Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)
2009-01-21 / 17. szám
2009. JANUÁR 21., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 HEVES, KISKÖRE ÉS KÖRZETE Bekamerázták a települést, érezhetően javul a közbiztonság November végén és december elején helyezték üzembe a térfigyelő kamerákat Tarnaörsön. Egy pályázati forrás tette lehetővé, hogy a 13,5 millió forint értékű rendszer megépüljön. Mostantól 14 kamera, egy központi szerver és két monitoros kezelőegység „dolgozik” a település jobb köz- biztonságáért.- A rendszer működését a kábeltelevíziós hálózat megépülése tette lehetővé - jelezte Almádi János polgármester. - Az egyik kezelőegységet a polgár- mesteri hivatalban helyeztük el, a másikat tavasszal „élesítjük be”. Ez utóbbi Jászapáti központtal működik majd, hiszen három jász település, Apáti, Dózsa és Szentandrás is pályázatot nyert a térfigyelő rendszer kiépítésére. Tavasztól a négy település összefogásával 24 órás szolgálat működik majd a központban, amelyhez legalább három dolgozót is alkalmazni kell a jövőben. ■ Négy településnek lesz közös központja Jászapátiban. A tarnaörsi kamerák a nap 24 órájában működnek, a felvételeket 72 óráig őrzik. A rendszernek komoly bűnmegelőzési szerepe van, hiszen annak működése óta komolyabb bűncselekmény nem történt a községben. Ráadásul a kamerák rögzítik a faluba be- és kimenő forgalmat is, vagyis visz- szakereshető, ha az éj leple alatt idegen autók bukkannának fel.- Az utóbbi egy hónapban szinte teljesen megszűntek azok a köztéri rongálások, amelyek eddig komoly károkat és bosszúságot okoztak - folytatta a polgár- mester. - A kamerák segítségével védeni tudjuk az időseket a besurranó tolvajoktól, figyelni tudjuk az illegális fakitermelést és szállítást. A lakosok jelentős része örömmel fogadta az új technikát, hiszen nem az a cél, hogy a lakosok hétköznapjait megfigyeljük, hanem az, hogy az illegális cselekményeket megakadályozzuk. Csupán azok adtak hangot aggodalmuknak, akik hajlamosak a törvényt megsérteni. A polgármester szerint a rendőrség munkáját is segíti a térfigyelő hálózat. Ha mikrotérségi szinten is kiépül a biztonsági rendszer, mindenképpen javulhat a közbiztonság. ■ Zaránk 1975-ben társult Tarnamérához, azóta az iskolát és az óvodát közösen működtetik Tárnáméra székhellyel Önállóság, társulás nélkül oktatás A törvény jelentős kényszerítő erővel bír Tovább keresi a lehetőséget az erdőtelki önkormányzat annak ellenére is, hogy a testületi tagok korábban leszavazták az előkészített iskolatársulási megállapodást. Szuromi Rita Lapunkban a közelmúltban foglalkoztunk a már megalakult délhevesi iskolatársulások előnyei- | vei. Akkor jeleztük: a mostani társulási „hullámhoz” ketten nem csatlakoztak, Erdőtelek és Tárnáméra.- Két lehetséges partnerrel is tárgyaltunk - mondta Bakos Károly, Erdőtelek polgármestere. - Földrajzilag és történelmileg indokolt lett volna a Tenkkel történő megállapodás, ám mivel Tenk az Átány-Hevesvezekény tengelyt választotta, így mi negyediknek már nem szerettünk volna társulni. Komoly előkészítő tárgyalásokon voltunk túl .| Tiszanánával és Kömlővel, ám a képviselő-testület az utolsó szavazáson 8:4 arányban nemet mondott. Most valóban önállóan működik az iskola, de a törvényi feltételek rákényszerítik az ön- kormányzatokat arra, hogy partnert keressenek. Hogy milyen feltételekkel és kihez csatlakozik majd az erdőtelki iskola, azt egyelőre nem lehet tudni. Bakos Károly úgy fogalmaz: ő már egyszer megégette magát, legközelebb már csak biztosat mond. Az viszont tény, hogy a normatíva miatt nagy szükség lenne az iskolatársulásra. Tímár László, Tárnáméra polgármestere úgy fogalmaz: ők most nem társultak, viszont társulásban működnek. Övék volt a térség első iskolatársulása, mégpedig akkor, amikor sem törvény, sem normatíva nem kényszerítette erre a településeket.- Mi 1975-ben kötöttünk társulást Zaránkkal - mondta -, hiszen ott akkor szűnt meg az iskola-óvoda, sőt a közös jegyzői inA dél-hevesi térségben kialakult gyakorlat azt mutatja, hogy rendszerint két település köti meg a társulási megállapodást. Kivétel ez alól Tenk, Átány és Hevesvezekény gyakorlata, igaz, a vezekényi gyeretézményünk is erre az időszakra datálódik. Igaz, a zaránki gyerekek eleinte Hevesre jártak, ám az akkori közös tanács úgy döntött, közelebb van Tárnáméra, s mivel ezt az oktatás színvonala is indokolta, ezért nálunk 1975- ben megvalósult az iskolabusszal történő átjárás. Ezekben az évtizedekben sem normatíva, sem törvényi szabályozás nem kényszerítette a településeket együttműködésre, az mégis kiválóan működött. Aztán a rendszerváltás időszakában lehetőség volt körjegyzőségek és iskola-óvoda fenntartó társulások megalakítására, s számunkra teljesen természetes volt, hogy a korábbi gyakorlatot folytatjuk. Ennek pozitív hoza- déka lett az is, hogy abban az időszakban, amikor sokan szakek egyelőre Hevesre járnak, csupán az óvoda csatlakozott a két szomszédhoz. A legnagyobb gyermeklétszámú társulás az erdőtelki-kömlői-tiszanánai lehetett volna, ha az erdőtelki testület megszavazza ezt. kos-ellátottsággal küzdöttek, nálunk nem dolgozott képesítés nélküli pedagógus vagy óvónő. A társulás jelenleg 10-12 milliós plusz normatív támogatást jelent a központi iskolának. A polgármester megjegyezte: habár papírforma szerint Zaránkkal tartják fenn a közös intézményeket, nagyfügedi, boconádi, erki, hevesi és tarnazsadányi gyerekek is járnak az itteni iskolába.- A három évtizede jól működő partnerség eredménye, hogy a most januárban megnyitott új bölcsőde is társulásban működik, természetesen a zaránki és mérai anyukákat segítve - folytatta Tímár László. - Az eddigi nagy beruházásaink is két település gyermekeit szolgálják, ilyen volt a konyha korszerűsítése vagy az Almásy-kastély osztálytermeinek felújítása. S ha az új óvpdánk pályázata nyer, az is a fejlődést szolgálja. Tárnáméra egyébként nem csupán az oktatás területén és a körjegyzőség biztosításával fonta szorosra a Zárónkhoz kötődő szálait, hanem például a Zárónkon megépült szociális otthonba történő felvételkor is elsőbbséget élveznek a helyi és a mérai lakosok. ■ Egyedül Erdőtelek keresi tovább partnerét a társuláshoz. Úgy vélik, hogy párosban szép az élet Tiffany-üvegekből nyílik kiállítás tárnáméra A magyar kultúra napján, január 22-én 15 órakor a helyi könyvtárban Farkas Andrea budapesti Tiffany-készítő amatőr művész különleges munkáiból nyílik kiállítás. A helyi kötődésű alkotó munkáit Tímár László polgármester ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Jövőre pályáznak a szennyvízrendszerre erdőtelek A település a kö- zelmúltban.60 millió forintot nyert a szennyvízberuházás előkészítésére. Az idén elkészülnek a tervek, s várhatóan 2010 tavaszán tud az ön- kormányzat pályázni a megvalósításra. A településen a rendszer teljes kiépítése 1,5 milliárd forintba kerül. Díszvendégek lesznek a kocsonyafesztiválon TiSZA-tó A februárban meg- • rendezendő miskolci kocsonyafesztivál díszvendége a Tisza-tó lesz. A térség turisztikai szolgáltatói mintegy 50 négyzetméteren mutatkoznak be. Január végén a fővárosi Europark bevásárlóközpontban építenek fel egy Tisza-tavi életképet, mely már a tavaszi-nyári pihenési lehetőségekre hívja fel a figyelmet. A Nyugat nagyjai előtt tisztelegnek tenk Pénteken rendezik meg a helyi általános iskolában a magyar kultúra napi szép- és helyesíró, valamint próza- és versmondó versenyt. A rendezvénnyel ezúttal a 100 éves Nyugat folyóirat szellemisége előtt tisztelegnek. Körzeti oldalaink heti menetrendje ►szerda heves, kisköre Az oldalt írta: Szuromi Rita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: rita.szuromi(5 axelspringer.hu Riportkötet a hétköznapokról könyv A térség fontosabb eseményeinek gyűjteménye Emléktííz a doni áldozatokért katasztrófa Hatvan kömlői harcolt a háborúban Az elmúlt esztendő végén jelent meg a Heves Megyei Hírlap kiadója, az Axel Springer Kft. gondozásában lapunk dél-hevesi munkatársának, Szuromi Ritának a Lapszemle a hétköznaj)- okból című riportkötete. A könyv több dél-hevesi térségben készült riportot is tartalmaz. Megtudható például az, miért fogadták kétkedve a kömlőiek az egy éve történt rejtélyes haláleset rendőrségi magyarázatát, hogyan élnek ma az egykor gazdag kulákfaluban az átányiak, miért érdekes Szárazbő és Pusztafogacs legendája, avagy hol tart ma a tarnabodi Befogadó Falu program. Riport-összeállítás foglalA könyv megrendelhető a Hírlap kézbesítőin keresztül kozik a tiszai árvizekkel, nyomon követhető a majdnem lin- cselésbe fordult tiszanánai halálos gázolás és az erdőtelki lisztlázadás, de olvasható a térség ismert művészházaspárjáról, Kő Pálról és Halassy Csilláról is egy szabálytalan portré. Kiderül, ki is a hevesi Holle anyó, miért jó Akolháton több száz mangalica társaságában élni, s miért nem jó Tarna- zsadányban könyvet írni. A „Lapszemle a hétköznapokból” kötet kapható az újságárusoknál, a helyi postákon, de megrendelhető a Heves Megyei Hírlap kézbesítőin keresztül, és természetesen szerkesztőségünkben is lehet vásárolni. ■ A megyében az elsők között emlékeztek meg a világháború hőseiről Köm lön. A település azon dél-hevesi falvak közé tartozik, ahol szinte minden családot érintett a háború borzalma: rokonokért, szomszédokért, barátokért aggódtak az otthon maradottak a világégés éveiben. Az idén immár 13. alkalommal gyújtottak emléktüzet Kömlőn az urivi áttörés emlékére. A településről a doni harcokban mintegy hatvanan vettek részt: negy- venhatan elestek, tizennégyen élték túl a magyar történelem f egyik leggyászosabb ütközetét, a t doni katasztrófát. A mostani em- J léktűz-megemlékezésen mint- t egy ötvenen vett részt. ■ Ötven kömlői emlékezett a háború áldozataira az emléktűz előtt ß A t > «
