírálják el. Az adatlapokat november 5-ig folyamatosan lehet bér nyújtani. Az OFA pályázataiban az észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából felállított válságkezelési tanácsadó munkacsoport - ennek tagja a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is - az alakuló ülését 2009. február 3-án tartotta Miskolcon. A testület a válsággal érintett, régiónkban működő gazdasági szereplőknek - intézkedési váriam vehetnek részt költségvetési és nonprofit szervezetek, illetve természetes személyek. A központi munkahelymegőrző támogatási program, eredeti célkitűzése alapján, a nagy cégek csoportos létszámleépítését hivatott megelőzni. Az erre fordítható összesen hétszázmillió forint már január 26. óta rendelkezésre áll, s felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őriz- hétő meg. Igényelhető forrás a munkavállalók hosszú távú alkalmazásához, a foglalkoztatási szerkezet átalakításához, illetve a munkahely megmaradásához. A pénzt azok a regionális munkaügyi központok kaphatják meg központi forrás-kiegészítésként, lasztéklista alapján - nyújt tanácsadói segítséget. A NORDA, illetve a HKIK várja a régió gazdasági élete azon szereplőinek jelentkezését, akiket a válság közvetve vagy közvetlenül is érint. A Regionális Fejlesztési Ügynökség nekik a partnerszervezetekkel közösen segít a lehetséges fejlesztési források felkutatásában. amelyeknek az illetékességi területén az év folyamán jelentős, a térséget veszélyeztető csoportos létszámleépítést terveznek. További kedvezmények is vannak. A kis- és középvállalkozások foglalkoztatásbővítése esetén egy év járulékmentesség kapható. Ez a fajta támogatás kapható a máshol leépített munkavállaló alkalmazásakor is. A rendelkezésre álló forrás ötmilli- árd forint. A TÁMOP-projektekre 31,5 milliárd forint fordítható, ez a keret a hátrányos helyzetűek és rehabilitációs járadékosok támogatására, illetve a START- Plusz és START-Extra programok előfinanszírozására szolgál. Munkahelyteremtésre a vállalkozások 2009. február 2-ától 2,25 milliárdos keretösszeg erejéig pályázhatnak a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál. A kormány további 37 milliárd forintot különít el aktív munkaerőpiaci programokra, amelyeknek a pontos felhasználásáról a válságkezelő intézkedések tapasztalatai alapján később döntenek. További információért érdemes fölkeresni a munkaügyi kirendeltségeket, illetve a Heves Megyei Kereskedelmi és iparkamara irodáit. ■ A cél a leépítések megelőzése vagy az érintett munkavállalók újbóli munkához jutása. Regionális válságkezelési munkacsoport alakult Sikeres pályázat, új városi projektek értékelés Aktív, mozgalmas évet tudhat maga mögött az egri börtön Háromból egy embert érint a visszeresség Jól teljesítette tavaly feladatait a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet - szólt az intézmény munkájáról dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka. Az egri börtönben pénteken állománygyűlésen értékelték alévet, s ismertették az idei évre kitűzött célokat. Juhász Attila bv. alezredes, az intézet parancsnoka elmondta, aktív év van mögöttük, amelyben számos programot elindítottak. Ilyen volt a Börtön a városért vagy a Nyitott kapuk projekt. Ez utóbbi során több mint négyszázan láthatták belülről a börtön életét. Sikeres volt a pályázati tevékenységük is: hétKökényesi Antal (balra) elégedett az egri börtön teljesítményével millió forintot nyertek programjaikhoz és a fogva tartottak képzésére. A múlt évnek nagy jelentőséget adott az, hogy a börtön akkor ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Dr. Kökényesi Antal szerint az egri intézetben a dolgozói kör is jó irányba mozdult el. Ezt bizonyítja, hogy javult az intézmény állománymegtartó képessége, felkészültségi arányuk 97 százalék, s pozitívak a változások erkölcsi és fegyelmi téren is. Az altábornagy szerint az egri intézet igen fejlődő állapotban van; sikerült elfogadtatnia magát a várossal, nevelési és egyéb programjaival pedig sikeres reinteg- rációt folytat. ■ Minden harmadik embert érint a lábak vénás betegsége, a visszeresség, írja egy hetilap. Az erre való hajlam örökletes', késleltetni is csak kellő módszerekkel lehet sikeresen. Növeli a kockázatot, ha valaki ülőmunkát Végez, egészségtelen életmódot folytat, elhízik. A lábak vénás keringésének motorja az izommunka, azok pumpálják ki a vért az erekből, s a visszaáramlását billentyűk gátolják meg. A visszér akkor alakul ki, ha ezek nem zárnak rendesen. Az emiatt kitágult érszakaszok hajlamosak a gyulladásra, s a panaszokon a tartós ülés vagy állás sokat ronthat. A terhesség szintén elősegítheti a visszér kialakulását, megerősödését. A tünetek enyhíthetők mozgással, a vénák tornáztatásával, de a betegség első jeleinél (nehéz láb, lábikragörcs) orvoshoz kell fordulni, mert nagyobb baj, akár trombózis, tüdőembólia előzhető meg. Sokat segít az életmód-változtatás, a mindennapi mozgás (séta, kerékpározás és úszás) és a fölösleges kilók leadása. Ajánlható még a kompressziós harisnyák viselése is. A gyógyszeres kezelés az érfalak izomzatát erősíti. Az esztétikailag zavaró seprűvénákat injekciós, illetve az újabban alkalmazott lézeres kezeléssel lehet megszüntetni. ■ i 4 ;t 4
