Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-17 / 14. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Egy pályázat nyomán advent legszebb ünnepi fényeit díjazták Most kevesebb a külföldi vadász szezon közben Az állomány jól telel, s nem csak lövik, hanem etetik is őket A városházán tegnap tartották az „Eger ünnepi fényei" című pályázat díjátadó ünnepségét. Az egybegyűlteket köszöntő Habis László polgármester felidézte az adventét. Mint fogalmazott, a fejlesztéseknek köszönhetően az ünnepek idejére a fényfüzérek jelentős részét kicserélték korszerűbb, energiatakarékosabb típusokra. A Dobó téri karácsonyfa is díszesebb lett, mint ahogyan a Kossuth utcai fasor díszvilágítása is megújult, és a Szépasszony-völgyben is ünnepi fények gyúltak.- A mi törekvésünket segítette az önök munkája, hiszen egyre több és egyre ötletesebb ünnepi fényfüzérekkel találkozhattunk. A zsűri beszámolt arról, hogy igazán nehezükre esett nem becsengetni egy-egy házba, hogy megkérdezzék, vajon miért nem pályáztak, olyan sok szép díszítéssel találkoztak - mondotta a polgármester. A díszteremben kihirdetett eredmény szerint az intézmény kategóriában zsűridíjas lett a Bitskey Aladár Uszoda, valamint a Kossuth Zsuzsa Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium. Kereskedelmi egység kategóriában a legszebb ünnepi kirakatért és díszítésért járó elismerést a Stühmer Édességbolt nyerte. Az idegenforgalmi kategória I. helyezettjei a Caffé Negró, az Orient presszó és a Dobos cukrászda. Különdíjasok: a Romantik Hotel, az IMOLA Udvarház, valamint a Senator Ház. ■ A Szépasszony-völgyben is gyönyörű ünnepi fények gyúltak Lakossági családi ház kategóriában Göböly Andrea lett az első a Hevessy utcából, megelőzve Köves Gyulát (Galagonyás) és a harmadik Molnár Imrét (Zólyomi utca). Különdíjasok: Berecz Henrietta, Németh János és Várhegyiné Géresi Györgyi. Zsűridíjasok: Szuromi Józsefné és Dobó Sándor. A lakossági társasház kategória első helyezettje a Kertész u. 137/D sz. társasház közössége a második Almár- völgyi u. 8. társasház előtt. Lakossági ablak, erkély kategóriában különdíjas lett Csar- nota Eszter, Szaniszló Zoltán, Ki rály Ágnes, Kósáné Szabó Ildikó, Mlinkóné Majoros Erika. ■ A zord világgazdasági klíma sokkalta inkább érezteti hatását, mint a kemény téli időjárás viszontagságai. A külföldi vendégek legalábbis pihentetik a puskájukat. A vadásztársaságok mégis jó évet zárhatnak, ha a hazai érdeklődők pótolják a külhoniakat. A vadásztársaságok szerint ugyanakkor tavasztól az ideinél jóval kevesebb vadat lehet majd eladni. Több külföldi visz- szamondja a vadászatot. Ez tűnik ki abból, amit az egri Vadászaü Utazások Kft. illetékese kérdésünkre elmondott: a korábbi szezonokhoz képest, amikor 700 hobbivadászt fogadtak - nem csak a megyében -, közel harmadával csökkent az ide látogató, elsősorban német, osztrák és holland érdeklődők száma. A háttérben a gazdasági kilátások romlása szerepel. Valóban kevesebb a külföldi vendég, az apróvadra érkező olaszok például teljesen eltűntek - erősíti meg Farkas László Márton, a Heves Megyei Vadászkamara elnöke is, aki szerint leginkább az a visszatérő stabil külföldi kör maradt meg, akik elégedettek voltak az .itteni viszonyokkal. Mert a tágabb térség apróvadban és nagyvadban is képes megfelelő terítéket biztosítani. Csak a Felső-Bükkben és egyes mátrai részeken jelezték a vaddisznóállomány csökkenését, nem függetlenül a sertéspestis következményeitől. Az idegenek elmaradását ugyanakkor - úgy tűnik legalábbis - pótolhatja a növekvő Az eredményesség függ a takarmány minőségétől is, csak az egészséges állat tud megfelelő trófeát növeszteni. Képünk illusztráció. hazai kereslet - hangsúlyozza Nagy Károly fővadász. Az 55 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. szakembere szerint az állomány minősége kedvező. Ezt bizonyítja, hogy ha a február 28-án záruló 2008/2009- es vadászati szezonban eddig nem is kaptak puskavégre kapitális példányokat, így is több (arany, ezüst és bronz) érmes muflonkos-, vadkan- és gímszarvas-trófea akadt. Az utóbbi két évvel szemben a vadállomány ezúttal jó kondícióban vágott neki a télnek, s a hó és a fagyok ellenére semmilyen elhullást nem tapasztaltak. Igaz, nem bízzák a véletlenre a dolgot, hiszen a társaság erdészetei ilyenkor is több száz vadetető folyamatos feltöltésével gondoskodnak a vadakról, ami több tízmilliós kiadást jelent a cég számára. Megtudtuk: a mostani szezonban a 190-200 tonna szálastakarmány, lucerna, s a 300 tonna szemestakarmány, főként kukorica mellett lédús eleség, cukorrépa és táp is szerepel az éüapon. Az erdészeti cég közel 30 éve fogadja a vendégeket, a területen az összes hazai nagyvad megtalálható: gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon, és kisebb számban a dámszarvas is. Egyébként 2001- től két vaddisznós és muflonos vadaskertet is fenntartanak: Verpeléten 1200, Szilvásváradon pedig 300 hektáron. A vadászat veszélyes üzemnek számít, különösen éjszaka kell vigyázni A vadászat valóban veszélyes üzem, megyénkben azonban évek óta nem történt tragikus kimenetelű baleset, ez azonban részben a szerencsén is múlott. A biztonság érdekében csak olyan helyen lehet lőni, ahol tisztán belátható a terep, s nem nézhető el a cél. Fontos a kötelező lőirány kijelölése és az úgynevezett golyófogó oldal, ahol nem pattan meg a becsapódó lövedék. Az is elemi követelmény, hogy a vadász ne lőjön a terep gerincére, mert mögötte bármikor felbukkanhat valami. S az nem biztos, hogy a vad lesz. A legveszélyesebb az éjszakai vadászat és a hajtás. A terepen a vadászat vezetője mindenkinek kijelöli a helyét, végzetes lehet egy meglőtt vaddisznó után menni, azért is, mert a rossz látási viszonyok között, sötétben botorkáló ember belekerülhet társa lővonalába.- Nem volt akkora a hó, ami zavarta volna a vadat, s a fagyok is csak az embereket zavarták. A kedvező makktermésnek köszönhetően a jószágok felkészülten, megfelelő testi állapotban és tartalékokkal néztek a tél elé, s ebből még mostanra is maradt. Például a kilőtt vaddisznók vastag szalonnarétege is ezt tanúsítja - fogalmaz Farkas László Márton, aki a Cseralja Vadásztársaság elnökeként azért az etetés szerepét sem becsüli alá. Az eredményessége függ a takarmányozás minőségétől is, csak az egészséges állat tud megfelelő trófeát növeszteni. Az etetéssel egyúttal a vadkár mértéke is csökkenthető. Ha a vad talál magának élelmet a megszokott helyen, akkor nem keresi fel a mezőgazdasági területeket. A Cseralja Vadásztársaság 1995-ben alakult, s 1997 óta van saját vadászterülete a három szomszédos községben, Feldebrőn, Aldebrőn és Tófalun. A jövő hónap végén záruló idényben eddig még kimagasló trófea nem esett„ám az 54 darabos vaddisznó-teríték is említésre méltó. A gazdálkodásában a legnagyobb kiadás a vadkár kifizetéHeves megyében nő a vadászhölgyek száma HEVES MEGYÉBEN közel 2700 érvényes vadászjeggyel rendelkező vadászt tartanak nyilván. Túlnyomó többségük sportvadász, s mintegy 120 a hivatásos vadászok száma. Immár 83 hölgy is ~ számuk folyamatosan nő - hódol ennek a szenvedélynek, s a Diana Hölgyvadász Klub révén saját szervezetük is van. Az okok között találni családi indíttatást, mikor például az apa, a férj időtöltéséhez kap kedvet az érintett, míg mások a társaság vagy a természet szeretete miatt, megint mások karakán elhatározásból, vagányságból választották ezt a hobbit. se és a vad etetése. A társaságok maguk döntik el, hogy etetnek-e egyáltalán, s a takarmányt megtermelik vagy vásárolják. A megyei vadászati hatóság vegyszer- mentes vadföldek létesítésére, s elsőként tavaly már vadtakarmányozásra is adott pénzt pályázati támogatás útján. A vadállomány jól bírja a telet, míg a gazdasági válság miatt megcsappant a külföldi vadászok száma. Kovács János Mennyire aktívak Heves megye országgyűlési képviselői? statisztika Korózs Lajos füzesabonyi honatya az egyik legbeszédesebb politikus a magyar Parlamentben Heves megye legtöbbet felszólaló parlamenti képviselője a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára, a füzesabonyi választókerület honatyája, Korózs Lajos - egyebek mellett ez derül ki az elmúlt egy esztendő országházi statisztikájából. A politikus a tavalyi összesítésben országosan is a 15. a listán a 386 képviselő közül. Egyébként is elmondható, hogy a legaktívabbak a Magyar Szocialista Párt képviselői voltak, a megyei listavezető Korózs óó alkalommal beszélt, több mint három órán át. Török Zsolt 40-szer emelkedett szólásra, „összideje” meghaladja a két órát. A többiek változó intenziKorózs Lajos, a szociális tárca államtitkára 66-szor szólalt fel tással beszéltek, a kormánypárt részéről dr. Magda Sándor és Godó Lajos emelhető még ki. Érsek Zsolt pedig, aki egyben Hatvan város polgármestere is, javított mutatóin, mert míg 2007- ben egyetlen alkalommal sem kért szót a Parlamentben, addig tavaly kétszer is felszólalt, igaz, mondanivalója belefért összesen két percbe. Az ellenzéki pártok képviselői sem tétlenkedtek, köztük az országos első, az MDF-es Pettkó András 218 alkalommal élt a felszólalás jogával, és tizennégy órányi mondanivalót hallhattunk tőle. Megyénkből a fideszes Demeter Ervin 17-szer mondhatta el felszólalásait, egy óra egy perc, tizenhat másodpercben. Dr. Nyitrai Zsolt sem tétlenkedett, 14 esetben kapott lehetőséget, és negyven perc, tíz másodpercet „használt el”. Dr. Lukács Tamás a KDNP-ből 18, dr. Fodor Gábor, az SZDSZ gyöngyösi származású elnöke 17 alkalommal szólt. Lukács mintegy másfél órába, Fodor tíz perc híján kettőbe „fért bele”. A benyújtott önálló vagy közös indítványok számát tekintve azt láthatjuk, hogy két egri fiatal, Nyitrai és Török volt a legaktívabb, a Parlament honlapjának összesítése szerint külön- külön több mint száz kérdéshez, javaslathoz adták a nevüket. Voltak közöttük felettébb érdekesek Megyénk képviselőinek pariamenti felszólalásai 2008-ban Képviselő: A B Barabásné Czövek Ágnes MSZP 5 24:14 Demeter Ervin FIDESZ 17 1:01:16 Érsek Zsolt MSZP 2 1:58 Dr. Fodor Gábor SZDSZ 17 1:50:42 Godó Lajos MSZP 12 46:18 Korózs Lajos MSZP 66 3:16:29 Dr. Lukács Tamás i KDNP 18 1:32:42 Dr. Magda Sándor MSZP 14 41:51 Dr. Nagy Imre MSZP 4 8:10 Dr. Nyitrai Zsolt FIDESZ 14 40:10 Szabó Gyula MSZP 4 5:23 Sós Tamás MSZP 5 16:23 Török Zsolt MSZP 40 2:05:21 A: Felszólalások száma B: Összes felszólalás időtartama FORRÁS: WWW.PARLAMENT.HU is, Nyitrai például a „Bárki lehet lemezlovas?” című felvetéssel tett szert országos ismertségre, míg Török egyebek mellett a bankkorszak új uzsorásairól szónokolt. A nemrégiben kiadott statisztika szerint egyébként Gyur- csány Ferenc miniszterelnök a tavalyi esztendőben többször szólalt fel a Parlamentben, mint az előző évben, viszont kevesebbet beszélt. A kormányfő az idén 31 alkalommal szólt hozzá az üléseken, kettővel többször, mint 2007- ben, de felszólalásainak időtartama - hat óra ötven perc - nagyjából két órával kevesebb volt, mint 2007-ben. ■ R. M.-Sz. M. « ß I * l
