Heves Megyei Hírlap, 2009. január (20. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-20 / 16. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2009. JANUÁR 20., KEDD FÓKUSZ tenk A társulás megalakítását szabálytalannak vélték a panaszosok és bírósághoz fordultak, a helyi vezetés szerint mindenben jogszerűen és példamutatóan jártak el A kivitelezést az QMS Hungária Kft.-re bízták. A beruházás megkezdettségére hivatkozással a második ütemben kizárták Tenket a pályázók sorából. A Heves Megyei Bíróság pervezető végzése szerint újra kellene alakítani a szennyvízközmű-társulást Tenken. A vita másfél éve folyik az időközben elké­szült és átadott beruhá­zás kapcsán. Rénes Marcell A társulásalapítás érvénytelen­ségének megállapítása iránt ki­lencven helybeli család indított pert, ügyvédet fogadva a megyei bíróságon a 2008-as esztendő elején. Lapunknak Szopkó Ta­más, Petneháziné Molnár Tí­mea, Oszlánczi Sándorné, Kövesdi Tibor és Szalmásiné Racsek Ágnes - a két utóbb em­lített panaszos egyben önkor­mányzati képviselő is - elmond­ta: először 2002-ben merült fel konkrétan a csatornázás ötlete. Akkor több szomszédos falu ösz- szefogásáról és a Fundamenta lakástakarékpénztári szerződé­ses konstrukció igénybevételé- | ről volt szó, ingatlanonként 150 | ezer forintos saját erőről beszél- - tek. Négy esztendő telt el csend­ben, majd 2006-ban hallhatták a helyiek a községi vezetés új el­képzelését: Tenk egyedül is meg­oldja a feladatot. 2006. novem­ber végén elbírálták a közbeszer­zési pályázatot. Ezt követően' 2007 elején egyfajta, képviselők által végzett szondázás, felmé­rés is zajlott, ám akkor már 250-350 ezer forint önrészt em­lítettek, és a többség ennyiért in­kább nem akarta a szennyvizet - hangsúlyozták beszélgetőpart­nereink. Majd újrajárták a falut Török Margit polgármester megbízottai, a vízlközmű-társu- lásba belépéshez olyan nyilatko­zatokat vittek, melyeken már 350 ezer forintról olvashattak. Három önkormányzati képvise­lő kezdeményezésére 2007 júli­usában végül falugyűlést ren­deztek, ahol jelenléti íveket írat­tak alá, s amely fórum sokak meglepetésére a helyszínen „át­változott” a víziközmű-társulás alakuló közgyűlésévé. Az el­hangzottak szerint 450 úgyne­vezett fogyasztási egység létezik Tenken, a társulás létrehozásá­hoz pedig a jogszabály értelmé­ben kétharmados többség - az­az 300 egyetértő voks - kell. Ha ez megvan, a társulási döntések minden helybelire nézve kötele­zőek. Bár a 300-hoz képest csak 281 igen szavazat jött össze, a szervezet mégis megalakult. A panaszos családok emellett a gyűlés összehívásának körülmé­nyeit és az ülés levezetésének szabálytalanságait is kifogásol­ták. Elsőként a cégbírósághoz, majd a főügyészséghez fordul­tak, eredménytelenül. Egy ügy­véd segítségével, valamint az ügyész tájékoztatása alapján tudták meg, hogy hat hónap a jogvesztő határidő, és perindí­tásnak van helye. Ezt követően 2008 elején pert indítottak a me­gyei bíróságon. Ezt már csak az is indokolta, hogy időközben, 2007 novemberében a társulás határozatot hozott a kötelező ér­dekeltségi hozzájárulás, havi 8750 forint megfizetéséről. A bí­rósági keresettel egyidejűleg alá­írásgyűjtés is zajlott a települé­sen, a kézjegyekkel ellátott íve­ken a Heves Megyei Főügyész­ségtől törvényességi felügyeleti vizsgálatot kértek. Ami a pert il­leti, a megyei bíróság négy tár­gyalást tartott, az utolsót követő­en született a fent említett perve­zető végzés. A bíróság közölte: a társulás 45 napon belül tartson megismételt és immár szabályos alakuló közgyűlést, a megkívánt számú belépővel. A bírói felhí­vásnak eleget nem téve 2008. november 27-én a csatornamű­társulat bejelentette a jogutód nélküli megszűnését, és közöl­te, hogy a beruházást átadta az önkormányzat részére, és egy­ben elrendelte elszámolási eljá­rás lefolytatását. Szopkó Tamás és társai felhív­ták a figyelmet arra: a faluveze­tésnek a csatornaberuházáshoz kapcsolódó sikertelen pályázat esetében is fennáll a felelőssége. Az első két ütemben különböző forrásokból összesen csupán mintegy 130 millió forint pályá­zati támogatáshoz jutott a tele­pülés, míg a beruházás összkölt­sége nagyjából 430 millió forint. Harmadik ütemben az Észak­magyarországi Regionális Fej­lesztési Ügynökséghez (NORDA) pályáztak az ÉMOP uniós pénze­ket is magában foglaló keretére, 217 milliós projekt-költségvetés­sel. A kivitelező QMS Hungária Kft. azonban ekkorra már a tel­jes beruházással végzett. Az érintett szakasz műszaki átadá­sa ugyanis 2007 végén megtör­tént, míg a pályázatot csak 2008. július 3-án fogadták be formai szempontból. A NORDA ellen­őrei pár nappal később megálla­pították: kiépült a szennyvízcsa­torna-hálózat, márpedig elké­szült beruházással nem lehet pá­lyázni. Tenket azonmód ki is zár­ták a pályázatból. A kieső 200 millió forintot hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással pótol­ná a. 2008-ban egyébként össze­sen 380 millió forintból gazdál­kodó község. Kérdés, hogy ezt a terhet is figyelembe véve vajon mennyibe kerül egy-egy tenki polgárnak a szennyvízhálózat, és ki felel a hibás döntésekért?- A múlt év februárjában a bí­róságtól tudtuk meg, hogy mi történt, hogy évek óta „baj van velünk”, s feljelentették a társu­latot - nyilatkozta lapunknak Török Margit polgármester, dr. Bőhm Béla jegyző és Rózsáné Balog Katalin alpolgármester. Elmondásuk szerint, miután a cégbíróság bejegyezte a társula­tot, abban a hiszemben tevé­kenykedtek, hogy törvényesen működnek. Hivatalosan senki sem kereste őket azzal, hogy problémája lenne, sem a képvi­selő-testület ülésein, sem a köz­meghallgatáson. Török Margit úgy véli: politikai ellentétek is húzódhatnak a háttérben, Szopkó Tamás 2006 őszén pol­gármesterjelöltként indult az ön- kormányzati választásokon, mint a jelenlegi polgármester ve- télytársa. Török Margit hangsúlyozta: eredetileg már 1999 óta terve­zik a csatornázást, a tenki ön- kormányzat döntései nyomán minden évben pályáztak. Elő­ször az úgynevezett KÖVICE- pályázaton sikerült nyerniük. Ám később nem a polgármester megbízottai, hanem a testület ál­tal választott szervezőbizottság tagjai járták a falut - ezt azok­nak, akik maguk is képviselők, illene tudniuk. Az előkészítő munkabizottság vezetőjének pe­Csak a társulatnak jár kamattámogatás- természetesen a beruhá­zás megvalósulhatott volna társulat szervezése nélkül is, hiszen a beruházó Tenk község önkormányzata, nem a csatornamű-társulat- mondta dr. Bőhm Béla. Szavai szerint a társulatot kizárólag az érintett tenki polgárok érdekében szer­vezték meg, hogy a beruhá­zás rájuk eső költségeit ne egy összegben, hanem több mint fél évtizedes előtaka- rékossággal kelljen előte­remteniük. - Hogy közért­hetően fogalmazzak: a ma­gyar állam csak a társulat által felvett beruházási hi­telhez nyújt kamattámoga­tást - hangsúlyozta a jegy­ző. A társulat megszünteté­se a hatályos jogszabályok szerint történt, miután köz­célú feladatát eredménye­sen teljesítette, s a további működtetése már jogelle­nesnek minősült volna. dig a jegyzőt választották meg. A helybelieket otthonaikban fel­keresve közölték: aki rendelke­zik a korábban megkötött Fun- damenta-szerződéssel, annak 250 ezer forint, aki nem, annak 350 ezer forint lesz az önrésze, amit 2002-től kezdve nyolc esz­tendő alatt, 2010. december 31- ig, a vállalt havi részletekben kell törleszteni. Dr. Bőhm Béla kiemelte: a ki­fogásolt 2007-es falugyűlésen a szennyvízhálózat építéséhez hozzájárult tenkieket képviselő meghatalmazottak is részt vet­tek, egy-egy ilyen meghatalma­zott maximum száz ember kép­viselhetett. Nekik köszönhetően megvolt a szükséges arány a tár­sulás megalakításához, amelyet a jegyző állítása szerint - a sze­mélyesen jelen lévők és a meg­hatalmazottak révén - 305 fővel hoztak létre. Az igazsághoz hoz­zátartozik, hogy a megalakítás­ban egyébként több mint 350 ember vett részt, ha azokat is fi­gyelembe vesszük, akik tartóz­kodtak vagy nemmel szavaztak. A munkát befejezve, a társulás 2008. november 18-án, néhány nappal a december 3-án kézbe­sített bírósági végzés megérke­zése előtt megszűnt. A kötvénykibocsátás a jövő felélését jelentené - mondja a település polgármester asszonya török Margit elmondása sze­rint a telep építésére vonatko­zó KÖVICE-pályázat 2004-es megnyerése után, több siker­telen próbálkozás nyomán a szakemberek javasolták, hogy a csatornahálózat kiépí­tésének munkálatait bontsák ketté. A számokat pontosítva a polgármester kiemelte: az első ütemhez, amelyet 2007 decemberében adtak át, 73 millió forintot nyertek. Ennek a résznek a próbaüzeme 2008 májusában indult, ak­kor még csak 50 ingatlant kö­töttek a rendszerre. A hálózat második üteméhez lett volna szükség az újabb, a NORDA által kezelt forrásra, ahon­nan 180 millió forintot igé­nyeltek. A pályázat befogadá­sa megtörtént, majd egy - is­meretlen eredetű - bejelentést követően jöttek ki a községbe a fejlesztési ügynökség szak­emberei, és a beruházás meg­kezdettségére hivatkozással Tenket kizárták a pályázók sorából. Azonban a képviselő- testület és a víziközmű-társu­lás is úgy vélekedett: amit el­kezdtek, azt most már be kell fejezni. Mára 360 fogyasztási egység - ingatlan - esetében történt meg az úgynevezett „élőre kötés”, az érintett lako­sok túlnyomó többsége Török Margit: amit elkezdtünk, azt mindenképpen be kellett fejezni Fundamenta-szerződéssel ren­delkezik. A rákötött ingatla­nok értéke átlagosan mintegy 800 ezer forinttal növekedett. A kimaradt mintegy 100-120 lakás később csatlakozhat a hálózathoz. A társulás össze­sen 150 millió forint hitelt vett fel, ebből 100 millió a megelőlegezett lakossági ön­rész, p maradék piaci kama­tozású. A kötvénykibocsátás ötlete valóban felvetődött, de azt maga a polgármester sem támogatja, mert a jövő felélé­sét jelentené. Az idén egyéb­ként összesen mintegy 10 mil­lió forint hitelt kell törleszte­nie a településnek. A társulás összesen százötvenmillió hitelt vett fel a beruházás megvalósí­tásához. A kivitelező cég közel negyvenmillió forintot engedett az árból. I ______________í______________L t * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom