Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-06 / 4. szám

12 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 6., KEDD Bogdán Györgyöt választották meg Gyöngyösön az Év Polgárőrévé ■ ■ Önmagukat képzik a berzések reál tárgyak Akadémikusokkal is eszmét cserélhetnek az érdeklődő gimnazisták Az elmúlt esztendőben bár kis­mértékben' cserélődött a gyön­gyösi polgárőrség tagsága, de a létszám változatlan maradt: to­vábbra is negyvenkét aktív tag­ja van az egyesületnek. A csapat vezetője, Huszár András a tava­lyi évet értékelve elmondta: ösz- szesen nyolcezernél is több órát töltöttek szolgálatban, ebből ezerhatszázat a rendőrséggel kö­zösen dolgoztak, ami kiemelke­dően magas szám. A „rendes” járőrözés mellett 2008-ban is fontos feladatuk volt a különféle városi rendezvények biztosítása, illetve a megszűnt mezőőri szolgálat teendőinek át­vállalása.- A legfőbb támogatónk to­vábbra is a polgármesteri hiva­tal, a posta és a Városgondozási Részvénytársaság, a gazdálkodá­sunk stabil, és tavaly sikerült mintegy nyolcszázezer forintnyi pályázati támogatást is megsze­reznünk - említi a pénzügyeket Huszár András. Örömmel újsá­golja, hogy évzáró összejövetel­ük ismét kiválóan sikerült, száz­nál is többen búcsúztatták együtt az óesztendőt. Volt persze hivata­los program is: az önkormányzat nevében Engelleiter Zoltán kép­viselő köszönte meg az önkénte­sek munkáját, a rendőrség részé­ről pedig dr. Lóczi Zsolt városi kapitány méltatta a város közbiz­tonsága fölött őrködő polgárőrök tevékenységét, s a jó szakmai kapcsolatát az egyenruhásokkal. Az „Év Polgárőre” elismerést - a Signal Biztosító jóvoltából - idén is az évzáró találkozón ad­ták át, ezúttal Bogdán György örülhetett a kitüntető címnek. To­vábbi hat polgárőr kapott elisme­rő oklevelet a rendőrkapitánytól, és ugyancsak hatan kaptak vol­na a megyei polgárőr szövetség­től, ám - bár nagyon várták - a szervezet vezetője nem érkezett meg a rendezvényre. Noha ez a malőr kissé kedvét szegte a tár­saságnak, gyorsan túltették ma­gukat a mellőzöttség érzésén, s már a jövőt tervezgetik.- Új egyenruhát kapnak idén a társaink, már megrendeltük, hamarosan meg is érkezik a fel­szerelés - mondja Huszár And­rás, aki az idei esztendő nagy kérdéseként azt említi, hogy si­kerül-e valamiképp egy fiata­labb, megbízhatóbb járműre cse­rélni az igencsak koros szolgála­ti terepjárójukat. ■ A gyöngyösi gimnazisták szüleik nyomába léptek: az iskolában újraindították az egykor és most is nagy si­kernek örvendő természet- tudományi önképző kört, ahol neves hazai és külföl­di tudósokkal is találkoz­hatnak a diákok. Juhász Marianna Több, a gyöngyösi Berze Nagy Já­nos Gimnáziumban tanuló gyer­mek szülője úgy gondplta, kevés a természettudományokkal fog­lalkozó tantárgyak óraszáma, és szerettek volna ezen változtatni. Ez adta a Berze Természettudo­mányos Önképző Kör újbóli életrehívásának ötletét. Koráb­ban ugyanis már működött ön­képző kör az iskolában: az akko­ri diákok mostanra szülőkké let­tek, és nem felejtették el, milyen élményekkel gazdagodtak. A gimnáziumban természetesen a pedagógusok és a diákok is part­nerek voltak abban, hogy egy ki- I csit alaposabban foglalkozhassa- E nak az órai tananyagokkal, vagy | éppen a legfrissebb kutatási I eredményekkel.- Eleinte csupán néhányan, négy-öt barát jártunk össze egy- egy alkalommal, ekkor még a viszneki otthonunkban találkoz­tunk. Ilyenkor mindig foglalkoz­tunk egy kicsit a matematiká­val, biológiával, kémiával és földrajzzal - mondja Csörgő Ju­dit, a gimnázium végzős diákja, aki nem csupán alapítója a kör­nek, hanem előadója is. - Ami­kor már egyre többen érdeklőd­tek, akkor úgy gondoltuk, komo­lyabb formai keretek között foly­tatjuk a reál témákkal való is­merkedést. Édesapám, aki fizi­kus, a Magyar Tudományos Aka­démia doktora, sokat mesélt ar­ról, hogy milyen jó és hasznos dolog volt a hajdani önképző kör, amikor ő diák volt. Természete­sen ez az élmény is inspirált ar­ra, hogy újraindítsuk a termé­szettudományos csoportot. Mindennek immár három éve. Azóta a berzés tanulók min­den tanévben szakítanak időt arra, hogy hetente vagy kéthe­tente meghallgassák az érdeke­sebbnél érdekesebb előadásokat például a világegyetem keletke­zéséről, a fizikai Nobel-díjasok- ról, a kvantummechanikáról Az önképző körös előadások iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy legtöbbször telt házzal zajlik a tudományos találkozó vagy éppen a mikrovilágról, a deriválásról vagy az integrálás­ról. Hogy valóban volt értelme az újrakezdésnek, az is bizonyítja, hogy az önképző kör lét­száma folyamatosan bővül: a valamivel több mint tíz diák alapító'tag mellett immára tár­sasághoz tartozik a gyöngyösi gimnázium legtöbb, természet- tudományi tantárgyat tanító ta­nára, valamint vannak olyan ta­■ Korábban már működött önképző kör az iskolában. nulók, akik a szervezet életében ugyan nem vesznek részt aktí­van, de szívesen eljárnak az elő­adásokra, ha egy-egy téma megtetszik ne­kik. Az önképző kör előadásait pedig olyan neves, akár többkönyves szak­emberek teszik igazán izgal­massá, mint Csörgő Tamás, Fo­dor Zoltán és Kádár György fi­zikusok, Lovas István akadémi­kus, de még hosszasan sorolhat­Sok minden kimaradt az iskolai tananyagból az önképző körön már hall­hattak a diákok olyan beszá­molót is, ami egy kutató dokto­ri védése volt, de jelenleg folyó kutatásokról, a legújabb mate­matikai, biológiai és fizikai vizsgálatok eredményeiről is megtudhatják a legfrissebb in­formációkat a gimnazisták. Mindezek a témakörök vagy kimaradnak a tananyagból, vagy idő hiányában egyáltalán nem kerülnek szóba az órá­kon. Éppen ezért a diákok to­vábbtanulásában is nagy segítséget nyújt mindaz, amiről szó esik az önképző kö­rön, mert például ha egy téma magá­val ragad valakit, akkor utánaolvas­hat a szakirodal­makban, és egy di­ákelőadás kereté­ben tovább bővítheti a saját és társai is­meretét is. nánk azoknak a hazai és külföl­di tanároknak, vegyészeknek, mérnököknek, MTA-doktorok- nak a nevét, akik már megfor­dultak a mátraaljai diákoknál.- Édesapánk fizikusként so­kat jár itthon és külföldön is kü­lönböző konferenciákra, és ha olyan témát hall, amiről azt gon­dolja, hogy minket is érdekelhet - és jóban van az előadóval -, akkor segít abban, hogy a szak­ember hozzánk is eljöjjön egy ta­lálkozóra - kapcsolódik be a be­szélgetésbe Csörgő András, Ju­dit öccse. - A hivatalossá tett ön­képző kör azonban nem jelenti azt, hogy megszűntek volna a viszneki találkozók. A legutób­bi nyáron megszerveztük az első önképző körös tábort ott­hon Viszneken, ahol egy héten keresztül egész nap ültünk a nekünk ki­alakított t a n t e - remben, hogy tovább g* okosodjunk. A nap végén pedig a kertben sátoroz­tunk, bár legjobban a szabadban szeretünk aludni, igaz, erre a sok eső miatt most nem volt le­hetőségünk. A testvérpár egyáltalán nem tartja furcsának, hogy tizenéve­sen olyan dolgok iránt érdeklőd­nek, melyekkel neves kutatók foglalkoznak, sőt András azon­nal hozzátette, persze őket Is ér­deklik a „sima” hétköznapi té­mák, bár nagyobb örömet okoz neki, ha egy jó nehéz matekpél­dát sikerül megoldania.- Sokan vannak olyanok, akik hozzánk hasonlóan kicsit beha­tóbban foglalkoznak a reál tudo­mányokkal - teszi hozzá Judit. - Igaz, a természettudományok iránti érdeklődést egy kicsit be­lénk is nevelték a szüléink. Ter­mészetesen nem fizikakönyvből olvasták nekünk az esti mesét, de már kiskorunkban ügyeltek arra, hogy az érdekesebb jelen­ségekről - mint például a fekete lyukakról vagy a végtelen szá­mokról - úgy meséltek nekünk, hogy azt egy kisgyermek is meg­értse. Egyszerűen szeretjük a természettudományokat, és ez így van jól. A különbségek továbbra sem mérséklődnek életszínvonal Az új európai uniós tagállamokban sokkal kisebb a lakosság vásárlóereje Európai szintű felmérés készült az életszínvonalról. Az Élet- és Munkakörülmények Javításáért Európai Alapítvány (Eurofound) által készített felmérés rávilágít arra, hogy jelentős életszínvo­nalbeli különbségek vannak a régi és új tagállamok, illetve az északi és déli országok között. Az új tagállamokban és a tag­jelölt államokban a vásárlóerő messze elmarad az európai át­lagtól, alig 55 százaléka annak. Ezt mutatja más mellett, hogy az új tagállamokban jóval maga­sabb azoknak az aránya, akik­nek időnként az alapvetőnek te­kintett javakat - például megfe­lelő fűtés, új ruha, évi egyszeri üdülés - is nélkülözniük kell. Ezek a különbségek a lakáskö­rülményekben is tükröződnek. Az új tagállamok lakosságának nagy része tulajdonosként lakik otthonában - míg az EU-hoz ko­rábban csatlakozott országok esetében a lakosok 60 százaléka bérelt lakásban él -, ám az előb­bi lakásokban általában rosz- szabb állapotban vannak, mint a AZ UNIÓBAN - így hazánkban is - az élelmiszerárak alaku­lása az esetek döntő többségé­ben szoros összefüggést mutat a vásárlóerő nagyságával. Ahol az életszínvonal alacso régi tagállamok állampolgárai­nak otthonai. Az egészségügyi ellátás tekin­tetében a felmérés azt mutatja, hogy Európa déli részén - Spa­nyolország kivételével - és a vi­déki területeken nincs elegendő orvosi berendezés. Az új tagál­lamokban a legszegényebb nép­rétegeknek majdnem fele nehe­nyabb, ott az élelmiszerárak is alacsonyabbak. E kategóriába esik Portugália és Spanyolor­szág, a legdrágább tagállam pedig Dánia, Finnország és Luxemburg. zen engedheti meg magának, hogy orvosi vizsgálatra menjen. Ez az arány Nyugat-Európában 31 százalék. Ezeket a problémá­kat még súlyosbítja Európa né- . pességének elöregedése. Az élettel való elégedettség fo­ka az EU új tagállamaiban, vala­mint Olaszországban, Portugáli­ában és Görögországban a leg­alacsonyabb, míg az északi or­szágok lakosai a legelégedetteb­bek. Az új tagállamok állampol­gárai közül viszont sokan derű­látónak mondják magukat, ki­véve a magyarokat és a bolgáro­kat, akik a franciákkal, az ola­szokkal, valamint a portugálok­kal együtt a pesszimistábbak közé tartoznak. ■ Az egy főre jutó GDP az EU átlagának százalékában (2006, vásárlóerő-paritáson) Ausztria 128 Bulgária 37 Csehország 79 Németország 114 Észtország 69 Görögország 98 Hollandia 131 Írország 146 Franciaország 111 Lengyelország 52 Magyarország 65 Románia 39 Szlovákia 64 Szlovénia 88 Eurozóna-államok 110 FORRÁS: EUROSTAT Elvették volna a jogosítványát, de már nem volt Vasárnap az éjjeli órákban az Egri Rendőrkapitányság egyik járőre egy személyautóval közle­kedő, a megyeszékhelyen élő fér­fit igazoltatott. A sofőrről az el­lenőrzés során kiderült, hogy né­mi alkohol elfogyasztása után ült a volán mögé. Mint arról Soltész Bálint r. százados, a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtószóvivője lapunkat tájékoztatta, az igazol­tatás során hiába kérte a járőr a megállított sofőrtől a jogosítvá­nyát, a férfi nem tudta bemutat­ni a rendőrnek a vezetői engedé­lyét. Mint ugyanis kiderült, azért, mert azt ittas vezetés mi­att korábban már elvették tőle a dokumentumot. ■ Alacsony életnívó, olcsóbb élelmiszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom