Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-22 / 298. szám
PF. 2 3 11 EVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 22., HÉTFŐ- OLVASÓINK ÍRTÁK Emlékezetes, eredményes ;akkszimultán latvani módra L hatvani idősek otthona hetedik lkalommal rendezte meg a akkszimultán versenyt, ahol a negyei idősek otthonának lakói nérkőztek meg a nagymesterek- :el, többek közt Érsek Zsolt pol- ;ármester úrral. Ebben az évben izenhét fő mérte össze tudását. A ózsaszentmártoni Gondozási központból Laczik Pál és Szántó Vndrás vett részt az eseményen, ü'sérőként Laczik Pálné is jelen olt. Az izgalmas verseny jó han- ;ulatban telt, debütálásunk jól si- cerült, hiszen Szántó András negyedik helyezett lett. A verseny végeztével a hatvani nyugdíjas- dub műsorral kedveskedett, a lázigazdák pedig megvendégelek a jelenlévőket. Lakóink betekinthettek a hatvani otthon életéje, körülményeibe, tapasztaltakat megosztották lakótársaikkal. Köszönet a szervezőknek. ■ Tomorszky Istvánná Rózsaszentmárton Kecskeméti klubtagok jártak Egerben Az egri Dobó Katica Nyugdíjasklub a közelmúltban látta vendégül a kecskeméti klubtársakat. Mi, egriek izgatottan vártuk őket a Szőlészeti Kutató Intézet Borozójában pincelátogatásra és borkóstolásra. A gyertyafénnyel megvilágított bemutatóterem és az intézet finom borai nagy hatást tettek vendégeinkre, így hát jókedvűen indultunk tovább a Városi Sportmúzeumba. Itt megtekintettük újkori olimpikonjaink fényképeit és érmeit. Mindannyiunkra nagy hatással volt ez a múzeum, amit Székely Ferenc alapított és tartja a mai napig is pártfogása alatt. Innen a Kopcsik Marcipánja remekművei felé vitt utunk. Itt megszemlélhettük a nemrég megnyitott meseszép barokk szobát is.. Majd a Szépasszony- völgy egyik hangulatos kerthelyiségébe vittük vendégeinket, ahol a finom babgulyás és kitűnő borok után vidám dalra fakadtak, amit jókedvű tánc követett. Nyugtázva a napot megállapíthattuk: jól sikerült ez a látogatás. ■ Zelei Ferencné, Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet Kék könyv, rossz törvény vélemény Azokat kell védeni, akik naponta 12-16 órát dolgoznak Önmagában a mezőgazdasági tevékenység - ezen belül a szőlészet - speciális, máshoz nem hasonlítható tevékenység. Képünk illusztráció. Néhány gondolatot szeretnék kifejteni a „Munkaügyi vizsgálat, majd ellenőrverés a szőlőben” című október 8-án megjelent Tarsoly József egri hegybíró, kontra Bakos József az OMMF Észak-magyarországi Munkaügyi Felügyelőség igazgatója közötti vitához. Úgy vélem, hogy az ebből származó problémák gyökereit sokkal mélyebben, a felelősöket pedig sokkal magasabban kell keresni. Az Egri Borvidék történelmi múltját reményeim szerint senki sem vitatja. Ma itt a „Bikavér alapú” kék szőlő fajtákat egyetlen felvásárló - aki fizet is érte - veszi át korlátozott mennyiségben 36 fo- rint/kg áron. Ilyen minőségű szőlőért ezelőtt néhány évvel még 120 forint/kg árat fizettek a felvásárlók. Hol beszélhetünk akkor piaci előnyökről a munkáltatók részéről? Ez a felvásárlási rendszer, amely az elmúlt években is nem normális rendszerben működött, nem nevezhető piacnak! Átvették a szőlőt és évek múltán fizettek, ha fizettek, annyit, amennyit ők gondoltak. Ma még ez spies! Az Egri Szőlő-Bor Szövetkezet több millió forinttal tartozik a gazdáknak az Egervin részére. Az idén még hozamra se vettek át egy kg szőlőt sem, még a tagoktól sem. De nem csak ők, senki sem. Azért nem, mert több millió hektó bort hoztak be Közép- Kelet Európába - hazánkba is - Olaszországból, Bulgáriából olyan nyomott áron, amivel mi nem tudunk versengeni, így az egész, amúgy is gyenge lábakon álló értékesítési rendszer teljesen felborult. A bent maradt készletek miatt a júliusi, augusztusi művelési költségeket és a szüretet hitelből kellett finanszírozni. (A művelési költségek az előző évekhez képest pedig emelkedtek.) Sajnos, mindezt a politika megengedte, a szakma pedig nem reagált időben. A kenyeret vették ki a kezünkből, amiért megdolgoztunk. De térjünk vissza a szőlészethez. Európában, de majdnem az egész világon, a szőlőtermelés általában nem rentábilis. A megmunkálás díja és a szőlő ára közé nagyjából egyenlőségjelet lehet tenni. A „haszon”, az állami támogatás: más nyugati fejlettebb országokban lényegesen magasabb, mint nálunk. Azt olvasom a cikkben, hogy a törvény egyformán vonatkozik minden ágazatra, gazdálkodásra, formára. Itt az egyik lényeges hiba. Rosszak az ide vonatkozó törvényeink. Önmagában a mezőgazdasági tevékenység - ezen belül a szőlészet - speciális, máshoz nem hasonlítható tevékenység. Többéves szakmai ismereteket igénylő, magas tőkeigényű kultúra, amit egy emberöltőre telepítenek. Jelen esetben ugyanis a szőlőművelés - különösen a borvidék zászlós borának alapanyagai - az állami támogatással együtt is ráfizetéses. A szőlőt pedig művelni kell akkor is, mert ha nem tesszük, - akkor egy-két évig is - utána még többet kell ráfizetni, hogy teremjen. Örömöt a szüret hozhatna, de már annak sem tudunk örülni, aminek lehetne. A sok-sok csalódás mellett a „Kék könyv” még rátesz egy lapáttal. A termelőt, a munkáltatót terhelő gondok meBett még azzal is vesződnünk kell, hogy az ellenőrök kiket fogadnak el könyv nélkül (szomszédok, barátok), vagy „uram bocsá” mit vétettünk a kitöltésnél reggel 7 órakor a határban, 0 fok körüli hőmérsékleten... És magáról az ellenőrzésről! Elviekben egyetértek a dr. Bakos Úrral e témában leírtakkal, azonban ám ezek a munkavállalók zömmel nyugdíjasok, akik közel vannak a 70. életévükhöz, sőt túl is vannak azon. Náluk a szolgálati idő, a tb. a nyugdíj nem szempont. Vannak a középkorúak, általában, bevallásuk szerint 5 -10 év szolgálati idejük van. Egy negyvenéves embernek tehát - ha évente 120 napot dolgozik - jó esetben is 75 éves koráig kellene dolgozni mező- gazdasági idénymunkában, hogy meglegyen a nyugdíjra jogosító szolgálati ideje. Azon túl pedig nem hajlandók havonta tizenöt napnál többet dolgozni, mert az a segély rovására megy. Ide vonatkozó törvényeink is rosszak. Nincsenek tehát ők kiszolgáltatva, s nem szorulnak védelemre. Védelemre azok a gazdák, vállalkozók szorulnak, akik naponta 12 -16 órát dolgoznak, - vasárnap is - hogy vissza tudják fizetni a vállalkozásukhoz felvett hiteleket és kamatokat úgy, hogy minden általuk új értékként megtermelt száz forintból hatvan forintot be kell fizetniük különböző adók, tb., nyugdíj járulék stb. címen. A maradék negyven forintból fizetjük a rezsit, ebből kellene törleszteni a hiteleket, azok kamatait, eltartani a családot, meg még beruházni is. ■ Prokaj Béla ■ Az idén még hozamra se vettek át egy kiló szőlőt sem, még a tagoktól sem. Ötven év után újra együtt találkozó Egykori szihalmi diákok emlékeztek A Vidám Mancsok akciója egy kutyusért Nagy várakozás előzte meg a szihalmi általános iskola ötven évvel ezelőtt végzett tanulóinak találkozását, mivel az osztálytársak közül többen az ország szinte minden szegletébe költöztek, néhányan elhaláloz- tak. A volt nevelők esetében is ugyanez a helyzet. Hősies munkát vállalt a két szervező diák, akik összeverbuválták az osztályt, a nevelőkkel együtt, baráti találkozó volt a „Bistróban” november huszonkettedikén. Az érkezőket is ők fogadták az ízlésesen terített asztalnak A kölcsönös bemutatkozást az emlékezés percei követték: szó esett a tanulókról, tanárokról, közben kigyúltak a mécsesek. Gondolatban ott jártunk a volt iskolában, a diákok, nevelők társaságában törölgetve az arcunkon legördülő könnycseppeket. A szerető fogadtatás, a szép környezet, s a jó vendégvárás oldotta a nyelveket. Jó volt hallani az őszinte szavakat, azokat az éveket, amiket a kis társaság megért. Előkerültek a megsárgult fotók, tabló és a régi osztályképek. Megelevenedtek a nevek, kitárultak a szívek. Jó volt hallani azokról a sikerévekről, amit a volt tanulók elértek családban, munkahelyen, közéletben. Előkerültek a ma fotói a családról, az unokákról, s egyre közvetlenebbé vált a találkozó. Sor került mindenkire, távolmaradókra is, akik valamilyen okból most nem tudtak eljönni erre a baráti összejövetelre. Osztályfőnökként jó volt hallani, mit is köszönhettek ők, a volt tanároknak: szigort, ám igen következetes munkát. A baráti beszélgetés a késői órákig tartott, nehéz volt a búcsúzás. Azzal váltunk el egymástól, hogy mihamarabb találkozunk. ■ Joó Sándor volt osztályfőnök Szihalom Az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesülethez egyre több bejelentés érkezik kóbor, vagy rossz körülmények között tartott állattal kapcsolatban. November közepén egy igen rosszul tartott kutya miatt mentünk Szihalomra. Az egyik háznál érdeklődtünk a megadott cím után, ahol egy kiskutyára lettünk figyelmesek: rövid láncon, egy farakás mellett húzta meg magát. Az idős nénitől megtudtuk, hogy beteg férjét egyedül ápolja, a farakást nem tudja senkivel arrébb rakatni. Mi felajánlottuk a segítségünket, így nemcsak a kutyán, hanem az idős, beteg házaspáron is tudunk segíteni. Ezt követően a megadott címet megtaláltuk, ahol is a háznál tartott kutyák valóban sürgős segítségre szorultak. Pár nappal később a munkához az egyik támogatónk, a Hotel Eger & Park vezetése felajánlotta segítségét, és két dolgozójuk szabadidejükben velünk tartott. Átraktuk a farakást, elkészítettük a kutyafuttatót, új nyakörvet kapott, féregtelenítettük, bolhát- lanítottuk az ebet - a hozzávalókat egyesületünk állta -, megjavítottuk a kutyaházat, így jelentősen megnőtt a házőrző eb mozgástere. A néni hálás volt az elvégzett munkáért, mi pedig a támogatónk segítségéért ■ Botka Tímea, elnök ■ A baráti beszélgetés a késői órákig tartott, nehéz volt a búcsúzás. Akár döglött tehénből is bemérhetik a sebességet? Régi olvasójuk lévén pár, közlekedéssel kapcsolatos, sokakat (autósokat, motorosokat) érintő kérdést szeretnék föltenni, amelyekre ez idáig sehol, senkitől nem kaptam érdemleges választ. Nos, a fő probléma az, hogy például, ha egy járművet „bemérnek" traf- fipaxszal, és a büntetést tartalmazó csekket kiküldik, csupán egy rövid indoklást találunk. Az viszont nem szerepel az értesítésben, hogy milyen törvényi felhatalmazás alapján teszik ezt. Minden egyéb paragrafuus megtalálható a közlekedési, szabálysértési törvényről, de ez nem! Sokakat irritál a „mozgó járműből” való bemérés, különösen a nem rendőrségi, hanem civil autókból való bemérés! Vajon ki alkotta meg az erre lehetőséget nyújtó rendeletet? Nem is olyan régen láttam egy szilvakék Vokswagen Bora típusú gépkocsit Szegeden, normál rendszámmal, megkülönböztető jelzés, felirat nélkül mérni. Legutóbb Pétervásárán egy fekete Chevrolet Lacettit vettem észre, ugyanilyen paraméterekkel. Amikor megkérdeztem a rendőröket, hogy milyen törvény alapján mérnek, válasz helyett igazoltattak, fölírták az adataimat, majd sietve távoztak. Olyan érzésem van, hogy itt valami nincs rendben jogilag. Nemrégiben egy internetes fórumon olvastam, hogy jogászok is kifogásolják ezt az eljárást, egy ügyvéd pedig szó szerint azt mondta nekem: „Akár döglött tehénből is mérhetnek, ha hivatalosan bevizsgált a műszer.” Nagyon kíváncsi lennék az illetékesek válaszára. ■ Széles Szabolcs Pétervására, Táncsics út 52. Hála és köszönet a lelkiismeretes gyógyítónak Szeretném megköszönni dr. Szőke Attila felsőtárkányi háziorvosnak, hogy a hosszan tartó betegségem alatt nagy odafigyeléssel és példamutatóan ápolt. Most, amikor^ok helyen orvoshiánnyal küzdenek, kívánok minden település lakóinak ilyen lelkiismeretes, humánus szakembereket. ■ Tóth néni és családja Felsőtárkány Csak névvel és címmel érkező leveleket várunk Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy az anyagtorlódás elkerülése érdekében lehetőleg röviden, max. egy gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közzé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyet, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Eredményes, boldog új évet kívánva továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: 3300 Eger, Trinitárius u. 1. sz., vagy hmhirlap@axels.hu A borítékra írják rá: Pf. 23. ■
