Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-07 / 260. szám
MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2008. NOVEMBER 7., PENTEK Karbantartás miatt sötétebb a Mátrai Erőmű füstjének színe A megszokottnál sötétebben | füstöl a visontai erőmű vasár- | napig. Aggodalomra azonban semmi ok, mindössze a szokásos technikai karbantartásról van szó. Az ötös számú blokk újraindítása érdekében falazatszárításra kerül sor, ezért 6-án este 8-tól 9-én reggel 6 óráig az erőmű 200 méter magas kéményéből időnként sötétebb füst száll majd fel - tájékoztatott a cég kommunikációs osztálya. Az átmeneti füstszínváltozás miatt a környező települések lakosságának türelmét és megértését kérik. ■ Kisposták: meghirdették az újabb kört Ismét lehet pályázni a kisposták üzemeltetésére. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában szerdán délután fórumot tartottak a lehetőségről, ám ezen kevesen jelentek meg. A bonyolult közbeszerzési eljárás sokakat távol tart a j pályázattól, pedig módosultak a feltételek. Bokrosné Madácsi Erika, a Magyar Posta Zrt. hálózati irodavezetője elmondta: változott a díjazás mértéke, ezt pedig az érdeklődők már a közbeszerzési eljárás második részvételi szakaszában megismerhetik. Változtak az ingatlanra, valamint a szakképzettségre vonatkozó előírások is. Az első fordulóban a meghirdetett 58 Heves megyei kisposta közül hét talált gazdára, amelyeket öt postapartner vett át. A há- I lózatvezető hozzátette: szeretnék elérni, hogy a jelenlegi 12 százalék helyett a hivatalok 66-77 százalékát vegyék át a szerződött szolgáltatók. A programban szerepet vállalnak az Állami Foglalkoztatási | Szolgálat, valamint a Magyar Ke- ] reskedelmi és Iparkamara, illet- | ve az önkormányzati tömörülések is. Az előbbi bér- és képzési, valamint vállalkozóvá válási támogatásokkal, utóbbiak tanácsadással, pályázatok készítésében való segítségnyújtással állnak a pályázók rendelkezésére, | míg a Magyar Fejlesztési Bank ) hiteleket biztosít. ■ Aliz bizony sohasem lakott itt bemutató Zenés mánia Lewis Carroll nyomán az egri Gárdon^üM^a Színházban Hosszú vajúdás után végre közönség elé került a rég várt, Aliz! című, zenés, minden korosztálynak szánt darab Egerben. Egres Béla Ugye emlékszünk még azokra a cseresznyepálinkás, Kőbányai Világossal hígított házibulikra a hetvenes években, amikor mindenféle lányokkal próbáltunk összebújni legalább egy-egy lassú szám erejéig? A recsegő MK 25-ös magnóról meg a csinosra fésült Chris Norman és a Smokie énekelte, hogy Aliz már nem lakik itt. Meg persze emlékszünk azokra a már felnőtten férfias bulikra is, amikor mindenféle whis- ky-ktől rekedt torokkal üvöltöttük ismét csak a közben új lendületet vett, önmaguk hajdani paródiájára is képes Smokie-val a fent idézett refrén után, hogy Alice! Who the fuck is Alice? És tényleg, ki a fene Alice vagy Aliz? Az a hajdani, félig már elfeledett lány a szomszédból, aki huszonnégy évig élt mellettünk, s akibe annyira szerelmesek voltunk, mégis olyan elérhetetlennek tűnt, hogy sohase mertük ezt bevallani neki? Esetleg Alice az a teagőzös, Londonban élő ifjú hölgy, akivel gyermekkorunkban megpróbáltuk fölfedezni az ő csodaországát? Máig sem tudni, mert Aliz már nem lakik itt. De Alizt és benne rejlő önmagunkat meg kell találni! Erre tesz most Egerben kísérletet Dömötör András a társulat elsősorban fiatal tagjainak részvételével. E kutakodás alapja pedig az a mese, filozófiai, pszichedelikus mű, avagy rejtvény, melyet az angol Lewis Carroll írt, s melyet a német Roland Schimmelpfennig dolgozott át színpadi produkcióvá, s amihez most Futó Balázs szerzett remek zenét. Nem buktatók nélküli vállalkozás. Az Alice csodaországban ugyanis kis hazánkban sohasem tudott igazán a nagy és kultuszmesék szintjére emelkedni. Talán éppen többrétegűsége, nehezen megfejthetősége, kibontha- tósága miatt. És persze van még egy nyomós érv, melyet az Alice olvasása, nézése közben nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ez pedig az az egészen más, idegen, T * nem a magyar zsigerekben élő kultúr- vagy mondakör, amely annyira átszövi Carroll könyvét. Éppen ezért nem lehet teljesen úgy birtokában egy idegen nyelvnek senki, mint az anyanyelvének. A szülőföld nyelve ugyanis nem csupán szavakból, nyelvtanból áll, hanem mindazokból a hagyományokból, melyeket egy nemzet évszázadokon át fejleszt és hordoz. Lehet, hogy a szavak egymásutánját meg tudjuk érteni, de a gondolat, az azok mögött rejtőző tartalom elfedve marad, de legalábbis sérül. Ez a helyzet az Egerben Aliz! címen futó művel is. Ugyan az elsődleges jelentéseket valószínűleg érti az alkotó és általa a néző is, de mindaz, amit Albion szülötte tudat alatt felfog a történésekből és a mondatokból, csak kicsi részt fejthető fel egy magyar ember számára. Egészen más, ismeretlen szimbólum- rendszer az, melyet Carroll használ. A rendező talán éppen ezért próbálja már címében is távol tartani magától és nézőitől az alapművet. Persze ez hiú ábránd, hisz mégis azokkal a képekkel, gondolatokkal kell szükségszerűen operálnia, amelyek a textusból adódnak. Ez a kettősség vezet aztán ahhoz, hogy ugyan minden egyes jelenet telis-teli van pom- pásabbnál pompásabb ötletekkel, sziporkázó szcenikai és szövegbeli leleményekkel, valamint az ezeket alátámasztó, segítő, felemelő zenékkel, mégsem lesz egységes a kép. Olyan, mintha egymáshoz csak vékony szállal kapcsolódó klipek egymásutánját látnánk a színpadon, de ezek a mozaikdarabkák végül is nem állnak össze egységes képpé. Alice! Who the flick is Alice? Homár-rock vagy homárok. Fekete Györgyi és Ötvös András Pedig a színészek az izgalmasan modern, a gördeszkás félcsöveket idéző, Horgas Péter által tervezett díszletek közt, Nagy Fruzsina roppant ötletes ruháiban mindent megtesznek az ügy érdekében. A címszerepben Járó Zsuzsa megmutatja mindazt, ami a gyermekiét összes bizonytalanságát, félelmét, álmodozását és gyönyörűségét jelenti. Ötvös Andrásról elmondhatnánk, hogy meglepetést okoz a Fehér Nyúl, a Hernyó vagy a Homár bőrében, de ez nem lenne igaz, hisz amit már csak itt Egerben láthattunk tőle, az előrevetítette, hogy kikerülhetetlen és meghatározó lesz az előadásban. Nem is kell csalódnunk, mert talán a legfantasztikusabb perceket szerzi az alizos színházi estéken. A Bányai Miklós-Schruff Milán páros pedig mindvégig komoly fogódzókat nyújt, tovább-tovább löki az előadás meg-megdöccenő szekerét. Mészáros Máté színészi és muzsikusi kvalitásait is ügyesen használja ki a rendező. Vajda Milán pedig akár az alkatához illő Humpty Tojás, akár az éppen ezért paradox hercegnő szerepében magával ragadja a publikumot. Nos, ezek voltak a fiatalok, de két színészről, akik a közép- korosztályt képviselik az előadásban, mindenképpen szólni kell. Venczel Valentin, mint a Márciusi Nyúl finom kívülállásával, mégis erős jelenlétével talán az egyik legbiztosabb pontja a produkciónak, Fekete Györgyi pedig ismét csodát tesz. El- és magával ragad, ellenállhatatlan és igazi dögös, izgalmas alakot hoz elénk a királynő figurájával. Nem lehet elmenni szó nélkül a zenekar teljesítménye mellett sem. A színház muzsikusai Nagy Zoltán vezetésével ismét bizonyítják, mennyire fontos egy, a konzervzenék világában annyira üdítő, élőzenés előadásban, hogy kiváló muzsikusok játszanak a színpadon. Jók a dalok, jók a jelenetek, és nem mondhatunk rosszat a színészek játékáról sem, Aliz vagy Alice mégsem adja meg magát. Ezek az álmok, rémálmok, félelmek vagy valamely gonosz szer hatására föl-föltűnő látomások nem a mieink, és az egri előadásban nem is válnak azokká.- Érdekes, izgalmas, de túl sok áttétel akadályozza meg, hogy igazán közel kerüljenek hozzánk, hogy igazán részeikké válhassunk. Lehet azonban, hogy a mostani tinik, akik most bújnak ösz- sze egy-egy félhomályos házibulin, ismerik még - vagy már - Alizt. Nekik megnyílik a csodaország kapuja. Számunkra, egy korábbi, nem is akármilyen kor fiataljai számára úgy tűnik, Aliz soha nem is lakott a szomszédban. Idegen számunkra, és hiába próbálnánk utánamenni, követve a Fehér Nyulat, elérni és megérteni sohasem fogjuk őt. Tétován állunk csak a ház előtt, nézve a szomszéd csukott ajtaját, s azt kérdezzük magunktól: Ki a fene is ez az Aliz!? Az Axel Springer- Magyarország Kft., hazánk piacvezető médiavállalkozása ! HIRDETÉSI TANÁCSADÓKAT axel springer» keres Gyöngyös területére in Feladatok ü Médiafelület értékesítése a kiadó által képviselt sajtótermékekben ■ Kapcsolattartás, hosszútávú üzletek kiépítése a partnercégekkel. ■ Leendő partnercégek felkutatása Az ideális jelölt * Középfokú végzettségű ( felsőfokú végzettség előny) « Szereti a változatos, felelősségteljes, kihívásokkal teli munkát. ■ Szeretne együttműködő, új ötletekre fogékony kiváló csapatban végezni a munkáját. ■ Aki nem fél dolgozni, emberekkel foglalkozni, és folyamatosan tanulni.- • ■■ Amit nyújtunk « Stabil céges háttér amely lehetőséget biztosít, hogy önálló vállalkozóként sikeressé válljon. ■ Komoly anyagi befeketetés és üzleti kockázat nélkül saját vállalkozásba kezdhet. * Teljesítménye és a jövedelme egyenes arányban állnak egymással. ■ Időbeosztás rugalmas, mobil. ■ Egy csapat, ahol jól érezheti magát, elismerik és megbecsülik munkáját. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát küldje el címünkre 2008. november 28-ig, 3301 Eger, Pf. 23. A borítékra írja rá: „Tanácsadó 2008" : Jelzőrendszer gondoskodik a biztonságról Köztudott, hogy a pétervásárai kistérség közel húsz településén sok idős, egyedülálló ember él. Az Aranykapu Humán Szolgáltató Központ munkatársainak segítségével a közelmúltban mérték fel ezekben a falvakban, hogy milyen igény lenne a jelzőgombos rendszer kiépítésére. A családgondozók személyesen kerestek fel minden hatvanöt év feletti személyt, s meglepetésükre több mint kétszázötvenen nyilatkoztak úgy: szeretnének élni a lehetőséggel. A felmérést követően hamarosan a rendszer kiépítése is megkezdődik, s a tervek szerint már decembertől használhatják a biztonságot nyújtó készülékeket. ■ Vizsgáztak a kutyák. Lőrinciben rendezték meg a közelmúltban a vadászkutyák megyei vizsgáztatását, amely verseny is volt egyben. A helyi vadásztársaság által szervezett eseményen huszonegy négylábú vett részt. Képünkön az apci Fehér Ákos és fekete labradorja, Luca. > f