Heves Megyei Hírlap, 2008. december (19. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-09 / 287. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. DECEMBER 9., KEDD Rehabilitációs képzés indul a gyöngyösi főiskolán A fogyatékos, illetve megválto­zott munkaképességű emberek fele munkához jut az Európai Unióban, ám itthon alig tíz szá­zalékukat foglalkoztatják legáli­san, noha minden nyolcadik ma­gyar állampolgár ebbe a körbe tartozik. A helyzet javításában a gyöngyösi főiskola is aktív szere­pet vállal: egy új egyezmény alapján jövőre a tasspusztai tan­gazdaság területére költözik az Országos Rehabilitációs és Szo­ciális Szakértői Intézet informa­tikai központja. A főiskolán pe­dig új szak indul, ahol rehabili­tációs szakemberek képzése kezdődik el. Dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rekto­ra kifejtette: intézményük ki­emelt figyelmet fordít a megvál­tozott munkaképességű és fo­gyatékos emberek társadalmi reintegrációjára. A most aláírt együttműködési megállapodásban a szociális és munkaügyi tárca is szerepet ka­pott. Simon Gábor államtitkár szerint a társadalomnak jó más­fél évtizedre volt szüksége ah­hoz, hogy felismerje a fogyaté­kos emberek valós igényét a munkaerőpiacon való megjele­nésre. Hozzátette: a kormány ko­rábban a Nemzeti Foglalkoztatá­si Akciótervben fogalmazta meg az állami teendőket, s a követke­ző évtizedben e téren komoly előrelépéssel számolnak. ■ A Tavasz utcai óvoda épülete is akadálymentes Az egri Tavasz úti óvodába érke­ző, babakocsit toló szülőknek meglehetősen bajos volt a közle­kedés. Könnyített a helyzeten a megépült rámpa, továbbá a kül­ső lift. Akadálymentesített WC-t és zuhanyozót is kialakítottak az óvodásoknak. Az épület előtt két új parkolóhely létesült. A beru­házás összköltsége 23 millió fo­rint volt, amihez európai uniós forrásból az Észak-magyarorszá­gi Regionális Operatív Program 20 millió forint vissza nem térí­tendő támogatást adott. ▲ MEGYEI KÖRKÉP ítélet: való tények hamis színben sajtó-helyreigazítás A bíróság döntése július 24-én megjelent cikkünk nyomán Jogerős ítélet született ab­ban a sajtó-helyreigazítási perben, amely a július 24- én megjelent „Baleset, ke­vés helyi segítséggel” című cikkünk nyomán indult. Hírlap-összefoglaló A Heves Megyei Bíróság másod­fokon jogerőre emelkedett ítéle­tében a következők közzétételére kötelezte lapunkat: „A Heves Megyei Hírlap 2008. július 24-i számában megjelent Baleset, kevés helyi segítséggel című cikkben a való tények ha­mis színben való feltüntetésével keltettük azt a látszatot, hogy a beteget a felperes, dr. Pécs Alfréd, nem a sérülései súlyának megfelelően látta el. A felperes valóban mondta azt a beteg szüleinek, hogy menjenek haza és hétfőn jöjjenek vissza a sérülttel a szájsebészetre, de emellett felajánlotta a szülőknek gyermekük kórházba való befek­tetésének lehetőségét is azzal, hogy valamelyik szülő a beteggel együtt a kórházban maradhat Ezt a lehetőséget a beteg szülei a sérült gyermek kívánságát is fi­gyelembe véve nem fogadták el, mindemellett a felperes tájékoz­tatta a beteg hozzátartozóit arról, hogy otthonukban milyen ideigle­nes ápolásban részesítsék a bete­get, illetve hogy a fogai ellátása ér­dekében az általuk ismert fogor­voshoz is fordulhatnak. Mivel a mentővel történő haza- szállításra már nem volt lehetőség, a felperes felajánlotta az ún. házi mentőszolgálattal való hazaszállí­tást a beteg részére, amit a beteg szülei nem vettek igénybe. Ehe­lyett kérték azt, hogy a felperes a beteg Budapesten történő ellátása érdekében adjon beutalót az Or­szágos Mentőszolgálat általi szállí­tás biztosítása végett, azonban ezt a felperes arra hivatkozással tagad­ta meg, hogy a sérült nincs életve­szélyes állapotban, ezért kizárt az Országos Mentőszolgálat igénybe­vételének lehetősége. A felperes később azt is felaján­lotta a beteg szüleinek, hogy az egri kórházba történő befekvés esetén már vasárnapra megkísé­rel szájsebészt biztosítani a sérült részére. A felperes és a beteg hoz­zátartozói között kialakult vi­szonyt valójában az mérgesítette el, a beteg teljes ellátását, illetve az A szájsebészetre került beteg ügye végül a bíróságon kötött ki. Képünk illusztráció. ellátással kapcsolatos megfelelő tájékoztatás megadását valójában az gátolta meg, hogy a sérült szü­lei akaratlanul megtévesztő infor­mációt szolgáltattak a beteg foga­inak állapotáról, a felperes előtt a beteget megvizsgáló és elsődlege­sen ellátó orvos pedig ezen infor­mációkra hagyatkozva nem tárta fel kellőképpen a beteg sérülése­it, a száj-, illetve fogsérülésekre nem fordított kellő figyelmet. A felperes által jó helyzetűnek ismert orrcsonttörésre is figye­lemmel hamis látszatot keltet­űink, amikor a cikkben azt sugall­tuk, hogy a felperes nem megfele­lő állapotban, súlyos sérülésekkel engedte el a beteget”. Az ítélet rendelkező része a to­vábbiakban leszögezi, hogy a bí­A KERESETLEVÉLBEN U felperes kérte továbbá a bíróságtól an­nak megállapítását, hogy- „a cikkben valótlanul állítot­tuk, hogy az ügyeletben lévő doktor azt mondta a betegnek és szüleinek, hogy menjenek haza és jöjjenek vissza sérülttel hétfőn a szájsebészetre...- „a cikkben valótlanul állítot­tuk, hogy a Markhot Ferenc Kórház SBO trauma ügyeletén jelentkező sérültnek két foga ki volt törve, mert a betegnek tő rött foga nem volt, a beteget el­látó orvos azt állapította meg a vizsgálat során, hogy a beteg­nek a fogai meglazultak.- „ugyancsak valótlanul állítot­tuk, hogy az orvos a beutalót megtagadta, a valóságban megpróbált a mentőszolgálattól róság ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasítja. Ezután a per­költségek megosztott viseléséről rendelkezik. *** Az ítélet indokolása a követke­ző tényállást állapítja meg: idén július 12-én (szombaton - A szerk.) az egri Markhot Ferenc Kórház sürgősségi betegellátó osztályának trauma rendelőjébe vitték be este 8 órakor ifj. K. B.-t, akit otthon baleset ért. Emiatt két foga teljesen, egy félig kitört, a töb­bi elülső foga meglazult, az orr­csontja eltört, alsó ajka belső és külső felszínén, a homlokán és az orrháton repesztett sebek kelet­keztek. Ezeket először egy alor­vos és egy asszisztens látták el. Röntgenfelvétel után a visszatérő mentőszállítást rendelni, de ott arról tájékoztatták, hogy este 9 óra után csak sürgősségi men­tő áll rendelkezésre, korlátozott számban, életveszélyes sérült szállítása céljából. Tekintettel arra, hogy a beteg állapota nem volt életveszélyes, ezért a sürgősségi mentővel történő szállítása nem volt megoldha­tó. Ekkor a szülőkkel az ügyele­tes orvos abban állapodott meg, hogy mivel a szülők a kór­házi felvételt változatlanul nem kérik, azt ellenzik, ezért a bete get otthonába szállítják és hét­főn fognak jelentkezni szájsebé­szeti ellátás céljából. ”. A bíróság a felperesnek az iméntiek megállapítását indít­ványozó kereseti kérelmét el­utasította. beteget és szülőjét már a felperes fogadta. Ő a fiú kórházba való be­fektetését ajánlotta. Miután a gye­rek tiltakozása miatt ezt az érin­tettek nem igényelték, a felperes a sebek kamillás borogatását java­solta, s hogy a sérült hétfőn men­jen a szájsebészetre. Megérkez­tek a kezelt más hozzátartozói is, akik a nővérpultnál megtudták, mentővel nem vitethetik őt 21 óra után haza. Telefonálások után ki­derült, hogy az ifjút a budapesti Semmelweis Egyetem orvosi ka­rának Arc-, Állcsont-, Szájsebé­szeti és Fogászati Klinikáján még aznap fogadják. Ekkor a nagyné­ni és a keresztanya követelték, hogy a felperes adjon teljesebb tá­jékoztatást nekik, s biztosítsa a fiú fővárosba szállítását mentővel. Előbbit teljesítette a felperes, ám az utóbbihoz nem adott beutalót, mondván, a beteg sérülései nem olyan súlyosak, hogy mentővel kellene vinni. Felajánlotta ugyan­akkor a hazaszállítását házi men­tőszolgálattal. Ezt a hozzátartozók nem kérték. Inkább maguk vit­ték gépkocsin a budapesti kliniká­ra, ahol visszaültették a két kitört fogát, ellátták a meglazult foga­kat. A MÁV-kórházban helyre­tették az orrcsontot. Hajnalban hazabocsátották. Ezután az ítéleti indokolás kifej­ti, hogy az alperes érvelésével szemben - miszerint a lap nem is említi felperes nevét a cikkben, s abból nem is állapítható meg, hogy a sérelmesnek tartott tény­állítások a felperesre vonatkozná­nak (így nem is perelhetne - A szerk.) - a beteg ellátásában köz­reműködő kórházi dolgozók, az ügyeleti beosztások összevetése, s két nem egészségügyi alkalma­A felperes bíróság által elutasított követelései zott tanú elmondása alapján fenn­áll a felperes kereshetőségi joga. Személye a bíróság szerint megál­lapítható volt. A továbbiakban az indokolás a tanúk vallomásait értékeli. Az esetkori érzelmi állapotuk miatt esetlegesen nem megfelelően visszaemlékező szülőkével szem­ben az érzelmileg egyáltalán nem befolyásolt kórházi dolgozók val­lomását vette figyelembe a bíró­ság. A felperes mellett szóló érv­ként kezelte, hogy tájékoztatta a beteg hozzátartozóit a sérült ellá­tásának módjáról, s arról, hogy szájsebészhez fordulhatnak. Fel­ajánlotta a házi mentőszolgálattal való hazaszállítást, s beszélt arról is, hogy a beteg nincs életveszé­lyes állapotban, ez pedig kizárja az Országos Mentőszolgálat igénybevételét. Az indokolás sze­rint az is jelzi, nem állt fenn ma­radandó egészségkárosodás lehe­tősége, hogy a fővárosban elvég­zett két beavatkozást követően a fiút nem tartották bent. Az pedig, hogy felutaztatása során a sérült többször is hányt, azt valószínűsí­ti, hogy a fogainak vagy orrának az állapota az utazás során is rosz- szabbodhatott. A bíróság szerint egyes sebek kezelésének az alorvos általi el­mulasztása tény, de a cikkből úgy tűnik ki, mintha a felperes mu­lasztotta volna el. Az újságcikk to­vábbi egyes részei az indoklás ér­telmében azt sejtetik, hogy a sérü­lések zömének ellátása nem tör­tént meg, holott elvégezték, s a két fog kitöréséről a felperes nem tu­dott Az alsó és felső fogak mobili­tásáról pedig nem tudhatta a szü­lők téves információja nyomán, hogy az a baleset következménye. A cikkbeli szöveg, miszerint „A pesti orvosok sehogyan sem értet­ték, hogy engedhették el a fiút ilyen állapotban az egri kórház­ból”, a bíróság álláspontja szerint, a kórházi befektetés felajánlására tekintettel, azt a hamis látszatot kelti, hogy a felperes nem megfe­lelő állapotban és súlyos sérülé­sekkel engedte le a beteget. Hamis látszatot keltett ennek kapcsán az indoklás szerint a cikk, mivel a fel­peres vasárnap már megpróbált volna kísérletet tenni szájsebésze­ti ellátás biztosítására. Mindezekre figyelemmel kö­telezte sajtó-helyreigazításra la­punkat a bíróság, amely ezt meghaladóan a felperes kerese­tét elutasította. A madarak ellesett pillanatai természetfotók Herpai-kiállítás a Helyőrségi Klubban Okkal félnek a ravatalozóban panasz Repedeznek a falak és omlik a vakolat Tájképek, makrofelvételek, de főképpen madarakról készült képek láthatók Herpai Imre ter­mészetfotós idei munkáiból ösz- szeállított tárlatán. A Helyőrségi Klub előcsarnokában megcso­dálható ellesett, sokszor hetekig várt pillanatképek december 31- ig láthatóak. A válogatás negy­vennégy alkotásból áll. Hidy Pál, az intézmény veze­tője köszöntőjében kiemelte, a fotózáshoz három dolog kell: te­hetség, habitus és kitartás. Ez pedig mind megvan Herpai Im­rében. A kiállítást Jakab Tibor természetfotós nyitotta meg, aki a fotózás elképzelt kezdetéről, a lényegről, a fény megismerésé­ről beszélt. ■ Kerecsendi olvasók keresték meg lapunkat, mert elkesere­dettek és a nyilvánosság segít­ségében bíznak, hogy mások­kal ne fordulhasson elő az a kel­lemetlenség, ami velük meg­esett. A helyi temetőben ural­kodó állapotokra szeretnék fel­hívni a figyelmet, pontosabban a ravatalozó, illetve az elhuny­tak hűtésére szolgáló berende­zés alkalmatlanságára. Az egyik panaszos elmondá­sa szerint a hozzátartozója teme­tésekor azt észlelték, hogy a ko­porsó közelében elviselhetetlen szag terjeng. Nyári időszakban volt a temetés, kint körülbelül harminc fok volt. Másik olva­sónk arról panaszkodott, hogy a szertartás közben egy jókora da­rab vakolat vált le a falról. A temetőgondnok megerősí­tette, hogy nyáron, amikor a me­leg hatására kitágulnak a falak, jól láthatóan megnőnek a repe­dések, mozgatni kell a konnek­tort, ami csupán téli hidegben működik jól. Az ajtót viszont ilyenkor alig lehet bezárni. Ezt feltehetően a hőmérséklet-válto­zás miatt állandóan mozgásban lévő falak okozzák. Sári László polgármester jól is­meri a fenti gondokat. Mint mondta, ő is félelemmel tekint minden alkalommal az épületre, hiszen egyre elkeserítőbb az álla­pota. Hozzátette, hogy a ravatalo­zó 1960-ban épült, nem túlságo­san magas műszaki színvonalon. Láthatóan megrepedt az alap, s az egész épület komoly szerkeze­ti rekonstrukcióra szorulna. 1986-ban ugyan felújították, ám az azóta eltelt években csupán ar­ra volt lehetőség, hogy a repedé­seket ideiglenesen eltüntessék, il­letve a lehullott vakolatot pótol­ják. A hűtőberendezést is több­ször javították, s bár működik, a mai követelményeknek már nem felel meg. A pótlása viszont több millió forintba kerülne. A település vezetése pályáza­tot nyújtott be a felújításra, mert saját forrásból az önkormány­zat belátható időn belül nem tudná megoldani ezt az égető problémát. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom