Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-28 / 23. szám

2009. JANUÁR 28., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Aktív civilek, tervező falvak évértékelés Több településen már kész a munkaprogram A tavalyi évben a térség egyik legjelentősebb beruházása a zaránki szociális otthon tíz férőhelyes bővítése volt A feléből is megoldható lenne a téli fűtési szezon Az esztendő első hetének ener­giaválsága ösztönözte a boco- nádi önkormányzatot arra, hogy a gázfűtés kiváltásáról, a meg­újuló energiahordozók minél szélesebb körben történő elterje­déséről rendezzen fórumot. A ta­nácskozásra meghívást kaptak a térség legnagyobb fogyasztói, önkormányzatok és gazdasági szervezetek is. Az érdeklődőknek Vereb Já­nos, a Verbox Kft. ügyvezetője elmondta: immár stratégiai kér­dés lett a megújuló energiafor­rások kihasználásának miként­je. A hazai körülmények pedig rendkívül széles körű lehetősé­geket biztosítanak.- A dél-hevesi térség felhasz­nálói minden energiát drága pénzen importálnak - mondta. - A terület mezőgazdasági jellegé­ből adódóan viszont jelen van a biomassza alapanyaga - gabona- szalma, kukoricaszár, nyesedék, napraforgószár -, melyet egyelő­re sehol sem dolgoznak fel. Az értékes energia-alapanyag jelen­leg hulladék, holott feldolgozása esetén munkahelyeket lehetne teremteni, és a termelőknek sem kellene a fejüket törni a betaka­rítás után megmaradt szerves anyagok elhelyezéséről. ■ A biomassza csapját senki sem zárja el. Számítások szerint ma hektá­ronként 15 mázsa hulladék kép­ződik. Ha hozzávesszük a telepí­tett energiaerdőket, akkor a tér­ségenergiaszükségletének jó ré­sze helyben is előállítható len­ne. A Verbox a helyi agrárszö­vetkezettel közösen már meg­kezdte a gabonaszalma tüzelő­anyaggá alakítását: az évi terme­lés máris 1500 tonna.- A lehetőségeket továbbter­jeszthetnénk, hiszen egyedi ka­zánok a fanyesedék aprítékával is fűthetők - folytatta Vereb Já­nos. - Ha az alternatív tüzelés el­terjed, akkor az intézmények, önkormányzatok a mai fűtési ár feléből megoldhatják a téli mele­gedést. A tanácskozás résztvevőit ar­ra biztatták, minél előbb gondol­kodjanak olyan fűtési rendsze­rek kiépítésén, amely kiválthat­ja a gázt, hiszen az alternatív energiahordozók környezetkí- mélőek, s folyamatosan újrater- melhetők. ■ Szokásos év eleji tájéko­zódó kőrútjának végezté­vel Godó Lajos, a térség országgyűlési képviselője összegezte a települések tavalyi eredményeit és az idei reményeit. Szuromi Rita- Ilyen sokszínű és változatos fejlesztési terv, mint ami most megfogalmazódott, nem volt jel­lemző az elmúlt évekre - mond­ta Godó Lajos. - Két-három éves pályázati célokat szeretnének megvalósítani a települések, több bírálata most is folyamat­ban van. A negatív felhangok el­lenére azt látom, a faluvezetők és civil szervezetek nagyon is jól él­nek a lehetőségekkel.- Az elmúlt egy év nagy fel­adata a társulások létrehozása volt. Milyenek a tapasztala­tok?- A körjegyzőségek, iskolatár­sulások jól működnek, sőt most már energia-racionalizálási tár­sulások is alakulnak. Talán a jö­vőben a kistérségek szerepét in­tenzívebbé kellene tenni. A tele­pülések jól éltek az iskolatársu­lás adta előnyökkel, s felismer­ték az integrált oktatás jelentő­ségét, mint ahogy tette azt Tiszanána és Kömlő vagy Tarnabod és Tarnazsadány tár­sulása. Úgy látom, Heves vezeté­se is komolyan gondolkodik a ze­neiskolai vagy a szakképző rendszerének „megnyitásán”. A társulások hozzájárultak az ész­szerűbb foglalkoztatáshoz is, amikor nem a gyereknek, ha­nem a tanárnak kell az ingázást vállalnia.- Láthatóak, mely települések törekszenek mikrotérségi ve­zető szerepre?- Nagyon sokat fejlődött Kömlő, és láthatóan Kisköre is próbál eleget tenni a városi rang kívánalmainak. Itt a komo­lyan megfogalmazódott célok közt szerepelt egy hűtőház és egy feldolgozó létesítése, de nem mondtak le a Tisza-múze- Um megvalósításáról vagy a személyhajó-kikötő megépíté­séről sem. Tarnabod és Tar­nazsadány is dinamikusan dol­gozza le a hátrányát. Nem konk­rétan mikrotérségi szerepek ezek, de a fejlődés nagyon jól érzékelhető.- Az utóbbi időben keveset le­hetett hallani a térségben a ki­sebbségi felzárkóztató progra­mok alakulásáról...- A „Biztos kezdet" nevű prog­ramban Erdőtelek és Tarnabod hamarosan indítja az óvoda előt­ti előkészítőjét. Ennek azért van jelentősége, mert a családi, ne­veltetési körülményekből adódó hátrány ledolgozását még az óvoda előtt el kell kezdeni.- A másik térséget érintő nagy program az „Út a mun­kához” lesz. Hogyan állnak az előkészületek?- Szinte minden települést fog­lalkoztat a program, így sok ész­revétel, javaslat megfogalmazó­dott már. Készül a végrehajtási rendelet és a pályázat, az önkor­mányzatok dolgozóinak pedig még tartanak jó néhány tájékoz­tatást, mielőtt a program „élesbe fordul”. Vannak települések, amelyek már annyira előrehalad­tak, hogy konkrétan tudják, kik kerülnek be a foglalkoztatásba ­Ésszerűbb lett a foglalkoztatás godó lajos (képünkön) nagy eredménynek értékelte azt is, hogy a társult iskolák nem el­sősorban a gyerekek mozga­tásával, hanem a tanárok in- gáztatásával és a szakmai programok összehangolásá­val igyekeznek a társulás elő­nyeit kihasználni. Átányban 162, Tarnaörsön 70 la­kos három hónapig történő fog­lalkoztatását kell megoldani -, máshol viszont még nem járnak itt a tervezésben.- A térségben hangsúlyos a Tisza-tó további fejlesztése. Mi várható ezen a területen?- A „Mozdulj, Tisza-tó!" tömeg­sportot megcélzó akció minden vízparti településen elindul. Örömmel hallottam, hogy van re­alitása a Tisza-múzeumnak, illet­ve Kisköre próbálja a több lábon állást: az idegenforgalom mellett ipari hasznosításban is gondol­kodik. A feldolgozóipar fejleszté­se itt nagy lendületet adhatna.- A korábbi esztendőben kriti­kával fogalmazta meg, hogy a civil szervezetek nem túl aktí­vak. Történt-e elmozdulás ezen a téren?- A Leader lehetőségei komoly minőségi változást hoztak. Na­gyon aktívan és jól dolgozik a hevesvezekényi Hanyi-parti egyesület, a tarnamérai Puszta- fogacsi Kápolnáért Egyesület, de említhetném a hevesi Civil Fó­rumot vagy a főként környezet- védelmi feladatokat vállaló Ösz- szefogás Heves Városért munká­ját is. Persze, elülő kezdeménye­zések most is vannak, de a több­ség igyekszik kihasználni a pá­lyázatok kínálta lehetőségeket az előrelépés érdekében. Ma ülésezik idén először a testület heves Ma 9 órakor tartja idei első ülését a város kép- viselő-testülete. Előbb indít­vány hangzik el a település köztisztaságával, a zöldterü­let- és parkfenntartással, s a szilárd és folyékony hulla­dékkal összefüggő feladatok végrehajtásáról, majd a he­lyi adókról, a luxusadó hatá­lyon kívül helyezéséről, va­lamint a leghátrányosabb kistérségeknek szóló EU- támogatásl programról lesz szó. Végezetül beszámolnak a mezőőri szolgálat tevé­kenységéről is. Egy hónap múlva kész lesz a hivatal kömlő Jól haladnak a pol­gármesteri hivatal felújítási munkálatai. Az építkezés várhatóan egy hónap múlva fejeződik be. Minden szak­előadó önálló helyiségben tudja majd fogadni ügyfeleit, hiszen a tetőtér beépítésével új irodákat alakítanak ki. A településen most zajló húsz­millió forintos beruházás után hamarosan következhet az iskola felújítása, melyre ugyancsak pályázati forrást nyert az önkormányzat. Gyerekek táncoltak Gyuri bácsinak tarnabod A napokban a hajléktalanokért végzett munkájáért kitüntették Bá­lint Gyuri bácsit, mindenki Bálint gazdáját. A közismert agrárszakember a tarnabodi befogadó falu indulásakor aktívan dolgozott a mező- gazdasági program összeál­lításán. A Hajléktalanokért Közalapítvány épületében megtartott kitüntetés-átadó ünnepségen tarnabodi gyer­mekek is részt vettek. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► SZERDA HEVES, KISKÖRE Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Lénárt Márton Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi axelspringer.hu Uj szárnnyal bővült a református iskola beruházás Szakaszosan folytatják negyedmilliárdból az intézmény fejlesztését A második világháború urivi hőseire emlékeztek Immár ötödik osztályosok azok az egykori kis elsősök, akik an­nak idején elsőkként vették bir­tokba az Átányi Református Ál­talános Iskolát. A felső tagozat beindulásával kicsinek bizo­nyult az épület, így megkezdték az összesen 250 millió forintos bővítés első ütemét.- Három tanteremmel, egy or­vosi szobával és egy leendő ebéd­lővel gyarapodott a megye egyet­len református általános iskolája - jelezte Ferenczfy Zoltán refor­mátus nagytiszteletű úr. - E be­ruházás, mely az esztendő végé­re fejeződött be, mintegy 40 mil­lió forintba került, de feltétlenül szükség volt rá, hiszen immár öt évfolyamon oktatunk. Kész a tel­Az év végére elkészült a bővítés, így most kényelmesen elfér az öt osztály jes nyolcosztályos iskolaépület terve is: a következő években szakaszosan haladunk az épít­kezéssel. Az iskola öt évfolya­mán jelenleg ötven diák tanul. A létesítmény alapfokú művészet- oktatási intézményként is funk­cionál: furulya, zongora, trombi­ta és szolfézs szakokon tanulnak a nebulók.- Az egyháznak fontos a refor­mátus szellemiségben nevelő is­kola - jelentette ki a nagytiszte­letű úr -, így a bővítések min­denképp folytatódnak a teljes komplexum megvalósulásáig. Az idén szeptemberben hét kis elsős kezdett, s az az érdekes helyzet állt elő, hogy valameny- nylen átányiak. ■ A tarnaméraiak már a rendszer- váltás előtt is megemlékeztek a' második világháború legvére­sebb ütközete, az 1943 január 12-i urivi áttörés áldozatairól. Később a Tarnaméráért Kultu­rális és Hagyományőrző Egye­sület vállalta fel a megemlékezé­sek szervezését. A januári megrázó történelmi esemény pillanatait az idén a Dreher Söröző különtermében elevenítették fel. A kor hangula­tát dr. Gulyás István magán­gyűjtő kiállítása Idézte fel: ácsolt fakereszt, rajta II. világháborús rohamsisak, mellette honvéd al­ezredesi egyenruha. A Himnusz után Kassáné Dér Gizella, az is­kola igazgatónője és Kovácsné Zazravecz Ildikó irodalomta­nárnő vezetésével adtak megha­tó műsort a gyerekek. Dr. Besse­nyei Ákos, az egyesület elnöke méltatta az elesett hősök haza­szeretetét, példaképül állítva mindannyiunk elé. Szőke József esperessel a jelenlévők együtt imádkoztak a 45 mérai hősi ha­lottért, majd a Gulyás doktor ál­tal írt megzenésített vers hang­zott fel dvd-ről „Kinek Tárná­méra volt szűkebb hazája...” címmel. Történelmi visszaemlé­kezésében a műgyűjtő kiemelte az egri 14. ezred helytállását is, melynek katonái január 14-én sodródtak harcokba, és az óriá­si szovjet túlerő estig felmor­zsolta őket. ■ I # « 4 \ 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom