Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-05 / 3. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 5., HÉTFŐ Rómeó és Zétény első újszülöttek, míg Alexandra Egerben harmadik Folytatás az 1. oldalról Dr. A1 Ghaoui Nádimtól a gyön­gyösi Bugát Pál Kórházban azt is megtudtuk, hogy náluk tavaly ugyanannyi gyermek született, mint 2007-ben. Egerben, a Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézetben janu­ár 1-jén 12 óra 30 perckor szüle­tett az új esztendő első babája, ne­vezetesen Gazsó Alexandra Zsu­zsanna, aki egészségesen, s pon­tosan 3100 gramm testsúllyal lát­ta meg a napvilágot. Amint az ki­derült, a nagytályai családnak ő már a második gyermeke. Az anyukát és a kislányát dr. Berhés István, a megyeszékhely gyógyító létesítményének orvos igazgatója a kórház, Merczel Jó­zsef alelnök pedig a Heves Me­gyei Önkormányzat nevében kö­szöntötte szombaton délelőtt. Arról is tájékoztatták ez alka­lomból a Hírlapot, hogy az idei év első napjaiban a megyei egész­ségügyi intézményben összesen tíz gyermek született. Tavaly egyébként 1633 szülést számlál­tak itt, s ebből minden ötödik csá­szármetszéssel ment végbe. Ez az országos átlagnál jobb arány, ami szerint az egri kórházban az átlagosnál magasabb a természe­tes szülések aránya. ■ Vadász lőhette el az optikai kábelt Mikófalván Hosszabb időn át szünetelt az el­múlt hosszú hétvégén Mi­kófalván a kábeltelevíziós szol­gáltatás. Több lakos arról pa­naszkodott a Hírlap ügyeletes munkatársának, hogy szombat estétől vasárnap délig nem volt látható az adás a készülékeken. A szolgáltató vasárnap délelőt­ti közlése szerint az adáskimara­dás oka technikai meghibásodás volt. Vélhetően egy vadász ellőt­te az optikai kábelt, ezért marad­tak műsor nélkül a szolgáltatást megrendelők. Az adáskimara­dás miatt türelmet kértek a rendszer működtetői, hiszen, mint mondták, nem várt helyzet állt elő egy rosszul célzó ember miatt. Vasárnap estére a mikó- falvaiak már visszakapták a szolgáltatást. ■ fontosak a főiskola számára - tudtuk meg. Ezen túl a hallgatói szolgáltatások javítása végett kí­vánnak sikeresen pályázni, illet­ve a tudás közvetítése, közzété­tele, népszerűsítése pályázati té­makörben is beadtak pályamun­kát igen intenzív év végi előké­szítést követően. Az Almagyar- dombon pedig be szeretnék fe­jezni a kollégium-felújításokat. A rektor szerint a hallgatói ön- kormányzattal nagyon konst­ruktív szellemben megy az el­képzelések valóra váltási folya­A D-jeltí sem maradhat ki a megújulásból MÉG A TÉLEN elkezdik a D-je- lű épület rekonstrukcióját. Tavasszal tovább folytatják ezen létesítmény belső tér- szerkezetének a megújítását. Ide kapcsolódik a tartalmi fejlesztés is: nyolc oktató- és részben kutatólaboratórium teljes körű felújítása, újra be­rendezése történik majd meg, ami lényegesen javítani fogja a laborigényes tárgyak tárgyi feltételrendszerét. mata, így 2009-ben várhatóan megkezdődhet az intézmény még fel nem újított kollégiumá­nak a rekonstrukciója.- Szeptemberben szeretnénk nagyon elégedettek lenni azzal a jelentkezői létszámmal, amely azokból áll össze, akik az egri fő­iskolát tekintik úgy, hogy tény­leg ez a jó döntés. Nemcsak mennyiségi adatokra gondolunk itt, a puszta számokra, hanem minőségében is értjük mindezt. Szeretnénk, ha stabilizálódna az alapképzésben részt vevők szá­ma. Ez igaz a felsőfokú szakkép­zésre és a 21 féle kínálattal elin­duló mesterképzésre egyaránt. Szeretnénk, ha a 2009-2010-es tanév úgy indulhatna, hogy az egri főiskola soha nem elfelejtett és el nem adott igazi arcát, a ta­nárképzést jó esélyekkel vihetné a képzési piacra. Ezért is dolgo­zunk az elkövetkező időszakban, mindent elkövetve, hogy a lehe­tő legkorrektebb és legjobb tájé­koztatást adjuk a hozzánk igyek­vőknek, beleértve ebbe azt is, hogy most már többféle célcso­porttal kell foglalkoznunk. - is­mertette a rektor az intézmény vezetésének a 2009-es esztendő­vel kapcsolatos reményeit. | A közelmúltban interjú­ban összegezte dr. Hauser Zoltán az elmúlt év ta­pasztalatait. Most a 2009- es esztendőről, benne leg­nagyobb vállalásukról, a Líceum megújításáról kérdeztük. Sike Sándor Az egri főiskola átalakulási folyamatába jól illeszkedett bele a Leányka utcai kampusz és a parkok tavaly szeptemberi átadása is Dr. Hauser Zoltán, az Eszter- házy Károly Főiskola (EKF) rek­tora szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv igazi indulási időszakának a 2008-as esztendőt tekinthetjük. Miközben az akció­tervek 2007-2008-ról szóltak, 2007-ben döntően az előkészü­letek folytak, s maguk a pályáza­tok tavaly jelentek meg. Ezeknek az EKF számára már részben van is eredményük. A meghirde­tett lehetőségek közül az egri fő­iskolát elsősorban a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és a Társadalmi Infrast­ruktúra Fejlesztési Program (TlOP) érinti, de szerepet játszik az intézmény életében a tudás- központjukat finanszírozó OOP, § vagyis a Gazdaságfejlesztési Operatív Program és a környe­zetvédelmi kérdésekkel foglalko­zó program, a KEOP, valamint a régiós lehetőségeket megcélzó ÉMOP, azaz Észak­magyarországi Ope­ratív Program.- A mi fő forrása­ink a TÁMOP- és a TlOP-programok, amelyekre pályázva az első igazán nagy eredményünk az volt, hogy ta­valy tavasszal a Nemzeti Fejlesz­tési Ügynökség és a bennünket irányító hatóság az intézmény fejlesztési pályázatát eredmé­nyesnek találta. Kidolgozott el­képzelésünk tartalmi fókusza a természettudomány és az infor­matika, a célterület pedig a Líce­um épülete, amit gyakran úgy is emlegetünk, hogy az „Egyetemi Ház”. Ez a több mint kétszáz éves igen komoly örökséggel és érték­kel bíró épület mint épített örök­ség is rendkívül jelentős. A pá­lyázat eredménye nagy örömet jelentett, hiszen komoly forrást, ötmilliárd forintot fordíthatunk a megvalósításra, amihez hozzá­jön még 300 millió forint saját erő is - fogalmazott a rektor, aki- I tői megtudtuk: nem kevés mun­kát és egyeztetést is adott az in­tézménynek a kétfordulós pályá­zat második szakaszának no­vember 15-ig tartó előkészülete. Ez sikerrel megtör­tént, és februárban már a támogatási szerződés megköté­sére számít az in­tézmény.- A támogatási szerződés azt jelen­ti, hogy három év alatt külső megjelenésében az épület egy­szerű megújulásánál több lesz látható. Arra törekszünk, hogy az eredetileg megépített térszer­kezet jellemezze a Líceumot be­lül. A sikeres pályázatnak kö­szönhetően fel tudjuk újítani azokat a területeket, amelyek oly gyakran használtak és látogatot­tak nemcsak az intézmény pol­gárai, hanem a városbeliek, vagy az ide látogatók részéről is - hangsúlyozta Hauser Zoltán. A nagy ívű terv alapján bőví­tik is az épületet, ami részben azzal jár, hogy feltárják az eddig „rejtett” tereket, így a mélyföld­szintet, illetve az udvar alatt egy XXL századi követelményeknek megfelelő auditórium maximu­mot létesítenek infotórium né­ven. Ez utal a funkciójára is: egy központ, ami kulturális, tudomá­nyos és művészeti feladatok be­fogadására is alkalmas.- Úgy gondolom, hogy a jövő szempontjából grandiózus fel­adat előtt állunk a Líceum revitalizációjával. Ez rendkívüli módon le fogja kötni az erőinket, hiszen mind építési, mind tartal­mi vonatkozásban nagy volume­nű a feladat. De logisztikai lag is komoly kihívás lesz, mert egy­részt a várost a lehető legkevés­bé zavaró módon kell felvonulni az építkezéshez, másrészt a saját életünkhöz kötődő egységeknek szintén zavartalanul kell működ­niük - vázolta a felújítás meg­kezdésével járó kihívásokat a rektor, aki egyébként természe­tesnek tartja, hogy az épület új életre keltéséhez kapcsolódnak más jellegű fejlesztések is. Az épületben múzeumok működ­nek például, ezért - a főegyház­megyével együttműködve - egy látogató- és iskolabarát múzeu­mi program indulhat el két önál­ló, de összehangolt pályázattal. A tanárképzés megújulása, megújítása érdekében az elmúlt évben jó néhány olyan pályáza­tot is előkészítettek, amelyek ■ jövő szem­pontjából gran­diózus feladat előtt állunk a Líceum revita­lizációjával.” MEGYEI KORKÉP Ötmilliárd forintból megújulhat líceum Visszakapja majd régi szépségét az épület, de lesz egy másik arca is Októberiben megbicsaklott a termelés ipar A világválság miatt megyénkben visszaesett jócskán az export is Emelkedett a Széchenyi- kártya kamattámogatása Az ipari termelés az előző év azo­nos időszakához viszonyítva 2008. októberében országosan 7,2 százalékkal csökkent. Szep­temberhez képest az index a ti­zedik hónapban 1,9 százalékkal csökkent, áll a Központi Statisz­tikai Hivatal jelentésében. A vál­ság beköszöntével jelentősen visszaesett az export is, főleg a feldolgozóipar legnagyobb ex­portőrének számító villamos gép, műszergyártás kivitele esett, közel tizedével. A jármű- gyártás külföldi eladásai nyolca- 1 (Iával zuhantak. Termelésnövekedést október- J ben a bányászat, illetve a villa- | mos energia-, a gáz-, a gőz- és a I vízellátók könyvelhettek el. A Az ipari cégeknél összébb húzzák a nadrágszíjat. Képünk illusztráció. hazai fogyasztás mérséklődése következtében mélyrepülésbe kezdett az élelmiszeripar és a textilgyártás is. Viszonylag kedvezőek voltak az első háromnegyed évről szó­ló jelentések a Heves megyei ipar esetében, az itt telephellyel rendelkező cégek termelése szeptember végén meghaladta a 480 milliárd forintot, amely nyolctized százalékkal maradt el 2007. kilencedik hónapjától. Ok­tóberben azonban még ötvenmil- liárd forintot sem sikerült előál­lítaniuk a cégeknek - ez hetven százaléka az egy évvel korábbi­nak -, s a tavalyihoz mért vissza­esés meghaladta a négy száza­lékpontot. ■ A Széchenyi-kártya állami ka­mattámogatása a 2008-as egy százalékról erre az esztendőre annak duplájára emelkedik. A korábbi tervek még a kedvez­mény megszüntetéséről szóltak. A legújabban megfogalmazott in­doklás szerint a kis- és közepes vállalkozások a leginkább sérülé­kenyek a válságban, ezért azokat kell a leginkább támogatni. A Széchenyi-kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamra (MKIK) közösen indította útjára azzal a céllal, hogy a lik­viditási nehézségekkel küzdő mikro-, kis- és középvállalkozá­sok hürokráciamentesen ked­vezményes banki forgóeszközhi­teihez jussanak. Megyénkben a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara eddig közel 2800 kérelmet fogadott. A lehetőségek közül a vállalkozók leginkább ezzel élnek. A Széchenyi-kártya program keretében felvett hitel kamatához induláskor, 2002-ben öt százalék- pontos támogatást adott a kor­mány, ez 2006-ban kettőre, majd az azt követő évben egy százalék­ra csökkent. A hitelkeret viszont egyről huszonötmillió forintra nőtt. A kamattámogatás a jelenle­gi rendszer szerint tízmillió forint felhasznált hitelösszegig és a 2009. december 31-éig átadott kártyákra vonatkozik. ■ A 1 ) I < i * A

Next

/
Oldalképek
Tartalom