Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-16 / 293. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 16., KEt MEGYEI KÖRKÉP Százmilliókhoz jutottak hozzá megtakarításból a kórházaink Zsákbamacskát kapnak a sulik? új felvételi A kisgimnazistáknak a jövőben már csak írásban kell vizsgázniuk Folytatás az 1. oldalról A 18 milliárdos összeget a kor­mányzat leginkább a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátásra adja az intézményeknek, különös te­kintettel a súlyponti kórházak­ra. Jut belőle a fogászatok, az Or­szágos Mentőszolgálat, valamint a betegszállítás és a művese- kezelések segítésére is. Az összeg elosztása során a döntéshozók elsősorban a forrá­sok ésszerű, hatékony felhaszná­lásának lehetővé tételére töre­kedtek, hogy korszerűbb szerke­zetű ellátórendszer alakulhasson ki. A szaktárca persze a további­akban is minden intézménytől felelős gazdálkodást vár.­Megyénk gyógyító létesítmé­nyei közül a súlyponti egri Markhot Ferenc Kórház az Egész­ségbiztosítási Alap maradványá­ból több mint 237,5 mülió forint­ban részesült. A hatvani kórház­ra fordítható többlet 4ó,ó millió, a gyöngyösire pedig csaknem 40,1 millió forint. A Mátrai Gyógyinté­zet támogatására 30,7 millió fo­rintot ítéltek oda. Mindez össze­sen a megyénk egészségügyi lé­tesítményei esetében csaknem el­éri a 355 millió forintot. A tájékoztatás szerint a má­sodik fél évben szétosztott ma­radványt az Országos Egészség- biztosítási Pénztár még idei esz­tendőben, decemberben átutal­ja az érintetteknek. ■ O'» AQiOff Tömöttek voltak a buszjáratok Budapest felé- Néhány rendkívüli járatot is be kellett iktatni az autóbusz-közle­kedésben. Az Agria Volán példá­ul Budapestre, Miskolcra és Deb­recenbe is több járművet indított el - közölte Völfinger Balázs for­galmi mérnök. Flozzátette: van­nak tartalék kocsijaik, s a busz­vezetőik is készenlétben állnak. Elhúzódó vasúti sztrájkra számí­tanak, s már készülnek a hazau­tazó diákok hétvégi rohamára. A Mátra Volán járatai elbírták az utastöbbletet - tudtuk meg Dubcsák János gyöngyösi állo­másfőnöktől, csupán Vámos- györkről Budapestre kellett rá­segítő autóbuszt indítani. ■ Az idei felvételi eljárás legfontosabb változása, hogy a hat és nyolc évfo­lyamos középiskolába je­lentkezőknek nem kell szóbeli vizsgát tenniük. Juhász Marianna A középfokú tanintézmények az új rendszerben valójában az ál­talános iskolai értékelések és a központi írásbeli eredménye alapján dönthetnek a hozzájuk jelentkezők felvételéről. A taná­rok azonban egyáltalán nem örülnek a középiskolai felvételi rendszer ilyen módon történő megváltoztatásának. Főleg a kis- gimnazisták megmérettetése vá­lik személytelenné a szóbeli el­beszélgetés eltörlése miatt, vélik az oktatási szakemberek. Balázs Mária, a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium igazgatóhelyettese az új oktatá­si miniszteri rendelettel kapcso­latban lapunk munkatársának elmondta: nagyon csodálkoztak a döntésen, hiszen a változtatás sok problémát vet fel.- A központi írásbeli vizsgát mi mindenképpen megtartjuk, hiszen évről évre két-, két és fél­szeres nálunk a túljelentkezés. A készségmérő magyar- és ma­tematika-feladatok egy egységes követelményrendszer szerint ké­rik számon a diákok tudását, ami egy objektív vizsga. Ennek ellenére nem pótolja a szóbeli el­beszélgetést - tájékoztatott az igazgatóhelyettes. - A nyolcosz­tályos gimnáziumba jelentkező negyedikesek most már csupán szöveges értékelést kapnak az általános iskolában, ezt pedig nem lehet érdemjegyre váltani, így már tulajdonképpen a bizo­nyítvány sem lehet támpont ab­ban, hogy korrekt módon dönt- hessünk bárki felvételéfől. A szóbeli beszélgetés eltörlése miatt csupán egyetlen mód ma­radt a megméretésre, a közpon­ti írásbeli vizsga, ami Balázs Má­ria szerint nem biztos, hogy megmutatja a tanuló tényleges tehetségét. .Főleg igaz ez akkor, ha a kisdiák nagyon izgul, vagy azért rontja el például a feladat­sort, mert a felvételi idején ép­pen lázas beteg. Mindezek mi­att a tanárnő szerint az új mód­szer nemcsak személytelen és egyoldalú, hanem kegyetlen is. A tanárok szerint túl egyoldalú a szóbeli nélküli vizsgáztatás, ami miatt sok tehetséges kisdiák hamar kieshet a rostán. Képünk illusztráció.- Iskolánk pedagógiai célja a nyolcosztályos gimnáziumi kép­zés 1990-es elindítása óta a te­hetséggondozás. Sok éven át ösz- szegyűjtött tapasztalat áll mögöt­tünk, éppen ezért bátran mondhatom, hogy a szóbeli elbe­szélgetés eltörlése nemcsak a diáknak, hanem a felvételt meghirdető tanin­tézménynek is a hát­rányára válik. Elmarad majd az a személyes benyomás, az a me­takommunikáció, ami rendsze­rint sok mindent elárul a másik emberről. Egyáltalán nem mellé­kes már az sem, hogy a gyerek hogyan köszön és viselkedik, amikor belép a terembe. Az ide­gen felnőttekkel való kapcsolat­■ Elmarad a sze­mélyes benyo­más, a meta­kommunikáció , ami sok min­dent elárulhat. teremtés pedig a talpraesettsé­géről adhat információt. A szóbe­lin eddig eltársalogtunk arról, hogy mi érdekli a gyereket, mit csinál a szabadidejében, beszá­molhatott ezen al­kalmakkor a sike­reiről is. Ez tehát nem egy klasszi­kus felvételi volt, a nebulóknak ' sike­rült feloldódniuk, mert elsősorban nem a tárgyi tudásukról kellett számot adniuk. Mégis fel tudtuk közben mérni a tájékozottságu­kat. A szóbelin nem csupán in­formációt, hanem élményt is kaptunk, és így nyugodtabban hoztuk meg a döntésünket - tá­masztotta alá érvekkel a vélemé­nyét a gyöngyösi gimnázium irá­Minden jelentkező ugyanabban az időben vizsgázik A FELVÉTELI VIZSGÁKAT már a következő esztendőben, mégpe­dig január 23-24-én tartják majd. A pótvizsgák pedig ja­nuár 29-én lesznek. A szóbeli elbeszélgetésekre február vé­gén, március elején kerül majd sor a négy évfolyamos is­kolákban, az eredményeket április 27-től kapják kézhez a ^ jelentkező diákok. A közép­fokúfelvételi vizsgák mintegy száztíz­ezer diákot érintenek az eddigi fel­mérések szerint. |MM nyitójának a helyettese. Szerin­te az írásbeli vizsga önmagában nem elégséges ahhoz, hogy kide­rüljön, valóban alkalmas-e a ne­gyedikes diák kisgimnazistá- nak. A korábbi tapasztalatok ugyanis bizonyítják, hogy példá­ul a magatartási zavarokkal küz­dő gyermekek nem igazán tud­ják felvenni a sajátos képzés rit­musát, éppen ezért kár őket ele­ve kudarcélménynek kitenni. A tanárnő szerint újabb meg­válaszolatlan kérdés az új vizs­garendszerrel kapcsolatban még az is, hogy az adott település jegyzője - érdemjegyes értéke­lés hiányában - vajon mi alapján határoz majd a felvételi döntés ellen fellebbezők esetében. A hevesi Eötvös József Középis­kolában nincs túljelentkezés a hat évfolyamos gimná­ziumba, ezért - mint Együd László, az iskola igazgatója a Hír­lapot tájékoz­tatta-ott a köz­ponti írásbelitől eltekintenek. Tu­lajdonképpen a bizonyítvány alapján rang­sorolják a leen­dő kisgimnazistákat. A szaktárca vezetőjének új rendelete szerint a négyosztályos képzésre jelentke­zők felvételéről csupán a tanul­mányi eredmények alapján is dönthetnek az oktatási taninté­zetek, de lehetnek olyan osztá­lyok, amelyekbe a központi írás­beli alapján juthatnak be a diá­kok. Sőt, az sincs kizárva, hogy a tesztet írókat akár még Szóbeliz- tesse is az iskola.- Az általános gimnáziumi képzésre felvételt elnyerni kívá­nók közül a hozott eredmények alapján választunk. Ám ha vala­ki a rendvédelmi fakultációval bővített osztályban szeretne to­vább tanulni, annak a túljelent­kezés miatt központi írásbelit kell írnia, de szóbeliztetni ott sem fogunk, mert nincs is rá ka­pacitásunk - indokolta a dél-he­vesi középfokú tanintézmény igazgatója. Hozzátette: a szemé­lyes kontaktus során sok minden kiderül a felvételizni szándéko­zókról, éppen ezért egyáltalán nem tartja jó öüetnek a szóbeli el­beszélgetés eltörlését. Már csak azért sem, mert tapasztalataik szerint a különböző általános is­kolákból érkező diákok azonos érdemjegyei nem feltétlenül azo­nos tudásszintet takarnak. Még sátorban is várják a rászorulókat karitász Az ünnepi vásárlási hajszában adományoznak a szegényeknek A Cantus Agriensis is fellép a Kodály-évfordulón- Nem ítélkezőket, hanem önzet­len segítőket keresünk. Nem­csak kérünk, adunk is - hangsú­lyozza Árvái Ferenc egri karitász-igazgató a karácsonyi országos adománygyűjtő akció­juk kapcsán. Az „Egymillió csil­lag a szegényekért” felhívása je­gyében, a köszönetét kifejező gyertya átnyújtásával szeretettel fogadnak minden pénz- és ter­mészetbeli - ruha, tartós élelmi­szer - felajánlást. Árvái Ferenc Jéger Károly nyugdíjba vonulása után idén vette át a 17 éve működő Egri Fő­egyházmegyei Karitász vezeté­sét, továbbra is ellátva a siroki plébánia teendőit. Az elődje által megkezdett munka eredménye­Árvai Ferenc: Mi valójában nem­csak kérünk, hanem adunk is ire alapozva kívánja fejleszteni a szervezet segítő tevékenységét. Talán jövőre már Egerben egy új, nagyobb karitász-központban. A feladatok növekedésére számít, hiszen egyre több az elesett, a rászoruló. A válság nyomán az adományozó kézre, a jó szóra, meghallgatásra várók száma is várhatóan növekszik.- Látjuk a korlátáinkat is. Nem tudunk mindenkin segíte­ni, minden problémát megolda­ni, ám az adott helyzethez és le­hetőségeinkhez mérten kevés­ből is igyekszünk a legjobb megoldást megtalálni. Az egy­ház sohasem mondott le a sze­gényekről, és ez így marad a jö­vőben is - jelenti ki lapunknak a karitász-igazgató. December 6-án Egerben 200 szalaparti, rossz körülmények között élő gyermeknek rendez­tek Mikulás-ünnepet, adtak ajándékot. Az adventi segítő ké­szülődés jegyében, összefogva és megosztva a feladatokat, a RÉV Egri Főegyházmegyei Karitász szervezete az egri Ér­sekudvarban, az EVAT Zrt. se­gítségével, az elesettek számára állított sátort. Ebben december 8-18. között azután naponta dél­után kettőtől ötig ingyenes étel­osztással, meleg teával, zsíros kenyérrel, hellyel várták, várják a rászorulókat. A karitász-csoportok segítsé­gével az ünnep előtt száz, egyen­ként kétezer forint értékű, tar­tós élelmiszerekből álló ajándék- csomagot osztanak ki. Decem­ber 21-én, a karitász szervezésé­ben először, negyven rászoruló, hátrányos helyzetű családból ér­kező Heves megyei ifjú vesz részt a Parlamentben az orszá­gos gyermekkarácsony közpon­ti rendezvényén. ■ K. J. Százhuszonhat éve, 1882. de­cember 16-án született Kodály Zoltán, a Zeneakadémia volt ta­nára. A világhírű zeneszerző em­léke előtt ma az ország távoli pontjairól érkező művészek tisz­telegnek Budapesten a Zeneaka­démián, a Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Egyetem és a Magyar Kó­rusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) által szervezett ünnepi hangversenyen. A két részből ál­ló ünnepi műsor feleleveníti Ko­dály Zoltán iskolateremtő mun­kásságát több ismert szerzemé­nyének bemutatásával. A műsorban - amelyet mint­egy keretbe foglal a 150. és a 114. genfi zsoltár - elhangzik a nép­zenei elemekre épülő Táncnóta. A Két ének című alkotást Ber­zsenyi Dániel, a Szép könyörgés címűt Balassi Bálint verse ihlet­te. Kodály egyházzenei művei közül az Ének Szent István ki­rályról című kórusmű az uralko­dó halálának 900. évfordulójára készült, a közelgő ünnep jegyé­ben hangzik el az Ádventi ének. Emellett Kodály egyik legismer­tebb művéből, a Háry János cí­mű daljátékból Szerdahelyi Pál énekli a jól ismert Bordalt. Kodály Zoltán műveit az or­szág nagyvárosaiból érkező kó­rusok adják elő, köztük Egerből a Cantus Agriensis kórus is sze­repel, az Ádventi ének, a Szép könyörgés és a 114. genfi zsoltár című műveket adják elő. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom