Heves Megyei Hírlap, 2009. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
2009-02-14 / 38. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. FEBRUÁR 14., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Szakértők szerint egymást fizették ki a Baumag kisbefektetői A Baumag-csoport úgy működött, hogy a frissen kibocsátott üzletrészek vásárlóitól befolyt pénzből finanszírozták a korábbi befektetőknek járó kifizetéseket, így amikor az új vásárlók száma csökkent, elapadt a forrás. Egyebek mellett ez áll abban a szakértői jelentésben, amelyet a Balázs László korábbi elnök és tizenegy társa ellen hűtlen kezelés bűntette miatt folyó büntetőper újabb tárgyalásán ismertettek a héten a Fővárosi Bíróságon. A jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés a vád szerint azzal valósult meg, hogy a Baumag magas kamattal ígéretes befektetési lehetőségeket kínált, de a pénz nagy részét - 2003. október 9. óta - nem fizette vissza, így 12 ezer 700 kisbefektetőt összesen mintegy 31,8 milliárd forinttal károsított meg. Az ügy Heves megyei vonatkozása más mellett, hogy a Baumag-csoport Parádsasváron az egykori Károlyi-vadászkastélyt milliárdos befektetéssel építtette át ötcsillagos luxusszállodává, ez a Kastélyhotel Sasvár. Közelében épült fel az alacsonyabb árfekvésű Szent Hubertus panzió és étterem. A cégcsoport meghiúsult tervei között szerepelt továbbá egy élményfürdő kialakítása a nagy múltú parádfürdői strand helyén. ■ Elénk érdeklődés kísérte az idei közmeghallgatást Kerecsenden a napokban tartott közmeghallgatáson zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel a közösségi ház. A fórumon először Sári László polgármester tájékoztatta a hallgatóságot a tavalyi eredményekről és az idei tervekről. Ezt követően számos kérdést fogalmaztak meg a jelenlévők, leginkább az „Út a munkához” program részleteiről érdeklődtek. Kiss Sándor címzetes körjegyző elmondta: már folyik a rendszeres szociális segélyezettek felülvizsgálata, és előreláthatólag e hónap végére elkészül a helyi foglalkoztatási munkaterv is, amelynek alapján április 1-től alkalmazhatják a munkanélküliek egy részét. ■ Koldusbotra juthatunk? viharfellegek Az állás elvesztése veszélyezteti a tb-jogviszonyt A munkaviszonyban nem állók már nem biztosítottak, ám egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követő 45 napig még jogosultak. Mire készüljenek fel mindazok, akik áldozatául esnek a válság okozta tömeges elbocsátásnak? Négyessy Zita Amikor valaki elveszíti az állását, talán nem is gondol rá - hacsak a volt munkáltatója nem figyelmezteti -, hogy a társadalombiztosítási jogviszonyát is rendeznie kell. Ugyanis betegség esetén a háziorvosok és a patikák központi számítógépes adatbázisa kiszűri azt, ha valakinek nincs tb-jogviszonya. Az Észak-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Heves Megyei Kirendeltsége Nyilvántartási Osztálya vezetőjétől, dr. Szabó Zsuzsannától megkérdeztük, mire készüljenek fel azok, akik elveszítik az állásukat. Meddig tart a tb- jogviszonyuk?- A biztosítás az azt megalapozó jogviszony (klasszikusan munkaviszony) kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn - válaszolta az osztályvezető. - Az állásukat elvesztők, tehát a munkaviszonyban nem állók már nem biztosítottak. Viszont egészségügyi szolgáltatásra a biztosítás megszűnését követő 45 napig még jogosultak. Ha a biztosításuk, vagyis a munkaviszonyuk időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor annak megszűnését követően az egészség- ügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság csak ezen 45 napnál rövidebb időtartammal hosszabbodik meg.- Mi történik akkor, ha valaki évek óta nem járt orvosnál, s csak most, az elbocsátásakor szembesül azzal, hogy olyan munkaadónál dolgozott, amit A köznyelv munkanélkü- li-segélyként ismer, az valójában álláskeresési járadék és álláskeresési segély - fogalmazott az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ egri ellátási csoportvezetője, Jánosiné Dobó Edit A járadék feltétele legalább 365 naptári napra szóló munkaviszony 4 éven belül. Az álláskeresési segélynél legalább 200 napnak kell lennie, ugyanúgy 4 éven belül. A járadéknál a hozott átlagkeresetből számolnak, annak 60 százaléka jár, a munkaviszonytól függően változó ideig, maximum 91 aki nem is fizette be utána a járulékot?- A munkaviszonyban álló alkalmazott biztosítási jogviszonya, és így egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága nem attól függ, hogy a munkáltató fizette-e a járulékokat. A biztosítást maga a munkaviszony, és nem a járulékfizetés alapozza meg.- Milyen arányú a megyében a rendezetlei) jogviszony?- A rendezetlen jogviszonyú személyek száma állandóan válnapig. Azt követően a minimálbér 60 százaléka jár maximum 179 napig. Ennek letelte után, életkortól függően 90 napig, 50 éves kor felett 180 napig adható az álláskeresési segély, ami a minimálbér 40 százaléka. A csoportvezető kitért arra is: ha valakinek csupán 200 napja van a négy év alatt, nem jogosult járadékra, de 90 napra álláskeresési segélyt kaphat, melynek összege a minimálbér 40 százaléka. Ha valaki kimerítette a keretet, akkor már csak az önkormányzathoz fordulhat segélyért. tozik, erre vonatkozó pontos információnk nincs. Tapasztalataink szerint a megye népességéhez viszonyított arányuk a szigorú jogviszony-ellenőrzés következtében lényegesen csökkent a . 2007. január 1-től eltelt időszakban. Arányuk 0,2 százalék körülire tehető. Számottevően növekedett az egyéni járulékfizetők száma, és azoké is, akik a jogszabály szerinti jogosultsággal rendeseitek ugyan, de az Országos Egészségbiztosítási Pénztár úgynevezett jogosultsági adatbázisában korábban a rájuk vonatkozó jelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem jelentek meg.- Hogyan szerezhet magának jogosultságot, akinek nincs munkaadója?- Mindaddig, amíg munkanélküli-ellátásban részesül, biztosított, tehát egészségügyi szolgál- | tatásra is jogosult. Aki munkanélküli-ellátásra nem jogosult, vagy annak lehetőségét már kimerítette, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot egyéni járulékfizetéssel szerezhet. Az egyéni egészségügyi szolgáltatási járulék összege havi 4 ezer 500 forint, töredék hónapban napi 150 forint. Ezt az APEH-nél kell az erre szolgáló formanyomtatványon bejelenteni. Mennyi pénzre számíthatnak a munkanélküliek? Jó ebédhez szólt a puska: több a sült, mint a pörkölt Folytatás az 1. oldalról A zsűrielnök Nagy Zoltán királyi főszakács elmondta: összességében erős mezőny gyűlt össze. Különösen örömtelinek értékelte, hogy nem a hagyományos pörköltek voltak túlsúlyban.- Kifejezetten változatos fogások készültek, a sültek, a különféle nyársak, a kemencés ételek mind alkalmat adtak arra, hogy a csapatok a kreativitásukat is kiteljesítsék. Ez azért jó, mert általánosságban is elmondható, hogy a magyar konyha egyre inkább kitör a gulyások és pörköltek kicsit zárt világából - fejtegette Nagy Zoltán. Szerinte a vadételek Magyarországon egyre kedveltebbek, bár még mindig különlegességnek számítanak. De egyre többek számára hozzáférhető a vadhús, aminek az egészséges táplálkozásban fontos szerepe van, s a háziasszonyok is egyre merészebben használják ezt a kiváló alapanyagot. Az éttermekben viszont - az erre szakosodottakat kivéve - még mindig nem mondható bőségesnek a vadétel-kínálat. ■ A vándorkupa Nógrád megyébe került. Az ítészek munkájának végeztével az iskola aulájában tálalták fel a délelőtt készült finomságokat, amelyekhez az egy héttel ezelőtti bor- és pálinkaverseny nyertes italait szolgálták fel. Dr. Magda Sándor, az ugyancsak házigazda Károly Róbert Főiskola rektora köszöntőjében azt hangsúlyozta: egy ország értékét egyebek mellett a hagyományai adják, s ez igaz a gasztronómiára is. Úgy vélte, hazánk sikerének hosszú távon a föld és a természeti környezet a záloga. Ezért elismerés illeti mindazokat, akik az erdők és a mezők javait megőrizve vagy gyarapítva, illetve azokból hozzáadott értékkel magasabb szintű terméket előállítva dolgoznak. A vadételfőző versenyt végül a nógrádi Nagylóc Őrhegy vadász- társaság csapata nyerte, megelőzve Bükkzsérc és a Nógrád megyei vadászkamara szakácsait. A borok, pálinkák és ételek összesített versenyében legjobban szereplő együttesnek járó vándorkupát a nógrádi vadászkamara csapata vehette át. ■ * Megkérdeztük olvasóinkat Ön hogyan ünnepli a Valentin-napot? Csökkenő tiszteletdíjakról szóltak a polgármesterek SZIKRA GABRIELLA, HatVOh- Számomra Valentin napja nagyon kedves ünnep, és gesztus is egyben. Ez a nap a gyengédségről, a szerelemről, valamint a meglepetésről szól, amit nagyon szeretek! Emellett azonban úgy gondolom, nem kell drága ajándékokra költeni, hiszen az év többi napján is ki kell mutatni szeretetünket egymás iránt. Én is így teszek. tóth Franciska, Hatvan- Számomra természetes, hogy életünk bármely napján ki kell mutatnunk érzelmeinket szeretteink iránt, ehhez nincs szükség Valentin-napra. Vannak azonban olyan embertársaink, akiknek kedvez ez a nap szerelmük, szeretetük bebizonyítására. Ez alkalomból életem főszereplőit saját készítésű papír- szívecskékkel lepem meg. patócs vivien, Eger- Egyszerű módon, de minden évben megünneplem ezt a napot. Ha épp nincs párom, akkor a barátnőimmel koccintok. Nekem öröm apró ajándékot kapni és adni is. Szeretni az év minden napján lehet szerelemmel vagy szeretettel. Az utóbbi napja a karácsony, az előbbié a Valentin-nap. Ezeket méltó módon illik meg is ünnepelni. MIKÓ FERENC, Egpr- Mióta Magyarországon is széles körben elterjedt a Valentin-nap, én is mindig megünneplem azt a kedvesemmel, aki a feleségem. Vacsorával, virággal, kis édességgel, kettesben eltöltött estéről van szó általában. Egy kis ajándék, figyelmesség mindenkinek jólesik. Valentinkor pedig különösen fontos egymásra figyelni Szakmai konzultációs szervként polgármesteri tanácsadó testület felállítását kezdeményezte Horváth László, a Fidesz péter- vásárai választókerületi elnöke. A grémium a napokban Bélapátfalván tartotta második ülését, ahol egyebek mellett elhangzott: a válságra tekintettel a körzetben több településen a felére csökkentették az önkormányzati képviselők tiszteletdíját, a helyhatóságok így magukon is spórolnak. A jelenlévők úgy vélekedtek: nem jó ötlet az a kormányfői elképzelés, hogy kevesebb legyen az önkormányzat, a képviselő-testületek létszámán ellenben lehetne „faragni”. A polgármesteri hivatalok számán csak akkor, ha csökkennek a rájuk rótt kötelező feladatok. Horváth szavai szerint az „Út a munkához” közmunkaprogramba a résztvevő polgármesterek a vasúti, közúti, vízügyi szerveket is bekapcsolnák, hiszen e területeken sok teendő várna a foglalkoztatottakra. Problémaként jelezték, hogy a közmunkaprogram keretére majd csak augusztusban lehet pályázni, így mire az igényeket elbírálják, az időjárás okán jóformán már nem is lesz végezhető közmunka. A pályázatoknál általában is áttekinthetetlen a rendszer, ennek egyszerűsítése mellett érdemes lenne létrehozni egy önerő-alapot. ■
