Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-13 / 291. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 13., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Ismét három kategóriában keresik a kultúra magyar városát Gyöngyösoroszi lányok őrangyalai jó pásztor nővérek Család, törődés, útmutatás az apácáktól a serdülő fiataloknak Az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium, az Önkormányzati Minisztérium, a Külügyminisz­térium, valamint a Magyar Tu­rizmus Zrt., a Megyei Jogú Váro­sok Szövetsége, iljetve a Kisváro­si Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége december 16-i meghosszabbított beadási határ­idővel pályázatot hirdetett a „Kultúra Magyar Városa 2009” cím elnyerésére. A díj olyan vá­rosi, helyi önkormányzat elisme­rése, amely kulturális, művésze­ti életét kiemelkedően fejleszti, támogatja, és ezen értékeit pél­damutatóan tárja fel. A címre évente egy alkalom­mal lehet jelentkezni - a korábbi győztesek öt évig nem pályázhat­nak -, lakosságszám szerint há­rom kategóriában. Külön verse­nyeznek a megyei jogú, a tízezer lakos feletti, illetve az az alatti vá­rosok. A pályázóknál elsősorban a települések által eddig elért kul­turális szintet értékeli a bírálóbi­zottság. Fontos szempont a város művészeti, szórakoztató aktivitá­sa, a váfosíéjlesztési tervek kultu­rális elemei, a művelődést szol­gáló beruházások, s az ilyen jel­legű turisztikai helyzetkép. Az ünnepélyes díjátadót 2009 janu­árjában, a magyar kultúra napjá­hoz kötődően tartják meg. Idén Tokaj, Gyula és Miskolc nyerte el a rangos címet. ■ Egyre nagyobb a Jobbik ereje Heves megyében A Jobbiknak Heves megyében Eger mellett immár Gyöngyö­sön, Hatvanban, Hevesen, Mátraballán, Markazon és Bol­dogon is működnek helyi szer­vezetei, a párt folyamatosan erő­södik - egyebek mellett ez hang­zott el Bognár Ignác egri elnök és Sneider Tamás alelnök pénte­ki sajtótájékoztatóján. A megye- székhelyen — ahol a napokban választották alelnökké az önkor­mányzati képviselő, helyi Job­bik-alapító Sneidert - már több mint ötvenen vállalták a nevük­kel is, hogy támogatják ezt a po­litikai erőt. Szerintük a különbö­ző akcióikról, így például az ad­venti kettőskereszt-állításról is kedvezőek a visszajelzések. ■ Maroknyian vannak, s nagy szolgálatot vállaltak Gyöngyösoroszi életében, mégsem dicsekednek. A csaknem másfél évtizede a faluban tevékenykedő Jó Pásztor Nővérek Rend­je két tucat cigánylányt tanít házimunkára és gondos életre. Faragó Zoltán „Fentről jön a segítség, ha aka­rod, ha kéred” - hallatszik a csu­kott ajtón keresztül. Amikor be­lépek a szobába, hat lány épp Jé­zusról énekel Georgette nővér­rel együtt. A francia anyanyelvű apáca kissé töri a magyart, de látszik rajta, mennyire igyek­szik azon, hogy a lehető legpon­tosabban fogalmazzon. Akkor is, amikor a nővérek viszonyáról beszél a helybeliekkel:- Nem cigányok és magyarok, gyerekek mind. Csak a felnőt­teknek okoz nehézséget ez a kér­dés. Mi soha nem tettünk kü­lönbséget közöttük, azt akartuk, hogy békében, együtt éljenek. A Jó Pásztor Nővérek Rendje a rendszerváltás után érkezett Gyöngyösorosziba, Seregély Ist­ván akkori egri érsek közvetíté­sével, s azóta cigánylányokat okítanak házimunkára, becsüle­tes életre. Most éppen huszon­hármat. A lányok hétköznapon­ként, az iskola után jönnek, süt- ni-főzni, gépelni tanulnak, tor­náznak a szabadban, vagy kötö- getnek. Nyaranta táborozni me­hetnek a nővérekkel. Az apácák a mindennapos törődés közben meghallgatják a gondjaikat is, bár az otthoni problémákról nem szívesen beszélnek a gyere­kek. A nélkülözésről sem.- Többen közülük pénteken­ként ebben a napköziben esznek utoljára meleg ételt, mielőtt hétfőn ismét éhesen jönnek át hozzánk a közösségbe - jegyzi meg az itt segítő pedagógus, Fehérné Béké­si Krisztina, akivel épp gyöngyöt fűzni tanul egy másik csoport a házi feladat elkészítése után. A nővérek tapasztalata az, hogy sokszor egyszerűen azzal segíthetnek legtöbbet a szegény sorsú családokon, ha a közelük­ben élnek, és osztoznak örömük- ben-bánatukban. Ha kell, segíte­nek nekik a konyhapénz beosz­tásában, s volt példa rá, hogy el­Georgette nővér együtt énekel a lányokkal. Az oroszl apácák huszonhárom gyermek számára jelentenek menedéket a mindennapok elől. romlott biciklit javítottak vala­melyik portán, mert ezt hozta a hirtelen szükség. De térjünk vissza a kétszintes napközi ott­honba, ahol a jól felszerelt tan­konyhától, műhelyektől két ajtó­ra tovább folyik a hitoktatás.- Mi a legfontosabb nektek az életben? - teszi fel a kérdést Georgette nővér.- A tanulás és Jézus. Mert mind a gyermekei vagyunk - vá­laszolják kórusban a gyerekek. Az asztal közepén adventi ko­szorú.- Ma gyújtottuk meg az ima után a második gyertyát. Ilyen­kor általában mézeskalácsot ké­szítünk, betlehemezünk, és mi díszítjük fel a termeket kará­csony előtt. A fára saját készíté­sű angyalkákat, papírból kivá­gott csillagokat rakunk. Aztán jön az őrangyalozás, olyankor neveket húzunk, titokban, hogy a másik ne lássa meg, és mi Karitászcsoportot is működtet a rend a jó pásztor nővérek Rend­jét 1835-ben alapították Fran­ciaországban, ma hetvenegy országban tevékenykednek. Magyarországon az első apá­cák 1892-ben telepedtek le Óbudán. 1950-ben feloszlatták a szerzetesrendeket, a rendhá­zakat államosították, így száz­nyolcvanuknak kellett elhagy­nia küldetését. A nővérek azonban sokszor találkoztak titokban, és ápolták a kö­zösséget. Csak 1990-ben kezdhettek újra apostoli szolgálatot, az- A óta Budapesten tartanak fenn anyaottho­nokat, Gyöngyösoro- sziban pedig fiatal lá­nyokat gondoznak és karitászcsoportot mű­ködtetnek 1996 óta. magunk készítünk neki egy kis ajándékot - avat be az ünnepi készülődésbe az egyik lány, Fe­kete Mónika. A kérdésemre, hogy otthon mit vé­geznének, mi ma­rad meg abból, amit itt tanulnak, nevet­nek a gyereket. - A „felit” megtartjuk, a másik „felit” nem. Ha holnap nem lenne napközi, akkor nem csinálnánk meg a házi fel­adatot. Inkább tévéznénk, meg kint játszanánk az ud­varon - mondják. A látszat csalóka: itt nem a vallásosság a leg­fontosabb, „bár a szívé­ben mindegyiknek ott van a hiány a hitre” - ma­gyarázza Georgette nő­vér. „De ezek a lányok még nem tudnak erről beszélni” - teszi hozzá si­etve. Az apácák célja mindössze egyfajta út­mutatás, valamint annak Otthon legin­kább széthullott családok veszik körbe ezeket a lányokat. elősegítése, hogy a lányok mi­nél jobb eredménnyel végezzék el a nyolcadik osztályt. S miután mindez sikerült, jó anyák, gon­dos háziasszonyok váljanak belőlük. Ahogy kilépünk a gyerekek közül, a nővérből megered­nek a szavak. A leg­nagyobb baj szerin­te az, hogy otthon leginkább széthullott családok veszik kör­be a lányokat, ahol mindenna­posak a veszekedések. A csa­ládtagok gyakorta költöznek ide-oda az országban, mert nagy az ínség, és nincs munka - mondja az apáca, s hozzáte­szi: a falubeliek sem mind fo­gadták a segítőket egyértelmű­en tárt karokkal. Pedig a nővé­rek mindig, mindenhol hangsú­lyozzák, hogy nem csak a cigá­nyokat jöttek segíteni, hanem a magyarokat is. Az újságíró pedig feljegyzi ezeket a gondolatokat is, a sze­retet ünnepe előtt alig két héttel. Régi és új tanítványok ünnepe jubileum Negyed évszázados az egri felsővárosi iskola Ifjú politikusok delegációja Moldovából Orvhalászok akadtak a rendőrség hálójába Huszonöt éves az egri Felsővá­rosi Általános Iskola. A jubile­umra gálaműsorral kedvesked­tek a nézőknek a régi és a jelen­legi tanítványok - tudtuk meg dr. Kristonné Tóth Ilona igazga­tónőtől. Áz előadást a minap láthatta a közönség a Bartakovics Béla Mű­velődési Házban. Miután az isko­la kísérleti jelleggel beindította a művészeti oktatást - a napközis órák terhére plusz egy rajzórát és egy táncórát kapnak az első­sök -, ízelítőt kaphattak a jelen­lévők a bimbódzó tudásukból is. A hajdani és a mai diákok rajza­iból kiállítás nyílt, amit decem­ber 17-ig látogathatnak az érdek­lődők a Bartakovicsban. ■ Az iskola jubileumi gálaműsorában az énekkar mellett zenészek és tán­cosok is felléptek KÉPGALÉRIA: WWW.HEOL.HU Pénteken kora délután a megye- székhelyen, a városháza díszter­mében Habis László polgármes­ter fogadta a moldovai pártok fi­atal képviselőinek tízfős delegá­cióját. A program szervezője a Demokratikus Átalakulásért In­tézet (ICDT) volt. Az intézet bu­dapesti székhelyű, Közép-Euró- pában tevékenykedő nonprofit szervezet, amely egybegyűjti a múltbeli demokratikus átalaku­lások tapasztalatait és megoszt­ja mindazokkal, akik elkötelezet­tek abban, hogy kövessék a de­mokratizálódás útját. Az ICDT létrehozásának ötletét még Mark Palmer, az Amerikai Egye­sült Államok volt budapesti nagykövete fogalmazta meg. ■ Több bandát és egy magányosan ténykedő orvhalászt is lefüleltek az utóbbi egy hét leforgása alatt a Füzesabonyi Rendőrkapitány­ság munkatársai. A karácsonyi ünnepekhez tar­tozik a halételek fogyasztása, nem véletlen tehát, hogy ilyenkor az orvhalászok tevékenysége is megélénkül. A hatóságok azon­ban felkészültek erre is: a rendőr­ség, a Tiszai Vízirendészeti Rend­őrkapitányság és a halőrök össze­hangolt, fokozott közös ellenőrzé­sekkel igyekeznek elejét venni a bűncselekményeknek. Mint azt dr. Pál Adrián őr­nagytól, a Füzesabonyi Rendőr- kapitányság bűnügyi osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, az utóbbi egy hét alatt több orvha­lászt is elfogtak Poroszlón, illet­ve Sarudon. Egyikük magányo­san, míg a többiek háromfős cso­portokban tevékenykedtek. Bár a lebukottak között helyiek és Borsod megyeiek is vannak, a módszer egységes volt: mind­annyian nyakzóhálóval emelték ki a halakat a vízből.- Legutóbb éppen a minap fog­tunk el egy csoportot: ők össze­sen 141 kilogramm mennyiségű, mintegy 120 ezer forint értékű halat próbáltak ellopni. A többi esetben 30 kilogramm körüli mennyiségű halról beszélhe­tünk, az egyes tételek értéke 20-35 ezer forint között mozog - mondta az őrnagy. ■ t r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom