Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-01 / 280. szám

2008. DECEMBER 1, HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER, BÉLAPÁTFALVA ÉS KÖRZETE 5 Az Egri lányok a Mestereket és a csipet-csapat CNC-t is előzte Franciska Pestre utazik ménESGazdaőág Aki szereti a lovakat, nem unatkozik Szilvásváradon Az Egri lányok elnevezésű csa­pat győzelmével zárult az a ve­télkedő, amely a pályaválasztás és pályakorrekció előtt álló fiata­lok számára tartott őszi rendez­vénysorozat szerves részét ké­pezte. A Felsővárosi Általános Is­kola Balassi Bálint Tagiskola tri­ója a Mester lányok (Balassi tag­iskola) és a CNC csipet-csapat (Felsővárosi Általános Iskola) együttese előtt nyerte meg az Egerben és a kistérségében mű­ködő intézmények számára ki­írt megméretést. Az Egri Térsé­gi Integrált Szakképző Központ­ban (TISZK) lebonyolított verse­nyen a 7-8. osztályos diákoknak hét feladatot kellett megoldani­uk. A Takács Zoltán TISZK ügy­vezető igazgató és Cseh István zsűrielnök által megnyitott pró­batételen azok vehettek részt, akik az előzetesen megadott szempontok szerint a legsokol­dalúbb pályamunkákat adták le. Az Egri lányoktól nem akadt jobb a pályaválasztási vetélkedőn Az Észak-magyarországi Regi­onális Munkaügyi Központ Egri Kirendeltség és Szolgáltató Köz­pont szakembereinek közremű­ködésével lezajlott döntő jól il­leszkedett a körcsarnokban megtartott pályaválasztási kiállí­táshoz. Az érsekkerti esemé­nyen az érdeklődők megismer­kedhettek az e-páiya honlappal és a Foglalkozási Információs Ta­nácsadó szolgáltatásaival is. A több mint ezer résztvevőt felvonultató rendezvényen a 20 közép- és 11 felsőfokú oktatási intézmény mellett hiányszakmá­kat bemutató munkáltatóként Előházyné Dobi Éva, Koczka Sándor és a BNV-Fa Kft. volt je­len. Az a fórum pedig már kife­jezetten a pedagógusoknak szólt, ahol hét oktatási intéz­mény tanárai kaptak informáci­ót az Állami Foglalkoztatási Szol­gálat által kínált együttműködé­si lehetőségekről. ■ B. Cs. Legyen bármily szemreva- ló, ha rossz a természete, nem lehetnek utódai. Leg­alábbis a lipicaiaknak. Négyessy Zita- Fontos, hogy kezesek legye­nek, s jó munkakészséggel ren­delkezzenek - avat a lótenyész­tés rejtelmeibe Dallos Andor, a szilvásváradi Állami Ménes­gazdaság igazgatója. Az istálló­ban beszélgetünk, miközben a kancák mindennapos tisztoga­tása zajlik. Nincs berzenkedés, nincs prüszkölés, amikor Hor- , váth Géza, munkakörét tekint­ve betanító fogatos a kézikefével módszeresen ledörzsöli a szőrü­ket, megfésüli a sörényüket. Ezek a lovak jól tudják, hogy a pucolkodás a szépség része, s ők gyönyörűek szeretnének lenni. Az igazgató viszont azt bizony­gatja, hogy a külcsín nem min- | den. Ezek az állatok dolgoznak, f fogatokat húznak, lovasokat ;§ visznek a hátukon. Nem lehet- £ nek öntörvényűek, dacosak, hisztisek. Azért sem, mert míg például versenyekre szállítják őket, jól kell tűrniük az utazás okozta izgalmakat. Előfordulhat- a nemzetközi megméretések esetén -, hogy ezer-ezerötszáz kilométert is megtesznek a jár­mű platóján. Igaz, közben enni és inni kapnak, megmozgathat­ják izmaikat. Az Állami Ménesgazdaságban a törzskancák száma átlagosan 70-75, s a lovak összlétszáma el­éri a 240-et. A ménesgazdaság fel­adata, hogy megőrizze a tradicio­nális lipicait az utókornak. Gén­megőrzési kötelezettségük van, hogy ez a több mint 425 éves ló­fajta megtartsa eredeti tulajdon­ságait: a barokkos szépségét, a munkabírását, a kezelhetőségét. Azt, hogy a lipicai „nem megy ki a divatból”, mi sem bizonyít­ja jobban, mint a közelmúltban tartott lóárverés. A ménesgaz­daság immár a kilencedik alka­lommal teremtette meg a lehető­ségét annak, hogy a lóbarátok megtekinthessék a kínálatot. Nemcsak a Szilvásváradon ne­velkedő csikókat, hanem azokat is, amelyek már magántulajdon­ban születtek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lóárverésnek - hiába rendezik meg csaknem egy év­A Favory törzsbe tartozó kanca, Franciska elmélyülten lakmározik, míg Horváth Géza rendezi a frizuráját tizede - még mindig nincs álta­lános elfogadottsága. Legalább­is a vásárlók igyekeznek rejtve maradni. Nem len­dülnek a tárcsák a magasba úgy, mint mondjuk egy mű­kincs-aukción. A ve­vők inkább később jelentkeznek a ménesgazdaságnál vásárlói szándékukkal. Pedig az árverésen a kikiáltási árból 10-20 százalékot is engednek. Visszatérve a divatra, az idén rekordárért kelt el egy 3,5 éves „nyers”, vagyis még képzetlen csikó. A Dániában élő új tulajdo­nosa ötmillió forintot fizetett ér­te. Egyelőre nem tudni, hogy mi­re tanítják majd a csinos lovacs­kát. Ugyanis a dán férfi fogathaj­tó, a felesége vi­szont díjlovas. Ki tudja, hogy melyi­kük szava nyer, vagy az iskolázás során melyik terü­leten jeleskedik a csikó. Dallos An­dor azt mondja, hogy a lipicai ki­válóan alkalmas hobbilónak, a fentebb említett bármely célra. A ménesgazdaság 53 ember­nek ad munkát közvetlenül, de ennél lényegesen többen van­nak azok, akik közvetve dolgoz­nak a „lóiparban”. Gondolha­tunk például a patkolókovácsra, a lószerszámkészítőre, vagy akár az állatorvosokra is. Széle­sebb körben ide sorolhatók azok is, akik panziósként, vendéglős­ként szállást és ételt kínálnak a lovasrendezvényekre, lovastú­rákra érkezőknek. Nem csak az emberek utaz­nak azért, hogy találkozhassa­nak a ménes színe-javával. De­cember 5-6-7-én a budapesti Arénában megrendezendő fede­les fogathajtó-világkupára - ahol a világ legjobb négyes fogatai versenyeznek majd - a lovak au­tóznak a fővárosba. Ide készül Franciska is, a szemrevaló kan­ca, negyven társával. ■ Génmegőrzési kötelezettségük van, hogy a 425 éves lófajta meg­tartsa eredeti tu­lajdonságait. A múlt közlekedési eszközeit láthatják az érdeklődők a kocsimúzeumban TÖBB MINT HARMINC koCSÍ, szekér és lovas szán látható az Állami Ménesgazdaság múzeumában. A régmúlt sze­mély- és teherszállító eszközei álmodozásra késztetik a né- zelődőket. Itt tekinthető meg az a coupe is (fotónkon Dallos Andor mutatja be), amely a Hídember című film­ben elgázolta Széchenyit Sop­ron egyik utcáján. Már készülődik és csomagol a Mikulás szilvásvárad A rénszarva­sokat az erdőben pihentetve lipicai fogatra vált a Miku­lás, s azzal járja végig a tele­pülés utcáit, hogy minden kisgyerekhez elvihesse a várva várt csomagot A szü­lők csütörtökig jelezhetik a községházán, hol számíta­nak a jóságos apóra és krampuszaira. Addig az idő­pontig adhatják le azokat az ajándékokat is, amit a piros kabátos közvetítőn keresztül szánnak a kicsinyeiknek. Gyertyafényes, meghitt ünnepség ostoros A Magyar Vöröske­reszt helyi alapszervezete • pénteken 16 órától rendezi meg a fenyőünnepet a Rédei Miklós Művelődési Házban. A találkozón okvetlenül szá­mítanak mindazokra a falu­beliekre, akik az év során társadalmi munkával vagy adományaikkal segítették a rászorulókat. Akadály és gát nélkül csörgedezhet a patak nagyvisnyó A településen gyakran okozott károkat a felhőszakadás. A patak rend­re kiöntött, az eliszapolódott meder képtelen volt elvezet­ni a hirtelen érkezett nagy tömegű vizet. A parton lévő, esetenként gátként működő növényeket kiirtották, s az eliszapolódott medret gépek­kel kikotorták. A munkála­tok végeztével a kivitelező képviselői és a polgármester műszaki bejárást tartott a napokban. Az apróbb hiá­nyosságokat jegyzőkönyvben rögzítették. A kivitelező ígé­retet tett, hogy a hibákat az év végéig orvosolják. Körzeti oldalaink heti menetrendje ► HÉTFŐ EGER SZOMBAT HAT Az oldalt írta: Négyessy Zita Fotó: Ötvös Imre Tel.: 36/513-622 e-mail: zita.negyessy(3 axelspringer.hu EZT ÍRTA EGYKOR A Hőenergiával bányásszák az olajat Beváltotta a hozzá fűzött remé­nyeket az úgynevezett elégeté- ses termelési módszer az egri olajmezőn. Az új eljárások al­kalmazásával egy év alatt mint­egy ezer tonna olajat hoztak fel­színre a termelésből korábban már kivont kutakból. Mint Dienes Mihály, a Nagy- alföldi Kőolajtermelő Vállalat eg­ri üzemének vezetője elmondot­ta, a hazai olajmezők kőolajkész­letének csak a töredékét lehet kitermelni a hagyományos mód­szerekkel. Egerben például a készletnek csak mintegy húsz százalékát hozták ki a kutakból, mivel az olajat felszínre segítő főid alatti atmoszféranyomás a termelés közben rendkívül ala­csonyra csökken. A probléma megoldására külföldi tapaszta­latokat, elsősorban a Szovjetuni­óban jól bevált módszereket hasznosítva egy évvel ezelőtt kí­sérletként kezdték meg az egri olajmezőn az úgynevezett elége- téses módszert. Mintegy 500 fo­kos hőmérsékletet kellett elő­idézni a föld alatt ahhoz, hogy a kifejlődő hőenergia a tároló kör­zetben elhelyezkedő olajat a ter­melő kút felé szorítsa. Dienes Mihály hangoztatta, hogy az egri olajbányászok bra­vúros ügyességgel, példás helytállással bizonyították, hogy az úgynevezett elégetéses termelési módszer hazánkban is sikerrel alkalmazható. Egy év alatt az értékes nyersanyag fel­színre hozatala mellett rendkí­vül hasznos tapasztalatokat is gyűjtöttek. Az egri kísérlet so­rán bebizonyosodott, hogy a föld alatti tüzeléssel gazdaságo-' san felszínre lehet hozni olyan jelentős olajkészleteket, ame­lyeknek kitermelésére koráb­ban nem volt mód. Az egri olaj mezőn az idén mintegy 8,5 millió forintos költ­séggel korszerűsítették a komp­resszortelepet, amely ugyan­csak az új bányaművelési eljá­rás fejlesztését szolgálja. (1973. szeptember 12.) Ékszerek az ékszerdobozban kiállítás Miniatűr gyönyörűségek, finom ötvösmunkák Komáromi Kata ötvösművész legszebb ékszereiből nyílt kiállí­tás az egri Senator Házban. Az alkotó így vall munkájáról: „Úgy éreztem, minden anyag engedel­meskedik nekem - a textil, a bőr, az agyag, a festék... - csak a fém nem. Egyre jobban foglalkozta­tott, hogyan válhat mégis ez a kemény anyag légiessé, könnyű­vé, miként alakítható, mi a titka megszelídítésének, s hogyan le­het a rideg, ellenálló anyagok­ból lágy, harmonikus formákat létrehozni.” Az ékszerek szépségét kieme­lő, egyszerű dobozkákkal beren­dezett tárlatot az év végéig te­kinthetik meg a Senator Házat felkereső érdeklődők. ■ Akár cérnacsipkének is hihetnénk az ékköveket körülölelő fémeket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom