Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-06 / 285. szám

2008. DECEMBER 6., SZOMBAT GAZDASÁG&KÖZÉLET 7 PERCES INTERJÚ Az idei nyertes szerint kell az összefogás- Mi jelent az Év Borásza- díj a szakmában? - kér­deztük Konyán Jánost, az év bortermelőjét - Azt mondják, ez a borá­szok Kossuth-díja, de én nem gondolom annak. Na­gyon megbecsülöm a díjat, amely arra ösztönöz, hogy még jobb és minőségibb bo­rokat készítsek. Ha rossz bort készítenék, most már nem csak a nevemre hoznék szégyent, hanem a díjra is.- Ön hogyan látja, hol van a magyar bor helye a vi­lágban?- A magyar bor nagyon jó, sőt a legjobb a világon. Mégsincs azon a helyen, ahol lennie kéne. Ebben a borászoknak is van felelős­ségük. Nagy szükség van az összefogásra. Több nemzet­közi borversenyen kellene indulni, hogy a természetes marketing beinduljon. Ha a versenyen isznak az embe­rek egy jó bort, megkérde­zik, hogy honnan szárma­zik. Kíváncsiak lesznek az országra, elmennek oda. Ha a művelt, értelmiségi világ­ban elismertté válik egy bor, az előbb-utóbb az átlagfo­gyasztóra is hatással van.- Önnek melyik a kedvenc bora?- Sajnos elfogult vagyok a saját boraimmal. Mivel én el­sősorban vörösborokat ter­melek - a balatoni borvidék szokásos fehérboraival szem­ben - én is a testes vörösbo­rokat kedvelem. ■ Boda Veronika NÉVJEGY: 1974-ben szerzett diplomát a Kertészeti és Élelmiszer- ipari Egyetemen. M1990-ES évek elején a leg­elsők között jelent meg pa­lackozott boraival a piacon. MAGYARORSZÁGON az első, aki az úgynevezett barrique hordós érlelést alkalmazta. elsőként bizonyította be: a Dél-Balatonon lehet kékszőlőből is csúcsbort készíteni. A jó bornak is kell a cégér siker A somogyi Konyári János lett idén az év termelője Idén tizennyolcadik alka­lommal osztották ki a ma­gyar borászok által el­nyerhető legrangosabb ki­tüntetést, az Év Borter­melője díjat. Ezúttal a balatonboglári Konyári János kapta. A Bor Aka­démia elnöke azonban nem ünnepel, szerinte a hazai bortermelés nagy gondokkal küzd. Boda Veronika Konyári János, somogyi borter­melő kapta az év legrangosabb hazai bor kitüntetését: az Év Bor- termelője-díjat, amelyet a szak­mában a bortermelők Kossuth- díjának is neveznek. Az elisme­rés idén ünnepelte nagykorúsá­gát, Sümegi József, a Magyar Bor Akadémia elnöke mégsem fel­hőtlenül boldog. ■ Magyarországon a bortermelés egyensúlyban van a fogyasztással. „Az elmúlt tíz évben jelentős volt a magyar bor piacvesztése, amely a termőterület csökkené­sét is okozta. Míg 1993-ban még 131 ezer hektáron termeltünk szőlőt, addig most ez a szám csak 80 ezer hektár” - mondta Sümegi az eredményhirdetés után. Hozzátette, Magyarorszá­gon a szőlő- és bortermelés egyensúlyban van a fogyasztás­sal. Tehát amennyi bort megter­melünk, annyi az éves fogyasz­tás is. Az óriási konkurencia miatt azonban, amely az ágaza­tot terheli, a fogyasztók nem el­sősorban a hazai borokat veszik, hanem inkább az olcsóbb im­port termékeket. „Ebben az év­ben az importborok nagyság­rendje már eléri a négyszázezer hektolitert, amely a teljes belföl­di fogyasztásnak több, mint a tíz százaléka. Ha az importborok aránya eléri a 15-20 százalékot, az már kritikusan érintheti az ágazatot” - mondta az elnök. A gazdaságossággal is van­nak gondok, hiszen a növényvé­dő szerek, a műtrágya, a mun­kaerő, a gépi munka, az üzem­anyag ára jelentősen megnőtt, ugyanakkor a végtermék ára csak mérsékelten emelkedik. Konyári János már letette kézjegyét a magyar borszakmában Az év legjobb bortermelői 2000-től 2000. Figula Mihály, Balatonfxired - Csopaki bon'idék 2001. Szepsy István, Tokaji bon'idék 2002. Malya Ernő, Etyek - Budai borvidék 2003. Árvay János, Tokaji borvidék 2004. Takler Ferenc, Szekszárdi borvidék 2005. Vincze Béla, Egri borvidék 2006. Garamvári Vencel, Balatonboglári borvidék 2007. Frittmann János, Kunsági bon’idék 2008. Konyári János, Balaton bogiári borvidék ' „A borgazdaság kétarcú, hiszen van egy szűkebb réteg - körül­belül 5-10 százaléka a termelők­nek -, aki magas áron tudja ér­tékesíteni a termékét, így ma­gas profitot tud termelni. De a többség napi gondokkal küzd. így összességében nulla az ága­zati eredmény” - mondta Sü­megi. Egy problémával azonban már megküzdött az ágazat: Ma­gyarországon szinte teljesen megszűnt a borhamisítás - tette hozzá Sümegi. „Mivel a szőlő 50 forintba kerül kilónként, ezért nem éri meg hamisítványt előál­lítani” - tette hozzá. A problémák kezelésére Sü­megi szerint az Európai Unió többi országával azonos támoga­tási rendszer jelentené a megol­dást. „Feltétlenül igényli az ága­zat az EU többi szőlő- és borter­melő országával azonos támoga­tási szintet, amelynek még ma is alatta vagyunk” - hangsúlyozta. ■ A problémákra az unió többi országával azonos támogatási rendszer jelentene megoldást. Vida Péter, aki szintén esé-. lyes volt az Év Borásza-díjra, kérdésünkre azt mondta, a bor marketingérték is, ezért külö­nösen figyelni kell rá. „Az alap­anyag kiváló, de a technológiát fejleszteni kell, ehhez pedig olyan támogatási rendszer kell, mint amilyen külföldön is van” - mondta a szekszárdi borász. Hozzátette, mivel a bor a jelen­legi hatályos törvények szerint jövedéki termék, ezért eladása után sokkal többet kell adózni, mint más termékek esetében. „Ha legalább a hazánkban érté­kesített hazai bor után nem kel­lene adózni, már az is jelentő­sen segítene az ágazaton” - tet­te hozzá a borász. A nehézségek ellenére el­mondható, hogy a magyar sző­lő- és borágazat megítélése mégis pozitív, amely főleg an­nak köszönhető, hogy a gazdák a mennyiségi helyett a minősé­gi termelésre tértek át, és így a magyar bor a világpiacon is megállja a helyét. A termés egyébként közepes volt, de minőségben kiváló lesz az idei bor. Becslések szerint 3,5 millió hektoliter bort ter­meltünk. Diákhitel: még tíz napig igényelhető a kölcsön „még Tíz napig kérhetnek diákhitelt azok, akik eddig nem igényeltek, de még eb­ben a szemeszterben szeret­nék ezt megtenni” - mond­ta tegnap Őri András. A Diákhitel Központ kom­munikációs igazgatója sze­rint az összeg akár 200 ezer forint is lehet, a költségtérí­téses képzésben részt vevők számára pedig elérheti a 250 ezer forintot. Dolgozói negyedét elküldi a Vegyépszer kétszázötven dolgozóját bo­csátja el a jövő év első ne­gyedévében a jelenleg még 1150 főt foglalkoztató szom­bathelyi Delphi Hungary Kft. - közölte az MTI-vel Karl Aschemann ügyvezető igazgató. A csoportos lét­számleépítés szándékát már bejelentették a dolgozók­nak, de annak részleteiről még csak most kezdődnek az egyeztetések. A Vegyép­szer Zrt. is csoportos lét­számleépítést hajt végre: 250 munkavállalója elbocsá­tását jelentette be. Romániában elmarad az újabb nyugdíjemelés A ROMÁN KORMÁNY 2010-re halasztotta a januárra ter­vezett újabb nyugdíjeme­lést - adta hírül pénteken a román média. Az intézke­dés elhalasztása 1,8 millió nyugdíjast érint. Calin Popescu Tariceanu minisz­terelnök felszólította a Pénzügyminisztériumot, hogy minél hamarabb vég­legesítse a közkiadások csökkentése terén szigorú fegyelmet bevezető intézke­déscsomagot. Tariceanu: kevesebb közkiadás Öt hónapot kell már „csak” vámi csípőprotézisre Csökkent a csípő- és térdpro­tézisműtétek várólistája, jelen­leg körülbelül öt hónapot kell várni a tervezett beavatkozások­ra. Az Egészségbiztosítási Fel­ügyelet a kórházak szeptemberi jelentései alapján azt is megálla­pította, hogy küenc ellátás eseté­ben csökkent, hatban nőtt, há­romban nem változott a várólis­ta augusztus végéhez képest. A viszonylagos javulás annak köszönhető, hogy a kórházak augusztusi és szeptemberi telje- sítményvolumen-korlátját (tvk) 3,89 milliárd forinttal megemel­te az egészségpénztár. Az össze­get elsősorban az onkológiai és a gyermekellátásokra fordítja a szaktárca. ■ É. S. ■ AdOltlány. Nyolc darab, egyenként 250 ezer forint értékű életmentő eszközt tudnak vásárolni a légimentők ab­ból a kétmillió forintból, amelyet tegnap adott át dr. Király Mária, az Axel Springer gazdasági igazgatója. Az adományt dr. Túri Péter, az OMSZ Légimentő Kht. ügyvezető igazgatója, Rédei Lászlóné, a Medicopter Alapít­vány elnöke, valamint Razsovitz Gábor mentőtiszt vette át. Modicopter Alapítvány rész ère m. 2 000 000 Két mmjófgrrnX HUF ax«l sprlngsr j* Alapítvány VVil.'-o,'1, Nem lesz drágább az idén a karácsonyfa „Nem változik jelentősen a tava­lyi árakhoz képest a lue- és az ezüstfenyő ára” - legalábbis a Magyar Kertészeti Árudák Egye­sületének (Makert) elnöke sze­rint. Szabó Fruzsina elmondta: mindkét fajtából elegendő meny- nyiségű és jó minőségű hazai vá­gott fenyő áll majd rendelkezésre a hét végén kezdődő karácsonyi szezonban. A vágott lue- és ezüst­fenyő 90-95 százalékát főként Vas, Zala és Somogy megyében nevelik. Ezt a két fajtát elsősor­ban a nehezebb körülmények kö­zött élők, az idősebbek és a vidé­kiek veszik. A kisgyermekes csa­ládok többnyire a nagyobb, két­méteres vagy magasabb fákat vá­lasztják, míg az idősebbek beérik egy-másfél méteres karácsonyfá­val is. A jelenlegi legnépszerűbb, de legdrágább normann fenyők 60-70 százalékát importálják, zömmel Dániából. A legolcsób­ban az idén is az erdészetektől le­het beszerezni a fenyőfát. A kiültethető földlabdás fenyő­kért általában 20 százalékkal töb­bet kell fizetni. A kertészetekben egyre többen keresnek kisebb földlabdás gömbfenyőket, törpe­fenyőket, illetve selyemfenyőket a hagyományos fajták helyett. ■ Lucfenyő ______________1000-2500 Ft E züstfenyő________3800-5000 Ft Normann fenyő_______5000-8000 Ft F ORRÁS: MAKERT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom