Heves Megyei Hírlap, 2008. november (19. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-28 / 278. szám
A színház karácsonyi ajándékba adja a Diótörőt Az egész családnak meghitt szórakozást ígér a Diótörő című mesejáték, amelyet december 12- től tűz műsorára az egri Gárdonyi Géza Színház. A történet táncos feldolgozását Barta Dóra Ha- rangozó-díjas táncművész, érdemes művész rendezi. A Diótörőt Barta Dóra Harangozódíjas, érdemes művész rendezi- A Diótörő olyan táncjáték lesz, amelyben együtt jelenik meg a gyerekeknek szóló mesevilág a tánc és a próza nyelvén. Tizenkét évesen táncoltam a ; Diótörőt az Operában és az Erkel j Színházban. Életre szóló, meghatározó élmény volt, ezért valant i hasonlót szeretnék megfogalmazni majd a mai gyerekeknek is - mondja a rendező. Szavai szerint a Diótörő és Egérkirály meséje olyan világba vezet minket, melyet gyerekként ismerünk jól, ám felnőttként elveszítünk: a valóság a gyermek számára sokkal élőbb, lélekkel telibb, mint nekünk, felnőtteknek. A gyerekek nem tesznek különbséget emberek és tárgyak, emberek és állatok között: mindnek lelke van, sorsa, mind tud mesélni az életéről. Ez a csodálatos mese a gyerekeknek az ismerős, közeli, hétköznapi világot tárja fel, a felnőttek pedig újra elgondolkozhatnak: lehet, hogy egy konyhai eszköznek is vannak érzései? Itt minden életre kel, a karácsony amúgy is csillogó csodavilága újabb és újabb csodákat rejt. Az előadás maga is látványos, érzelmes és szórakoztató színpadi mesevilága minden kis néző számára a színház varázsát is felfedezteti. A valóság mögött-mellett létező másik valóság és a színpad rabul ejtő másik dimenziója: ezt kínálja E. T. A. Hoffmann világhírű meséjének új adaptációja. ■ Az állhatatlan Történelmi játék, Csizmadia Tibor rendezésében Bemutató: november 28-án Diótörő Táncos mesejáték, Barta Dóra rendezésében Bemutató: december 12-én Mától színpadon Az állhatatlan ősbemutató Folytatódik Márton László nagyszabású drámatrilógiája a színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház folytatja egyedülálló vállalkozását: Márton László nagyszabású drámatrilógiája első része, A nagyratörő tavalyi bemutatója után idén műsorra tűzte a második részt is. Pilisy Csenge Az állhatatlant a közönség ma este láthatja Csizmadia Tibor rendezésében. A nagyratörőnek különlegesen kedvező visszhangja volt: elismerő kritikák sora jelent meg róla, meghívást kapott a színházi szakma legrangosabb fesztiváljára, a Pécsi Országos Színházi Találkozóra, és az előadások látogatottsága arról tanúskodik, hogy az egri közönség is megszerette. Mindez komoly biztatást és lendületet adott a nem mindennapi vállalkozás folytatására, arra, hogy a trilógia második része, Az állhatatlan ősbemutatója is Egerben legyen. A második részben a már ismertté és ismerőssé váló főszereplők meghökkentő fordulatokkal és váratlan döntésekkel teli sorsát követhetjük tovább, mintha egy nagyszabású jteleregény folytatását néznénk. A fejedelem hamarosan kénytelen szembesülni a tragikus ténnyel: elsöprő erejű török támadás fenyeget, az ígért és várt nyugati segítség pedig késlekedik. Zsigmond végül a székelyek segítségével fényes győzelmet arat a sokszoros túlerőben lévő török sereg fölött. Erdély véres történelme, a fejedelem által előidézett sötét történelmi krimisorozat és nagyszabású árulástörténet folytatódik Az állhatatlanban. A színikritikusok Nagy Fruzsinának ítélték a legjobb jelmez díját A nagyratörő jelmezeiért. - Nagyon örültem a darabnak, mert egy különleges világot tudtam létrehozni, ami jól működött a színpadon és beleillett a mű környezetébe is. Nem akartam új világot kitalálni, mert nagyon szeretem az előző jelmezeket. Ezért ezt próbáltam továbbvinni. Azt talán elárulhatom, hogy nagyon izgalmasak lesznek a ruhák, már alig várom, hogy „átalakíthassam” őket. Mindenkiben van hajlam arra, hogy szaggasson, törjön- zúzzon, égessen, ha lehet. Ezt most én is kiélhetem - vallja Az állhatatlanról Nagy Fruzsina. Míg az első rész egy háztetőn játszódik, Márton László trilógiájának folytatásában kinyílik a színpad, és a nézők két oldalról kísérhetik figyelemmel a történéseket.- A drámatrilógia első része, A nagyratörő azzal végződik, hogy Báthory Zsigmond elpusztítja ellenlábasait mindkét oldalról, legyen az köztársaságpárti vagy sem. Egy év alatt rájött, hogy nincs más megoldás. Ezért most a vesztőhelyen, a vérpadon kell tovább folytatni az életet. A kivégzés után a leszórt fűrészpor már felitta a vért, tetejére virágot szórtak - mondja a darabról Csanádi Judit díszlettervező. - A mű számomra az örök magyar történelem metaforája. Sohasem néztünk szembe a tragédiákkal, inkább eltussoltuk. Amikor elkezdtem ezzel a drámával foglalkozni, szíven ütött, hogy mennyire a mai Magyarországról szól. Nem akartam aktualizálni, de ezt látni nap mint nap. Ezt éreztem, amikor kezembe került egy világhírű fotóművész albuma arról, ő hogyan látta 15 évvel a robbanás után Csernobilt. Hihetetlen, hogy az atomerőmű irányítótermében piszkos köpenyben mosolygós emberek dolgoznak. Azt hittük, minden elpusztult a sugárzásban, megszűnt az élet az atomreaktorban. Mégis tovább dolgoznak ott. Megrázó. Számomra ilyen Az állhatatlan is. Az első rész végén Zsigmond elveszi Kriszüernát, a várt fellendülés után mégis a pusztulás következik. Ezt akartam megragadni. Személyesnek érzem, ezért szerettem volna, ha a nézők közel ülnének, és két oldalról fognák közre a játszókat. Emberi, rólunk szóló, katartikus előadást várok.- Míg az első részben Zsigmond még gyerek volt, a személyiség szabadsága és a hatalom között kellett döntenie, most egy érett személyiség: okos, és tehetséges politikus, átlát mindenkin, jól taktikázik, mindenki előtt egy lépéssel jár - vázolja a főhős karakterét a Zsigmondot alakító Schruff Milán. Segítségre van szüksége, de nem hívhatja be az országba Andrást, és nem is mondhat le. így nincs más megoldás, mint harcolni a törökkel. Kapóra jön a székely lázadás, akiket maga mellé állít, és győz a csatában. Olyan játékos, aki 19- re még egy lapot kér. Ugyanakkor érzelmileg nem tudja elviselni, hogy senkivel sem lehet őszinte. Az előadást nem akartuk direkt aktualizálni, mégis közben rádöbbentünk: erről szól a világ. Nagyon izgalmas Márton László szövege, mert a mondatok nyelvtani részéveljátszik. Minden mondatnak jelentése van ebben a térben. Meg kellett találni azokat a pontokat, hogy mikor nézünk egymásra és mikor kifelé, hogy a kettő ne kioltsa, hanem erősítse egymást. Gárdonyi Napló: új színházi folyóirat kiadvány Az előadások mellett a műhelymunkába is bepillantást enged November utolsó napjaiban jelenik meg a Gárdonyi Napló, a Gárdonyi Géza Színház folyóirata. A kiadvány főszerkesztője Körösi Zoltán, a teátrum dramaturgja.- Mi hívta életre a folyóiratot? Miben tér el a színház eddigi kiadványaitól?- Nos, hadd kezdjem rögtön egy pontosítással: ez egy olyan napló, a Gárdonyi színház naplója, aminek nincsen főszerkesztője. Szerkesztői, létrehozói természetesen vannak, de éppen az a lényege, hogy nem egy ember szándékát és ízlését tükrözi, hanem azt a hosszú távú, közös munkát, ami a Gárdonyiban folyik immár évek óta. Ezért egyáltalán nem csak udvarias fordulat, ha azt mondom: a színház mindenhol ott lévő művészeti titkárától, Juhász Antóniától a színészeken, interjúalanyokon át a véleményüket elmondó, arcukat adó színháznézőkig mindenki alkotója és szerkesztője ennek a naplónak, aki az elmúlt időszakban megfordult a Gárdonyiban, a Gárdonyi körül. És hogy milyen szándék hozta létre ezt a Naplót? MindenekA kiadvány főszerkesztője Körösi Zoltán, a színház dramaturgja előtt az, hogy a színházbarátokat, nézőket behívjuk a színfalak mögé, mi pedig elmehessünk velük az előadás után, hazakísérhessük őket az otthonukba is. Mert ahogy egy színházi alkotó sem csupán az alatt a két- három színpadi óra alatt éli át az előadást, úgy hisszük, hogy az igazi színház elkísérheti a nézőt a falakon túlra is. A Gárdonyi Napló reményeink szerint nem csupán a jelenlegi előadásokról ad érdekes és tartalmas tájékoztatást, de beinvitálja a nézőket, olvasókat a műhelymunkába, a próbafolyamatokba, a közös gondolkodásba. Ezért aztán az előadások ismertetése mellett portrék, beszélgetések, kritikák, érdekességek és vélemények kaptak helyet ebben a kiadványban. Ahogy Csizmadia Tibor igazgató-főrendező bevezetője mondja: ez a napló egy olyan tükör, amiben mi is megláthatjuk magunkat, s bízvást állíthatjuk, hogy a színházbarátok is elég nézegetni valót találnak benne.- Mit tartalmaz az első szám? Úgy hiszem, az egri és Heves megyei színházbarátok ma már büszkén tudhatják, hogy országos értelemben is milyen ragyogó védjegy a Gárdonyi színház neve. Sőt, ahogyan azt a Műhely rovatunkban is elolvashatják, ma már az országhatáron túl is nagyon jól cseng a Gárdonyi színház neve... Azt azonban nem biztos, hogy a színházbarátaink látják, milyen ösz- szetett és bonyolult egy próbafolyamat, milyen sok munka lakik egy- egy szerepformálásban, miként gondolkodik egy rendező, vagy éppen mit csinál a színpadi ügyelő, a jelmeztervező vagy a koreográfus. A Gárdonyi Naplóban viszont meghallgathatják, elolvashatják mindezt: találkozhatnak Zsótér Sándorral és Dömötör Andrással, ezekkel a remek fiatal rendezőkkel, ars poeticájáról vall Saárossy Kinga művésznő és a Jászai-díjas Mészáros Máté, évtizedek ügyelői munkájáról beszél az Örököstag Rábl Róbert, az új színházi rész, a tánctagozat létrehozásáról elmélkedik Barta Dóra, a jelmezek fontosságáról szól Nagy Fruzsina... De abba is hagyom a felsorolást, mert szerencsére sokkal gazdagabb és sokrétűbb ez a Napló, semhogy én most itt mindent elmondhatnék. Ízelítőül tényleg csak annyit, hogy a színművész megszólalók névsora Blaskó Balázstól Margitai Ágin át Tunyogi Péterig terjed, s akkor még nem is beszéltem a többi színházi szakma képviselőjéről, például a drámaírókról, vagy a kritikákról, visszhangokról. Inkább azt tanácsolom, mindenki szerezze be ezt az ingyenes kiadványt, s színházba menet, színházból jövet, vagy éppen otthon, a fotelban lapozgassa kedvére. ■ ■ A Gárdonyi Napló beinvitálja a nézőket, olvasókat a műhelymunkába. November-decemberi színházműsor NOVEMBER ■ Nagyszínpad 28. PÉNTEK 19.00 AZ ÁLLHATATLAN Gárdonyi bérlet 29. SZOMBAT 19.00 AZ ÁLLHATATLAN Kelemen L. bérlet 30. VASÁRNAP 19.00 NEMZETKÖZI NÉPTÁNC GÁLA az Eszterházy Károly Főiskola rendezvénye DECEMBER ■ Nagyszínpad 2. KEDD 10.00 3.SZERDA 15.00 14.00 4. CSÜTÖRTÖK 17.00 15.00 5. PÉNTEK 19,00 6. SZOMBAT 15.00 8. HÉTFŐ 19.00 11.00 12.PÉNTEK 15.00 13. SZOMBAT 19.00 15. HÉTFŐ 14,30 16. KEDD 10.00 17. SZERDA 15.00 18. CSÜTÖRTÖK 10.00 19. PÉNTEK 15.00 15.00 20. SZOMBAT 19.00 10.00 27. SZOMBAT 15.00 29. HÉTFŐ 19.00 19.00 30. KEDD 19.00 31. SZERDA 18.00 ■ Stúdiószínpad 2. KEDD 19.00 3.SZERDA 20.00 8. HÉTFŐ 19.00 15. HÉTFŐ 19.00 16. KEDD 19.00 17. SZERDA 19.00 18. CSÜTÖRTÖK 19.00 A PADLÁS A PADLÁS A PADLÁS A PADLÁS ALIZ! AZ ÁLLHATATLAN AZ ÁLLHATATLAN AZ ÁLLHATATLAN DIÓTÖRŐ DIÓTÖRŐ Bemutató előadás FEKETE PÉTER Ifjúsági koncert DIÓTÖRÖ DIÓTÖRŐ DIÓTÖRŐ DIÓTÖRÖ DIÓTÖRŐ DIÓTÖRŐ A PADLÁS A PADLÁS A PADLÁS A PADLÁS A PADLÁS FEKETE PÉTER A VELENCEI KALMÁR A VELENCEI KALMÁR HÍRLAP - SZÍNHÁZ HÍRLAP - SZÍNHÁZ EMÉSZTŐ TŰZ EMÉSZTŐ TŰZ EMÉSZTŐ TŰZ Kormos István bérlet Jókai Mór bérlet Lázár Ervin bérlet Móra Ferenc bérlet Vörösmarty Mihály bérlet Latinovits Zoltán bérlet Remenyik Zsigmond bérlet Illyés Gyula bérlet Kukucskáló! Balassi Bálint bérlet Bérletszünet Mikszáth Kálmán bérlet József Attila bérlet Arany János bérlet Móricz Zsigmond bédet Fekete István bérlet Bérletszünet Egri páholy Bérletszünet Bérletszünet Bédetszünet Bédetszünet Bédetszünet JANUÁR 1. CSÜTÖRTÖK 16.00 ÚJÉVI KONCERT Az Agria Játékok Kft. rendezvénye 19.00 ÚJÉVI KONCERT Az Agria Játékok Kft. rendezvénye AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE.
