Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-08 / 6. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Jól jártak az oktatásban társulok iskolák Szakmailag és anyagilag egyaránt megérte keresM^í^miással a kapcsolatot A tarnabodi általános iskola majdnem egy éven át kereste a párját, végül a tarnazsadányi intézménnyel sikerült létrehozni a társulást Garázdaság miatt feljelentették Sneider Tamást, a Jobbik alelnökét Az Egri Rendőrkapitányság ga­rázdaság gyanúja miatt szabály­sértési feljelentést tett Sneider Tamás önkormányzati képvise­lő, a Jobbik helyi alelnöke ellen. Ezt az érintett jelentette be szer­dai sajtótájékoztatóján, ahol el­mondta: január 26-án az Egri Vá­rosi Bíróságon lesz az első tár­gyalás az ügyben. A feljelentés úgy szól, hogy a tavaly október 31-i, kórház­ügyekkel foglalkozó megyei köz­gyűlésen - két biztonsági őr ta­núvallomása szerint - Sneider erőszakkal áttörte a kordont, szi­dalmazta az őt kivezetőket, ma­gatartásával megbotránkozást keltett a jelenlévőkben. A képvi­selő mindezt tagadja, mint mon­dotta, nem bántott senkit, nem törte át a kordont, csak azt sze­rette volna elérni, hogy Cser Ág­nes EDDSZ-elnöknek adják visz- sza a mikrofont. Szerinte politi­kai ügyről van szó, s precedens értékű lenne az elítélése. Ela ez mégis megtörténne, lemond az Összefogás Egy Jobb Egerért lis­táján szerzett önkormányzati mandátumáról. ■ Zöldkártya érvényes már az új lakásokra is Ez évtől érvényes az az európai parlamenti irányelv, miszerint az ingatlanokról energiafelhasz­nálási jellemzőik alapján erier- giatanúsítványt kell készíteni. A zöldkártyának vagy lakcím­kének is nevezett dokumentum megmutatja, hogy az adott in­gatlanban mennyire gazdaságos a fűtési, világítási energiafo­gyasztás. Az előírás új lakások­nál január 1-jétől lépett érvény­be, a használtaknál csak három év múlva eladás, hosszabb bér­beadás esetén.- A tanúsítványnak még nem lesz érzékelhető hatása a piacra. Inkább a használtlakás-piacon okozhat jelentősebb átrendező­dést - hangsúlyozta Valkó Dá­vid, az Otthon Centrum vezető elemzője. - A válság miatt most az új lakást vevőknél a fő szem­pont a lakás ára. Ám a zöldkár­tya bevezetése erősítheti a ver­senyhelyzetet az ingatlanfejlesz­tők között. ■ A legtöbb dél-hevesi tele­pülés ma már iskolafenn­tartó társulásban működte­ti oktatási intézményét. A tapasztalatok szakmailag és anyagilag is kedvezőek. Szuromi Rita Az elmúlt egy évben a legtöbb dél-hevesi helység iskolája meg­találta „párját”: az iskolafenntar­tó társulások életképeseknek, hatékonyaknak bizonyultak. Kiskörén a tarnaszentmiklósi oktatási intézménnyel alakítot­tak ki közösséget. De megtalálta társát Erk Viszneken, Boconád Tarnaörsön, Tenk Átányban, Tarnazsadány Tarnabodon, Pély Jászkiséren, Tiszanána Kömlőn. A tapasztalatok mindenhol ked­vezőek. A gyermekek semmit 1 sem éreztek a változásból, az ön- s kormányzatok viszont anyagilag | lényegesen jobban jártak, mint- I ha önállóan folytatták volna az oktató-nevelő munkát.- Az elsők közt kezdeményez­tük a társulás létrehozását a tér­ségben - említette Kovács Már­ton, a kiskörei Vásárhelyi Pál Ál­talános Iskola, s egyúttal már tarnaszentmiklósi tagiskola igazgatója. - A mi esetünk spe­ciális, mert az alsósok helyben maradtak, csupán a felsősöket szállítja iskolabusz a központi intézménybe. Arra törekedtünk, hogy a két település és a két is­kola vezetése napi kapcsolatban legyen. Ezt a szülőkre is kiter­jesztettük. Szentmiklóson rend­re részt veszünk a falurendezvé­nyeken, amikor műsorral készü­lünk a kiskörei lakosoknak, azt elvisszük oda is. Mindkét hely­ség lakói, gyerekei úgy érzik, itt­hon otthon vagyunk, és fordítva. Arra is figyeltünk, hogy a szentmiklósi gyerekek az első perctől bekapcsolódjanak az is­kolai szakkörökbe. Fillérre pontosan nem lehet tudni, hogy ez a társulás meny­nyit hozott a „konyhára”, de az összeg 10 millió forint körüli. Tarnaörs és Boconád is tár­sult. A tapasztalatok itt is kedve­zőek, bár két éve még nagyon nehéz körülmények között várta mindkét falu a jövőt.- A 2006-os évben látható volt, hogy az intézményeinket nem tudjuk változatlan formában működtetni - fejtegette Almádi János, Tarnaörs polgármestere. - Hat pedagógust kellett elkülde- nünk, közben összedőlt a kony­hánk, két itt dolgozónak is meg­szűnt a munkahelye. Mi már ak­kor elkezdtünk a jövőnk érdeké­ben gondolkodni a társuláson. Eleinte mikrotérségi közösség­ben gondolkodtunk, hiszen a hét Tárná menü településnek közösek a gyökerei, közös a kultúrája. Tájékozódtunk Er­ken, ám az ottani túlméretezett pedagógusi kart nem tudtuk vál­lalni. Jeleztük szándékunkat Tarnamérának, ám onnan érde­mi válasz nem érkezett hozzánk. Boconád vezetésében viszont partnerre leltünk. Mindkét helyen az oktatási intézmények Általános Művelő­dés Központként működtek, ám szükség volt új, egységes peda­gógiai program kidolgozására, s közös nevezőre kellett hozni a jutalmazási és értékelési rend­szert is. A társulás 360 iskolás­sal és 130 óvodással kezdte el munkáját. A boconádi iskola munkáját két gyógypedagógus is segíteni tudta. A gyermekek helyben maradtak, a teljes sza­kos ellátottság két boconádi és két tarnaörsi pedagógus „moz­gatásával” vált valóra. Az idő­közben felépült új tarnaörsi konyha lett a központi főző­konyha, a boconádi pedig a me­legítőkonyha. S hogy mindez mekkora anya­gi előnnyel járt? A kiegészítő normatíva és az ésszerűsítések nyomán 20-30 millió forint a két önkormányzat megtakarítása. Ennyivel kevesebb helyhatósági kiegé­szítés kell az intéz­mény működtetésé­hez. Ha sikerült vol­na harmadik part­nert is találni, az összeg akár az 50 milliót is elérhette volna.- Nem tettünk le arról, hogy a társulást bővítsük - jelezte az örsi polgármester. - Ha a zaránki-tarnamérai körjegyző­séggel sikerrel jártak volna a tár­gyalásaink, az már négy telepü­lést jelentett volna, akár 60 mil­lió forintos anyagi könnyebbség­gel. Társulni tehát anyagilag megérte, azt pedig örömmel lá­tom, hogy a legtöbb kollégám fel­ismerte ennek előnyét. A másfél éves együttműködés alatt igen jó kapcsolat alakult ki az önkor­mányzatok és intézményeik kö­zött. Ezen felbuzdulva szorgal­mazzuk a bővítést egyrészt újabb önkormányzatok bevoná­sa, másrészt a feladatok számá­nak növelése felé. Tenken is elég komoly gondo­kat okozott az új oktatási törvény feltételeinek a betartása. Itt Átány felé nyitottak, a két község földrajzi fekvését tekintve ez lát­szott logikusnak.- Látható volt, hogy tavaly szeptembertől a törvényben megszabott létszámfeltételek be­tartása mellett már nem tudtunk volna megfelelni az előírások­nak - jelentette ki Török Margit, Tenk polgármestere. - Úgy dön­töttünk, hogy a Hanyi, mint föld­rajzi tényező, legyen a rendezé­si elv. Ennek alapján kezdtünk tárgyalásokat Erdőtelek önkor­mányzatával, amely visszalépett a társulástól. így Átány általános iskolájával és óvodájával, s Hevesvezekény óvodájával hoz­tuk létre a társulásunkat. A köz­pontja Átány. Az intézményeket egy főigazgató vezeti. Bár a társulás még csak négy hónapja létezik, az már látható, hogy anyagilag jól jártak: a tár­sulás határán túlról bejáró erdő­telki gyerekek után kapott tá­mogatás, s a társulásban tanu­ló gyermekek után járó plusz 45 ezer forintos kiegészítés te­szi lehetővé a kiegyensúlyozott iskolai oktatást.- Megjegyzem - folytatta Tö­rök Margit -, lényeges anomá­liát látok abban, hogy a feladat lényegében ugyanaz maradt, de a társult intézményeket jobban támogatják. A mi esetünkben a legfőbb változás az, hogy két pe­dagógus ingázik, illetve kine­veztünk egy főigazgatót. A társuláshoz közel ezer oldal terjedelmű dokumentációt kel­lett elkészíteni. Megtartották a napközit is, ami nagy segítség a dolgozó szülőknek. Két különleges együttműködési forma hosszú ideig kereste párját Tarnabod és Tarnazsadány önkormányzata. A két ki­sebbségi iskola logikusan a jövőben közös igazgatás alatt folytatja a munkát. Pély a szomszédos megyében, Jászkiséren talált partnert. Egyik esetben sem kellett gyer­meket utaztatni. Érdekes ugyancsak az erki-viszneki társulás, ahol a diákok utaznak, nemcsak Visznekre, hanem Erkre is, hiszen itt található koiszerű számítógépes tanterem. ■ A térségben Erdőtelek és Tárnáméra nem társult még. Csontsovány kutyák a hóban állatkínzás A gazdák ellen eljárást indított a rendőrség Hálatíízzel emlékeznek az áldozatokra A bíróságok elutasították az érdekvédők keresetét Állatkínzás miatt indított bün­tetőeljárást a Hevesi Rendőrka­pitányság egy tarnaörsi családi ház tulajdonosai ellen. Az ud­varukon ugyanis két csont­sovány kutyát találtak kedden az oda siető rendőrök. A kapitányság ügyeletére reg­gel érkezett a bejelentés, amely­nek következményeképpen a he­vesi járőrök felkeresték az emlí­tett címen bejegyzett ingatlant. A kiérkező egyenruhásokat el­keserítő látvány fogadta. A tulaj­donosok rövid láncra kötve a szabadban hagyták két ebüket, amelyek láthatóan igen rossz ál­lapotban voltak. A négylábúak teljesen lesoványodtak, a kör­nyezetükben semmilyen jel - ki­A megviselt állatokról jelenleg egy menhelyen gondoskodnak tett ivóvíz, ételmaradékok - nem utalt arra, hogy rendszeresen gondoskodna valaki a táplálá­sukról. A jószágokat mindezek után elszállították, és mind­ketten egy állatmenhelyen lel­tek ideiglenes menedékre. Az utcában élő emberek el­mondása szerint a kertes ház már mintegy másfél hónapja áll­hat lakatlanul. Az ingatlan tulaj­donosai jelenleg ismeretlen he­lyen tartózkodnak. Velük szem­ben büntető feljelentés készült állatkínzás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt - tá­jékoztatta a Hírlapot a történtek­ről Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányság sajtószóvivője. ■ Az észak-hevesi Erdőkövesden már hosszú évek óta hagyomány, hogy január 12-én megemlékez­nek a doni áttörés magyar áldo­zatairól. Idén aznap 18 órakor a helyi katolikus templomban en­gesztelő szentmisét tartanak az elesett hősökért, majd a falu köz­pontjában lévő I. és n. világhábo­rús emlékműnél koszorúzással és hálatűzgyújtással adóznak a hősök emléke előtt. A kis településen a túlélők kö­zül ma már csupán hárman él­nek. Őket korukra és egészségi állapotúkra való tekintettel sze­mélyesen keresi fel otthonukban Földi Gyula polgármester, hogy köszönetét mondjon egykori helytállásukért. ■ Elutasító bírósági határozatok születtek az egri Markhot Fe­renc Kórház-Rendelőintézet mű­ködtetési-vagyonkezelői jogának átruházása kapcsán benyújtott keresetek nyomán - tájékoztatta a Hírlapot közleményében szer­dán a Heves Megyei Önkor­mányzat (HMÖ). E szerint a Fiatal Orvosok és Egészségügyi Diplomások Ér­dekvédelmi Egyesülete, az EDDSZ Kórházi Alapszervezete és a Magyar Orvosok Szövetsége Egri Szervezete adott be kerese­tet a Heves Megyei Bírósághoz a ’ Heves Megyei Közgyűlés 6/2008. (II. 29.) számú - többek között - a HMÖ Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet működ­tetését és vagyonkezelői jogát a Hosplnvest Zrt. részére átruházó közgyűlési határozatának, mint közigazgatási határozatnak bí­rósági felülvizsgálata iránt. A Heves Megyei Bíróság a ke­resetet idézés kibocsátása nél­kül elutasította, mivel közigaz­gatási perben bírói felülvizsgála­tot a megyei önkormányzat köz- igazgatási határozata ellen lehet kérni. A keresettel érintett me­gyei közgyűlési határozat nem minősül annak. A fellebbezés folytán eljárt Fővárosi ítélőtábla jogerős végzésében az elsőfokú bíróság döntésének jogi indoka­it teljeskörűen osztotta, a Heves Megyei Bíróság keresetet eluta­sító végzését helybenhagyta. ■ k I l i V 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom